Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-28 / 205. szám

Bor­Huszonhatféle vizsgálat botrány Gyűrűzik az osztrák bor- botrány. Ez riasztotta a hazai borszakmót is, bár mi nem importálunk Auszt­riából. Ennek ellenére kel­lemetlenül érinti a hazai borforgalmazókat az NSZK-ban kipattant oszt­rák borhamisítás. Félő, hogy a németek gyanak­vóbbak lesznek — annak minden kísérőjelenségével. Márpedig a PANNONVIN nyugati kivitelének 99 szá­zalékát az NSZK-ba küldi. — A kiesett osztrák té­telek ellenére nem szá­mítunk arra, hogy köny- nyebb lesz szállítani. Bi­zalmatlanok lesznek a kül­földi borok iránt és ne­héz lesz megfelelnünk a szigorú minőségi követel­ményeknek — mondja Óhegyi János, a PANNON­VIN Borgazdasági Kombi­nát műszaki és borászati igazgatója. Az NSZK-ban eddig is 26-féle vizsgálati módszert alkalmaztak. A bor nemes ital. Ha­misítása, tiltott eljárások alkalmazása a minőség javítására mindig is meg­botránkoztatta a borivókat. Különösen súlyos vétség, ha az egészségre ártalmas anyaggal próbálkozik a termelő. A legutóbbi nagy botrány Olaszországban volt, ökörvérrel színezték- javították a szőlőnedűt. — Hogyan védjük mi a borok kifogástalan minő­ségéi? — Most különösen nagy gondot fordít az Országos Borminősítő Intézet az el­lenőrzésekre. De ezt teszik a felvásárlók is. A PAN­NONVIN a feldolgozott bor egyharmadát kister­melőktől veszi át. Eddig is gyakorlat volt, hogy min­den tételt laboratóriumi vizsgálatnak vetettek alá: nézik az ital alkohol-, sav- és szárazanyagtartalmát. Ezek összetételéből meg­állapítható, hogy termé­szetes, vagy hamisítvány, boridegen anyaggal van-e kezelve. A PANNONVIN terme­lői évtizedes partnerek, érdekük a biztonságos szerződés. A felkínált bor­nak mindössze egy-két százalékát nem veszik át minőségi kifogás miatt. Magyarországon két éve szervezték meg az Orszá­gos Borminősítő Intézet fe­lügyelői hálózatát, amely tulajdonképpen az egy­kori hegyközségek jól be­vált gyakolatát alkalmaz­za. Az ötvenes években is működött még a törté­nelmi borvidékeken a sző­lősgazdák érdekvédelmi szervezete, amely éberen őrködött az egységes sző­lőművelési, borkezelési hagyományokon. — A jól működő ellen­őrző hálózat garancia ar­ra, hogy megőrizhessük a boraink hitelét — mondja Óhegyi János — hiszen az NSZK kereskedők tizenöt­húsz éve vásárolnak tő­lünk borokat. Eddig nem vált minőségi kifogásuk. G. M. Hol, mit, mennyiért? Szomszédolás magánalapon Ö tmillió-négyszázezer magyar utazott tavaly külföldre — jelentős részük nem szervezett utazás keretében. A fő­szezonban napirenden a kérdés: mire elég a magyar turista valutaellátmánya, mivel kell számolnia? A szocialista országokba — utazók évente legfeljebb tízezer forintot vált­hatnak át. Ebből az összegből általában kijönnek. A nyugat­ra utazók e háromszáz dollárból már kevésbé. A kérdés tehát: hol vannak olcsó szálláshelyek, étkezési lehetőségek? A jugoszláv utazási irodák prospektusai dollárban és már­kában adják meg borsós árai­kat. Az első osztályú szállodai szobák árait nem a mi pénztár­cánkhoz szabták — 55—60 dol­lár félpenzióval. A fizetővendég szobák mintegy 20—25 száza­lékkal olcsóbbak. Ez utóbbit vagy a kempinget érdemes vá­lasztani. Privát szállás biztosí­tósával a Tourist Büro foglal­kozik, amelynek az egész or­szágban vannak irodái. Aki pe­dig kempingezni szeretne, az a Dalmácia Touristhoz fordul­jon. A Split melletti trogieri Solina kempingben viszonylag olcsón lehet egy háromszemé­lyes lakókocsihoz jutni, amely­ben háló- és zuhanyfülke, tár­salgó és konyha hűtőszek­rénnyel, gáztűzhellyel — van. Főszezonban 1 j! 000 dinár a bérleti díj, augusztus 17-től pe­dig 10 400 egy hétre. Az ebédet még másodosztá­lyú étteremben is meg kell gondolni. Egy négytagú csa­lád ebédje — leves és ital nél­kül majdnem ezer forint. Sört is lehet rendelni plusz 60 - 100 dinárért. Benzint bármelyik kútnál le­het vásárolni dinárért, vagy di­nárcsekkért. Legdrágább a gyorshajtás, amelyért két-há- romezer dinár, szabálysértési eljárás esetén pedig 15 000 di­nár bírságot is kiszabnak. Az Ausztriába utazóknak leg­hasznosabb tanács: otthon tan­kolni és fizetővendég-szobában aludni. Ausztria „drága ország", de azért itt is akadnak olcsó fa­lusi penziók és kevésbé drága bevásárlóközpontok. Bécsben egy kétágyas zuhanyfülkés szál­lodai szoba reggelivel 340— 490 schilling. A Graztól 60 ki­lométerre levő teichalm-flad- nitzi üdülőfalu már viszonylag olcsónak mondható, félpenzió­val napi 2—300 schi Ili ng bői meg lehet úszni. Étkezéseknél legcélszerűbb az önkiszolgáló, köztük a Mac Donald éttermeket felkeresni. Itt 30 schillingért már lehet ebédelni. A másodosztályú ét­termekben 100 schillingnél kez­dődik egy ebéd. Egy kávé 5— 10, egy gombóc fagylalt 5 schilling be kerül, egy üveg sör pedig éttermi áron 15—30 schilling. Akinek még marad pénze vá­sárlásra, az legjobban teszi, ha ellátogat a Shoping City Süd, vagy a déli bevásárlóköz­pontba, amely Bécs mellett az autópálya közelében van. Ott az élelmiszert, a ruhaneműt, az elektromos cikkeket 10— 15—20 százalékkal olcsóbban, közvetlenül raktárból értékesí­tik. Bulgáriában a húskészítmé­nyek beviteli tilalma a közel­múltban módosult. Szabad vin­ni feldolgozott húsárut a tar­tózkodni idővel arányos meny- nyiségben. Érdemes is vinni, azoknak, akik önellátóak, kem­pingben szállnak meg, vagy fi­zető vendégszolgálatot választ­va magánházaknál. Kempingben egy kétágyas fa­házért napi 4,80 levát kérnek, a fizető vendégszobákért pe­dig napi 3,50—15 levát. Szál­lodákban csak a luxus kate­góriában van fürdőszoba, tu­ristakategóriában csak közös zuhanyzó. Ez utóbbi félpenzió­val 370 levába kerül naponta. Bulgáriában csak leva-csekk, illetve a hivatalosan kivihető 200 forint készpénz ellenében, a kijelölt állomásokon lehet benzinhez jutni. A legbizto­sabb, ha a „talonokat" már in­dulás előtt megvásároljuk. Romániába tavaly másfél mil­lió magyar látogatott, ami az ország teljes idegenforgalmá­nak egynegyedét jelenti. A száilástörvény értelmében ma is csak közvetlen hozzátar­tozó szállhat meg magónház- nál. A luxusszállodákban több­nyire csak a dollárral fizető vendégek nyernek bebocsátást. Marad a kemping, ahova vi­szont belterületen elég nehéz ’bejutni. Nem árt, ha a tankolást elő­re megszervezzük, bár az idén is kötelezettséget vállaltak a turisták benzinellátásának biz­tosítására. Jó tanács: kerüljük a magán- vendéglőket, ajánlatosabb az állami éttermeket választani. S mivel az árukivitel és be­hozatal még ma is sok vitára ad alkalmat a határon, jól gondoljuk meg, milyen aján­dékokat vásárolunk. Marton Gyöngyi Hatezertől tizenkilencezerig Hűtőláda a divat Kétajtós fagyasztószekrények Gyárfásra kész a 400 literes Három műszak a hűfőiparban Négyszáz literes hűtőláda segitj a háztartást Horváthéknál Kő­vágószőlősön A hűtőládák, fagyasztószek­rények divatját éljük. Közülük is a nagyobb méretűek, a fa­gyasztó-tároló szerkezetek, az erergiatakarékos berendezé­sek a legkeresettebbek. A Jászberényi Hűtőgépgyár idén 220 000 hűtőgépet és fa­gyasztóládát szállít a hazai kereskedelemnek. A legismertebb 200 és 300 literes fagyasztószekrények mellett a legújabb, immár 400 literes berendezés prototípusa is készen áll a gyártásra és várhatóan jövőre megjelenik az üzletekben. Az F-200-ET jelű típus 5-10 százalékkal ke­vesebb energiát fogyaszt, mint a korábbiak. A már kereskedelmi forga­lomban levő ugyancsak saját fejlesztésű készülékek kétajtós változatban készültek. A H- 28060-as egy 60 literes fa­gyasztóból és egy 220 literes hűtőszekrényből áll. A H-220/ 60-as annyiban különbözik az előzőtől, hogy itt az alul elhe­lyezkedő hűtőszekrény kisebb, csak 160 literes. Ezekből 400 darabot gyártanak az idén, amíg a 285/125-ösből ötszá­zat. A készülékek ára típustól függően 5900-tól 18 800 fo­rintig terjed. A gyár valamennyi új be­rendezését saját boltjaiban árusítja. Évente 11 százalékkal növelik termelésüket, ennek ellenére nem tudnak igazán lépést tartani az igényekkel. Holier András, a Jászberé­nyi Hűtőgépgyár belkereske­delmi osztályvezetője szerint az érdeklődés mindinkább el­tolódik a nagyobb űrméretű fagyasztóládák felé. A válla­lat kötelezettségeit egyébként időre teljesíti. Más kérdés, hogy csak annyit vállalnak, amit biztosan szállítani tud­nak. A Titán máris jelezte, hogy jövőre többet, összesen 36 000 darabot kér. Nemcsak egyre több házi­asszony él a tartósítás új le­hetőségeivel, a hűtőiparban is nagyüzem van. Győr, Miskolc, Békéscsaba, Baja, Dunakeszi és Zalaegerszeg hűtőházaiban napi három műszakban, több mint háromezer ember dolgo­zik. A héten véget ért a zöld­borsó feldolgozása. A tavalyi­nál jobb minőségű nyers­anyagból 20 000 tonna fölötti mennyiséget fagyasztottak. A technológiai sorban a borsó után a bab következik, később pedig a csemegekukorica. A gyümölcsök közül befeje­ződött a szamóca, az egres, a meggy, a cseresznye, a fe­kete és a piros ribiszke feldol­gozása. Végefelé jár a málna szezonja is. Ebből az idén hozzávetőlegesen 5000 tonnát sikerült tartósítani. A jelek szerint lesz elegendő őszi­barack. burgonya, kukorica, zöldség és sárgarépa. Gond lesz viszont a paradicsommal és a paprikával, ezekből a ta­valyinál kevesebbre számíta­nak. Ami pedig a választékot il­leti, évente átlag 6—8 új ter­mékkel jelentkeznek. Az idén például a leveskészítmények köre bővül. Ferenci Demeter ipül a hidegfüstölő Januártól pécsi stifulder Egy része a jugoszláv gyártmányú füstölöberendezésnek Baranyaiak számára a sti­fulder nem újdonság, annál inkább a Misina kolbász, a Kulen és a Bulen. Az új ter­mékeket a Pécsi Ipari Vásáron is bemutatta a Baranya me­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. A PIV-en bemutatott ter­mékek kísérleti jellegűek, gyártásukat jövőre kezdi el a vállalat. A sorozatgyártáshoz füstö­lőre van szükség. Ae eddigi csomagolónak használt épü­let átalakításával most kez­denek hozzá a füstölő kiala­kításához. A berendezést — négy klímaberendezést és egy hidegfüstölő berendezést — a Bellyei Húskombináttól kapják, s ezekért cserébe apróhússal fizetnek. A földszinti részben berendezendő füstölő fölött az emeleten kap helyet az utóér­lelő, amelynek berendezését az Országos Húsipari Kutatóinté­zet szállítja. Mindennek meg­valósítására 27 millió forint hitelt kapott a Húsipari Válla­lat. A jugoszláv partner által biztosított berendezések szál­lítása szeptember közepén kezdődik, s a beszerelést kö­vetően az új termékek gyár­tása a jövő év elejétől vár­ható. Az első évben évi hat­ezer tonnát, majd 1000—1200 tonnát terveznek. Januártól mind a négyféle szárazáru-, Kulen, Bulen, Mi­sina kolbász és stifulder kap­ható lesz az üzletekben. S nemcsak Baranyában. Az or­szág sok pontjából érdeklőd­tek már, tehát másutt is meg­jelennek e termékekkel. Buda­pesten, a közeljövőben nyiló Taverna Hotelben a pécsi pezsgő termében mindig lesz ezekből a termékekből. Bárki vásárolhat is belőlük. D. Cs. A rendező szervek meghívják a nagyközönséget a Cipő- és Bőripari Szakvásárra, mely 1985. július 27—28-án (szombat, vasárnap) 10—18 óráig a Nevelési Központ Színháztermében tekinthető meg. Naponta 4 alkalommal 11.00, 14.00, 15.30, 17.00 órakor cipődivatbemutatót tartunk. A látogatók között értékes cipők kerülnek kisorsolásra. vasamapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom