Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-16 / 224. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLII. évfolyam, 224. szám 1965. augusztus 16., péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Együtt a négy évszak (3. oldal) Laskagomba a Pécsi Állami Gazdaságból (5. oldal) Volán mellett — kánikulá­ban (Tudósítás az 5. oldalon) Baranyában csak ijedtséget okozott A szeizmológiai obszervatóriumban a földrengésjeleket értéke­lik. (MTI—Petrovits László felvétele—telefoto—KS—DN) Földrengés Magyarországon Károk Veszprém megyében és Siófokon Kémények dőltek le a Balaton mellett Emberek ezrei aggódtak Augusztus 20. alkalmából A kitüntetettek egy csoportja a megyei tanácsi ünnepségen Fotó: Erb János Kiváló termelőszövetkezeti tagokat tüntettek ki Ünnepség Pécsett, a megyei tanácson A ugusztus 20. alkalmából termelőszövetkezeti tagokat tüntettek ki tegnap Pécset, a Baranya Megyei Taná­cson. Az ünnepségen rész vett dr. Földvári János, a megyei tanács általános elnökhelyettese, László Emil, a Ba­ranya Megyei TESZOV titkárhelyettese, dr. Tóth Miklós, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának főmun­katársa. az utcán Kisebb erejű földrengés volt hazánk több körzetében a csütörtök reggeli órákban. Fél hét körül a keleti megyék ki­vételével szinte az egész or­szágban több ízben is rengést észleltek, amelynek ereje azonban sehol nem haladta meg a 12 fokozatú Mercalli- skála 4—4,5 fokos értéket. A Földrengésjelző Obszervató­rium illetékesei szerint az epi­centrum Budapesttől nyugat­ra mintegy 80 kilométerre he- Ivezkedett el. A földmozgás — amelyet az MTI belgrádi tudósítója szerint Horvátországban is észleltek - mindenütt azonos tünetek­kel járt: az emeletes házak felsőbb szintjein megmozdul­tak a bútorok, kilengtek a csil­lárok, rezegtek az ablakok. Néhány helyen lehullott a va­kolat, és szétnyílt o tapéta, a tatabányai bánhidai lakóte­lepen pedig egy-két házban megrepedt a falban a meleg vizet szállító csővezeték. Sok­helyütt - elsősorban a maga­sabb épületekben — a föld­mozgás némi pánikot is oko­zott; így például Tolna me­gyében (különösen Szekszár- don és Bonyhádon), ahol so­kan az utcára futottak, de riadalmat keltett Somogy, Bács-Kiskun és Fejér megyék­ben is. Személyi sérülésről se­honnan nem érkezett jelentés. Somogyi József, az MTA Sop­roni Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézetének igazgatója az MTI munkatársának el­mondta, hogy ezek a gyenge erejű földmozgások az Alpok és a Kisalföld találkozásánál általában ötévenként megis­métlődnek. Az ország azonban nem tartozik a földrengésve­szélyes zónába, aggodalomra tehát nincs ok: ezt igazolják a több száz éve feldolgozás­ra került eddigi adatok, fel­mérések is. Veszprém megye (Tudósítónktól) Tegnap a délutáni órákban Peremarton, Berhida és Bala­tonalmádi térségében felkeres­tük a legnagyobb földrengés okozta károk helyszíneit. A hajnali földmozgás a leg­jelentősebb károkat a Pere-, martoni Vegyipari Vállalat la­kótelepén okozta. Az óvodá­ból, bölcsődéből és iskolából álló komplexum közfalai jórészt kidőltek, a vakolat leomlott, az épület / életveszélyessé vált, ezért bezárták. Amint azt Hor­váth Éva, a bölcsőde helyettes vezetője elmondotta, a földren­gés idején 20 óvodás és 12 bölcsődés tartózkodott az épü­letben. Szerencsére az óvónők, gondozónők nem vesztették el fejüket, és a síró gyerekeket hármasával az ölükben az ud­varra menekítették. Többen tes­tükkel óvták az apróságokat a leomló törmelékektől. Hihetet­len lélekjelenlétüknek köszön­hetően néhány másodpercen belül minden gyermek az ud­varon volt és a csodával ha­táros módon senki sem sérült meg. Szomorú képet mutatott a lakótelep is. Számos családi­ház teteje beomlott, tetőszerke­zete tönkrement. Tűzfalak dől­tek be, falak, mennyezetek re­pedtek meg. Feldőltek a szek­rények, a falról leszakadtak a képek. A peremartoni lakótele­pen élők egész napjukat az utcán töltötték, mivel a dél­előtt folyamán még több apró rengés mozgatta meg a már (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Miniszter- tanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Miniszterta­nács csütörtöki ülésén gyorsje­lentést hallgatott meg a reg­geli órákban észlelt földren­gésről. A jelentés szerint a földrengés emberi áldozatot nem követelt. Az anyagi kár az érintett körzetekben számot­tevő. A helyi szervek felada­taiknak megfelelően mindenütt gyorsan intézkedtek. Folyama­tosan történik a károk felmé­rése, a helyreállítási munkák megkezdődtek. A kormány uta­sította az illetékeseket, hogy a további szükséges intézkedése­ket tegyék meg. A Minisztertanács megtár­gyalta a Gabcikovo—Nagyma­rosi Vízlépcsőrendszer építésé­nek helyzetéről, a mű környe­zeti hatásairól és a további teendőkről szóló jelentést, ame­lyet az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke és a vízlépcső- rendszer kormánymeghatal­mazottja nyújtott be. Megálla­pította, hogy az előkészületek és a munkálatok az államközi megállapodások szerint foly­nak. Tudomásul vette a mű építésével, üzemeltetésével kapcsolatos várható környe­zeti hatásokat vizsgáló tudo­mányos munka eredményét; a tanulmányt az erre a célra létrehozott tárcaközi bizottság készítette szakmai intézmények és szakértők bevonásával, s véleményezte a Magyar Tudo­mányos Akadémia, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács. A kormány a vizsgálatok megál­lapításait hasznosnak tartja a Gabcikovo—Nagymarosi víz­lépcsőrendszer elkészülésének segítésében, természeti, táji ér­tékeink megóvásában, az érin­tett terület fejlesztésének elő­mozdításában. Elismerését fe­jezi ki a munkában részt vevő kutatóknak, szakembereknek, akik e világviszonylatban is rit­kának mondható feladatot el­végezték. A kormány úgy dön­tött, hogy a tudományos elem­zések eredményeit a tervezés, az építés, majd az üzemeltetés során folyamatosan érvényesí­teni kell. A tudományos vizsgálatok megerősítették, hogy a Gabci­kovo—Nagymarosi Vízlépcső- rendszer terv szerinti — a (Folytatás a 2. oldalon) ünnepi beszédében dr. Álló Miklós, a Baranya Megyei Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának vezető­je Augusztus 20-át, a magyar nép hagyományos ünnepének nevezte, amely jelentőségét il­letően néhány nemzeti ünne­pünk fölé nő. Megemlékezett I. István király 907 évvel ezelőt­ti államalapításáról, szólt augusztus 20-ról, a kenyér ün­nepéről és méltatta 1949. augusztus 20-án, a Magyar Népköztársaság alkotmánya életbelépésének napját. Az el­múlt években módosította al­kotmány alapgondolatai vál­tozatlanok; így az alkotmány egyik legszebb, legtisztább gondolata is „Minden hata­lom a dolgozó népé.” A hatal­mat örökre és visszavonhatat­lanul a dolgozó nép gyakorol­ja hatalmi fórumain keresztül. Augusztus 20. a szocialista Magyar Népköztársaság alkot­mányának ünnepe. A nemzeti egység és a párt szövetségi politikájának osz­tályalapja az új szocialista társadalom fő alkotóinak, a munkásosztálynak és a terme­lőszövetkezeti parasztságnak a szövetsége — mutatott rá az előadó. Termelőszövetkezeti parasztságunk átalakulása, a munkásosztályhoz való sokol­dalú közeledése a magyar tár­sadalom fejlődésének fontos fejezete. Ma a parasztság éle­tében egy nagy nemzedékvál­tásnak vagyunk tanúi. Ez azt jelenti, hogy egy szorgalmas munkában, becsületben és munkásságban megöregedett idősebb generáció nyugalomba vonul, s ugyanakkor előre lép egy olyan új nemzedék, amely­nek számára a kollektivizmus természetes életforma. A mai falusi életmód egyetlen járha­tó útja, szocialista termelési viszonyok között és feltételek mellett biztosítani a megél­hetését minden falun élő, mun­káját, hazáját szerető ember­nek. Befejezésül dr. Álló Miklós rámutatott: Baranya agrártár­sadalma az elmúlt időszakban maradéktalanul eleget tett azoknak a követelményeknek, amelyeket a párt és kormány az ágazat elé tűzött. A megye mezőgazdasága, lehetőségeit jól kihasználva, az elvártnál is nagyobb teljesítménnyel járult hozzá a népgazdasági célok megvalósításához. Ez nagymér­tékben az ágazatban dolgozók jó munkájának köszönhető. A jók közül is a legjobbak munkáját ismerte el a kor­mányzat, amikor a „Kiváló Munkáért” miniszteri kitünte­tést adományozta Baranya me­gye negyvennégy termelőszö­vetkezeti dolgozójának. A ki­tüntetést Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter nevében dr. Álló Miklós nyújtotta át a résztve­vőknek. Kitüntetett termelőszövetke­zeti tagok: Beremend, Dózsa Tsz: Csötönyi Dezső munkavé­delmi vezető, Krérjj Antal esz­tergályos, Borjád, Új Élet Tsz: Kovács Károly növénytermesz­tési brigódvezető, Egyházasha- raszti, Jóbarát Tsz: Tarcsi La- josné (Banyó Gyöngyi) tsz-e1­(Folytatás a 2. oldalon) 4 Li ska i Vendel főmolnár az új liszt minőségét ellenőrzi. (Tudósítás az 5. ol­dalon).

Next

/
Oldalképek
Tartalom