Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)

1985-08-13 / 221. szám

1943. augusztus 13., kedd Dunántúli napló Munkában az UNIRAK 600 Erb János felvétele Várják a pályakezdő pedagógusokat 4500 betöltetlen állás az országban Az idei tanév végén 4600 pedagógus kapta kézhez dip­lomáját, számukra 7800 ál­lást hirdettek, több mint két­ezer friss diplomás sorsá­ról, elhelyezkedéséről nem tudnak a főiskolákon, egye­temeken. Tapasztalatok sze­rint a munkáltatók nem tart­ják be a visszajelzési kötele­zettségükről szóló rendelke­zést. A fiatal pedagógusok augusztus 15-ig a megyei tanácsok művelődési osztá­lyainak segítségével közvet­len az intézményekbe ad­hatják be pályázatukat a még betöltetlen, országosan mintegy 4500 pedagógusi ál­lásra. Augusztus 15 után az iskolák csak a megyei, illet­ve fővárosi tanácsi művelő­dési osztályok előzetes enge­délyével köthetnek szerző­dést pedagógussal. Emlékszem, a pályázatok meghirdetése után, május végén jó néhány Iskolát fel­hívtam az országban: jelent­keztek-e az általuk meghir­detett állásokra. Elkesere­dett embereket ismerhettem meg a budapesti és a fal­vakban — így a baranyai kistelepüléseken — dolgozó iskolavezetők személyében. Jobb esetben van néhány ér­deklődő az állásokra, aztán körülnéznek, és nem jönnek vissza. Néhány esetben kö­nyörögtek nekem: ha tudok valakit, szóljak. Szeretni fog­ják, megbecsülik. Megadják a lehetőségekhez viszonyított maximumot, letelepedési se­gélyt, működési pótlékot. Tanulmányozva az MTI ál­tal közölt adatokat, úgy tű­nik, konzerválódik a tanár­hiány. Még akkor is így von ez, ha tudjuk, érezzük, hogy jó néhány végzős az utolsó pillanatig nem vállal állást. Taktikázik. Teheti. Remélhet­jük csak, hogy a tanévkez­désig hátralévő időben né­hány általános iskolában enyhülnek a gondok. Bozsik L | j univerzális gépet állított munkába tegnap a DDGáz Baranya megyei Üzemigazgatósága. Az egymillió forint értékű UNIRAK 600 L típusú munkagép a hibafeltárá­soknál a munkaárkok kiásásánál, a betakarásnál, illetve a rako­dásnál segédkezik. A kerti traktornál alig nagyobb gép nemcsak jelentős kézi munkaerőt pótol, hanem a nagyméretű árokásó gé­pek munkáját is elvégzi. Pécsett az elmúlt három év alatt nagyon sok problémát jelentettek a meghibásodott gázvezetékek javításához fel­tárt munkaárkok, amelyek több helyütt hetekig is betemetet- lenül maradtak és akadályoz­ták a forgalmat:- Ez valóban így volt és így van, ugyanis a földgázátállítás hároméves időtartama alatt több mint a két-háromszorosá­ra nőtt az utcai gózömlésbeje- lentések száma - mondja Györkös József, a DDGáz Ba­ranya Megyei üzemigazgató­ságának hálózatvizsgáló cso­portvezetője. — A városi gáz­vezetékek csaknem nyolcvan százaléka régi, elavult acélve­zeték. Az öntöttvas és eternit­csövek az átállásnál jórészt tönkrementek, mert nem bír­ták a nagyobb üzemnyomást, és közrejátszott még a föld­gáz jelentős szárító hatása. A legtöbb javítást az újmecsek- aljai városrészen, a Budai vámnál és a Rákóczi úton vé­geztük. Bár hálózatjavító cso­portunk létszámát a duplájá­ra növeltük, mégsem tudtuk a sürgős hibaelhálításokon túl a munkákat befejezni. Gázmentő szolgálatunkra várt a munka­árkok kiásása, az ideiglenes helyreállítás, majd a hibaelhá­rító csoport munkájának befe­jezése után az árkok beteme­tése. Az utóbbit kézi erővel oldottuk meg, ahol a mentő­parancsnok és a szerelők is lapátot fogtak, de átcsoporto­sítottuk a hálózatépítő üzem kubikosait is ezekhez a mun­kálatokhoz. A gondokat még tetézték a téli fagyok, majd a tavaszi felmelegedéssel járó földmozgás okozta kórok. Márciusban például 971, áp­rilisban 1223, májusban pedig 1014 utcai gázszivárgást jel­zett a hálózatjavító csopor­tunk. A diszpécserszolgálat irodá­jában szünet nélkül csengenek a telefonok. Hétfő van. A na­pi száz-százötven bejelentés ilyenkor két-háromszázra ug­rik. Minden jelzést magneto­fonra vesznek, és továbbítják a gázmentő szolgálathoz. A gázmentők sárga kocsiját megpróbáljuk utolérni a Me­cseken. De már túl vannak' két bejelentés ellenőrzésén, amikor beérjük őket az Alsóhavi ut­cában. Van egy órányi üresjáratunk - mondja Szabó György pa­rancsnok, — addig betemetjük ezt az árkot. Ezután megint földmunka következik, munka­árkot ásunk a Türr István utcá­ban, és a sportpályánál. Saj­nos a munkaidőnk 90 százalé­ka ezzel megy el. A gödör mellett mind a hat ember kezében lapát van. ök itt dolgoznak, de bentről, az Edison úti telepről már elin­dult a piros, üvegtetős védő­rácsos markológép, amelynek nemcsak az az előnye, hogy öt-hat ember munkáját váltja fel, hanem, hogy ellentétben a locsolókocsi nagyságú árok­ásó gépekkel — kis helyen, szűk utcákban is könnyen mo­zog ... M. Gy. A külföldiek is felfedezték a festői vidéket A mogyarhertelendi nagymedence Fotó: Proksza László Á magyarhertelendi strand — Jó a víz, öcsi...? Éppen lebukik, nyel egyet, aztán válaszra se méltat. Hát persze, hogy jó. A Makóról ér­kezett kis úttörők — itt von évek óta a szomszédban a tá­boruk — élvezik a kellemesen meleg vizet, a napfényt és a majdhogynem arborétumi kör­nyezetet itt Magyarhertelenden. Egy helybéli szerint urán­kutatófúrás után tört fel a me­legvíz az ötvenes években, az­tán megnyílt a félszobányi „tö­rök-fürdő", majd évekig mint lehetőségről beszéltünk Herte- lendről. Ma négy medence van, gyönyörűen kiépített szolgáltató részleg — tavaly épült a ka­binsor —, s ha jobb közlekedé­se lenne a községnek, Herte- lend neve szebben csillogna. Hévizes források táplálják a medencéket Szabó János, a strand úszó­mestere jegyzi meg: — Talán jobb is így. Nincs akkora zsúfoltság, aki idejön, pihenhet is ... Van benne valami. így is napi ezer-ezerötszáz vendég fizeti meg a belépőt: felnőttek 15, a gyerekek 7 forintot. A környék üdülőházai a fizetővendégszol­gálat keretében gyűjtik az ide­geneket: főleg németek fedez­ték fel a vidéket. (A rokonok között jár a híre, s az ideláto­gatók egyre több barátot is magukkal hoznak.) Szeptember 2-től új aitóbusz-menetrend Egy átlagos nyári munkana­pon mintegy 3500 autóbusz jár a pécsi utakon. Őszre a járat­szám tovább emelkedik: 47 vo­nalon naponta több mint 3700 kocsit indítanak. Szeptember 2-tól a Nevelési Központ és az újmecsekaljai végállomás kö­zött új gyorsjárat szállítja az utasokat. A piros 101-es negyed óra alatt teszi meg a távolságot. A Nevelési Központ utón a Vár- konyi Nándor úton, majd a kertvárosi végállomásnál, a Sa- rohin tábornok úton áll meg. A következő megálló a Tüzér ut­cai felüljárón, a Tüzér utcá­ban, a Jvlecsek étterem előtt, a Mecsek áruháznál és az újme­csekaljai pályaudvaron lesz. A tervek szerint az első busz a Nevelési Központtól 5.40-kor, az utolsó 17.14-kor indul. A má­sik irányból 5.57-kor, illetve 17 Gyorsjárat a déli városrészből Indul a piros 101-es órakor indítják az első, illetve az utolsó járatot. Délelőtt rendszerint 4, míg délután 5 járat közlekedik. A hétfő délelőtt megtartott vonalpróbán a kísérletre ki­szemelt csuklósbusz 15 perc alatt tette meg a távolságot. Tekintve, hogy nagyobbrészt eddig is használt útvonalon közlekedik majd, mindössze egyetlen új megállót kell ki­alakítani. A Mecsek étterem előtti kitérő a tervek szerint a következő hetekben elkészül. — Új járat beindítását úgy kell végeznünk, hogy az lehető, leg minél kevesebb változta­tással járjon — tájékoztat Al­bert Ferenc, a Volán igazgató- helyettese. — A 101-es gyors­járat kialakításánál a múlt évi utasszámlálás adatait használ­tuk fel. Ezek jól tükrözik, hogy melyik lakókörzetből hova, mer­re utaznak naponta az embe­rek. Az új gyorsjárat már szere­pelni fog a vállalat őszi menet, rendjében. Mint ígérik, a me­netidő nemigen fog változni, az viszont elképzelhető, hogy a tapasztalatok alapján ké­sőbb sűrítik, vagy ritkítják a járatokat. Sőt ha az igények jelzik, lehet, hogy a megállók esetében is lesz változás. A kertvárosi és a déli város­részből utazók számára jó hír, hogy a Szalai András úton, az Ifjúsági Ház felőli szakaszon ideiglenes megállók kialakítá­sát tervezik. Ezek az elképze­lések szerint addig működné­nek, amíg a Rákóczi út felújí­tása véget nem ér. Később nem lesz rájuk szükség, hiszen a buszok ismét az eredeti út­vonalon közlekednek. Másik változás, hogy szep­tember 2-től néhány járat is­mét sűrűbben jár. A 16-os, 39- es, 47-es csúcsidőben 4, az 1- es, a 30-as pedig 5 percenként indul. A 33-as és a 33 A-jelű járat, valamint a 20-as, 28-as 10 percenként közlekedik. A helyi autóbuszok részletes köz­lekedési rendjét a szeptember­ben megjelenő új menetrend tartalmazza majd. F. D. Két forrás táplálja a meden­céket: az egyik 62 Celsius fo­kos, a másik 38 fokos. A vizet —, mely bőven csordogál — naponta cserélik a medencék­ben, s ez ugyancsak vonzó. Má­justól szeptember végéig min­dennap nyitva tartanak. A hertelendi tanács a fürdő mellett kemping létesítéséről döntött — három éve egy kol­légám írt a strandról, s az öt­letet ő vetette fel —, s ha min­den igaz, jövőre már fogadhat­ják az első táborozókat. Erről Eichet Károlyné, vb-titkár, aki maga is szívén viseli a fürdő sorsát, a következőket mondot­ta : — Három hektárnyi területet adtunk ki két vállalkozó szelle­mű fiatalembernek, akik a kem­pinget felépítik. A tanácsnak nem lett volna pénze rá. Bérleti szerződést kötöttünk velük, s majd meglátjuk, hogy a hasz­non hogyan lehet megosztozni. A magánvállalkozóknak is meg kell találni számításukat és nekünk is ... Szóval: éled a környék, s előbb-utóbb igaz lehet, Herte- lend Harkány tehermentesítését is biztosítja. Négy éve vette át a fürdőt a Baranya megyei Víz­mű Vállalat, s azóta szinte csodát műveltek, jól sáfárkodva az anyagiakkal. (Biztosan nem volt olcsó mulatság.) De — és ez az újságíró véleménye — le a kalappal előttük, törekvéseik tiszteletet parancsolóak. Hertelend — gyöngyszem a Mecsekben. Kozma Ferenc Negyven évvel ezelőtt, 1945. augusztus 12-én tartotta fel- szabadulás utáni első közgyűlé­sét. s egyben alakuló ülését a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. A jubileum alkal­mából, hétfőn emléktáblát avat­tak fel az alapítás helyszínén, az ügyvédi Kamara Szemere utcai dísztermében. Az ünnepi eseményen Nemes György, Rózsa Ferenc-díjas új­ságíró, a MUOSZ első választ­mányának tagja, az Élet és Irodalom nyugalmazott főszer­kesztője avatóbeszédében fel­idézte a négy évtizeddel ezelőtt történteket, amikor felmentették az addigi tisztikart, amely ideig­lenesen a nemzeti bizottság jó­váhagyásával működött. Szako­síts Árpád lett az új szövetség elnöke, s társelnökké választot­ták Darvas Józsefet, Horváth Mártont és Mihályfi Ernőt. Az Újságírók Szanatóriumi Egyesü­letének elnöke Kállai Gyula volt. Ezt követően a MUOSZ ne­vében koszorút helyezett el az emléktáblán Megyeri Károly fő-* titkár és Kapalyag Imre, főtit­kárhelyettes: a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatala ko­szorúját Németh Jenő elnökhe­lyettes és Gelléri Miklós főosz­tályvezető helyezte el. A szak- szervezetek képviseletében Lux János, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszer­vezetének főtitkára, valamint Simon László, a Művészeti Szak- szervezetek Szövetsége Központi vezetőségének titkára koszorú­zott. Az avatóünnepségen jelen volt Karvalics László, az MSZMP KB agitációs és propaganda­osztályának helyettes vezetője. * Dr. Medve László egészség- ügyi miniszter meghívására dr. Zeid Hamzeh, a Jordán Hase- mita Királyság egészségügyi minisztere augusztus 7-12. kö­zött látogatást tett hazánkban. Dr. Zeid Hamzeh találkozott a Medicor, a Medimpex vezetői­vel, ellátogatott több egészség- ügyi intézménybe, a miniszte­rek tárgyalásokat folytattak az egészségügyi kapcsolatok fej­lesztéséről és aláírták az 1986 —87. évekre szóló együttműkö­dési munkatervet. * Az iregszemcsei Egyetértés Tsz kapta meg a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Miniszté­rium Termelési Nagydíját. A hétfőn megtartott ünnepi köz­gyűlésen Hetényi István pénz­ügyminiszter adta át a nagy­díjat Varga Jánosnak, a szö­vetkezet elnökének. ÚJ munkagép a DDGáz-nál A közélet hírei

Next

/
Oldalképek
Tartalom