Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-07 / 184. szám

Együtt dolgozik o csalód a kozmetikai bemutatón. A szovjet pavilonban látha­tók az orvosi diagnosztikai műszerek. Érdekességek a PlV-ről Köcsögös szilvalekvár, . . Búzakorpás kenyér cukorbe­tegeknek és fogyókúrázók­nak . . . Melegszenvicskrém és currys csípős mustár... Új cigaretták Sopianae 100 és Nádor 100 . , . Hűtőládák, és ígéret: még az idén ki­jönnek a 400 literessel is . . . íme, néhány érdekesség a 10. Pécsi Ipari Vásárról, me­lyet tegnap csaknem tízezren kerestek fel. (írásunk a 3. oldalon.) Grillsütők a jugoszláv pavi­lonban. TEGNAP TÖRTÉNT Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára ötnapos hivatalos látogatásra szombaton Jugoszláviába érkezett. A hétvégét Ljubl­janában tölti, hétfőtől pe­dig Raif Dizdarevics kül­ügyminiszterrel tárgyal Béig rád ba n. * Teljes üzemben, három műszakban dolgoztak a •hétvégén a Szigetvári Kon­zervgyárban. Tegnap 36 •vagon borsószemből közel hetven vagon készárut ter­meltek, ennek 70 százalé­kát a Szovjetunióba szál­lítják, a többi belföldre és az NDK-ba kerül. A zöld­borsó mellett 8 vagon meggyet dolgoztak föl szombaton, ebből 12 va­gon félkész terméket állí­tottak elő. A meggyet a belföldi kereskedelembe, oz NDK-ba és nyugati ex­portra szállítják. Megteltek a mecseki camping faházai, bungal- lói. Sátorhely még bőven akad. A campingben ma­gyar, jugoszláv, finn, hol­land, NDK-beli, nyugatné­met vendégek nyaralnak. A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnök­sége Vlagyimir Kljujevet könnyűipari miniszterré ne­vezte ki. Elődjét, Nyikolaj Taraszovot nyugdíjba vo­nulása aikalmóból mentet­ték fel tisztségéből. 25 ország neves köz­életi személyiségei, parla­menti képviselők, szakszer­vezeti vezetek, tudósok, művészek írták alá azt a •felhívást, amely elitéli az Egyesült Államok űrfegy­verkezési terveit. A világ népeihez Intézett, a csil- labháborúra nemet mon­dó felhívás a Párizsban •megjelenő International Herald Tribune-ben jelent meg. Világ proletárjai, egyesüljetek! vasárnapi Dunántúli napló XLII. évfolyam, 184. szám 1985. július 7., vasárnap | Ara: 2,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Pénteken kezdődött Pécsett o VI. szövetkezeti neptáncfesztivál, az ipari szövetkezeti táncegyütte­sek találkozója és versenye. A versenyeket a Ság vári Endre Művelődési Központban rendezték. Tegnap este a Kossuth tértől a Széchenyi térig táncos felvonulást tartottak az együttesek, majd a Szabadtéri Táncszinen léptek föl. Vasárnap a cserépvásáron is adnak műsort. Képünk a szombat esti táncos felvonuláson készült. A képen kalocsai táncosok bemutatója. Erb János felvétele Háromszorosára emelkedett a Mohácsi Vizirendészeti Rend­őrség Duna-szakaszán a vízbe fulladások száma. Idén is volt vízbe fulladás. Okok: tiltott helyen fürdés, ittasság, vir­tuskodás. Könnyelmű emberek fogadnak, hogy ki ússza át előbb a Dunát... (Riport a 3. oldalon.) Az Országos Szövetkezeti Tanács ülése Losonczi Pál kösftönt-ő levele Az Országos Szövetkezeti Ta­nács kibővített ülést tartott szombaton Zalaegerszegen a 63. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából. Részt vett az ülé­sen Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke, valamint Szla- menicky István, a SZÖVOSZ elnöke. Az Országos Szövetkezeti Tanács ülésének résztvevőit Karvalits Ferenc, a Zala Me­gyei Pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Rév Lajos, az OKISZ elnöke, az OSZT so­ros elnöke szólt a nemzetközi szövetkezeti nap jelentőségé­ről, a magyar szövetkezeti moz­galom tevékenységéről. Ezt követően Rév Lajos fel­olvasta Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából a szövetkezőkhöz intézett köszön­tő levelét. A mostani ünnepi ülés illő alkalom rá, hogy megállapít­suk, szövetkezeteink milyen nagy, fontos és semmi mással nem helyettesíthető szerepet töltenek be politikai, gazdasá­gi és társadalmi életünkben — hangoztatja a többi között le­velében az Elnöki Tanács el­nöke. — Nincs társadalmi, gazdasági életünknek olyan fontos területe, ágazata, ahol a különböző szövetkezeti for­mák százezres és milliós tag­ságuk anyagi és szellemi erői­nek a szocialista szövetkezeti elvek alapján való egyesítésé­vel, összefogásával ne töltené- nek be fontos és egyre növek­vő szerepet. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter a Minisztertanács ne­vében köszöntötte a szövetke­zeti mozgalom képviselőit, majd Duschek Lajosné, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöke méltatta a szövet­kezeti mozgalomnak a nőpoli­tikái célkitűzések megvalósítá­sáért kifejtett tevékenységét. Mindketten maradnak. Mészáros: Nehéz volt ellenállni, de maradtam. . . végre jó csapat lesz a PMSC-ből. Róth: Re­mélem, hallunk még hangorkánt Üjmecsekalján. (Interjú a 8. oldalon.) A levél hangja tisztelettu­dó, bár a gyalázkodást ez sem menti: tisztelt uram, ugye azért annyira nem naiv, hogy azt gondolja X. Y. hölgy, akiről ön olyan „szé­peket" írt, nem a szeretőjé­nek köszönheti kinevezését? Természetesen napokig gyötört a gondolat: ekkorát tévedtem, ezrek és ezrek előtt foglaltam állást, hogy való­ban a legméltóbb személyt nevezték ki vezetőnek. S ezt nem névtelenül tettem, De a levélíró miért nem vett leg­alább annyi bátorságot, hogy bemutatkozzék, ha már a minden bizonnyal egy kö­zösség tudtával, ha nem is egyöntetű beleegyezésével történt kinevezés során nem mert véleményt nyilvánítani. Pedig éppen a közelmúlt vá­lasztási eseményei is példa­ként szerepelhetnének: a vá­lasztópolgárok közül nagyon sokan nyilvánítottak véle­ményt szavakban és szavaza­tokban azokkal szemben, akik szerintük nem érdemel­ték meg á közösség bizal­mát. Igaz, az előbbihez sok­kal nagyobb kurázsi kellett. Tudom, ki szeretne ünnep­rontó lenni, ki merné egy- egy kitüntetés, kinevezés al­kalmával, ha mégoly igaza is lenne, azt mondani: bará­taim, ez tévedés. S mégis vannak ilyenek. Éppen most, a Pécsi Ipari Vásár egyik fontos eseményén, talán nem túlzás azt mondani amolyan ünnepi ceremóniáján, a vá­sár résztvevői közül valaki a rendezés hiányosságairól be­szélt, a sok ünnepi beszéd kőiben bizony csizma került az asztalra. Mi baja van en­nek, kérdezték tőlem is kol­légáim, hosszú lett volna el­magyarázni: őt megbízói azért küldték ide, hogy leg­alább 10 millió dolláros üz­letet kössön, ha ezt nem tel­jesíti, akkor csak amolyan Madame Tussaud-figura len­ne a vásáron. Még elkezd­tem a magyarázatot, de Rá­döbbentem: hosszú és még azt is hihetik, hogy bizonyos a társadalmunktól idegen nézetek vettek erőt rajtam. Visszavonultam. Máskor is, A hét végén (pénteken) ismét feljöttek a szerkesztőségbe: miért nem írjuk meg, hogy a Séta téren, a KIOSZK környékén alvilági alakok zaklatják a gyereke­ket, nőket, öregeket, s ha többen vannak, fiatal embe­reket is. Először cigarettát kérnek, a kiránduló gyere­kektől pénzt, ennivalót ku- nyerálnak meglehetősen fe­nyegető hangon. „Minket is zavartak" — mondják. El­csodálkozom. Negyvenen alul lehetnek, súlyemelő ter- metűek. Lementem a térre. Koszos farmeröltöny, kopasz­ra nyírt koponya, tetoválás, begipszelt kéz, alkoholbűz. Hárman voltak. Akkor is ép­pen gyerekeket molesztál­tak. Barátom intő szavai bé­naságra késztettek, ezejket a sorokat azért írom, mert nem nyugodott meg a lelki­ismeretem. Megvernek — fi­gyelmeztetett. És még fel is kell mondanom, ugyanis a rögzített tények szerint vere­kedésbe kerültél a nagy nyil­vánosság előtt. A gyerekek bizonyára or­szágjáráson voltak, ki tudja, hazánk melyik részéből jöt­tek Pécsre? Bizonyára távol­ról, de nem annyira, mint a köztünk levő évek: húszán — harmincon körülvették a há­rom léhűtőt, olyan bátor ri­csajt csaptak, hogy azok pá­nikszerűen siettek tova. Kí­sértés: ha újságot olvasná­nak előfordulhat, hogy... talán nem kéne aláírni? Mint a levélíró, akiről az írás elején szóltam egy szót. ..? Lombosi Jenő Bátor emberek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom