Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-10 / 187. szám

1985. július 10., szerda Dunántúlt napló 3 Négy éve egyre kevesebben vagyunk Miért fogy hazánk népessége? Kevesebben szülnek — Több a halálozás — Sok a koraszülés Nyári utak biztonsággal Ezekben a napokban és he­tekben sokan indulnak külföl­di nyaralásra, turistaútra, láto­gatóba. Vannak, akik az uta­zási irodákra bízzák magukat, de szép számmal maguk, illet­ve szűk családi, esetleg baráti körben szeretnek utazni. Az Állami Biztosító nekik is szeret­ne társuk lenni. A szocialista országokba utazókat sok tekintetben vé­dik az érvényes államközi szerződések, például ha sür­gős orvosi illetve kórházi ke­zelésre szorulnak. De nem árt, ha megkötik a külföldre utazók baleset- és poggyászbiztosítá­sát. A gyakorlott utazók mór jól ismerik ezt a formát, az úgynevezett tasakos biztosítást: 3 napra 15 forintba kerül, 4—9 napra 30 forint, 10—15 napra 60 forint, 15—30 napra pedig 100 forint a díjtétel. Harminc napot meghaladó utazásnál naponta 5 forint pluszköltséget jelent a bizton­ság. Az Állami Biztosító ennél a formánál 150 ezer forintig fizet balesetbiztosítási össze­get, ha megtörténik a baj, a poggyászkárok pedig 12 ezer forintig térülnek meg. Ismere­tes, hogy napjainkban már igen sokan ennél jóval értéke­sebb útiholmival indulnak a nagyvilágba. Jó, ha tudják: ez a szerződés egy személyre kétszeresen is megköthető. Ilyen esetekben a baleseti té­rítés is megduplázódik. A tőkés országba utazóknak — tekintettel, hogy ezeknek az államoknak a többségével hazánknak nincsenek szociál­politikai, illetve egészségügyi egyezményei — a betegség-, baleset- és poggyászbiztosítást, röviden a BBP-t ajánlja az Állami Biztosító. Ez a szerző­dés minimálisan 10 napra, maximálisan egy évre köthe­tő meg. A díja az első 30 nap­ra napi .10 forint, a folyamatos külföldi tartózkodás 31. nap­jától pedig 20 forint. Ennél a formánál is a baleset- és poggyászbitosítás érvényesül. Ezen felül az ÁB vállalja, hogy az orvosi ellátásra vagy kór­házi kezelésre szoruló magyar állampolgár helyett az adott ország pénznemében megtérí­ti a költségeket, s akkor is fennáll a biztosító készfizető kezessége, ha a váratlan, előre nem látható betegséggel vagy balesettel kapcsolatos kiadá­sokat a kinn élő rokon, barát vagy ismerős már kifizette. A saját valutából fedezett szám­lával igazolt költségeket is megtéríti a biztosító. Az 1985-ös év első napján 10 millió 658 ezer fő volt ha­zánk lakossága, Magyaror­szág lakóinak a száma; 55 ezerrel kevesebb, mint négy évnek előtte. A népes­ségcsökkenés - ami egyébként pontosan annyi, mint Sopron város teljes lakosságszáma — ismét ráirányította a kormány­zat figyelmét a népességpo­litikai intézkedésekre, azok korszerűsítésére. Mielőtt e téren bármilyen új intézkedést hozott volna a kormány — éppen, mert az utóbbi húsz év ilyen jellegű intézkedései csak ideiglenes sikert eredményeztek - reáli­san fel kellett tárni az oko­kat. A szociológiai vizsgála­tok, a felmérések elkészítésé­ben, és az elemző jelentés megszövegezésében egyaránt részt vettek az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Tervhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal illetékes intézményei — a népesség­csökkenés eredőjéül három fő okot jelöltek meg. Érdemes néhány mondat erejéig mind­egyikkel foglalkozni. Első — és a statisztika sze­rint legszembetűnőbb ok — a születésszám csökkenése. Az utóbbi hat évben érezhetően megnövekedtek hazánkban a megélhetés költségei, s ezzel párhuzamosan - az átlagos­nál jobban — megnövekedtek a közös életet kezdő ifjú pá­rok otthonteremtési kiadásai. Különösen a bérből és fizetés­ből élők önálló lakás meg­szerzésének lehetőségei rom­lottak. A kevesebb gyermek- születés okaként most jelent­kezik a negatív „rekord" is. Nevezetesen, hogy a ma szü­lőképes korban lévő 20—35 év közötti nők nagyobbik hánya­da már akkor született, ami­kor - a 60-as évek elején - országosan is a legkevesebb gyermek jött világra eddigi történelmünk során. Tehát: kevesebb a gyermeket szülni képes nők száma - követke­zésképpen ezért is kevesebb a születő gyermek. Ez az ok viszont semmiképpen sem fő ok! A csökkenő gyermekszüle­tés legfőbb okaként továbbra is azt kell számontartanunk, hogy a megnövekedett civili­zációs igények, és a megnöve­kedett létfenntartási költsé­gek között a vártnál nagyobb szakadék keletkezett. Az ország népességét te­kintve a második fő oka még a halálozások - szaknyelven szólva: mortalitás — enyhe, de jól érzékelhető megnövekedé­se is. Elszomorító tény: a mor­talitás az elmúlt öt évben a legproduktívabb 40—55 éves korosztályban növekedett, e korosztályon belül is elsősor­ban a férfiak esetében. A pro­duktív korosztályok mortalitá­sában ma már vezető halá­lok az érrendszeri betegség, a szív többféle betegsége. Az c tény, hogy ebben a korosz­tályban növekszik a halandó­ság, valamint az, hogy szin­tén kissé ugyan, de növekszik a daganatos betegségekben elhalálozottak száma - ha­zánkban valamelyest az átlag- életkort is csökkentette az utóbbi években. Harmadik fő ok a köraszü- lések számának növekedése, illetve ezzel szoros összefüg­gésben a csecsemőhalandó­ság csekély, de jelenlévő nö­vekedése. E harmadik fő ok szinte kizárólag személyekre vezethető vissza! A manapság gyermeket szülő anyák nem készülnek fel a magasztos cél­nak megfelelő módon anya voltuk kiteljesítésére. Az egészségügyi statisztika sze­rint Európa-szerte nálunk a legmagasabb a rendszeresen dohányzó terhesanyák szá­ma. Ugyancsak szép számmal akadnak közöttük alkoholt rendszeresen fogyasztók is. E két tényből természetesen kö­vetkezik a koraszülés - a ko­raszülésből pedig a csecse­mők életképtelensége, ez utóbbiból a csecsemőhalan­dóság növekedése. Magyarországon tervezett, a szociálpolitikai kedvezmény- rendszerével támogatott népe­sedéspolitika mintegy 25 éve létezik. A 6Q-as évek elején — amikor a születések száma ag­gasztóan, 11—13 ezrelékre le­csökkent! — ki kellett dolgoz ni egy hosszú távú népesedés- politikai koncepciót, amelynek vezérelve a háromgyermekes családmodell lett. Akkoriban még folyamatosan csökkent hazánkban az évente elhalá­lozottak száma. így a beveze­tett szociálpolitikai intézkedé­sektől nemcsak a népesség újratermelődése, hanem annak jelentékeny számbeli növeke­dése is várható volt. A hat­vanas évek végétől fokozato­san bevezetett gyermekgondo­zási segély — az akkoriban oly népszerű GYES — új je­lenség volt a szociálpolitiká­ban. Mintegy négy évig érez­tette is hatását a születésszám növekedésében. A fent már említett okok — a stagnáló életszínvonal, a növekvő meg­élhetési költségek, a megnö- vekedett civilizációs igények, és a jövedelem közötti szaka­dék mélyülése — viszont azt eredményezték, hogy újból csökkenni kezdett a születés­szám. Az okoknak és a jelenleg fennálló helyzetnek reális elemzése arra késztette kor­mányzatunkat, hogy felülvizs­gálja, új alapokra helyezze a népesedéspolitikai intézkedé­seket. Le kellett mondanunk arról az - amint azóta kide­rült, irreális — mintegy két év­tized előtti célról, hogy legyen minden új családban három gyermek. A mostani, sokkal reálisabb elképzelés csalá- donkét két(!) gyermekkel szá­mol, szemben a jelenlegi, tényleges helyzettel, amikor családonként 1,7 gyermekkel kell számolnunk. A családon­kénti két gyermek nem jelent mást, mint a népesség egy­szerű újratermelését. De mert reális lehetőségek vannak a halálozási arányszám csökken­tésére, Így elképzelhető, hogy ezen az úton megállítható a népességszám csökkenése. A családi pótlékra jogosultak körének kiterjesztése, a gyer­mekgondozási segély helyett a gyermekgondozási díj — ami a keresményből következő táppénzzel arányos, legfel­jebb 4500 forintos összeg -, a lakásvásárlási kedvezmény félemelése - mind ezt a célt szolgálja. Hegyes Zoltán A Kemikál hőszigetelő anyagával ismerkednek a Dél-dunántúli Tüzép telepvezetői IPARI VÁSÁR Pécsi Ipari Vásár w v Épül a ház A Pécsi Ipari Vásárok egyik hangsúlya és szolgálata mindig is ez volt; ötleteket és ösztönzéseket adni a csalá­di- és hétvégiház-építőknek. Az építőanyagipari vállalatok és szövetkezetek ezúttal is szép számmal felvonultak a vásáron. Egy pillantás rész­vételükre. Arccal az épületek hőszigetelésére A vásár építőanyag-kiraka­tát — mások mellett — ezút­tal is a Dél-dunántúli Tüzép rendezte, a múlt heti ünnepé­lyes díjkiosztáson a Forgal­mazók Díját vehették át. — Most abban a szeren­csés helyzetben vagyunk, hogy a tavaly még hiánycikknek számító E-gerendákból, ajtók­ból és ablakokból, osztrák be­toncserepekből is bőséges a kínálatunk — bocsátotta előre Hegedűs István, a Tüzép áru­forgalmi osztályvezetője, majd vásári szereplésükről szólt. Az egyik legfontosabb törekvé­sük, elébe akarnak menni és a vásáron is ezt juttatják ki­fejezésre: 1986-ban az épüle­tek hőszigetelésére szigorúbb szabványok lépnek életbe. Ám ma gyártott építőanyagaink­nak nem mindegyike felel meg ezen új követelmények­nek, így az épületek menet- közbeni vagy utólagos hőszi­getelésére lesz szükség. Eh­hez szolgálnak ötletekkel, anyagokkal és eljárásokkal. Tegnap a vásárban a Dél­dunántúli Tüzép ide sereglett telepvezetői éppen egy ilyes­fajta megoldással, a Kemikál szigetelő anyagával ismerked­tek. Előregyártott tetőszerkezet A vásáron információs iro­dát nyitott az Alkotó Ifjúság Egyesülés, mint az új mód­szerek és eljárások mened­zselője, sokféle lehetőséget kínálva az építkezőknek. Ezek közül az egyik az egyházas- kozári termelőszövetkezet elő­regyártott, kazettás tetőszer­kezete. Nem kell állványozni, elmarad a sok kézi munka, a tetőszerkezetet egyszerűen az épületre emelik, a tetőtér-be­építés lehetőségét is kínálva. Hőszigetelő falszerkezet... Garzonmodul sorházbeépítési rendszer... Építőipari ragasz­tók . . . Előregyártott műanyag­aknák ... és több más témá­ban várja az érdeklődőket, tanácsokkal és felvilágosítás­sal szolgálva az Alkotó Ifjú­ság Egyesülés. Szovjet szuperkemény szerszámok üvegvágókat és üvegfúró­kat, élezőkorongokat, reszelő- ket, kőzetcsiszoló szerszámo­kat mutat be a Pécsváradi Építőipari Szövetkezettel közö­sen a Prodinform Műszaki Ta­nácsadó Vállalat ipari gyé­mántirodája. Tizenhat éve fog­lalkoznak a szovjet szuperke­mény anyagok és szerszámok behozatalával és hazai érté­kesítésével, s hogy miért van­nak együtt éppen a pécsvá- radiakkal, a Prodinform tájé­koztatója erről így szól: je­lenleg Baranyában e szövet­kezet a legjelentősebb part­nerük. 1979-ben a mozaik­Icpgyártás befejező szaka­sza, a csiszolás korszerűsítésé­hez vásárolt a szövetkezet szovjet technológiát és gyé­mánt szerszámokat. A sikeres műszaki fejlesztés lehetővé tette a gyémánt szerszámok alkalmazását a terméskő-fel­dolgozás teljes ciklusában. A PIV-en való, árusítással egy­bekötött szereplés ötletét a pécsváradi Épszöv által nyi­tott lakossági építőanyag­telep megnyitása adta, a Pro­dinform — a vásár tapaszta­latai alapján — a választék bővítését tervezi. A nem nagy, de otthonos KlOSZ-irodában találkoztam Hergenrőder János kőművessel, a bólyi KIOSZ elnökével. Mun­kából érkezett. Annyi ideje volt csak, 'hogy megfürödjön és át­öltözzön. Mire az irodába ért, már várták. Az ABC építésé­nek költségeiről készült szer­ződést kellett aláírnia. 1940-ben került Bolyba inas­nak Monyoródról. Herr József és fia cégnél tanult, ahol ak­koriban százhúszon dolgoztak. A szülei szegény emberek vol­tak. Útjára édesapja így indí­totta: „Fiam, egy kőműves mindig meg tudja 'keresni a kenyerét!" — 1949-ig voltam ennél a cégnél. Aztán a Baranya me­gyei Építőipari Vállalatnál dolgoztam. 1972-ben a tanácstitkár hív­ta vissza, mert kellett a kőmű­vesmester, azóta dolgozik kis­iparosként. Mindig egyedül. Hergenrőder János kőműves Reggeltől estig építi a háza­kat. Talán, ha jövőre nyugdíj­ba megy, akkoMesz ideje egy kicsit pihenni is. — A kisiparos ugyan a sa­ját gazdája, maga osztja be a munkáját, de sokat kell dol­goznia, mert különben nem boldogul. Aki egyszer meg­szokta a munkát, az nehezen tudja abbahagyni. Ezt csak szívvel-lélekkel lehet csinálni, másképp nem állnak szépen ■még a falak sem. Bolyban alakult meg a me­gyében először a vidéki Kl- OSZ-csoport. Úgy toborozták össze az embereket, a hely­belieket és a régi kisiparoso­kat. Szükség volt olyanokra, akik vállalják a szolgáltatói munkát. Tizennyolc társközség tarto­zik Bolyhoz. Az iparosok éven­te kétszer rendeznek gyűlést. Nagyon összetartanak. Közö­sen "'határozták el azt is, hogy újra méltó házat építenek a kisiparosoknak. 1940-ben az Ipartestületnek szebb háza volt, mint a jelenlegi KIOSZ- nak. Az volt a fala egyik dí­sze. A tanács felajánlotta a helyet is, a kisiparosok _pedig több százezer forint társadalmi munkával segítik az építke­zést. — A kétszázötven kisiparos­sal házról házra járva beszél­gettünk el. Ügy terveztük, hogy május elsejére átadjuk az épületét, de a rendkívüli tél megakadályozta ezt. Most meg úgy gondoltuk, hogy min­denki inkább egy-két hónapot csak magának dolgozzon. Már csak a szakipari munkák van­nak hátra. Egy tapasztalatcse­rén ismerkedtünk meg Tar Ist­ván harkányi asztalossal, aki csak az anyagárat számolta fel, és 140 négyzetméter bur­kolóanyagot készített el a ré­szünkre két hét alatt. A leg­fontosabb feladatunknak azt tartjuk, hogy az iparosokat összetartsuk. így a társadalmi munkában is azt érzik, hogy ez a székház az övék, hiszen maguknak építik. Hergenrőder Jánost kiemel­kedő munkájáért a KIOSZ Ki­váló Szervezeti Munkáért ki­tüntetés arany fokozatában részesítette. Sz. K. A Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát hétvégi háza Läufer László felvételei lfígyaznak a Hírükre _

Next

/
Oldalképek
Tartalom