Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-08 / 185. szám

1985. július 8., hétfő Dunántúli napló 3 Vass Bélára vár a Szuadó völgye- Átpréseljem magam a kőomláson. Ä sötét üregben elveszett a karbidlámpa fé­nye, nem láttam a mennye­zetet. Ekkor már sejtettem, hogy hatalmas lehet. Amikor egy hét múlva ismét kigyalo­goltunk Abaligetre, — már a hátizsákban lapult a lasszó. Négy méter magasan volt az oszlop, amelynek a tetejéről először megpillantottam a csipkés köveket. Ma már halogén reflekto­rok fényében csillognak az abaligeti barlang felsőtermé­nek legszebb sértetlen csepp­kövei. A rózsaszínben játszó pálmafa és a hét kicsi törpe, akik közül a „legapróbb nya­kára" csavarodott egykor Vass Béla barlangász lasszója. Ma a nyolcvan egynéhány lépcsőn három-négy perc alatt feljut a turista a kivilágított felsőterembe. Vass Béla és társa 1954 nyarán két és fél óra alatt ért fel. A felső mé­lyedésben - ahol sejtjük a barlang folytatását -, azóta sem jutott tovább senki. Kérném, hogy meséljen még a földalatti vízfolyásokról, a szifonokról, a leomló iszap­falakról. Hallgatnám reggelig, de tudom hosszú ez a mai nap Vass Bélának, a megyei tanács építési és vízügyi osz­tály csoportvezetőjének. Az utolsó munkanap a tanácson, amelyen 22 év után elköszön a kollégáktól, mert holnaptól már nyugdíjas.- Hogyan került az egykori erdőmérnök a dunaújvárosi vasútépítéshez, a vitorlázó- repülő a barlangok világába? S végül is a tanácsi munkát, a vízügyi szakmát választotta?- Sopronban 1941-ben kezd­tem az egyetemet a József Nádor Műszaki és Gazdaság­tudományi Egyetem Bánya- Kohó- és Erdőmérnöki Karán. A diplomámat csak kilenc év múlva szereztem meg. Közbe­jön- a háború, katonaság, ha­difogság. Ezután csak a vas­útépítésnél kaptam munkát, ahol 13 évig maradtam és egy életre jó alapokat kap­tam. Felmérések, tervdokumen­tációk összeállítása, munka- szervezés, vezetés, ez mind egyetlen ember feladata volt, és mindehhez még a pénzt is elő kellett teremteni. A Dunántúli Tudományos Intézet barlangkutató csoport­ja 1953-ban alakult meg né­hány fiatallal. Vass Béla is köztük volt.- Baranyában nemcsak azokban az időkben volt nagy kincs a jó ivóvíz, hanem ma is az. A karsztvíz, a földalatti vízfolyás, mint ivóvíz a leg­jobb minőségűek közé tarto­zik. Hát így találkozott a bar­langász és a vízügyi szakem­ber, s a lehetőség a taná­cson, ahol munkahelyet és a kutatásaimhoz támogatást kaptam. Biztosították a tovább­képző tanfolyamok és a kül­földi utak költségeit. Jártam Szibériában, a Bajkál tónál, a Bratszk-i vízierőműnél, Üzbe­gisztánban és a Pamir hegy­ségben. Hatvankét éves. A nyugdí­jas napokat már előre meg- terveze. Vár rá az orfűi bar­lang feltárása a Szuadó völ­gyében, részt vesz a harkányi gyógyvíz megmentésében - és néha gondolatban elutazik Izlandra. Talán egyszer... Vass Bélának nyugdíjba vo­nulása alkalmából, munkája elismeréséül az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát adományozta. Marton Gy. Táborzárás éstábornyitás Zánkán Reneszánsz-játékokkal, ének­karok búcsúfellépésével tartotta záróünnepségét a zánkai út­törőváros komplex művészeti tábora, amely vasárnap feje­ződött be. A több mint 3000, a művészetek iránt érdeklődő úttörő különböző szaktáborok­ban töltötte a nyári vakáció egy részét, önálló csoportok­ban táboroztak a legjobb ének­karok, a filmesek és a képző- művészeti ágakban jeleskedők. Csaknem 1000 gyermek játszott és alkotott a reneszánsz tábor­ban, amely tartalmában és kül­sőségeiben is Mátyás király ko­rát idézte. Az úttörők jói sike­rült játékokban keltették életre a történelmi és a művészet- történeti könyvek e korra vo­natkozó fejezeteit. Hétfőn az ország minden tójáról megérkeznek Zánkára a kiváló úttörők, akik jó munká­juk jutalmaként tölthetnek két hetet az úttörővárosban, együtt a több mint 30 ország­ból érkezett úttörőcsoporokkal. Mától Pécsett Személyzeti nyári egyetem A fenti címmel egyhetes or­szágos stúdium kezdődik ma Pécsett a Park Moziban. Az előadássorozatot ma 9 órakor dr. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront, főtitkára Konténer pálya­udvar és kocsi­javító Pécsett Az idei vasutasnap előtt né­hány nappal két nagyon fontos létesítménnyel gazdagodik a MÁV Pécsi Igazgatósága. Ma ünnepélyes keretek között ad­ják át rendeltetésének Pécsett, a Tüzér utcai felüljáró szom­szédságában a konténer-pálya­udvart és Pécs-Bányarendezőn a kocsijavító csarnokot. Két évvel ezelőtt kezdték el a konténerpályaudvar kivi­telezését azért, hogy a jelen­leg legkorszerűbb vasúti szál­lítási módnak, a konténer­fuvarozásnak Pécsett is legyen korszerű átrakó- és tárolóhelye. Az építkezés valamennyi részt­vevője kitett magáért, hisz a tervezett határidő előtt majd fél évvel előbb készült el a 114 millió forintba kerülő pályaud­var. Egyetlen szépségfoltja a dolognak, hogy a Ganz-Mávag 40 tonnás bakdaruja nincs a helyszínen, leszállítására csak később kerül sor. A darupálya természetesen kész a daru fo­gadására . . . Pécsett tavaly 16 000 közepes és 1600 nagy konténer forgalmát bonyolítot­ták le, — roppant korszerűtlen körülmények között. A létesít­mény alkalmas arra, hogy ke­vesebb emberrel, mint eddig, több konténert fogadjanak és rakodjanak: évente várhatóan 30 000 közepes és 3200 nagy konténert forgalmazhatnak az új pécsi konténer-pályaudvaron, Pécs állomás távlati fejlesztése szerint a kereskedelmi pálya­udvar új helyre kerül, a konté­ner-pályaudvar e nagyszabású munka első lépéseként valósult meg. A másik nagy beruházás ki­vitelezéséhez 1982. végén fog­tak hozzá s ezt is fél évvel ko­rábban adják át rendeltetésé­nek. A 170 millió forintba ke­rülő kocsijavító csarnok és a hozzá kapcsolódó létesítmények megfelelnek a követelmények­nek, s most már zárt helyen, a szükséges eszközparkkal ké­pesek elvégezni a teher- és sze­mélyszállító vagonok javítását, karbantartását. Dicséretet ér­demelnek a résztvevők — ge­nerálkivitelező a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat —, hisz nem csupán gyors, de szép munkát is végeztek. A tágas, világos csarnokban évente mintegy 22 000 teherkocsit, va­lamint 300 személykocsit képe­sek javítani. A korábbi két ko­csijavító műhelyben mindössze 10 500 tehervagon javítására volt lehetőség. R. N. Hogyan kerüljük el a szalmo­nellát? Hivatalos jelentés szerint húsz év alatt hatszorosára emel­kedett a szalmonellás fertőzé­sek száma, évente többezer em­ber kerül orvoshoz ételmérge­zés miatt, s a közétkeztetésben előforduló szalmonellás megbe­tegedések mellett az utóbbi években a családi mérgezések száma százszázalékkal emelke­dett. A családban előforduló mérgezések jelentős részét ter­mészetesen a gomba — az el­lenőrizetlen gomba — okozza, de nem ritka az egyedi, csalá­don belül előforduló szalmo­nella-fertőzés sem. Ezen a nyáron már eddig is több, tömeges szalmonella-fer­tőzés volt az országban, többek között Budapesten, Székesfehér­várott is. Szerencsére Pécsett még nem volt, s reméljük, nem is lesz, csupán egy-két elszige­telt esete volt a KÖJÁL-nak. Ezek az emberek otthon elfo­gyasztott ételtől kaptak szal­monellát. Hogy megelőzzük a bajt, megkértük a Pécs városi KÖJÁL-nál dr. Zelles Máriát, mondja el ismételten, mire kell vigyázni, hogy elkerüljük a szalmonella-mérgezést: — Az élelmiszerek, elsősor­ban a hús, a tojás és a tejter­mékek terjesztik. Főzésnél ügyelni kell, hogy minden jól át legyen ' főzve, illetve sütve, például a húsoknál ezért is veszélyes a félig átsült bifsztek vagy a tatárbifsztek. A tojást minden esetben mossuk alapo­san le, mert a héján át kerül­het az ételbe, tehát ez esetben közvetett módon kaphatjuk meg a szalmonella-fertőzést. Ve­szélyt rejt magában az is, ha ugyanazzal a késsel és ugyan­azon a deszkán vágjuk a nyers és a főtt húst — erre sokan nem gondolnak a háztartásban, pedig nagyon fontos. S persze a tisztaság, a rend szintén alapfeltétel, s ehhez járul még a főzési technológia. A szalmo­nella-fertőzés tünetei: hányin­ger, hányás, hasmenés, fejfá­jás, lóz, gyomor- és bélgörcsök. D. Cs. Vadmacskák Vadmacskák tűntek fel a Ge- menci Állami Erdő- és Vadgaz­daság rezervátumaiban. E ma már kiveszőiéiben lévő raga­dozó korábban szép számban élt a Duna-menti erdőségek­ben. A 60-as években még az erdőközeli falvak baromfiud­varaiba is bemerészkedtek zsák­mányért. Azt követően azonban gyors ütemben gyérült az állo­mányuk. A szakemberek már úgy vélték, a vadmacska telje­sen ki is veszett erről a vi­dékről. Újbóli feltűnésüket a rezervátumok védettségével ma- gyarázzá k. Júliustól ketyeg a beruházás órája Cserepek Csornáról A piros hódfarkút- sokan keresik Mutatós, jó és nem drága (Szűk Ödön felvétele) nyitja meg „Társadalmi cél­jaink, szellemi értékeink, sze­mélyi feltételek" címmel, majd 11-től megint dr. Petrovszky István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője beszél a párt káderpolitikájá­nak időszerű kérdéseiről. Az MTEF és az SZVT baranyai szervezetei által szervezett programban ezután előadá­sok, konzultációk következ­nék, amelyek felölelik mind az állami, intézményi, mind a vállalati személyzeti munka, a hatékony foglalkoztatás, a szellemi erők mozgósításának kérdéseit. Végül pénteken vezetésel­méleti, vezetésszociológiai té­mák zárják a sort. Az elő­adók: rangos tudományos szekértők, ágazati vezetők, gyakorlati szakemberek. V. J. Három év óta Tatán is égetnek csornai agyagból cse­repet, ám a piros hódfarkú ter­mékből még így sincs elég. A múlt héten azonban megkez­dődött az a nagy beruházás, amely eredményeként a csor­nai gyár jelenlegi kapacitása csaknem nyolcszorosára emel­kedik. Ezt a cserepet szerte az or­szágban ismerik, kedvelik, ám évek óta nem tudtak annyit gyártani, amennyi kellett vol­na belőle. Az Észak-dunántúli Tégla- és Cserépiari Vállalat csornai gyárának teljes kapa­citását — 1,2 millió darab — lekötötte az Országos Műem­léki Felügyelőség, sőt gyakran még a Tatán előállított évi 2 millióból is kért. Kellett a mű­emlékek, régi kastélyok felújí­tásához, illetve a belvárosi épületek rekonstrukciójához. A magánépíttetők pedig sor­ba állnak az előjegyzési lis­tán .. . Még a hetvenes években sem fordítottunk kellő figyel­met a cserépgyártásra, de a nyolcvanas években megválto­zott a helyzet, Ez a változás hozta magával a csornai gyár jelentős bővítésének lehetősé­gét — hallottuk Borbély Csa­bától, a vállalat igazgatójá­tól. A 195 millió forintos fej­lesztés természetesen a csor­nai agyagbányára alapozódik, amely a megkutatás szerint legalább 35-40 évre elegendő alapanyagot garantál. Meg­marad az előkészítő gépsor, de új gyártógépeket, csarno­kot s nem utolsósorban a dol­gozók munkakörülményeit je­lentősen megváltoztató szo­ciális helyiségeket is vásárol­nak, építenek. A beruházást a múlt héten kezdték és 1987. július 31-e a befejezési határ­idő. Az új gyárban évente 8 millió darab cserepet gyárta­nak mafd. Csornán egyébként hagyo­mányai vannak a cserépkészí- tésnek. Már jóval a felszaba­dulás előtt dinasztiák űzték itt ezt a mesterséget. Kezdetleges kézi módszerekkel állították elő, de Ausztriába is exportál­ták. A finom vasoxid tartalmú agyag, ami itt található, for­mázás után szép pirosra ég. Nemcsak a színe, a formája, hanem a jó fagyállósági ér­téke és vízzáró tulajdonsága miatt keresik. S talán az sem utolsó szempont, hogy az ára is elfogadható. T. É. Két nagy létesítmény

Next

/
Oldalképek
Tartalom