Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-11 / 188. szám

1985. július 11., csütörtök Dunántúli napló 3 Mi az új a helyesírási szabályzat 11. kiadásában? (1.) Jobban biztosítani a kutatók utánpótlását Új szabályzat az egyetemi doktori cím elnyeréséről a JPTE-n Ezt a praktikus kérdést so­kan teszik fei mostanában. El­sősorban azok, akik az újítás lelkes hívei; illetve azok, akik az újban valami agyafúrtat, gyanúsat, bírálatra érdemeset sejtenek. Az újítást szorgal­mazók általában egyetérte­nek a szabályzat kisebb-na- gyobb módosításaival; a vál­toztatás ellenzői pedig sok esetben kellő megokolás nél­kül tesznek kritikai megjegy­zéseket. Szerintem a helyesírási sza­bályzat új kiadását a közmű­velődés színterein nem vitatni kell (ezt a szakemberek nagy gonddal és felelősséggel meg­tették), hanem ismertetni. Ebben a cikkben - kifeje­zetten a tájékoztatás szándé­kával - igyekszem áttekinteni és rendszerbe foglalni az új Szabályzat megváltozott írás­módú szavait és szókapcsola­tait. Minthogy köznyelvi kiej­tésünkben ma sem ritka az alakkettősség (lopódzik vagy lopózik; veder vagy vödör), ezért az új szabályzat is meg­engedi, sőt több szóra kiter­jeszti a helyesírási kétalakú- ságot, voltaképpen az alter­natív írásmódot. A szabályzat így is biztosítja, hogy a he­lyesírás igazodjék a normatív értékű köznyelvi kiejtéshez. - Újabb tetszőleges alakvál­tozatok a szabályzat szójegy­zékében levő vagy lévő; lyuk V. luk; nahát v. nohát; hát­rább v. hátrébb; odább v. odébb; poraiéi v. paroliéi stb. írásban tehát mindkét alak- változat használata jogos és helyes. A sorrend arra utal, hogy - például - a levő v. lévő alakváltozat ugyan azo­nos értékű; de hagyományo­sabb a levő, illetve újabban helyes a lévő is szóban és írásban egyaránt. Kiejtésünkben megszűnt vagy erősen megszűnőben van néhány alakváltozat. Ezért indokolt, hogy az új sza­bályzat szerzői az alternatív írásmód helyett az egyalakú- ság mellett döntöttek. Vagyis korábban csoda v. csuda (fn), most: csoda (fn); elöl v. elül (hol?), most: elöl (hol?; hsz); fedez v. lödöz, újabban csak: fedez; fütyöl v. fütyül, most csak: fütyül; hív v. hí (ige), újabban: hív (ige); üszög v. üszők, most: csak üszög (nö­vénybetegség); szív V. szí, Elhangzott Veszprémben is a tévétalálkozón, régebben is, hogy hát minek is erőlködik a tévé az úgynevezett vagy nem úgy nevezett szórakoztatással, minek is kísérli meg újra és új­ra a dolgozó nép okos kikap­csolását munka után, ha itt a finom import, az idegen ízek, sőt ízetlenségek olyan választé­ka, hogy hétannyi műsoridő ki­telik vele s kikapcsol tőle hét­annyi fáradt agyveiő. Tetszetős érv, s ha meggondolom, meny­nyi izzadtság csörgött itt már a képernyőn saját készítésű szórakoztatás címén, még van is benne valami. Hisz mindez­zel szemben ott a sima, a jól csomagolt, a tetszetős ilyen so­rozat, olyan vidám jelenet, kel­lően semmitmondó ahhoz, hogy ne legyenek „ideológiai” (nyu­gat, ugye!) felhangjai és kel­lően profi, hogy technikában, fordulatosságban, tempóban lekörözze a jóval rosszabb kö­újabban csak: szív; vív v. ví, újabban csak vív; vörös v. ve­res, újabban: vörös stb. Szóhasadás, vagyis a szó­alakváltozatok kialakulását követő jelentésmegoszlós megy végbe egyre több ikétalakú szavunkban. Ez az oka annak, hogy a pereg, pörög nem tetszőleges tőváltozatok sem a kiejtésben, sem a helyes­írásban. A pereg és a pörög (ma már) két külön szónak számít. A pereg jelentése = szemekben hull, felülről lefe­lé hull; a pörög jelentése = gyorsan forog, ill. körben fo­rog. Indokolt tehát az, hogy az új szabályzat a régi pereg V. pörög alternációt megszün­tette, és az alakváltozatokból önállósult két szót szójegy­zékben egyértelműen elkülö­nítette. Az é-zó, ö-ző alakváltozatok küzdelme napjainkban is meg­figyelhető a nyelvjárásokban és a köznyelvben egyaránt. Hol az egyik, hol a másik vál­tozat jut túlsúlyba. E küzde­lem eredményei az új helyes­írási szabályzatunkban a kö­vetkezők: a szavak írásában engedmény az é-zés javára, ill. engedmény az ö-zés javá­ra. A korábbi fedez v. tödöz helyett ma csak a fedez a he­lyes, a régi fenség v. lönség helyett ma csak a fenség az elfogadott; a régi fent v. fönt nevezett helyett a lentnevezett szerepel az új szabályzatban. - Dunántúli fülünknek, hallá­sunknak kedvesebb és termé­szetesebb az ö-ző kiejtés, ezért örülünk annak, hogy az új szabályzat elég sok enged­ményt tett az ö-ző alakválto­zatok javára. Azaz korábban például a fedő szóalak volt normatív értékű; újabban szó­alakváltozat van a helyén: fedő v. födő. Hasonló változtatások még a következők a korábban gyengéit, most gyengéll v. gyöngéiI; korábban gyengit- tet, most gyengittet v. gyön­gittet; korábban vörös v. ve­res, most vörös; régebben vö- röslik v. veresük, most vörös­ük. Szerencsésnek tartom ezt a módosítást, mert az ö-ző alakváltozatok hangzása kel­lemesebb, és jól oldja az e hangok túltengéséből adódó nyelvi monotómiát. (Folytat­juk!) Pesti János rülmények között készült honi „konzerveket". Nos, tetszetős érv, csak hamis. Hamis lenne akkor is, ha nem kerülne egy­re több rém bárgyú ,,jókisköny- nyed” import a képernyőre (de kerül), s ha ezzel szemben a honi szórakoztatás egy jottát se mozdulna előre (de mozdul, ha egy jottát is). Szóval az im. port nem megoldás, nyilvánva­ló, tudja ezt néző is, televíziós is, s hogy inkább technikát, feltételeket kéne behoz­ni, mert kedv, fantázia, alkotó­erő lenne itt is bőven. Fölpa- naszlódik aztán, szintén nem alap nélkül, hogy néző is, kri­tikus is lojálisabb a külföldi bóvlival szemben, mint a hazai produkciókkal. Naná, hisz míg amazoktól nem vár semmi kü­lönöset, ezekhez mégis köze van. Másrészt ott sokból szü­letik sok gyönge munka, itt ke­vésből. Jegyzetíró szinte le se meri írni, hogy ezt az „elmél­kedést" a Mi ketten cí­Az egyetemek feladatai közé tartozik a kutatók, oktatók „ki­nevelése”, a rátermett hallga­tók munkájának támogatása, orientálásuk a tudományos ku­tatómunka felé. A gyakorlat mégis azt mutatja, hogy vég­zés után a tehetséges 'fiatalok egy része nem folytatta tudo­mányos munkáját, nem töreke­dett tudományos fokozat el­érésére. Ennek megelőzése, a tudományos kutatói utánpótlás teljesebb biztosítása érdeké­ben is hozott egy rendeletet a minisztérium (20 1983. MM), amely az egyetemi doktori cím és az egyetemi doktorátus megszerzése rendjével foglal­kozott. Az új szabályozás a ’hazai felsőfokú oktatási hagyomá­nyok bizonyos módosított fenn­tartásával az orvosi, állatorvo­si és jogi egyetemi tanulmá­nyokat végzett hallgatóknak az egyetemi oklevél megszerzésé­vel egyidőben adományozza a ,,dr.” címet, amelyet továbbra is családnevük előtt tüntethet­nek föl. Ehhez képest mást, il­letve többet jelent az egyetemi doktorátus, amelyet az egye­tem befejezését követően az egyetemi doktori szigorlat le­tétele és a doktori értekezés sikeres megvédése után most már egyetemi tudományos fo­kozatként az egyetem adomá­nyoz. Feltétel még legalább egy idegen nyelv középfokú is­merete. Az egyetemi doktorá­tust szerzettek a doktori okle­vél alapján családi nevük mellett a „dr. univ.” megjelö­lést használhatják. Az egyetemi doktorátus meg­szerzésének új rendje meg­könnyíti és közelíti az átmene­tet az egyetemen szerzett dip­loma és a tudományos kutatás iránt érdeklődők számára a A Lohti Munkás Fúvószenekar és a pécsi IH Vonószenekarának test­vérkapcsolata tavaly kezdődött, a finn együttes pécsi vendégszereplé­sével. így mór ismerősként üdvözöl­hettük őket néhány nappal ezelőtt, amikor Lahtiba érkeztünk. Háromnapos programunk a vá­rosházán fogadással kezdődött, ahol a polgármesterhelyettes kö­szöntött bennünket. Már előző nap hirdette a helyi újság koncertünket. Műsorunk első részében barokk müveket adtunk elő Mihályi István és Marosy László vezetésével. Vi­valdi g-molf hegedűversenyében a szólista Mihályi Éva, Tartini trom­bitaversenyében Tamás János volt. A második részben Grieg Peer Gynt- jéből játszottunk egy részletet, majd magyar művek (Bartók, Kákái, Far­kas) következtek. Végül Johann Strauss Pizzicato polkáját szólaltat­tuk meg kitörő sikerrel. Ráadásként mű hatrészes cukorfalat indítot­ta el benne, mely egy hét alatt zúdult-csepegett le a kettes csatornán, és igazából szót se érdemel, annyira nem hagyott nyomot. Azaz dehogynem. Je­lentékenyen rossz volt. Van ez a Brentwood, aki egy nagy fa­nyar. Inas ő és elszegődik egy amerikai csonka családhoz. Az ifjú elvált asszony kb. a sípoló szappantartó meg egy rossz szabadidő-magazin keveréke. Bohém és rendetlen, egyébként tv-show-t vezet. Ő bír egy sző­ke kisleányt, aki cserfes, gom­baszemű és mai. Brentwood, persze, angol és konzervatív. Ebből aztán mindenféle követ­kezik. Hogy jönnek a kínaiak. Hogy az inas fanyarsága alatt jó szív dobog, még az elpóke­rezett konyhapénzt is vissza­nyeri. Hogy a kis Gabby sze­relmes a némettanárba. És ilyenek. Megannyi huszonöt perces móka-kacagás. Jegyzet­tudományos fokozatuk elnyeré­séhez. Az egyetemi doktorátus­sal a kutató egyúttal eleget tesz a kandidátusi fokozat el­nyeréséhez szükséges nyelv­vizsga-követelmény egy részé­nek. A doktori szigorlat köve­telményei a szakmai fő- és melléktárgyakban és a marxiz­mus—leninizmus tárgykörében megegyeznek a kandidátusi vizsga követelményeivel. Végül, amennyiben a bíráló bizottság és az egyetem doktori tanácsa a doktori értekezést olyan színvonalúnak találja, javasol­hatja az MTA Tudományos Minősítő Bizottságának, 'hogy azt fogadja el kandidátusi ér­tekezésként is. Egyetemi dok­torátus az adott egyetemen művelt tudományszakokból sze­rezhető. A JPTE Tanácsa is megal­kotta a rendelet végrehajtása­képpen saját szabályzatát. Nemcsak saját hallgatóik, ha­nem az ország bármely egye­temén végzettek jelentkezhet­nek az egyetemen dokto­rátusi dolgozattal. Az egye­tem engedélyezheti főisko­lai végzejtségűek számára is az egyetemi doktorátus meg­szerzését, ha a pályázó az ér­tekezés témájához kapcsolódó tudományterületen legalább öt éve kutatómunkát folytat és ki­emelkedő eredményeket ért el. A doktori eljárás engedélyezé­se esetén az engedély meg­adása után két éven belül a doktorjelöltnek a szervezett to­vábbképzésen való részvételre, az értekezés elkészítésére, ille­tőleg a doktori szigorlatra való felkészülésre negyven nap fi­zetett, rendkívüli szabadság jár. Az egyetemi doktorátus megszerzésére egyénileg vagy az egyetem által szervezett posztgraduális továbbképzésen lehet felkészülni. a finnek nemieti énekét játszottuk el, amit a közönség meghatottan, állva hallgatott végig. A koncert vé­gén több lahti együttes virággal köszöntött bennünket: a hangver­seny megnyerte tetszésüket. Hadd idézzem a Lahti Konzervatórium karnagyának, Veikko Tiensuu-nak a véleményét: Sok ifjúsági zenekar' lé­pett már fel Lahtiban, de ez volt a legjobb. Szavainak hitelét a kon­certről készült videofelvétel is bizo­nyította, amit a búcsúesten megnéz­hettünk. Következő nap a tapanilai öregek otthonában léptünk fel. A koncertek mellett természetesen maradt időnk arra is, hogy megis­merjük a finn táj jellegzetességeit. Kipróbálhattuk a szaunát, s a fe­hér éjszakában a fenyvesekkel kö­rülvett tóparti tájban is gyönyörköd­hettünk. Tillai Anikó író itt kényelmetlenül beleszo­rul az írógépbe, kéne valami fordulat, mert nem tudja foly­tatni. Rossz volt, bárgyú volt, kész, minek nézte. Minek, mi­nek, hót az aláröhögésért. Ez egyszerűen sokkolja, rabul ejti, ettől nem tud szabadulni. Hogy felgyöngyözik a nevetés mind­azon helyeken, ahol az alko­tók úgy vélték: ez derűs. Vagy ahol úgy vélték, ezt fel kell dobni, oly d e r ű 11 e n. És eme kedves agresszió fő kellékké lép elő. El lehet sötétíteni a képernyőt. Aláröhögnek és las­san el is hiszem. És kezdem hinni, hogy nem is a Brent­wood a fanyar. És — hogy vég­re visszakanyarodjak — kez­dem hinni, nem is olyan rossz ez a hazai szórakoztatás, min­den csak viszonyítás kérdése. És most olyan mélypontot si­került vásárolni, aminél csak jobb jöhet. Innen is, onnan is. Parti Nagy Lajos Brentwood, a fanyar ; Az Ifjúsági Ház Vonószenekara Lahtiban Az ötvenezredik látogató a Pl V-en Bőr, bőr, sertésbőr Több mint száz új bürruházati modellt vonultatott fel a Hotel Hunyorban tartott szakmai napján a TRITEX-szel a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat. A Pécsi Ipari Vásároknak egy régebbi keletű törekvése: ha­gyományos iparűzéseinkre tá­maszkodva a vásárok úgymond bőrös karakterének erősítése. Ez a törekvés most kezd formát ölteni, mélyebb tartalmat nyer­ni. Ez évi vásárunkon a bőr- és bőrfeldolgozó ipar együttesen jelenik meg a Jókai úti iskolá­ban, a D-pavilonban. Köszön­hetően annak, hogy a tagvál­lalatok és szövetkezetek meg. bízásából a Magyar Kereske- delmi Kamara Dél-dunántúli bizottsága az elmúlt év végén együttműködési szerződést ho­zott tető alá a baranyai bőr­és bőrfeldolgozó ipari vállala­tok, és a forgalmazók között. Ennek a szorosabb kézfogás­nak már megvannak a vásáron is megjelenő eredményei, pél­dául a közös gyártmányfejlesz­tés termékei, mindemellett ka­marai rendezésben sikerült egy olyan nem mindennapi orszá­gos találkozót is összehozni, mely kezdete lehet a bőr-verti­kum — mezőgazdaság, hús­ipar, bőrgyárak, bőrfeldolgozók, bel- és külkereskedők, divatter­vezők — együttgondolkodásá­nak és gyümölcsözőbb együtt­működésének. Az an-kétra teg­nap a Hotel Hunyorban került sor, ahol is hazai kincsünkről, a sertésbőrökről volt szó s ahol majd mindenki megjelent gs hallatta hangját, aki ebben a szakmában számít. A probléma, lényegére rövi­dítve: évente 50—60 millió dol­lár értékben hozunk be nyers­bőrt, főként marhabőröket, fel­dolgozásra és tovóbbfeldolgo- zásía, miközben van nekünk idehaza is ezzel egyenrangú nyersanyagunk, a sertésnyers­bőr, amiből a mainál sokkal többet és jobb minőségű ter­mékeket állíthatnánk elő: ci­pőket, ruhákat, kesztyűket, bőr­díszműt, de akár még outó- üléshuzatot is, és ezen a téren előre mehetnénk mind a tőkés, mind a szocialista piacokon. Hát akkor csináljuk... E felé mutatott a tegnapi ankét előadásaival és felszóla­lásaival, minek végén Keserű Jánosnét, a Magyar Kereske­delmi Kamara társelnökét kér­tük rövid összefoglalóra. Na­gyon jó rendezvény volt, a résztvevők közel kerültek egy­máshoz, megismerték a terme­lési és értékesítési folyamat­ban egymás eredményeit, gond" jait, lehetőségeit és érdekeit, nem volt egymásra mutogatás, hogy miért nem lehet, hanem arról szóltak: a sertésbőr-gyár­tás és -feldolgozás újuljon meg és váltson gyorsan, men­jen elébe az igényeknek. Még kedden, ugyancsak a Hotel Hunyorban zajlott le a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőr- ruházati Vállalat és a Tritex szakmai napja. Több mint száz, a jövő évre szánt bőrruhamo- dellt mutattak be. Csodálatos ruhadarabok, köztük a Pécsi Bőrgyár gyűrt sertés nappa- bőreiből készült holmik, és újabban butikáru is. Találkoz­hatunk majd velük a hazai üz­letekben i'S. Tegnap tartotta szakmai nap" ját a vásáron a Baranya me­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Fehér Sándor igazga­tóhelyettes ismertette az utóbbi években kihozott és kiteljese­dett termékeiket és új ízeiket. Délután érkezett a vásárba az ötvenezredik látogató, Ju­hászáé Eperjesi Ildikó pécsi kozmetikus, akinek Asztalos Ferenc vásárigazgató átnyúj­totta a komlói Carbon aján­dékát. Miklósvári Zoltán Angolnabőrböl készült táskák a Pécsi Bőrgyár kiállításán

Next

/
Oldalképek
Tartalom