Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-06 / 183. szám

Mindenbe beleszólt. Kezdve attól, 'hogy mennyi hagyma kell a pörköltbe, egészen addig, hogy hova menjenek a fiatalok nyaralni. Kezdetben azt hitték, hogy ez a magatartás a menye iránti ellenszenv jele, épp ezért úgy beszélték meg, hogy egy időre átköltözik a lányáékhoz. Rövid idő múlva ott is hasonló problémák miatt állandósült a veszekedés.

A példa bizonyára ismerős, mint ahogyan az is, hogy az agresszíven, házsártosan viselkedő idős embert többnyire elintézik egy kézlegyintéssel: szenilis, már nem lehet vele mit kezdeni. Mások teljesen tanácstalanok, ám azért mégsem tudják ilyen könnyen leírni idős hozzátartozóikat. Szerencsére egyre többen vannak azok — az idős szüleikkel és a saját életük nyugalmával is — törődő fiatalok, akik pszichiátertől, pszichológustól kémek magyarázatot, tanácsot. Bár általános érvényű megállapítások, javaslatok ilyen konfliktushelyzetekre sem léteznek, van néhány olyan, amely feltétlenül figyelemre méltó és egyben megszívlelendő.

Közülük mindenekelőtt azt emeli ki dr. Szilvágyi Katalin, a Baranya megyei Tanács egészségügyi osztályának

pszichiátere, hogy a testi erőnléthez, egészséghez hasonlóan az idős ember alkalmazkodóképessége is csökken. A csökkenés mértéke azonban függ ottóf, hogy az ember, mint alapszemélyiség milyen, hogy az élete folyamán milyen képességeket szerzett, s bogy milyen körülmények között élt. Ha tehát valaki egy életen keresztül ahhoz szokott, hogy körülötte minden az ő akarata, elképzelése szerint alakult, akkor többnyire idős korban sem tűri szó nélkül, ha valami másként történik. S nemcsak azért, ■mert idős korra általában markánsabbá válnak a fiatalabb kori tulajdonságok, hanem azért is, mert az évek múlásával csökken a már említett alkalmazkodó képesség.

Gondoljuk csak végig: hány példát tudnánk arra hozni, hogy a megszokott környezetből, élet- rritmusból kiszakadó idős ember milyen kedvezőtlen változásokon mehet keresztül. A faluról a városba, a fiatalokhoz költöző, a régi otthonát valami miatt feladni kényszerülő, vagy a házastársát elvesztő, illetve saját magát feleslegesnek érző idősek egy része szinte egyik napról a másikra rosszkedvű, beteges lesz, illetve feltűnően megváltozik a viselkedése.

Ugyancsak tekintettel kell lennünk egy megváltoztatha- tátlan tényre: az idős ember' nem szívesen gondol a holnapra, a jövőre. Érthető, hiszen ez magában hordozza a lét végességét, a betegségektől, a haláltól való félelem érzetét. Épp ezért szívesebben tekint a múltba, s amennyire lehet és tudja igyekszik mindazt megőrizni, ami a szép emlékeihez köti. Nemcsak a környezetéhez, a bútoraihoz, a kisebb emléktárgyaihoz ragaszkodik, hanem a szokásaihoz is. Mindezzel szemben a jövőre gondolás gyakran egyenesen félelemmel tölti el őket, nem látják garantáltnak a létbiztonságukat. Sokszor ez a félelem -magyarázza a -már szinte kóros gyűjtögetésüket, zsugoriságukat. Nem lehetett mit kezdeni azzal az idős nénivel sem, aki minden étkezés alkalmával a köténye zsebébe rejtette a maradék kenyeret, húst, süteményt. A szobájában pedig bedugdosta a szekrénybe, az ágy alá, a fotel -mögé. Hiába próbálták megnyugtatni, hogy holnap is lesz mit ennie, csak csendesen bólogatott, legfeljebb ennyit mondott: nem tudni mit hoz a holnap, én már megértem két 'háborút.

Az idős emberek fizikai és pszichés alkalmazkodó képességének csökkenése, sőt az intellektuális hanyatlás azonban nem feltétlenül függ az időrendi életkortól. Számos példa van arra, hogy az idős emberek még egészen magas korban is fiatalos gondolkodású öregek, hogy képesek újszerű, egészen kiemelkedő feladatokat megoldani.

Ezek után kézenfekvő a kérdés, hogy mit tehetünk azért, hogy a csalódon belül két generáció tagjai az emberi méltóságukat megőrizve együtt tudjanak élni? A tapasztalatok szerint az a célra vezető, ha az érzelmi alkalmazkodásra könnyebben képes fiatalabbak szinte napról naipra beleélik magukat az idős családtag érzés- és gondolatvilágába. így tudják csak megérteni és elfogadni azt, hogy az idős ember zSörtölődése, kötözködése alapvetően nem a fiatalok ellen irányuló indulat, hanem ez a viselkedés főként az idős ember bizonytalanságából adódik. Mint annak az özvegyasszonynak a magatartása, aki a lánya családjával lakott együtt. Amig élt a férje, addig a két család között nem volt semmi probléma. A férje halálával elvesztette a támaszát, a biztonságérzetét. Ez a veszteség oly módon mutatkozott meg nála, hogy teljesen át akarta venni a családfő szerepét, s minden — a családra vonatkozó — döntést egyedül akart meghozni. A lánya és a veje — pszichológus segítségét igénybe véve — egy ideig a következőt csinálta: mindennap szinte együtt kérték a mama tanácsát, segítségét egy-egy családi feladat megoldásához. Az olyanokéhoz is, amelyekben ők már ugyan döntöttek, de. szelíd határozottsággal eredményesen meg tudták hagyni a mamának azt az érzést, hogy a végső szót ő mondja ki, s lassan helyreállt a családi harmónia.

Vagyis minden olyan fajta viselkedés, cselekedet, amely az idős ember bizonytalanságát, feleslegesség érzetét csökkenti, nagyban mérsékelheti, illetve esetenként meg is szüntetheti azokat a reakciókat, amelyektől valójában nemcsak a fiatotok, hanem az idős emberek is szenvednek.

Török Éva

Új üdítőital tudományos kutatók segítségével

Tudományos kutatók segítségét vette igénybe a Soproni Állami Gazdaság új üdítőitalának előállításához. A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet eljárásával, a tej úgynevezett ultraszűrésével létrejött tejszérumot használják föl alapanyagul. Az Így keletkezett, vitaminban és ásványi anyagokban dús oldatot nemes baktérium-s-’íntenyés-'e^el tovább fermentálják. Ennek hatására kedvező aroma- és ízhatások mellett B-vitaminokkal dúsul a termék. Az üdítőital Ízesítésére a mangó déligyü6. HÉTVÉGE

mölcsöt használják fel, ám srpmóca-ízzel és az év végén ananásszal is forgalomba hoznak a Fauna Fitt elnevezésű üdítőitalból. A termékben nagyszámú ásványi anyag található, makro- és mikroelemek egyaránt. A benne lévő B( vitamin fontos szerepet játszik a szénhidrát- és aminósav-anyog- cserében. A készítmény nem tartalmaz szénsavat.

Az állami gazdaság innovációs hitelekkel indította meg a gyártást, és jelentős saját forrást is felhasznált a termelés előkészítéséhez. Az idén másfél millió liter Fauna Fittet készítenek, jövőre a terv: 4 millió liter. Az ital árusítását a fővárosban és Északnyugat- Magyarországon megkezdték.

Pécs

Ha ma haza is akarom vinni a szenet, akkor csak a dúsított dudari barnaszénre, vagy a kokszolható hazai, illetve NS2K dióra érdemes befizetnem a TÜZÉP pécsi megrendelő irodájában, az utóbbiakra mázsánként 196, illetve 282 forintot. Iszapszén nincs, erre egyelőre befizetni sem lehet. Marad a mecseki brikett, azaz a tojásszén.

Reggel 7 óra. Seszták László Martonfáról utazott Pécsre szénért és tűzifáért. Beteg szomszédjának is ő rendeli meg a tüzelőt. Kedvezményes nyugdíjasutalvánnyal vásárol brikettet és fűrészelt tűzifát.

— Egy 'hónap múlva tudjuk hazaszállítani — mondja a felvevő, Berta Gyuláné.

A sorban következő 80 éves Káplár György reklamálni jött.

— Június 21-re ígérték a szenet, miért nem hozták ki?

— kérdezi.

Helvik Józsel mecseki diót kér. Nincs.

— Vár rá?

— Igen.

— Nem próbált még barnaszénnel fűteni?

— Az messze nem olyan jó. És eddig még mindig be tudtam szerezni, vagy így, vagy úgy - teszi hozzá sokat sejtető mosollyal.

Hollósi Gyula kedvezményes vállalati utalvánnyal iszapszenet akar vásárolni.

— A kedvezményes akcióban annyi volt az előzetes befizetés, hogy először azokat kell teljesíteni - tájékoztatja az iroda vezetője, Berta Gábor.

— De hát lejár az utalvány

— mutatja a papírt, melyre határidőként június 30-át bélyegeztek.

— Van ott egy másik beváltási határidő is, szeptem- bér 30-a — nyugtatja Tóth lenöné — addig lehet jönni.

Szerda reggel, rögtön o nyitás után a legtöbben tojásszénre fizettek be a pécsi irodánál. Egyesek jószántuk- bál, mások talán azért, mert úgy vélték, hogy ez is jobb, mint a bizonytalanság. De ezt is csak a nyár közepén, vagy az ősz elején kapják meg. A napokban a TöZÉP 300 tonna brikettet visszaküldött Nagymányokra. Any- nyira poros volt, hogy nemvették át.

Komló

Dél-Dunántúli TÜZÉP 3. számú telepe, Komló, 6 óra 30 perc. A bejárat előtt hosszú sor áll. Lehetnek vagy harminc-negyvenen, mögöttük gépkocsik, főként teherautók.

— Ha többet szállítanának és három-négy héten keresztül nemcsak két vagon jönne a telepre, akkor a lakosságot a fuvarosok ellátnák — állítja Vati Ferenc teher- taxis. Most is van nálam négy nyugdíjasutalvány. Tulajdonosaik 70—80 évesek, egyik sem állhat ide.

— És ha holnapra megint lesz négy-öt?

— Nem lesz, mert nem vállalom! Most is a családommal vágyóik itt, feleségemmel, fiammal. Az este fél tízkor jöttünk ide és egész éjjel vártunk, hogy másnalk szene legyen.

Katona Balázs szintén fu- va ros.

— Szerintem az is hiba leihet, hogy megjelentek a nagy kocsik és azok 60-70 mázsányit vittek vidékre.

Hét óra előtt tíz perccel a telepvezető bi létó kát oszt. Feltárul a kapu. Az emberek lökdösődve, morgolódva

nyújtogatják a kezüket. Akinek nem jutott a fémkorongból, mérgesen, szitkozódva táblából.

Néhány perc múlva újabb sorbaállás következik a pénztárépület előtt.

— Nem tudom megérteni,

M

unkatársaink szerdán reggel bejárták a megyét. A lakosság évi szénellátásának néztünk utána. Hajnali sorbaállásokról, ügyeskedőkről, visszaélésekről érkeznek hírek és ígérgetésekről egyik hétről a másikra. Mi a tényleges helyzet?

hogy mi nyugdíjasok, vagy bárki, aki szenet akar, miért vagyunk kiszolgáltatva? — panaszkodik Gál Józsetné. - Egyszerűen szóba sem állnak velünk a pénztárnál. Három hete ott van az utalványom egy fuvarosnál, most azért jöttem, hogy utánanézzek, mi lesz vele.- Ha a kuncsaft megrendeli a tehertaxit, akkor én megcsinálom az útlevelet - veti közbe egy magánfuvarozó. — Attól kezdve én neki dolgozom. Sorba állok helyette. Márpedig akkor elszámolhatok valamilyen órabért is,

— A Balatontól délre végigtelefonáltam mindent, csak itt volt.

— Nálunk sem lehet mindent kapni, inkább szerencséjük volt a vevőknek. Szén kellene, de nagyon! — mondja Treitz Adóm telepvezető-helyettes.

nem a fele porból állt. Volt olyan ház, ahol a gazdaasz- szony elsírta magát, amikor meglátta. Naponta itt állunk a családból ketten-hárman, hogy a fejenként kapott tízmázsákból összeszedjük a rendelt mennyiséget.

— öt-tíz mázsánként „por- ciózzák" ki a tüzelőt, pedig tudják, hogy nem a saját céljainkra kell. Mi itt valamennyien a dolgozók vagy az idős, nyugdíjas emberek helyett állunk sorban — állítja Reidl Antalné, aki szintén a férje segítőjeként áll sorban a pénztár nyitását várSiklós

Vaskos hangon szól rám a kalapos, bajszos ember, meg sem várva, hogy kiszállok a kocsiból:

— Lesz fuvar?

— Nem.

Ezen a napon valószínűleg kevesen vették igénybe a készséges ember szolgáltatásait. A TÜZÉP siklósi telepe csendes, üres. Ez utóbbi a széntárolásra használt részre is értendő: brikett valameny- nyi van, iszapszén szinte semmi — hatalmas tócsák

A brikett nem tartozik a szénhiány-listán levők közé. A siklósi telepen mindig volt — ha a minősége kifogásolható is. Mészáros Attila felvétele

nem?! Ha azt a megrendelő számlájára ráteszem, hanyattesik a meglepetéstől!

— Mindenkinek adnak szenet, . aki kivárja a sort — mondja Hős Nagy Imre.

— A csavargó odaáll, van ideje. A blokkot meg eladja és abból mulat — teszi hozzá Orsós lános, aki ezúttal már másodszor járt sikertelenül.

Fél nyolc előtt pár perccel fogad a telepvezető, Czukor Árpád. Elmondja: kevés a szén, kicsi a keret. A havi 1200 tonnás mennyiség nem elég. Főleg ezért nem, mert a nyugdíjasok, az utalvánnyal rendelkezők megijedtek, 'hogy lejár a határidő. Ha nagy a nyomás — mondja — igyekszünk több szenet lekérni. Ez viszont azzal jár, hogy hamarabb elfogy a keret. A bányászok is szívesebben viszik innen a fűtenivalót, mint az üzemtől az illetményszenet.

Mohács

A mohácsi TüZÉP-telep reggel 7 órakor nyit. Az első vevők hat óra után néhány perccel érkeznek: Balogh István és Gráf Antalné, fuvaros kisiparosok,

— A sorban állást már 5 óra előtt kezdtük, csak nem itt — mondja Balogh István. — A vasút melletti szénkiadónál most, hogy eljöttünk, legalább harminc kocsi állt. A rakodás 7 órakor kezdődik. Mi átjöttünk, mert abban bízunk, hogy néhány utalványt sikerül ma is kiváltani,

— Nekem a fiam fuvaros, én csak segítek neki azzal, hogy itt tartom a sort nyitásig. Legalább 30 utalvány van nálunk, ezeket még be kell váltani — mutatja a táskáját Gráf Antalné. — A hét végén jött 7 vagon szép, hétfőn jó részét elhordtuk, de talán ma is adnak ki valamennyit.

— Egyébként az ember azt sem tudja, jól járt-e, ha kapott szenet, vagy sem — véli egy magát megnevezni nem kívánó fuvarozó. — Tegnap például a tojásszénnek májává. — Előfordul még az is, hogy az építőanyag befizetésére várókat kérjük meg — alkalmanként 50 forintért — egy-egy utalvány beváltására. Aztán, ha már a tüzelőről kérdeznek, azt is elmondom, hogy a szénért ideál- lünk 4 órakor menetrend szerint, de a vágott fa is sokszor hetekig hiánycikk.

Reggel 7 órára a TÜZÉP bejárata mellett jobbról vagy húszán állnak a „szenesek", a túloldalon alig néhányon vannak, akik más anyagot kívánnak vásárolni.

Véménd

A fiatal telepvezető, Kővári Ildikó három éve dolgozik a Mohácsi ÁFÉSZ véméndi TüZÉP-telepén:

— Nehéz elviselni, hogy ha azt kell mondanom: nincs, nem tudom mikor lesz. Pedig sajnos előfordul ilyen, például most a szénnel. Egyes házakhoz itt Véménden száz mázsa is kevés egy télen.

Jelenleg brikettből alig egy mázsányi, komlói mogyoróból tíz mázsa van mindössze.

Czirják lózsei palotabozso- ki lakos ma már másodszor jár itt:

— Reggel vittem pár mázsa brikettet, most meg olajat. Mire ősz lesz, összegyűjtöm a tüzelőnek valót.

Boly

A Bólyi ÁFÉSZ TÜZÉP-tele- péről tűzifát szállít megrendelésre az IFA. Szén nincs.

Sinka Mihály Babarcról érkezett :

— Telefonon szoktam érdeklődni, jött-e komlói szén. De most kórházba megyek. Ha lesz szén, kiszállítják, a szomszéd megmutatja, hová tegyék. Ezt beszéltem meg az itt dolgozókkal. Harminc mázsa mogyorót rendeltem, az elég lenne télire.

A telepen nagy a nyüzsgés, sok vevő van. Nem szenet keresnek, építkezők.

Redőnytokos ablakért Szigetvárról jöttek ide:

fénylenek-feketednek az eltűnt szénhegyek helyén.

Hambalkó József, a telep helyettes vezetője:

— Mi már évekkel ezelőtt elkezdtük „futtatni" a barna szeneket, pedig akkor a feketéből még nemigen volt hiány. így az igényeket nagy átlagban ki tudtuk elégíteni. Brikett mindig volt, tegnapig. Az engedményes akció keretében 15 forinttal olcsóbban adtuk mázsáját, az iszapszén és a barnaszén 20 forinttal került kevesebbe. A brikettből egyenként 13 000 mázsa fogyott el ez idő alatt. Az igény erre a szénfajtára egy évben csaknem 60 000 mázsa.

— Hosszú árlista van a bejárat mellett: melyik szénfajta mennyibe kerül. Gyakorlatilag azonban csak két-há- rom féle kapható, szemben a kínált 10—12 félével.

— Kiírjuk minden szénfajta árát, ha van, ha nincsen, tájékoztatásul mindenképpen szükség van rá. Most nagyon kevés iszap van, de brikett, koksz és tűzifa minden mennyiségben.

— A brikett minősége?

— Tavaly novembertől 500 mázsányi por gyűlt össze, ezt most visszaküldjük a brikettgyárnak.

— Ha ilyen keresett a pécsi és komlói szén, mit tudnak tenni?

— Mi semmit. Dunaújváros igényli a magas kalória- értékű feketeszenet. Ezt tudomásul kell venni. Ám az emberek — természetesen a saját céljaiknak legjobban megfelelőt keresik. Rengeteg családi ház épül központi fűtéssel, ezek a kazánok a barnaszenek tüzelésére kevéssé alkalmasak. Nem is értem, hogy a kazánokat gyártók az állandósuló feketeszén-hiányra tekintettel miért nem módosítanak termékeiken és gyártanak olyan tüzelőberendezéseket, amelyek a barnaszénnel is kitűnően működnek ...

Berta Mária L. Csépányi Katalin Ferenci Demeter Mészáros Attila Török Éva

Szerire uarua

Milyen is öregnek lenni?