Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)
1985-07-01 / 178. szám
A Dunántúlt napló 1985. július 1., hétfő Egy világutazó történeteiből... Albert Bagno olasz bábművésznek a Merate nevű kisvárosban van egy huszonhat személyt befogadó bábszínháza, a társulat — „Compagnia Albert Bagno” dolgokat csinálni" — mondja nevetve. Az effajta öniróniával ketonságát, élhetett a „mániájának", a bábozásnak. Festő- és színész barátai keltették fel ebbéli érdeklődését, és 1976-ban, amikor Oharle- ville-Méziéres-be utazott, a jobban a papírt szereti, mert a legképlékenyebb anyag. — Kérek öntől egy sztorit!- Valamelyik kórházban a gyerekeknek kivágtam egy nagy színes, dagadt békát. — egyszemélyben ő maga: egyébként 32 éves és 158 cm magas. „Nem baj, én vagyok a példa arra, hogy kis emberek is tudnak nagy vet* büszkeség éppúgy sajátja Bagno mesternek, mint az az emelkedett hangvétel, amikor a bábozásról, hobbijáról, szakmájáról, művészetéről beszél. Albert Bagno francia származású, 11 éve él Olaszországban. Kereskedelmi főiskolát végzett, ingatlanügynök volt: ezt ti munkát nem szerette ugyan, de jól megfizették. Kétszer járta be a világot: először ingatlanke- reskedőiként, másodszor bábosként. Mert, amikor már megteremtette anyagi bizvilág legnagyobb bábos találkozójára, ahol a nézők is bemutathatják produkcióikat, ő is „csinált valamit a kezével, lábával". Másnapra már meghívták fellépni. Ez átalakította az életét. Mindenféle bábbal dolgozik: ronggyal, fával, marionettől, árnyjátékkal, ahogy a téma megkívánja, vagyis szórakoztatás a gyerekeknek, aktuális kritikai, politikai glosszák a felnőtteknek. Mindent ő csinál: a bábot tervezi, készíti, mozgatja. LegAdjunk neki nevet, mit gondoltok, hogy hívják? Craxi — kiáltották kórusban, merthogy jól ismerték az olasz miniszterelnök képét a tévéből. És kétségtelen, hogy van valami hasonlóság. Azóta minden békát így hívnak a műsoromban. — Mikor játszik a színházában? — A heti vásárok napján egyszer, de ha barátaim jönnek, bármikor. Az igazság az, a városból nemigen keresnék, de külföldről annál többen. S szerénytelenség nélkül mondom, keresett bábosnak számítok a sra'kmá- ban. Talán egyszer leszek olyan híres, mint Pierre Cardin a konfekcióban. — Huszonhat fizető néző hetenkint egyszer; hogy lehet ebből megélni? — Elég pénzem van Ohhoz. hogy vehetnék Rol'ls- Royce-ot. De az én vagyo- nom a két kezem és a fejem. Ha mégis szegény lennék egyszer, annyi barátom van, hogy meg tudnék élni. Búcsúzóul rögtönöz papírból egy Craxit. És előkap néhány fényképet; rajta nyolchónapos kislány, Fanni. — Tíz év után született mondja apai büszkeséggel. — Az egész világot beutaztuk, hogy meggyógyítsák a feleségemet, s végül a szomszéd város népkórházában találták meg a megoldást. Most azon gondolkodom, hogy lehetne ezt bábjátékban bemutatni. G. T. Í2Ö00 cíkk-kivágat naponta Sajtófigyelő-szolgálat Magyarországon „Mit Írnak vajon a konkurens cégről?. .." — töprenghet nemegyszer egy mai modern szemléletű vállalati igazgató. A választ két-három héten belül megkaphatja, ha megrendeli, azaz „figyelteti" a versenytársat. A Magyar Hirdető Sajtó- f/gye/ő-szolgálata ilyen szolgáltatásokat (is) teljesít. Hogyan? Ennek a nyomába eredtünk a napokban. A világban elég korán fölfigyeltek a tájékozódás fontosságára az újságokban. Az első ilyen irodák a múlt század közepén alakultak meg Európában; hazánkban mintegy félévszázados múltra tekinthet visz- sza a sajtófigyelés. A harmincas években magánvállalkozásként működött, egészen 1949- ig. Államosítás után az MTI-hez csatolták, majd a Lapkiadó Vállalat, 1957-től pedig a MA- HlR vette át.v Három évtizede még 700, ma, hosszabb ideje már, mintegy 1400 előfizetője van. Főhatóságok, minisztériumok, közigazgatási szervek, ipari és kereskedelmi vállalatok; kulturális és egyéb intézmények. Illetve magánszemélyek is: tudósok, írók, művészek, mintegy 50-en; s közéleti személyiségek is, kb. ugyanennyien. Mit jelent az 1400 megrendelés? Nevek, cégjelzések — vagy konkrét, megrendelt témák figyelését. (Pl. általában építőipari termékek; általában faipari termékek; vagy ezen belül csak alapanyag vagy csak o téglagyártás; csak a farostlemez-gyártás témáiról szóló újságcikkek figyelését.) Vagy például színházakról írott 'cikkeket, híreket — s mindezt a teljes magyar sajtóban s a rádióban, a tv-ben. Van külön sajtófigyelő részleg, amely a kb. 300 napilapot, hetilapot, a folyóiratokat s időszakos kiadványokat figyeli; s van külön az RTV-figyelőszolgá- lat. Magyarán: a szaklapok, szakfolyóiratok kivételével minden információs forrást naponta átnéznek, lehallgatnak, magnóra vesznek. Jelenleg ugyanis az 1400 előfizető mintegy 6000—6500 témát vagy nevet figyeltet. Vannak cikkek, amelyek 15—20 előfizetőt érintenek, s akadnak olyanok, amelyek egyet vagy kettőt. Eszerint kell megrendelniök a 300 féle hazai sajtóterméket 5—10 vagy esetleg 60—70 példányban. Ezenkívül 70 külföldi lappal, folyóirattal is foglalkoznak, s számos külföldi megrendelést is teljesítenek. Az angol sajtó- figyelő pl. megrendelte: mit írnak egyebek közt Mme Tus- saud panoptikumáról vagy a Playboy c. ismert „szolid, hétvégi" szabadidő-magazinról a magyar lapokban. A sajtófigyelés mechanizmusa: az előfizetők regiszterszámával ún. támpéldány készül. A technikai részleg ennek alapján vágja ki és postázza a cikkeket. (Napi átlagban mintegy 12 000 darabot. Lehet köztük 20 gépelt oldalas rádióműsor, s lehet kétsoros hír is.) A Sajtófigyelőtől bármit meg lehet rendelni. Somogybán és Tolnában például 10—15 között van, Pécsett, Baranyában 20 a „közületi" megrendelők száma. Pécsről egyébként egy magánszemély is előfizető a Sajtófigyelőnél. („Vajon ki lehet?"...) W. E. APEX = rendkívüli kedvezmény Londonba is repülhetünk kedvezményes jeggyel Csárdás a charteron Tízezrekkel olcsóbb a repülés A gép a felhők fölé emelkedik. A cigányzenekar hegedűin felcsendülnek az első dallamok. Az elegáns légikisasz- szony pezsgőt bont, puszta coc- tailt és tüzes hegyaljai borokat kínál. így repültek haza tőlünk a svájci turisták. Ez is MALÉV-szolgáltatás. Igaz, luxusáron, és nem is a menetrendszerű járatokon. A légitársaság charter-gépein gyakran kérnek különleges ellátást, de többnyire csak a külföldi megrendelők. Hogy kik bérelnek a MALÉV- tól repülőgépeket? Belföldi és külföldi utazási irodák, és egyre gyakrabban veszik igénybe sportolók és zenekarok is. A közelmúltban a Videoton csapata is charter-gépen utazott a szarajevói kupadöntőre és charter-gépen érkeztek a New York-i Filharmonikusok és a római opera tagjai. Egy nyugatnémet szeszgyáros társaság például üzleti tárgyalásait szinte minden évben magyar charter-gépen bonyolítja le. A TU—134 és a TU — 154-es gépek a tengerentúl kivételével a világ minden táiá- ra közlekednek. A gépek fedél, zetén a megrendelők kérésére különleges italokat, parfümöket és cigarettákat árusítanak, vegetáriánus és diétás ételekkel is szolgálnak. A megrendelést a MALÉV és 33 külföldi képviselete fogadja. Nemcsak turisták utaznak a charter-gépeken, hanem áru- fuvarozásra is igénybe veszik. A két legnagyobb árufuvarozó a TERIMPEX és az AURAKIA Bábolna — tojást, naposcsibét, húst szállítanak bérelt gépeken a Közel-Keletre és Észak- Afrikába. Hogy miért előnyös a charter-gép? Az utazási irodáknak ugyan nem jelent különösebb árengedményt, legfeljebb .az utasoknak, ha nagyobb létszámú egy-egy csoport. A bérelt repülőgép tehát egyeseknek lu. xus, másoknak viszont üzlet. Nem beszélve arról, hogy megkímél az átszállás, az átrakodás bonyodalmaitól. Akiknek nincs különleges igényük, azok a menetrendszerű járatokon is elérhetik úticéljukat. Mégpedig olcsón, ha előre megtervezik. Az APEX rendkívüli kedvezmény esetén például 80—85 százalékkal olcsóbban vásárolhatják meg a repülőjegyet. A feltétel csupán annyi, hogy a tervezett út előtt legalább egy hónappal korábban le kell foglalni a helyet, és ki kell fizetni a jegyet. Ha azonban az út meghiúsul, a MALÉV nem téríti vissza a jegy árát. Illetve, az utazás előtt 30 nappal még visszafizetik az 50 százalékát. Vis maior esetén pedig az APEX-biztosí- tás — 600 forintért — teljes kártérítést nyújt. Ennél sokkal kisebb kötöttséggel jár a kirándulójegy, de drágább is. A repülőjegy egy hónapig érvényes, és van egy úgynevezett kötelező kinttártózkodósi idő, amely 3-tól 12 napig terjedhet. Egy koppenhágai oda-vissza út 28 902 forint. Kirándulókedvezménnyel azonban „csak" 14 897 forint, APEX-kedvez- ménnyel pedig 8548 forint. Huszonhat év alatti fiatalok igénybe vehetik az ifjúsági kedvezményt, amelynek feltétele, hogy csak az utazás előtti napon lehet helyet foglalni. De azok se keseredjenek el, akiknek nem jutott hely a járatokon a zsúfoltság miatt, mert a „várólistán” még van remény, akár a gép indulása előtt fél órával is. Marton Gyöngyi Béla királyunk nagyzolt? ül. Béla király ábrázolása a Turóczy krónikában Menyasszonyhódító jövedelem ki mutatás 800 éves elemzés a magyar gazdaságról - 35 fonna ezüsf egy év alaff A párizsi Nemzeti Könyvtár egy XVI. század eleji kódexében páratlan értékű magyar vonatkozású forrásra bukkantak a múlt századi történészeink: III. Béla király jövedelmei, nek jegyzékére, amely révén a XII. század végi magyar állam gazdasági erejére lehet következtetni. A történeti forrás hitelességét sok tudós vitatta, mostanára azonban az a vélemény elfogadottabb, hogy a jövedelemösszeírás hiteles, de helyenként felkerekítettek. Mégpedig azért, mert a most kereken 800 évvel ezelőtt készített, 1185-ből származó jövedelemkimutatást III. Béla állíttatta össze, hogy a francia királyt meggyőzze: elég gazdag és hatalmas uralkodó ahhoz, hogy elnyerhesse feleségül annak nővérét, Capet Margitot, mint ahogy az 1186-ban meg is történt. A jövedelemösszeírás szerint az akkori másfél milliós lélekszámú Magyarország királyának évi pénzjövedelme a következőkből tevődött össze: 60 000 márka a pénzváltásból, 16 000 márka a sómonopóliumból, 30 000 a vámokból, révekből, vásárokból, 15 000 márka az erdélyi idegen telepesektől, a 72 megye ispánjainak jövedelméből a kétharmadrész, vagyis 25 000 márka, Szlavónia hercegétől 10 000 márka, a 72 ispán évenkénti ajándékaiból legalább 10 000 márka, összesen tehát 166 000 márka. E jövedelemkimutatás szerint a magyar király az akkori európai uralkodók sorrendjében a jövedelem szerint a bizánci és a német—római birodalom császára után következett, megosztva az előkelő helyezést az angol és a francia királlyal! De hát mennyit is ért egy akkori márka? Nem pénzérme volt: a XII. században az ezüst- rúd valuta volt érvényben szinte egész Európában. Egy márkának a 233,35 gramm súlyú, 90 százalékos tisztaságú ezüst- rudat neveztek. A 166 000 márka tehát több mint 38,5 tonna ezüstöt jelent. A márka akkori vásárlóerejének érzékeltetésé, re két adat: egy ekealja föld, vagyis 120 holdnyi terület, termőértékétől függően, 1—6 márkát ért, fél mátkáért lehetett megvásárolni egy ökröt. Az ezüst utóbbi időszakbeli tőzsdei árfolyamát figyelembe véve III. Béla 166 000 márka évi jövedelme hozzávetőlegesen félmilliárd mai forintra becsülhető, de a vásárlóérték alapján nincs mérvadó összehasonlítási alap. Az 1185-ös jövedelemösszeírás az érsekek és püspökök pénzbevételeit is tartalmazza. Ez összesen 22 600 márka. Érdekességként: az esztergomi érseknek 6000, a pécsi püspöknek 1500 márka volt az évi pénzjövedelme. Ebbe, akárcsak a királyi jövedelmeknél, nem számították bele az élelmet, amellyel a föld népe tartozott ellátni az uralkodót, az egész országban, a főpapokat egyházmegyéjükben. A báb játszás Card in je?
