Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-15 / 223. szám

1985. augusztus 15., csütörtök Dunántúli napló 3 Iskolaérettségi vizsgálatok Egy évre felmentve felnőtteknek szánt egyéb mű­sorokra. A tévézésnél a látá­si élményeké az elsőbbség, a képek beszélnek, a közvetlen, intim hangulatban elmondott mese, történet pedig a nyelvi fejlődés előmozdításának egyik fontos eszköze. Mese közben a gyermeknek módjában áll kérdezni, aktívan bekapcso­lódni a történetbe, s így fan­táziája, beszédkészsége is fej­lődik. Az iskolában való jó tel­jesítés nagymértékben függ a gyermek beszédmegértő- és kifejezőkészségétől, szókincsé­nek gazdagságától is. Sok gyermek irreális, kis­gyermekes világszemlélete, ön- állótlanságo miatt iskolaéret­len. Ezért nagyon fontos a gyermekek bevonása a napi munkába. Nyugodtan rájuk bízhatunk apróbb feladatokat, s olyanokat is, amelyeket önállóan, minden előzetes fel­szólítás nélkül sajátmaguknak kell ellátni. Adjunk alkalmat nekik, hogy segítsenek a konyhában, menjenek vásárol­ni, öltözzenek-vetkőzzenek egyedül, fürödjenek önállóan, holmijaikat tartsák rendben egyedül. Az iskolában nem fog mellettük állni egyik szülő sem, hogy kisegítse őket, sőt az iskolában önálló feladatokkal bízzák meg őket, amelyeket el kell végezniük. A beiskolázást megelőző időszak a szülők feladatválla­lásának, felelősségének is for­dulópontja, hiszen a család nyugodt, derűs légköre, szelle­mi nyitottsága, szokásainak, követelményeinek elfogadása, beépítése olyan hatások, ame­lyek az iskolába induló gyer­mek fejlődését alapvetően meghatározzák. F. Zs. Jobb szakemberek, vállalati előnyök Az AIESEC segítségével Külföldi szakmai gyakorlatok a JPTE-n is Szinte mindegyik hazánkban tanított tudományág hallga­tóinak van nemzetközi szerve­zete. Közülük legjobb, igazán gyümölcsöző, valamennyi érde­kelt fél számára kiváló lehe­tőséget adó kapcsolat az AlESEC-kel, a közgazdászhall­gatók szakmai diákszervezeté­vel alakult ki. Az AIESEC a legnagyobb nemzetközi diák- szervezet. 1949-ben alakult, hazánk 1972-től kapcsolódott be munkájába a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem révén. Ma már újabb ke­reskedelmi, pénzügyi főisko­lák és a JPTE Közgazdaságtu­dományi Karának több mint 30 hallgatója is aktívan részt vesz az AlESEC-ben, 61 tagor­szág, mintegy 4000 diákjával együtt. A jól szervezett, nagylétszá- mú AIESEC feladataiból, cél­jából következően hatékony segítséget adhat exporttevé­kenységet folytató vállalatok és intézmények munkájához. Ezt jónéhány vállalat felismer­te, hiszen a közgazdászhallga­tók szakmai szervezetének anyagi fedezetét vállalatok biztosítják a világ minden tá­ján. Az ilyen vállalatok száma egyre nő hazánkban is. A ba­ranyaiak közül régóta bekap­csolódott az AlESEC-kel össze függő, és hosszabb vagy rövi- debb távon feltétlenül haszno­suló tevékenységébe a Pécsi Bőrgyár, a DÉDÁSZ, a Pécsi Dohánygyár és a Carbon. A Az AIESEC belföldi és külföl­di programjaival általános cél­jának tűzte ki, hogy — nem­zetközi tapasztalatok megszer­zésével, az egy országban mű­ködő hasonló képzési profilú Zengővárkonyi táncosok Franciaországban Franciaországban jártaPécs- váradi Szövetkezetek Zengővár­konyi Népi Együttese. Július­ban: a coufféi és a la lavan- daui nemzetközi folklórfesztivá­lokra kaptunk meghívást. A két fesztivál közti időben hét na­pot töltöttünk a Perdriole tánc- együttes vendégeként Saint Sauveur-d'-ban. Az első estén nagy várako­zás és izgalom fogott el ben­nünket, vajon milyen hatást tesz a magyar zene és magyar népi tánc egy nyugat-francia­országi községben. Az egybe­gyűltek nagy tapssal fogadták mindkét előadásunkat. Délután két francia együttessel szere­peltünk, este a fesztivál sza­badtéri színpadán ezer néző előtt léptünk föl: a két hazai és egy spanyol csoport társa­ságában. Marans városában a Perdriole együttessel egy vá­sárcsarnok rögtönzött színpa­dán közös műsorral léptünk közönség elé. Mégpedig nagy sikerrel. Vendéglátóink sok figyelmes­séggel vettek körül bennünket, számos izgalmas élményben volt részünk. Így például hajó- kirándulást tettünk Ré szige­tére, ahol önálló műsort ad­tunk. A nézők között ott ült egy 84 éves magyar hölgy is, aki­nek édesapja már a századfor­dulón a Pécsi Dohánygyár igazgatója volt. La Rochelle- ben szintén önálló műsort ad­tunk, de ezúttal a kongresszusi palotában az ott üdülők részé­re. Július 14-én a francia nem­zeti ünnepet vendéglátóinknál, családi körben töltöttük. Óriási meglepetés volt, hogy a hely­beli Nevelési Központban ép­pen 30 szegedi gyermek üdült. La Lavandau-ban török, ma­gyar és román együttes menet­tánca kezdte a napot. Bom­bán polinéziai táncosokkal is találkozhattunk. A mozgalmas 19 nap alatt 18 alkalommal léptünk közönség elé, ebből tizenegyszer másfél órás ön­álló programmal. Bízunk ab­ban, hogy sikereink hozzájá­rultak a két ország kulturális kapcsolatainak elmélyítéséhez. Töttös Sándor együttesvezető intézmények együttműködésé­nek fokozásával — elősegítsék az elméleti oktatás és a gya­korlati közgazdasági munka közelítését. Hozzá kíván járul­ni, hogy a hallgatók jobban megértsék a társadalom és a gazdaság időszerű problé­máit, így a vállalatok és in­tézmények — az AIESEC se­gítségével is — már pályakez­dőként értékes hazai és kül­földi tapasztalattal, nyelvtudás­sal rendelkező fiatal szakem­bereket fogadhatnak. A pécsi JPTE lelkes közgaz­dászhallgatóinak tevékenysége bepillantást ad az AIESEC min­dennapos munkájába. A pécsi csoport tevékenységébe min­den hallgató bekapcsolódhat, aki legalább egy idegen nyelvet társalgási szinten beszél. A belföldi és külföldi részre bont­ható szakmai munkát négyfős vezetőség koordinálja. A bel­földi szakmai programok közül első helyre kívánkozik az évente megszervezett állásbör­ze, ahol hallgatók találkozhat­nak a vállalatok képviselőivel, és akár a helyszínen is szerző­dést köthetnek egymással. A legutóbbi állásbörzén például 11 vállalat vett részt. Ezen kí­vül szakmai programokat szer­veznek az egyetem tagjainak is, sőt az országban másutt működő, helyi AlESEC-szerveze- tek számára is. ötleteikkel, nyelvtudósukkal közreműköd­nek a megyében rendezett konferenciák, tudományos ülé­sek előkészítésében és lebo­nyolításában. Külföldi esteket szerveznek, amelyeken bemu­tatják azon országok haszno­sítható tapasztalatait, kultúrá­ját, ahol a tagok jártak. Ter­veik közt szerepel a tagor­szágban megjelenő jelentő­sebb szakirodalom összegyűj­tése, feldolgozása és eljutta­tása hallgatótársaiknak, okta­tóiknak és az érdeklődő gya­korlati szakembereknek. Igazi szolgáltató szervezetté kíván­nak válni. A nemzetközi szervezet elvé­nek megfelelően ebben az év­ben 17 pécsi hallgató töltheti szakmai gyakorlatát valamely nyugati ország jelentős válla­latánál, bankjánál vagy intéz­ménynél. Emellett rendszere­sen részt vesznek más országok helyi szervezeteinek cseresze­mináriumain, szakmai tapasz­talatcseréjén. Természetesen ők is vendégül látnak közülük néhányat. Április végén pél­dául svéd küldöttség járt Pé­csett. A kölcsönösség jegyében több fiatal érkezik fejlett tő­kés országokból szakmai gya­korlatra megyénk nagyüzemei­be. Ez a vállalatoknak is lehe­tőséget ad a kétoldalú ' ta­pasztalatcserére, ismeretségek szerzésére és hosszabb távon esetleg exportlehetőségeik bő­vítésére. Bozsik L. Kékfestők Sárdi János kékfestőmester Nagynyárádon. (Hoffmann György felv.) Ez évben is tavasszal zajlot­tak le az iskolaérettségi vizs­gálatok országszerte a Neve­lési Tanácsadókban. Igen sok szülőt mélyen érintett a szak­emberek döntése, amikor kö­zölték velük, hogy gyermekü­ket egy évre felmentik az is­kolába járás alól. Legtöbbjük elveszett évnek tartja, ha az iskoláskort elérő gyermeke nem kezdheti meg a tanulást. So­kan egyenesen szégyenkeznek amiatt, ha a gyermekorvosi­pszichológiai vizsgálaton is­kolaéretlennek minősítik gyer­meküket, hiszen ..mit monda­nak majd az ismerősök, mit szólnak a szomszédok, a ro­konok . .Nehezen fogadják el azt a tényt, hogy nem min­den gyermek éri el hatéves korára az iskolaérettséghez szükséges fejlettségi szintet. Éppen ennek eldöntése céljá­ból vezették be a kötelező is­kolaérettségi vizsgálatokat. Az évhalasztás idején ugyanis a gyermek behozhatja elmaradá­sát, és így elkerülheti az isko­lában reá váró kudarcokat, amelyek hosszú évekre kiható- an kedvét szegnék. Az első tanév eredménytelenségét kö­vető, végigkínlódott általános iskolás évek utón hátrányos helyzetbe kerülhet a gyermek a továbbtanulás szempontjá­ból is: sem kedve, sem lehető­sége nem lesz folytatni iskolai tanulmányait. A szülők beállítottságától is függ, hogy az iskolakezdésig tartó időszak ne kényszerpihe­nőt jelentsen a gyermek szá­mára, hanem a testi-lelki adottságok-képességek kibon­takoztatásának az időszakát. A biológiai és a pszichés fej­lődés tempója nemcsak foko­zatosan, hanem ugrásszerűen is változhat, lehet siettetni, de erőszakolni nem szabad. Kis fáradsággal és kis befektetés­sel sokféleképpen alakíthatjuk a gyermek érdeklődésének az irányát, szemléletmódját, a szabályokhoz való alkalmazko­dóképességét. Elsősorban a figyelem-meg­figyelés formálásában segít­hetünk könnyűszerrel a gyer­meknek. Játékos foglalkozások keretében kérdezgethetjük, hogy mit lát maga körül, mi­re emlékszik vissza a napköz­ben történtek közül, vagy buz­dítsuk rajzolásra, festésre, hogy milyen módon adja visz- sza élményeit, fejezze ki érzel­meit, próbálgassa alkotókész­ségét. A jó rajzolókészség egyébként is egyik ismérve az iskolaérettségnek. S itt nem csupán a tehetségről, a haj­lamról van szó. Az iskolaérett­ségi vizsgálatok során alkal­mazott emberálak, hóz, fa, rajza nemcsak a rajzbeli kife­jezőkészségről ad adatokat, hanem a gyermek figyelméről, érdeklődéséről, kritikai készsé­géről, képzeleti tevékenységé­ről, az alkotó munkára való beállítottságáról, sőt a jobb­fllij§l|if||i:l§ ||Í|||i|ÍÍ|| Kékfestők (Blauförbér in Un­garn) címmel ma, 18.10 óra­kor, a II, csatornán — az Un­ser Bildschrim különkiadásokén, — mutatja be az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója a kihalóban levő mesterség hazai történe­tét, munkafolyamatait és mai helyzetét. A film szerkezetének, céljainak megfelelően a tör­téneti rész képi anyagát a pá­pai kékfestőmúzeumban, tech­nológiáját, a mesterség ma is élő rekvizítumai között, a Ba­ranya megyei Nagynyárádon működő Sárdi János kékfestő mester műhelyében rögzítet­ték. A műsor a hazai németség viseletében egykor csaknem ki­zárólagosan használt ruha­anyagok és egyéb használati vagy balkezességről is informá­ciót nyújt. A hatodik év végé­re, de legalábbis a hetedik évre a gyermeknek el kell ér­nie azt, hogy rajzában ki tudja fejezni a tárgyszerű valóság részleteit, arányait, harmóniá­ját. A sikeres rajzteljesítmény a gyermek valósághoz való alkalmazkodásának a sikeres­ségéről tanúskodik. Tehát in­kább rajzolni, mintsem a betű­vetést tanítsuk a gyermeknek a beiskolázásig hátralévő idő­szakban. Társasjáték közben a nyer­ni vagy veszteni tudás elárul­ja a szülőnek a gyermek gon­dolkodásának, magatartási érettségének előrehaladását: tekintetbe veszi-e, betarja-e a játékszabályokat, azt, hogy mi­kor, ki következik a játékban stb. Mindez az önfegyelem, a szabálytudat, az ítéletalkotás fokmérői. Hogyan várhatjuk el attól a gyermektől, aki veszteség ese­tén sírvafakad, hogy elfogad­ja tanítója rendreutasítását, vagy társai előnyösebb, sike­resebb szereplését az iskolá­ban? Hagyjunk fel hót azzal a helytelen szokással, hogy min­dig nyerni engedjük a gyer­meket annak érdekében, hogy megszeressen egy-egy ver­senyjátékot. Ne maradjon ész­revétlen, ha csalni próbált. Csak így tanulja meg, hogy a tisztességes nyeremény sokkal nagyobb jutalomértékű, mint a kedvezmény és' csalás órán szerzett győzelem. Ne feledkezzünk meg arról, hogy meséljünk, felolvassunk gyermekünknek, ne hagyatkoz­zunk csupán a televízió esti meséjére, vagy az amúgy is vagy lakásdíszítő elemek (ágy­nemű, terítő, kendő stb.) hazai elterjedésétől, a kékfestés mun­kafázisaitól a mintázatok sajá­tosságain át a szakma jövőjé­ig sok érdekes ismeretet nyújt. Megtudni egyebek közt, hogy a mesterség, kb. a múlt szá­zad elején, a városokból ter­jedt el, s nyújtott szép megél­hetést a zárt falvakban virágzó műhelyeknek. A kékfestés csa­ládban öröklődött, a műhelyek mindig víz mellé települtek, s a mintázás („tarkázás") szinte külön szakmának számított. Ma már, sajnos, alig tíz mes­ter él és működik hazánkban. A kihaló szakma megmentésé­re ez év októberében, a mú­zeumi hónapban találkozót rendeznek a ma még működő mesterek és a kékfestés iránt érdeklődők számára a pápai múzeumban. A hagyománybemutató, is­meretterjesztő műsor németül hangzik el. Föltehetően sokan szívesen hallgatnák az elhang­zó szövegrészeket olyanok is, akik nem beszélik a nyelvet. Vajon a szélesebb érdeklődés­re számot tartható témák ese­tében nincs-e mód arra, hogy a műsor kétnyelvű vagy leg­alább részleteiben föliratos le­gyen? Stangl Mártától, a műsor szerkesztőjétől kérdeztük ezt, aki elmondta, hogy tervezik a Kékfestők magyar nyelvű vál­tozatának elkészítését is. Alka­lomszerűen pedig a felirato­zásnak sincs technikai akadá­lya. Akkor viszont a gyakorlat­ban is jó lenne minderről meg­győződni. Hisz nemcsak az élő kultúrák hatnak egymásra. A hagyományőrzés, a nem­zetiségi kultúrák megismerhe­tősége, kétnyelvűsége is leg­alább olyan fontos a tömeg­közlés lehetőségeiben. W. E. Átképzési támogatás Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnöke a munka­erő hatékony foglalkoztatásá­nak elősegítése érdekében módosította az átképzési támo­gatásról szóló korábbi rendel­kezését. Eszerint az új szak­ma elsajátításának idejére az eddiginél szélesebb körben igényelhető az átképzési támo­gatás, amelyet a jövőben a pályakezdők és a bedolgozók számára is kérhetnek a mun­káltatók. Az átképzési támogatást a vállalatok továbbra is arra használhatják fel, hogy ellen­súlyozzák dolgozóiknak azt a keresetkiesését, amennyivel kevsebb bért kapnak korábbi fizetésüknél az új szakma el­sajátításának ideje alatt. A támogatás változatlanul 12 hó­napig folyósítható a betanítás esetében, illetve 30 hónapig a szakképzésben részt vevők szá­mára. A munkáltatók ezután is igényelhetik az átképzési tá­mogatást azoknak a dolgozók­nak, akiknek a munkaviszonya, elletve munkaköre azért szűnik meg, mert a tevékenységet, amelyben addig foglalkoztat­ták őket, felszámolták a válla­latnál. így a vállalaton belüli munkaerő-átcsoportosításhoz ezután is kérhető a támogatás, sőt az eddigiektől eltérően nem korlátozzák ezt a létszá­mot. De csak akkor lehet a munkaerő belső átcsoportosí­tásához támogatást kérni, ha az átképzés a termékszerkezet változtatását vagy az elektroni- záció bevezetését, illetve kiter­jesztését segíti elő. A rendelkezés új eleme az is, hogy azok a pályakezdők, akik a munkaközvetítő szervek igazolása alapján három hó­napon belül nem tudnak elhe­lyezkedni tanult szakmájuk­ban, de van olyan munkálta­tó, amely más szakmában al­kalmazni tudná őket, az ehhez szükséges átképzés időtarta­mára támogatásban részesül­hetnek. A jövőben a saját elhatáro­zásukból munkahelyet változ­tatók, valamint a szakképzett­séggel nem rendelkező pálya­kezdők számára is igényelhet­nek a munkáltatók átképzési támogatást, amennyiben az érintettek valamilyen hiány­szakma vagy az elektronizáció- hoz kapcsolódó szakismeret elsajátítására vállalkoznak. A rendelkezés új vonása az is, hogy az ÁBMH elnöke és a pénzügyminiszter együttes en­gedélye alapján az átképzés egyéb költségeinek egy része is átvállalható nyereségadó- kedvezmény formájában, ha ahhoz jelentős foglalkoztatási érdek kapcsolódik. Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnökének új ren­delkezése a Magyar Közlöny 30. számában jelent meg, s augusztus elsejével hatályba lépett. Az új rendelkezések a már folyamatban levő átkép­zéseknél is alkalmazhatók. Bioáruk forgalmazása Vegyszerek használaté nél­küli, elsősorban növényi erede­tű élelmiszerek előállításának szervezésére, forgalmazására Natura néven . irodát hívott életre a TSZKER. Az új tevékenységgel bio­termékek készítését igyekeznek föllendíteni. Ezek az élelmisze­reknek azt a körét ölelik fel — zöldségek, gyümölcsök, gabo­nafélék tartoznak közéjük —, amelyek előállításánál nem a korszerű, vegyszerekre is ala­pozott termesztési' eljárásokat alkalmazzák, hanem a keve­sebb kémiai anyaggal számo­ló, hagyományos módszereket. Ily módon ugyan munkaigénye­sebb a termesztés, szerényeb­bek a hozamok, ám e termé­kekben egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben lelhetők fel a különben hatóságilag enge­délyezett, az egészségre ártal­matlan vegyszermaradványok. Az ilyen élelmiszerek egyre ke­resettebbek külföldön, így — a piackutatók szerint — e cik­kekből kedvezőek lennének az exportkilátások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom