Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-01 / 178. szám

1985. július 1., hétfő Dunántúli napló 5 A szelvény érvényes az 1985. július 6-i, szombati fonyód— badacsonyi VDN-kirándulóvonatra. Felmutatásával a MAV-pályaudvar pénztáránál megváltható a részvételi jegy, a kettő együtt a vonaton és a hajón való utazásra jogosít. Badacsonyba megy a VDN-vonat Túra a Tokajjal vetélkedő hírű történelmi borvidékre, látogatás az egykori vulkán oldalában található különö­sen érdekes irodalmi múze­umba, strandolás, s minden bizonnyal tüzes fajborok kós­tolgatása a Balaton északi partjának legfestőibb ré­szén. Ennyi fér bele a követ­kező, július 6-i, Badacsony­ba induló VDN-kiránduló- vonat programjába. A Vasárnapi Dunántúli Napló és a MÁV-TOURS szervezésében induló vonatot ezúttal nem gőzös vontatja majd, mert a Balatonhoz ilyen hangulatos, de egyéb­ként füstöt, kormot, szikrát okádó „szörnyeteggel” kör­nyezetvédelmi okok miatt nem lehet utazni. A VDN-vo. naton kirándulóknak a me­netrend szerint közlekedő szerelvényen biztosítanak három megjelölt külön ko­csit. A mostani kirándulás érdekessége, hogy a vonato­zás mellé balatoni hajóká- zás is járul a MÁV-TOURS és a MAHART Balatoni Igaz­gatóságának megállapodása eredményeként. A tavalyihoz képest így kényelmesebb lesz a kirándulás, kevesebb időt vesz el az utazás, több ma­rad a szórakozásnak, pihe­nésnek, látnivalóknak. A VDN-vonat szombaton 6.05-kor indul a pécsi fő- pályaudvarról, 8.03-kor ér­kezik Fonyódra, ahonnan 9.25-kor indul a hajó és 9.50. kor érkezik Badacsonyba. A program itt kötetlen: aki akar strandolhat, aki akar az idegenvezető kalauzolásával felsétálhat a hegyoldalba a Kisfaludy-házhoz, a Balatoni Irodalmi Múzeumba. Vissza 16.55-kor indul a hajó Bada­csonyból és 17.20-ra érkezik Fonyódra, ahonnan a vonat 18.13-kor indul és 20.20-kor érkezik Pécsre. A kirándulójegy ára — amelybe a vonat- és a hajó­jegy ára oda-vissza benne- foglaltatik — felnőtteknek 150 forint, nyugdíjasoknak és 10 éven aluli gyerekeknek 120 forint. Étkezésről min­denkinek magának kell gon­doskodnia. A jegyeket elővé­telben —• a VDN-vonatok, 1985 szelvény felmutatásával — csütörtökön és pénteken 10-től 18 óráig a főpályaud­var csarnokbeli pénztáránál lehet megváltani, illetve szombaton, a vonat indulása előtt egy órával. D. I. Ma eladnak nyolcszáz gázpalackot Országosan hiánycikk több mint egy éve a háztartási pb- gázpalack. Hiába vitték volna a gáztűzhelyükhöz a tartalék gázpalackot, sehol nem tudták beszerezni. Most hétfőtől a hiá­nyon némileg enyhíteni fog a Pécsi Gázmű pb-üzeme. A mai nap ideiglenesen feloldják a korlátozást: a pécsi Nyugati Gáztárolónál 8-14 óra között nyolcszáz gázpalackot értékesí­tenek. Egy háztartási pb-palack 1690 forintba kerül, és a tölté­sért 55,20 forintot számolnak fel. Az árusítás érkezési sorrend­ben történik. Egy vásárló annyi palackot vesz meg, amennyire szüksége van, vagyis nincs kor­látozva, hogy ki hány darabot vihet el. Megy a gőzös Pécsváradra Nosztalgia vonta vonat indul július 5-én délután a pécsi fő- pályaudvarról. A két kocsiból álló szerelvény 80 utast szállít, úticélja Pécsvárad. A közel egyórás úton számos szép él­ményt ígér a kirándulás szer­vezője, a MÁVTOURS. Mór maga a szerelvényt von­tató gőzös is figyelemre méltó. Aki kíváncsi és részt vesz az utazáson, közelről is szemügyre veheti, sőt ezúttal a szigorú fo­tózási tilalmat is feloldják, a mozdony-matuzsálemet lehet fényképezni és lehet vele ismer­kedni is. A mozdony kalandos történe­te egyébként a múlt században kezdődött. A Budapest—Pécs Vasúti Részvénytársaság 1880- as évek elején rendelte meg a berlini Wöhert cégtől és 1882 novemberében állították mun­kába 17 hasonló társával együtt. A vasparipa Baranya— Szentlőrinc-Budapest-Kelenföld útvonalon 1920-ig teljesített ak­tív szolgálatot. Az öreg gőzös ezúttal 10 na­pig közlekedik nosztalgia-vonat­ként. Pécsváradon színes műsor, szőttes- és kerámiavásár várja az utasokat. Útközben csak egyetlen megálló lesz a vasasi emelkedőn, ahol a mozdony erőt gyűjt. A vendégeket köz­ben Nagy Józsa, a Pécsi Nem­zeti Színház művésze szórakoz­tatja, míg a szervezők meglepe­tésnek szánt ajándékokkal ruk­kolnak elő. F. D. Pécsi Galéria: Megnyílt a kisplasztikái biennálé Kilencedik alkalommal ren­dezték meg az országos kis­plasztikái kiállítást. Az Állami Lektorátus zsűribizottsága 73 szobrászművész 170 alkotását fogadta el; ez a 170 alkotás - kisméretű szobrok s a leg­különbözőbb anyagokból ké­szült egyéb plasztikák és ér­mek — foglalják el tegnaptól dr. Romváry Ferenc tetszetős elrendezésében a Pécsi Galé­ria belső terét, egészen augusztus 25-ig. A biennálét számos érdek­lődő jelenlétében, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitották meg. Az egybegyűlteket dr. Újvári Jenő, a Janus Panno­nius Múzeum igazgatója kö­szöntötte. Kovács Péter művé­szettörténész, a Fejér Me­gyei Múzeumok igazgatója megnyitó beszédében emlé­keztetett a hatvanas évek na­gyon fontos időszakára. Ez az időszak érlelte meg a feltéte­leket s főképp a szemléletet ahhoz, hogy az évtized végé­től, de főleg a hetvenes évek­ben új szellem s új formák jelentkezhessenek az anyag­formálás művészetében itt, a pécsi biennólékon is. Az el­múlt csaknem két évtized en­nek a törekvésnek a jegyében telt el. S ennek a városnak az érdeme, mint záró gondo­latában kiemelte, al, hogy rendületlenül hisz ilyen érté­kek létezésében. Erről tanús­kodik a mostani biennálé is, amely képet ad szobrászmű­vészetünk egészérőf s mint­egy húsz év megújulásairól, törekvéseiről: anyagban és formákban egyaránt. Ezt követően a többségben jelenlevő szobrászművészek­nek kiosztották a IX. országos kisplasztikái biennálé díjait. A baranyai alkotótelepek dí­ját dr. Havasi János, a Siklósi Szobrász és Kerámia Alkotó­telep igazgatója nyújtotta át Szöllősy Enikőnek; a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának díját Borbély Ká­roly igazgatóhelyettestől Kal­már János; a Képző- és Ipar- művészeti Lektorátus díját dr. Pusztai Gabriella igazgatótól Szabó Tamás vehette át. A to­vábbi díjakat Komlódi Józset- né, Pécs Megyei Város Taná­csának elnökhelyettese adta át. A Mecseki Ércbányászati Vállalat díját Bakos Ildikónak; a biennálé III. díját Kaubek Péternek; a II. díjat Gulyás Gyulának ítélték oda. A kis­plasztikái biennálé első díja­sa : Tornay Endre András, az Erdélyből hazánkban letelepe­dett s jelenleg Kőszegen élő, alig 35 éves fiatal szobrász- művész. W. E. Egy éjszaka — félszáz kiszűrt gumi Autósok rémei Harkányban Éjfél elmúlt. Csendes és kihalt a harkányi buszpályaudvar. Tóth Antal gépkocsivezető 'ké­nyelmesen elhelyezkedett ez autóbusz hátsó ülésén és per­ceken belül már az igazak ál­mát aludta. Nem sokáig. Az éles, szűnni nem akaró sivító hangra az utolsó álommorzsa is elszállt a szeméből. Tóth Antal hajnali 3 óra 10 perckor jelentette az éjszakás forgalmistának, hogy a Bú 09-85 frsz. autóbusz első és (hátsó kerekét kiszúrták. Kere­kes Istvánná forgalmista ekkor még nem sejtette, hogy ke­mény órák várnak rá reggelig. Perceken belül intézkedett és a Harkány^Görcsöny— Pécs út­vonalon közlekedő autóbusz mindössze tíz perc késéssel, négy órakor elindult. Vajkari István gépkocsiveze­tő egy pillantást vetett az órá­jára. Még van pár perce, gon­dolta az 5 óra 50 perces in­dulásig, hát körbejárja az autóbuszt. Defektes, állapítot­ta meg bosszankodva. Először csak a két lapos gumit vette észre, de mint utóbb kiderült, a többiből is elszállt a levegő. Szerencsére éppen akkor érke­zett Pécsről egy üres kocsi, így öt perc késéssel ugyan, de mégis csak indult az 5 óra 50 perces járat. Amikor már a harmadik gép­kocsivezető lépett be bosszan­kodva az irodába, akkor kez­dett gyanússá válni az éjsza­kai defektsorozat. A parkoló­ban végzett szemrevételezés eredménye; az összes autó­buszt — hetet megrongálták egy nyitott panorámás kivéte­lével, amely kivilágított helyen állt. Ekkor Sümegi Lászlóné forgalmista telefonált a sikló­si rendőrkapitányságnak. Mindebből az utasok jófor­mán semmit sem vettek észre, és ez köszönhető a Volán disz­pécserszolgálata gyors intézke­désének. Az autómentők két­szer fordultak, hogy az öt busz­hoz kiszállítsák a pótkerekeket. A másük kettő bejött Pécsre. A siklósi nyomozók megle­petéssorozata csak szombaton reggel 8 órakor kezdődött. Ami­korra is felébredtek a harká­nyi víkendtelepen békésen szundikáló üdülők. A Béke utcában üdülő NDK­ból érkezett családok a teljes biztonságban tudták Wartburg és Skoda gépkocsijukat a ví- kendház udvarán. Sajnos ezek a kocsik is az autóbuszok soisá- ra jutottak. És hogy mi min­denre jut idő egyetlen éjsza­ka alatt, azt bizonyítja a ki- szurkólt gumíjú gépkocsik lis­tája; a Pécsi Hőerőmű üdülő­jének udvarán egy Dácia és egy Zsiguli, a Berek utca 39. számú háznál egy Nysa, a Sza­badság utca 6. szám alatt egy svéd állampolgár Ford gépko­csija, a Szabadság u. 7. szám alatt egy Volkswagen, a Für­dő utca 97. számú háznál egy nyugatnémet vendég BNW-je. „Szép teljesítmény” volt egyetlen éjszaka leforgása alatt. És bátor munka, hiszen a megrongált gépkocsik kivé­tel nélkül a biztonságosnak hitt udvarokban álltak. Az ismeretlen tettesek után a siklósi rendőrkapitányság foly­tatja a nyomozást. Marton Gy. Költészet a hűtlenségről... Odüsszeusz q szirének szigetén Modern balett — anHk témakörben Eck Imre Odüsszeusz címmel állítja színpadra a Pécsi Nyári Színház műsorában új balettjét, amely a korábbi táncszínházi kísérletek, törekvések egyenes folytatásaképp jelenik meg a Szabadtéri Táncszínen. Az új táncmű szövegkönyvét Homérosz azonos című eposza, és Kosztolányi Dezső Lótosz- evők c. századelős színművének felhasználásával Péter Anna ír­ta. Eck Odüsszeusza, tehát a két eltérő műfajú prózai alko­tás középponti alakja, itt egy harmadik vagyis egy táncmű­ben jelenik meg; a műfaj szu­verén törvényei és természete­sen az alkotó egyéni gondola­tai, mondandói és formavilága jegyében. Homérosz Odüsszeusza a le­leményes, tutajt ácsoló, messzi tengereket beutazó és minden, helyzetben bátor, okos, nagy­erejű vezető egyéniség. Ma — jó értelemben — „szuperhős­nek” mondanánk. Odüsszeusz nemes tulajdonságai révén, a világirodalom egyik legrokon­szenvesebb és legtöbbet emle­getett hőse. Alakja jelképpé vált, s kissé szoborrá is mere­vedett . .. Amit Eck Imre tánc­műve megpróbál „föllazítani", emberközelbe hozni a termé­szetesen a valós kontúrok mö­gött újabb szimbolikus vonások­kal fölruházni. Odüsszeusz ugyanis — kérők ide, Pénelopé oda — nemigen tud (vagy nem is akar?) szaba­dulni a szirének szigetén írisz ellenállhatatlan vonzerejétől. Az alapötlet — mint ebből is ki­derül — az: mi lett volna, ha főhősünk „elcsábul” a gyönyö­rű énekszótól, s társaival kiszáll a szirének szigetén?... Ez már Kosztolányi, aki összevonja az otthont feledtető lótuszevés ho­méroszi epizódját és a szirének szigetét. Nála és a táncműben is megjelenik Homérosz alakja (Vas Zoltán Iván). Ilyenkor ere­deti részletek hangzanak fel az Odüsszeiából. Érdekességük, hogy a vizuálisan érzékelhető mozgáselemek vagy táncrészle­tek egyidejű tartalmi kontraszt­jaként halljuk a szövegrészeket. — A kettősség nemcsak a kétféle irodalmi mű szerkezeti felbontásából adódik. Rugói sokkal mélyebbek és áttétele­sek. Adódik ez Homérosz szem­szögéből s abból, mi jut eszem­be, ha ma olvasom ugyanazt. Vagyis a „mi történt volna, ha ...” ötletéből. A huszadik század embere erre gondolhat, Homérosz pedig arra, hogy Odüsszeusz hős volt, akit ilyen­nek kell ábrázolni a költészet nevében. Tehát a hős eléri cél­ját, végigjárja a maga „Odüsz- szeáját” akkor is, ha (Koszto­lányinál) menthetetlenül ottma­rad a szigeten, írisz karmai­ban . . . —, mondotta bemuta­tás előtt álló új művével kap­csolatban Eck Imre, aki a tánc­mű koreográfusa, rendezője s díszlet- és jelmeztervezője is. A balett dzsesszes, modern hangvételű zenéjét az East együttestől hallhatjuk. A főbb szerepeket Hetényi János (Odüsszeusz), Uhrik Dóra (Pé­nelopé), Bretus Mária (írisz), valamint Paronai Magdolna, Tamás Gyöngyi, Hajzer Gábor, Körmendy László és Lovas Pál, a Pécsi Balett tagjai táncolják; közreműködnek a Pécsi Művé­szeti Szakközépiskola tánctago­zatos diákjai. Bemutató: holnap, július 2- án, kedden este 9 órakor. W. E. Öreg váralj ifjú városok Háromnapos kavalkád Siklóson A kisvórdaiak rendezték meg első alkalommal az öreg várak —ifjú városok találkozóját. A céljuk az volt, hogy a fiatal városok jobban megismerjék egymás múltját és jelenét, va­lamint ötleteket adjanak a több száz éves várak helyreál­lítására és kihasználására. Eb­ben az évben Siklós adott ott­hont a háromnapos rendez­vénynek. Kapuvárról, Sárospa­takról Kisvárdáról, Szigetvárról, Sárvárról és Siklósról kétszáz fiatal vett részt a kulturális és sportversenyeken, bemutatókon. Vasárnap délelőtt, a műve­lődési házban tartották meg a gálaműsort. A sárvári fúvós­négyes előadásában XVII. szá­zadi tánczene csendült fel, a Victoria-kódexből, valamint rögtönzött térzenét is adtak a vár előtt. Fellépett még a ka­puvári és a szigetvári táncklub, a siklósi néptánccsoport. A sá­rospatakiak megzenésített ver-, seket adtak elő, a kisvórdaiak klarinéttriója pedig klasszikus művekkel szórakoztatta a kö­zönséget. Az öreg várak—ifjú városok találkozó ünnepélyes díjkiosz­tással ért véget. Sz. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom