Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-10 / 187. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLII. évfolyam, 187. szám 1985. július 10., szerda Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Miért fogy hazánk népessége? (3. oldal) A játékos eszmei értéke (8. oldal) Jönnek, mennek (8. oldal) Gondozóház készül (5. oldal) A télről - nyáridőben B eköszöntött a nyár, és még mindig a tél kö­vetkezményeiről kell szólnunk. Az idő múlásával ugyanis kiderült hogy nem elég fél év a tél okozta ká­rok, illetve azok nagyobb ré­szének pótlására. Már azért sem, mert e károk nagyob­bak annál, mint ahogy a kez­detben véltük. Idő kellett pél­dául annak számba vételére, hogy végül is hány milliár­dos termeléskiesést okoztak — az energiaszolgáltatás za­varai miatt — 260 ipari üzemnél elrendelt termelés- korlátozások, kényszerleállá­sok. Ennek ismeretében még inkább megértjük, átérezzük, miért fogalmazott így a XIII. pártkongresszus napjaiban Lázár György ... „a tél okoz­ta többletkiadás a felbecsül­hető károk együttes összege meghaladja a 20 milliárd forintot.” ,, Húszmilliárd forint még a népgazdaság évi számvetésé, ben is tetemes összegnek számít. Ha 5—10 évvel ez­előtt értek bennünket hason­ló méretű károk, akkor a leg­több vállalat vezetője be­ment a minisztériumba, vagy más kormányzati fórumhoz, élénken ecsetelte szorult hely­zetüket és segítséget kért. Most viszont megértve a vál­tozó időket — erőteljes moz­galom bontakozott ki, amely­nek az a jellemzője, hogy sok üzem nem igényel köz­ponti segítséget, hanem a saját erők mozgósításával, a helyi tartalékok feltárásával pótolják a termeléskiesése­ket. Nem kért a kormánytól segítséget például a Csepel Művek Fémmű, a Magyar Alumíniumipari Tröszt, a Ganz-MÁVAG a győri Rába Magyar-Vagon és Gépgyár, a Csepel Autógyár, az Ikarus, az Észak-magyarországi Ve­gyiművek, a Hungária Mű­anyagfeldolgozó Vállalat, a Tiszai Vegyikombinát meg mások. Mindezt Győri Ferenc, az Ipari Minisztérium gazda­ságszervezési osztályának ve­zetője mondotta el a minap a sajtó képviselőinek. Hozzá­téve, hogy a tárca, a kor­mányzat megértésében bízik viszont a Péti Nitrogénmű­vek a Dunai Vasmű, az Ózdi Kohászati üzemek, a Lenin Kohászati Művek, a Csepel Művek Vasmű, meg több más, ismert vállalatunk ese­tében. Az osztályvezető ki­fejtette, hogy nehéz volna el­marasztalni a vállalatokat, hiszen a Péti Nitrogénművek­nél például 706, a Dunai Vasműnél pedig 403 millió forint értékű termeléskiesést okoztak az energiakorlátozá­sok. Ebből a pétiek 365, a dunaújvárosiak pedig 193 milliót akarnak törleszteni, amelyek nem kis összegek. Ezért a tárca is indokoltnak tartja hogy ők, illetve azok, akik ugyancsak igen nehéz helyzetbe kerültek, pénzügyi kedvezményben részesülje­nek, vagyis 350—380 millió forintot juttassanak számuk­ra a kormányzat intervenciós alapjából, amit 87,4 millió forint bérpreferencia egészí­tene ki. Megismételjük: olyan vál­lalatokról volt szó az imént, ahol — csak a saját erőre hagyatkozva — valóban be- hozhatatlanok a teljes károk. A többi, sőt a legtöbb üzemnél viszont lényegesen jobb a helyzet, ott már a ve­zetőkön és a dolgozókon mú­lik, miképp zárják az idei évet. Ugyancsak a változó idők szellemét bizonyítja hogy senki sem gondol arra: ta­nácsokat osztogassanak az üzemeknek valamelyik mi­nisztériumi, vagy akár szer­kesztőségi irodából, az ilyen­kor szükséges teendőkről. Nyilván, ezt is helyben lehet és kell eldönteni. De talán nem érdektelen áttekinteni és összegezni, hogy mit is tesznek most a vállalatoknál. Az Ipari Minisztérium is en­nek szellemében fogalmazta meg ajánlásait, amelyben ilyen mondatokat, félmonda­tokat olvashatunk: pótmű­szakok szervezése: a nyári karbantartási munkák lerövi­dítése a vgmk-k segítségével is; bizonyos nagyjavítások elóbbrehozása a kényszerű állásidőkben; a kapacitás- bővítő beruházások befejezé­sének meggyorsítása; az elég gyakori lezserségek fel­számolása a nyári szabadsá­golósoknál, csak rendkívül indokolt esetekben adjanak ki pótszabadságot; kommu­nista műszakok szervezése; fo­kozott takarékosság az im­portcikkekkel, az importhe­lyettesítő akciók erőteljesebb támogatása — és így to­vább. Még az előbbieknél is fon­tosabb az okos gazdálkodás kibontakoztatása az új re­formszakasz szellemében. Lát­nunk kell ugyanis — erre is rámutatott az Ipari Miniszté­rium osztályvezetője —, hogy az idei gondjaink nagyobbik részét — az ipari termelés csak szerény mértékű növe­kedése, tetemes elmaradás a tőkés exportterv időarányos részének teljesítésében, — nem írhatjuk a kemény tél számlájáéi. Strukturális gon­dokról, vagyis arról van szó, hogy a vártnál lassabban ha­lad a termelési és termék- szerkezet korszerűsítése, túl­ságosan magas ipari termé­keink átlagos életkora, más szavakkal kevés a valóban korszerű termékünk, amely versenyképes a világpiacon. Már e szűkszavú diagnózis­ból is kiviláglik, hogy való­ban átfogóbb koncepciózu- sabb terápiára van szükség, mint amit a téli károk hely­rehozatalának — még oly sikeres — akciótervétől el­várhatunk. V égezetül hadd emlé­keztessünk arra, hogy amikor nyilvánosság­ra hozták a népgazdaság idei tervét, a vállalatok kö­rében igen kedvező vissz­hangot keltett, hogy végre ismét több pénzt szánunk be­ruházásokra, mint ahogy a lakosság is megnyugvással fogadta, hogy — a szűkös évek után — ismét a reál- jövedelem emelése szerepel az előirányzatban. A kor­mányférfiak, a vezető gazda­ságpolitikusok még akkor el­mondották, hogy e terv reali­tásfedezete azon múlik, sike­rül-e felgyorsítani a gazda- j sági növekedés ütemét 1985- ben vagyis stabilizálni, szé­lesebb körben kibontakoztat­ni az 1984-ben elkezdődött kedvező folyamatokat. Nem árt erre emlékeztetni, hiszen az év nagyobbik fele még hátra van. Magyar László Várkonyi Péter Hágában Várkonyi Péter külügyminisz­ter kedden délelőtt hivatalos látogatásra Hágába érkezett. A rotterdami repülőtéren Hans van den Broek holland külügy­miniszter fogadta őt a buda. pesti holland és a hágai ma­gyar nagykövet társaságában. A két külügyminiszter rögtön megkezdte a megbeszéléseket, amelyeken a kétoldalú kapcso­latok kérdései mellett érintik a főbb nemzetközi kérdéseket, el­sősorban a kelet—nyugati kap. csolatok időszerű témáit is. Jao Ji-lin Moszkvába érkezett A szovjet kormány meghívá­sára kedden hivatalos látoga­tásra Moszkvába érkezett Jao Ji-lin, a Kínai Népköztársaság államtanácsának alelnöke (mi. niszterelnök-helyettes), A ven­déget a repülőtéren Ivan Ar­hipov első miniszterelnök-he­lyettes, és Jevgenyij Kozlovszkij, geológiai miniszter fogadta. Megérkezése után Jao Ji-lin a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy véleménycserét fog foly­tatni a szovjet vezetőkkel a két ország közötti kereskedelmi­gazdasági kapcsolatokról, va­lamint kölcsönös érdeklődésre számot tartó egyéb kérdésekről. Remélem, hogy sikeres lesz a látogatás, s így elősegíti a két ország közötti kapcsolatok nor­malizálásának ügyét — mon­dotta a miniszterelnök-helyet, tes. Mostani látogatásával Jao Ji-lin Ivan Arhipov decemberi kínai látogatását viszonozza. Genfi tárgyalások A nukleáris és űrfegyverek kérdéséről folyó szovjet—ame­rikai tárgyalások keretében kedden Genfben ülést tartott az űrfegyverek problémájával foglalkozó munkacsoport. Ugyancsak kedden ülésezett a közép-hatótávolságú atomfegy­verek kérdésével foglalkozó csoport. ASEAN­tanácskozás Kedden a malaysiai Kuala Lumpúrban befejeződött az ASEAN-hoz tartozó országok külügyminisztereinek kétnapos értekezlete. A tanácskozás vé­geztével nyilvánosságra hozott közlemény az ASEAN tagálla­mok — Indonézia, Malaysia, a Fülöp-szigetek, Thaiföld, Szin­gapúr és Brunei — támogatá­sáról biztosította a törvényes kambodzsai kormány megdön­téséért harcoló koalíciót, amelynek elnöke Norodom Szi- hanuk. Ugyanakkor felszólította Hanoit, hogy kezdjen „közvet­len párbeszédet" ezzel a koa­lícióval. A Vietnami Szocialista Köztársaság a maga részéről mór többször jelezte, hogy el­utasít mindenféle „közvetlen tárgyalást” az ellenforradalmi koalícióval. Azt is leszögezte, hogy a Kambodzsával kapcso­latos kérdések rendezése el­képzelhetetlen a törvényes phnompeni kormány bevonása nélkül. Komló és Siklós Somagtetöre szállítják a téglát egy családi házépítéséhez a komlói 3- sz. Tüzép-telepről. Pilla­natnyilag majd minden építőanyag kapható. Egy-két hetes kivárással megérkezik a tetőfedő pala és a deszkaanyag is. Erb János felvétele Lakásépítés és építőanyag-ellátás A magánerős lakásépítés helyzetéről, az építőanyag-el­látásról — egyebek mellett ezek a témák szerepeltek a Komlói Városi Tanács Végre­hajtó Bizottságának tegnapi ülésén, amit Morber János, a tanácselnök vezetett. Fekete János, a Komlói Vá­rosi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke elmondta: az országos hatáskörű vizsgálat célja an­nak megállapítása, hogy a la­kossági erőforrásokból megva­lósuló lakásépítéshez milyenek az anyagellátási és műszaki feltételek. Ezt kiegészítve, az építőanyag gyártási és forgal­mazási rendszerének javításá­ra tett intézkedések mennyi­ben felelnek meg az igények­nek. A vizsgálat megállapította, hogy a jobb hitelfeltételek mellett a magánlakás-építés 1983-tól megnövekedett. Elő­segítették ezt még a szociális kedvezmények és a tanácsok által nyújtott támogatások. Ezek az építkezések a legtöbb esetben házilagos kivitelezés­ben történnek. A többgyermekes és fiatal házasok lakáshoz jutását a ta­nácsok lehetőségeikhez mér­ten támogatják. Többek között a Komlói Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága hároméves lakáshoz jutási programot ha­gyott jóvá. A jegyzéken sze­replők részére — amennyiben építkezni kívánnak — ötven százalék telekvásárlási ked­vezményt adnak. Jelenleg Dá- vidföld-Nyugat területén .nyolc­vankilenc közművesített telket alakítottak ki. A pécsváradi Épitőipari Szö­vetkezet Építők boltjában, a komlói és a mázaszászvári Tü- ZÉP-telepeken a NEB-vizsgá- lat a következőket állapította meg. Továbbra sem kapható kisméretű tégla, tetőcserép, fehér csempe. A pécsváradi Építőipari Szövetkezet a hi­ánycikkek egy részét legyárt­ja, saját raktárából is kiszol­gálja a lakosságot, valamint a társszövetkezetektől szerzi be a hiányzó árucikkeket Sz. K. * Siklós Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága ülést tartott tegnap, amelyen a VII. ötéves terv városfejlesztési céljait tár­gyalták meg. Többek között szó volt a lakásépítésekről, amely kiemelt feladat lesz. A tervidőszakban 427 új lakást szándékoznak építeni, ebből 105-öt még 1986-ban átadnak. A lakásépítéshez kapcsolódó fontos tennivaló a szennyvíz- telep bővítése és a vízellátás biztosítása. A vb-ülés tárgyalt még többek között az oktatási intézmények fejlesztéséről, a gyűdi szociális otthon építésé­ről, az úthálózat korszerűsíté­séről és a kórház rekonstruk­ciójáról. Felújítják Pécsett a lakóházakat a Honvéd utcában. A Baranya megyei Épitőipari Vállalat dol­gozói külső tatarozást, födémcserét végeznek és kicserélik a belső vezetékeket, valamint a csat­lakozó közműveket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom