Dunántúli Napló, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-239. szám)
1985-08-01 / 209. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Sikeres vállalkozás: tsz-vendéglátás (5. oldal) Idősek fóruma (6. oldal) Óvoda épült Ibafán (5. oldal) Július végi forró napok Szovjetamerikai megbeszélés Helsinkiben A Baranya Megyei Tanács V. B. ülése Az építőanyag-termelés és -ellátás eredményei és feladatai volt a fő témája a Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésének, amelyet Horváth Lajos tanácselnök vezetett. Mint az írásos előterjesztésben olvasható: Baranya megyében az építőipar termelése az alapvető építőanyagokból tovább növekedett, választékuk bővült. A mezőgazdasági üzemek a téglaipari termékek termelésén túl jelentősen növelték a nyílászáró szerkezetek gyártását. A helytelen, nem szabványos csomagolás következtében szállítás során gyakori a szóródás, sérülés, mindez a vásárlóknak munkaidő-kiesést és többletköltséget jelent. A megye építőanyag-ellátásában meghatározó jelentőségű a Baranya—Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat építői anyag-termelése, és a Dél-dunántúli TÜZÉP Vállalat tevékenysége a vásárlók ellátásában. A vitában Sajgó Jenő, a Baranya—Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatója elmondta, hogy jeBefejezödött az aratás és lehúzzák az utolsó szalmakötegeket a belvárdgyuiai termelőszövetkezet Mohácsi út menti táblájáról Erb János felvétele Befejeződött búza aratása A tavalyi rekordnál kevesebb, de öt év átlagát meghaladó átlagtermés Á tarlóhántás és a szalma betakarítása háromnegyedig kész Másodvetés 3800 hektáron Július utolsó napjával lényegében befejeződött a búza aratása Baranyában. Búzából néhány hektárnyi maradt még vissza a hetvehelyi határban, s pór nap kell még a kisebb területen termesztett tavaszi árpa, a rozs és a zab levágásához. A gabona átlagtermése körülbelül tíz százalékkal eimaradt a tavalyi rekordtól, de a termés így sem rossz, az idei hozam meghaladja a megye ötéves átlagát. Minderről tegnap dr. Jahoda Miklós, a Baranya Megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettese tájékoztatta lapunkat. Az idén Baranyában 73 673 hektár volt a kalászosok területe, ezen belül búzából 58 200 hektáron vetettek, ami valamivel kevesebb az előző évinél, de helyette annyival több volt az őszi árpa. A kombájnok — 530 kombájn — július közepén indultak a nagyüzemi gazdaságokban, s a tavalyinál némileg rövidebb idő alatt végeztek o betakarítással, köszönhetően a gépek nyergében ülők derék, odaadó munkájának. A kombájnok megfelelően kijavítva, jól felkészítve láttak munkához, az alkatrészellátás hiányosságai az idén kevésbé kísértettek, a Pécsi Agroker és a növénytermesztési rendszerek ügyelete és szolgálata sikeresen működött, szervezett volt a szállítás, ütemes a Baranya Megyei Gabona Vállalat felvásárlása. július eleji kedvezőtlen csapadékeloszlás, az érési időszakot kísérő nedves idő rosszat tett, gombabetegségek támadták meg a növényeket, ez csökkentette a termést. Az 58 200 hektár 25 százalékán károsítottak a gombabetegségek. Elemezni fogják, hogy ennek mennyiben oka az elővetemény és a búzafajta. Végül is búzából a megyei hektáronkénti átlag 5,3 tonna, az elmúlt öt év átlagánál még így is magasabb egy mázsával. A nagyobb területen vetett őszi árpa hozamai is alatta maradnak a tavalyiénak. Esett a gabonák minősége is. Az elmúlt évihez képest kevesebb a búza hektolitersúlya - ráadásul nagyobb a szóródás is a gazdaságok között —, kisebb az ezermagsúly és a sikértartalom, viszont az étkezési búzák sütőipari értéke kedvezőbb a tavalyinál. A Baranya Megyei Gabonafelvásárló és Malomipari Vállalat eddig 169 ezer tonna gabonát vásárolt fel, a várható 220—230 ezer tonna lesz, kevesebb az elmúlt évinél. Az első export szállítmányokat már útnak indították, eddig 38 ezer tonna ment el, ebből 26 ezer tonna vízi úton, uszályon. A vevők: a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NDK. A kalászosok betakarításával zöldiparunk egy kissé föllélegzett, de természetesen folynak a nyári talajmunkák is. A tarlóhántással a gazdaságok a terület 65 százalékán végeztek, a szalmabetakarítás háromnegyedig kész. A lehúzott szalma fele bálázott. A baranyai gazdaságok időben hozzáláttak a másodvetésekhez, 3800 hektáron vetettek főként silókukoricát. Ez kevesebb a tavalyinál, de csapadék híján ennyi másodvetést láttak jónak. Miklósvári Zoltán A szovjet—amerikai viszonyról, mindenekelőtt a novemberi Gorbacsov—Reagan találkozóról, továbbá nemzetközi kérdésekről folytatott háromórás megbeszélést Helsinkiben Eruard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter. Vlagyimir Lomejko, a szovjet hivatalos szóvivő a találkozót „érdekesnek, őszintének és hasznosnak" minősítette a Finlandia palotában megtartott sajtótájékoztatóján, közvetlenül a külügyminiszteri eszmecsere befejezése után. Lomejko szavaiból fkitűnt, hogy a két miniszter igen alapos eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzetről, a szovjet- amerikai viszonyról és a novemberi csúcstalálkozóról. Szovjet részről ezen egyebek között aláhúzták, hogy a csúcstalálkozón meg kell teremteni a feltételeket, hogy a kétoldalú kapcsolatokban fordulat álljon be. Hangsúlyozták továbbá, hogy a két ország közötti dialógus középpontjába a világűrbeli fegyverkezési hajsza megelőzésével és a Földön folyó fegyverkezési hajsza leállításával kapcsolatos kérdéseket kell állítani. Eduard Sevardnadze a megbeszélésen kijelentette: Megengedhetetlen, hogy újabb területekre terjesszék ki a katonai előkészületeket, óvott attól is, hogy kísérleteket tegyenek a Szovjetunió belügyeibe való beavatkozásra. A szovjet vezetés szerint egy szovjet— amerikai csúcstalálkozó, amennyiben az egyenlőség, a be nem avatkozás és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása alapján kerül megrendezésre, minden területen ösztönzést adhat a kapcsolatok javításához. Sevardnadze ezt az alkalmat is felhasználta arra, hogy ráirányítsa a figyelmet Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának az atomfegyver-kísér letek teljes moratóriumára vo natkozó kezdeményezésére. Kérdésekre válaszolva Vlagyimir Lomejko elmondta, hogy szovjet részről nem tekintik véglegesnek a moratórium kérdé (Folytatás a 2. oldalon) A nagyon keresett kisméretű tágiákat gyártják a szederkényi Ka- rasica Gyöngye Termelőszövetkezet monyoródi gyárában Fotó: Erb János lavul az építőanyagNo a kínálat - csökken a kereslet lentős készletekkel rendelkeznek, ugyanis a Baranya megyei nyolc gyár évente 105 millió kisméretű téglát készít. Gond van a görcsönyi tégla minőségével, amelynek oka többek között a rossz alapanyag. A javítás érdekében új prést állítottak be és elemezték a hőtechnikai eljárást is. Gondot jelent még a vállalatnak az égetett tetőcserépből, ezen belül is a színes cserépből a megfelelő mennyiség termelése. Szederkényi György, a Déldunántúli TÜZÉP igazgató-helyettese hozzászólásában kifejtette: a TÜZÉP ma már inkább valódi kereskedésre kényszerül, hiszen a jelentős import behozatal miatt túlkínálat van. Falazóanyagból nőtt a termelés. Ajtóból, ablakból dömping van. Azonban a fehér csempe, a padlóburkolólap hiánycikk. Kovács Lajos, a Baranya Megyei Tanács építési és vízügyi osztályvezetője szóvá tette, hogy megváltozott az építtetők igénye. Az utóbbi időben inkább felújításokat és tető- férbeépítést végeznek, valamint kisebb lakásokat építenek. A vásárlók is az olcsó és minőségi termékeket keresik. Dr. Cseh Sándor, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese hozzászólásában elmondta, hogy Bolyban évente 60—70 új lakás épül, legnagyobb részük magánerőből. Komoly gond azonban a mohácsi térségben a kavicsellótós, valamint a falazóanyagok minősége és mennyisége. A hazai cserép gyenge minőségű, az importból behozott ára viszont aránytalanul magas. A gyártó vállalatoknak gyorsabban kellene lépni a változó igényeknek megfelelően. Piti Zoltán, a Pécsi Városi Tanács elnöke is hozzászólt a vitához, többek között kifejtette, hogy új követelmények lesznek a következő időben az építőanyag-ellátásban. Csökken az építkezések száma, de megnő a felújításoké. Szükség lesz a hagyományos építőanyagokra, de meg kell találni a választékbővítésre is a lehetőséget. A vitához hozzászóltak még dr. Diófási Lajos, Balaskó Istvánná, dr. Lusztlg Péter, és dr. Bunna Gyula. Sz. K. Ami az előzetes várakozásokat illeti, a búzák május végi állapota a tavalyi rekordot is túlszárnyaló termés ígéretét vetítette elő, ám a júniusi és a Szántóversenyt rendeztek tegnap a Reménypusztai Tsz-ben (Tudósítás az 5. oldalon) Fotó: Proksza László
