Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-24 / 201. szám

1985. július 24., szerda Dunántúlt napló 3 Vártuk az igazi nyarat, s július közepén mégis szinte váratlanul tört ránk a kánikula. Arra számítot­tam, hogy a nagy meleg­ben kevesebb lesz a te­lefonáló, aki közérdekű panaszára keres sürgős orvoslást. Nem így történt. Orfün, a Pécsi-tónál le­vő Horgász büfé épp nagy melegben zárt be, mert a szerződéses üzemelő kiszá­mította, hogy a bérbeadó vállalat által megemelt bérleti díjat nem tudja ki­gazdálkodni. így aztán a környékbeliek, az üdülők isszák az egésznek a le­vét. Azaz csak innák a sört, a fröccsöt, az üdítőt — ha mégis valaki kinyit­ná a büfét. A horgászta­nyán pihenők remélik, hogy még az ősz beállta előtt ismét megnyílik a Horgász, mert ősztől kora nyárig eddig az mindig zárva volt. Egyik olvasónk közölte, hogy az Anna utca 17. és 18. számú ház előtt né­hány éve felbontották a járdát. Egy hónapja vég­re kijavították, ám a jár- daaszfaltozók otthagyták a szemetüket. Mire kinyo­moztam, mire ígéretet kap­tam, s mire rákérdeztem ismét a telefonálóra, hogy elvitték-e már a járdaépi- tök a hulladékot, szinte bo- csánatkérően mondta:‘ve­gyem tárgytalannak a múltkori bejelentést, mert most éppen a gázt kötik be a 18. számú házban, emiatt újból felbontották az egészet és úgy sem le­hetne már különválogatni a mútkor otthagyott és most kitermelt hulladékot. Telefonáltak azért is, hogy a Megye utcába csak a Megye közön át le­het behajtani, ha ugyan a Megye közben egymás hegyén-hátán parkoló sze­mélyautóktól ez egyálta­lán lehetséges. Olvasónk nem érti, miért nem adnak tájékoztatást a Volán pályaudvaron, hogy mondjuk hová érke­zik be 18.45 órára a kecs­keméti gyorsjárat. Állítja, hogy ezt hiába is kérdez­te, hiába is kereste az ér­kezési oldalt — szerinte a buszok oda érkeznek, ahol éopen szabad helyet találnak. Vendégei csa­lódtak, hogy nem várta őket. Hölgytelefonálónk viszont dicsérte a helyijá­ratú buszt, mégpedig a 30-as járatot, mert három napon át úgy jött ki a lé­pés, hogy futva ért a Bol­dogság Háza előtt levő megállóba. A buszvezető bevárta és kinyitotta neki a már bezárt ajtót. írtam az üveghiányról is a héten. A sörgyár igaz­gatója az akadozó sör- és üditőellátásért az üveghi­ányt okolta. Egy ABC-böl ugyanakkor megtudtam, hogy százszámra áll náluk az üres üvegekkel teli re­kesz és nem viszik el tőlük a sörösautók. Aztán a gyá­ri reklamációm során meg­tudtam, hogy az ABC a vállalatának jelenti be a sörigényét és az összegyűlt üres üvegeit, a vállalat összesítve juttatja el azt a sörgyárnak. Valahol vala­hogyan megszakadt a visz- szajelzés. Talán akinek szólnia kellett volna, hogy a sörgyáriak hová menje­nek üres üvegeket sürgő­sen visszahozni — éppen Szalon sörért szaladgált? Murányi László Vonzóbb faluképet Új lakótelep Sásd északi határában A térség központja Átépítik a sásdi faluközpontot — Crossbar-rendszer — Száz telek 1990-ig — Szeptembertől vízmű Oroszlán m Sásd 3800 lakosával Bara­nya északi részének legna­gyobb települése. A nagyköz­ségi közös tanács a hat társ­községen — Oroszló, Felső- egerszeg, Meződ, Vázsncik, Varga, Pálé — kívül négy tár­sult tanács (Gödre, Baranya- jenő, Vásárosdombó, Mind- szentgodisa) gondjait is rna- gáéna‘k érzi. A tanácselnök, Kovács Sán- dorné jubilál: húsz éve dolgo­zik az államigazgatásban. Egy hónapja került e tanácselnöki székbe. Felsőegerszegi — tud­ta, mit vállal. — Az a szándékunk, hogy az átutazóban kellemes és jelleg­zetes benyomást keltsen Sásd. S ne a por és a rossz állapotú épületek látványa ragadja meg figyelmét. Fontosnak tartjuk te­hát a sásdi falu'kép kialakítá­sát, amihez elengedhetetlen az úgynevezett faluközpont át­építése. Ez a Rákóczi út és a Felszabadulás tér közötti terü­letet jelenti. A máskor virágos Sásdra most a feltört útszélek, járdák jellemzők: telefonkábeleket fektettek a Crossbar-rendszer kiépítéséhez. A helyreállítás után fásítani fogják az utcá­kat — szakmai tanácsért a Pé­csi Kertészeti és Parképítő Vál­lalathoz fordultak —, tízéves fákat ültetnek ki és a járdá­kat helyrehozzák. A járdaépí­tésekhez a tanács ad anyagot. A kivitelezés viszont a lakókra vár Sásdon is, o társközségek­ben is. — Milyenek a lakásépítés le­hetőségei? — Magánerős építkezésnél a közművesítés, telekkialakítás terhét a tanács felvállalja. Je­lenleg belterületen mindössze 23 eladatlan telek van. Ez ke­vés. A terjeszkedés lehetősé­gei az újtelepre és az Anna utcára korlátozódnak. Az utób­binál a termelőszövetkezettel közösen kívánjuk megoldani. 1990-ig száz-százhúsz családi ház építésére alkalmas telek létrehozásáról tudunk így gon­doskodni. OTP-lakások a Kossuth Lajos és a Dózsa György utcában épülnek. Idén 12-be, jövőre 33-ba költözhet­nek. A Költségvetési üzem még az idén egy szolgáltatóházépí­tését kezdi az ABC mögött, a Kaposvár felé vezető út mel­lett. Lesz ott cipész, autóvilla­mossági szerelő, kárpitos, kis­gépjavító. Az orvosi, egészségügyi el­látás nagyjából elfogadható­nak tekinthető, de ez nem je­lenti azt, hogy megoldott. Egy egyszerű laborvizsgálatért Dombóvárra kell utazni. A ta­nács tervei között szerepel egy központi orvosi rendelő és kis- labor megépítése. A megvaló­sítás azonban csak a terület gazdálkodó egységeinek ösz- szefogásával, pénzügyi támo­gatásával lehetséges. Ugyan­ilyen gond a bölcsőde is. Súlyos gond ebben a tér­ségben az ivóvízhióny. Orosz­lán szeptember 30-án üzembe helyezik a vízmüvet, a kérdés ott megoldódik. Vázsnokon a fúrt kút elkészült, erre lehet vízműtársulóst alapozni. 1987 őszére meglehet. S a rákövet­kező évben indulhat Meződön az építés. A másik három társ­községben is ez a járható út.- Mindez igen jó benyo­mást tesz, majdnem lüktető fejlődésről tanúskodik. Milye­nek a tanács anyagi lehetősé­gei? A főutcán frissen temetett göd­rök mutatják, hogy a Posta telefonszerelői a közelmúltban fejezték be a munkát. Läufer László felvételei — Mint mindenütt, 'korláto­zottak. A gondok viszont nem. Célunk az, hogy a lakosság életkörülményei javuljanak. Ezért a gazdálkodó egységek­kel jó munkakapcsolatot kí­vánunk kialakítani, s igyek­szünk a körzet lakóival közös nyelven beszélni, így együtte­sen megoldani a feladatokat. Például égető kérdés a keres­kedelmi ellátottság Sásdon. — Napi gondok? — Az van. Lásd ‘kenyérellá­tás. A kérdés az: függhet-e egy gépkocsi pillanatnyi mű­szaki állapotától több ezer ember mindennapi élelme? Te­rületünkre a Komlói Kenyér­gyár gépkocsija szállít kenye­ret. Sásdra mindennap, a 'köz­ségekbe kétnaponként. A szer­ződés szerint nyitásra kellene a boltnál lennie a pékárunak. Ezzel szemben több alkalom­mal, például július 1-én, 2-án, 3-án késő délelőtt ért a sásdi üzletekhez. L. Csépányi Katalin lfaltozo kereskedelmi szemlélet r Árszabályozás, árellenőrzés másképpen Beszélgetés Lengyel Attilával, a Belkereskedelmi Minisztérium árosztály vezetőjével Napjaink emberét sokszor foglalkoztatja a kérdés: reális-e az az ár amit a termékeken lát? Szeretné tudni, mi szabá­lyozza az árakat? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Len­gyel Attilával, a Belkereskedel­mi Minisztérium közgazdasági főosztálya árosztály vezetőjé­vel: — Január elsejétől jó néhány dolog megváltozott az ársza­bályozásban. Természetesen nem önállóan, hanem a gaz­daságirányítás továbbfejleszté­séhez kapcsolódóan, A legfon­tosabb, hogy az év elejétől — sokkal inkább mint eddig — az arányos ár, a helyes ár al­kalmazása került középpontba. Három központi jogszabály határozza meg az árpolitikát. Az egyik a tisztességtelen gaz­dasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV-es törvény, a másik a 31/1984-es miniszterta­nácsi rendelet a tisztességtelen áralkalmazásról, míg a harma­dik az 38 1984-es miniszterta­nácsi rendelet az árszabályo­zásról. Természetesen mivel ez a há­rom jogszabály a népgazdaság egészét átfogja, vannak olyan területek, amelyekre nincsen olyan rész-szabály, mint koráb­ban volt s ez bizonytalanságo­kat okoz a vállalatoknál. El­képzelhető, hogy éppen emiatt a jövőben szükség lesz árpoli­tikai irányelvek kiadására. Er­ről egyelőre még folyik a vita, de például osztályunk már el­készített egy tervezetet. — Miért van szükség erre? — Azért mert az egész sza­bályozás 1985 januárjától arra épül, hogy bizonyos területeken már működik a piac, máshol viszont hamarosan működni fog. Az igazi probléma persze az, hogy mit lehet ilyen eset­ben tenni? Elvileg megvan a szabadság, gyakorlatilag vi­szont vannak olyan különféle elvárások, amelyek nincsenek jogszabályban rendezve. A fo­gyasztók, a társadalmi szervek és a minisztérium elvárja a ke­reskedelmi vállalatoktól, hogy óvatosak, körültekintőek meg­fontoltak legyenek. Ezt nem le­het jobszabályban megfogal­mazni, mint ahogy azt sem tud­juk pontosan megmondani, mi­kor kell körültekintőnek, óva­tosnak lenni, mikor lehet bát­ran árpolitizálni. — Ebből egyfajta bizonyta­lanság adódik, lehet ezen vál­toztatni? — Azon túlmenően, hogy nyilvánvalóan ki kell adni egy árpolitikai irányelvet, a köz­gazdasági felvilágosító mun­kát is bővíteni kell. Persze, tü­relem is szükséges ahhoz, amíg kialakul a megfelelő szemlélet- változás. A kiskereskedelem ed­dig ugyanis hozzá volt szokva, hogy irónyhaszonkulcsot alkal­mazzon. Most nem ilyen egysze­rű a helyzet. — Változik az ellenőrzés rendszere, gyakorlata is? — Eddig sokkal több konk­rét előírás volt, amit könnyeb­ben lehetett betartani és ellen­őrizni. Most átfogóbb szemlé­lettel kell vizsgálódni. Tehát nem egy-egy konkrét százalé­kot, vagy egy-egy mondat megvalósulását kell elemezni, számonkérni, hanem azt, hogy tényleg próbál-e a vállalat al­kalmazkodni a fogyasztók igé­nyeihez, eredményesen végzi-e a feladatát. Ha például maga­sabb árat alkalmaz, megtalál­ja-e ennek az ellentételét és valóban olyan ármozgásokat csinál-e, amivel befolyásolni, tudja a piacot. — Mik az eddigi tapasztala­tok? — Sem a kereskedelmi vál­lalatok sem a szövetkezetek munkájáról nincsenek rossz be­nyomásaink. Természetesen mindig vannak apróbb problé­mák. Sőt úgy érzem, elkezdő­dött egy olyan folyamat, ami­kor az egyes tisztességtelen, vagy kifogásolható áralkalma­zásokat hatásosabban sikerül feltárni. Bizonyos szemléletvál­tozás már bekövetkezett, több ilyenre lehet számítani és ke­vesebb olyanra, hogy egy vál­lalat ármunkájának egészét kell elmarasztalni. Ha egy-egy ár kialakításánál az alkalmazó helytelenül járt el, azt kifogásolni kell, de nyil­ván nem úgy, mintha az ter­mékek sokaságánál fordult vol­na elő. Úgy látom, hogy a ke­reskedelemben szaporodik a megállapított konkrét szabály­talanságok száma. Ha nem is rövidtávon, de néhány éven be­lül ez biztosan kényszeríteni fogja a vállalatokat hogy még jobban figyeljenek oda az árakra. Ferenci Demeter Újabb városfalszakaszt tárnak fel Gorsiumban E pítésztörténeti, helytörté­neti szenzáció rejtőzött a hímesházi plébánián. Karácsonytájt járt ott Pusztai László, az Építészeti Múzeum igazgatója és szemügyre véve a templomban felállított < bet­lehemet, abban a pécsi székes­egyház kicsinyített mását fe­dezte fel. Pontosabban a Pol­Pollack Mihály terve 1S07-ből Megtalálták a pécsi székesegyház makettjét lack Mihály által 1807-ben ter­vezett pécsi székesegyház fá­ból elkészített modelljét. A makettet Pécsre hozták az Egyházmegyei Gyűjteménybe. Boros László pécsi kutatótól kértünk felvilágosítást a ma­kettről mivel Boros . László tet­te közzé az 1982. évi Baranyai levéltári füzetekben a székes­egyház Pollack-féle átépítésé­nek történetét, és mint minden­ki, mostanáig ő is csak Pol­lack tervrajzait ismerte. — A makett előkerülése azért jelentős, mivel ebből a korból csak az egri székesegyház és az esztergomi bazilika modell­jét ismertük eddig. Fontos a Pollack-életmű szempontjából is, hiszen a pécsi székesegyház ebben igen jelentős helyet fog­lal el. Pollack Mihály 1807-ben ké­szíti el terveit, s ezekkel párhu­zamosan csináltatja meg a ma­kettet. öt, eddig ismeretlen Pol- lack-levélre találtam a kápta­lani levéltárban, s ezek egyike hírt ad arról, hogy Pollack ap­ró építőkövekből szerette vol­na elkészíttetni a modellt. Így Habritsch kőfaragóval is kon­zultálni tudott volna a részle­tekről. Mivel azonban a meg­rendelő sokallta a költségeket, a modellt végül fából csinálják meg, ám teljes részletességgel kidolgozzák a déli fiomlokza- tot. Ez is azt bizonyítja hogy a makett támpontul szolgálta kivitelezőknek. Pécs egyik fő nevezetessége ezen a maketten még másként jelenik meg, mint ahogyan mi ismerjük: nem csúcsosan, ha­nem bástyaszerűen fejeződik be a négy torony, a homlokzat nem a román, hanem a gótikus stílus jegyeit viseli magán. Ma­guk a tornyok az óraemeletig még középkoriak. A templom ekkor még belsejében hordozza építészetének teljes történetét a román kortól a gótikán és a reneszánszon át, egészen a ba­rokkig. — Ez az építészeti gazdag­ság sajnos eltűnik, mivel 1882- ben megkezdődik a templom átalakítása, és a barokk be­rendezési tárgyakat kiárusítják —, mondja Boros László. - E tárgyak szétszóródnak Baranya és az ország területén, és bizo­nyára ekkor kerül el Pollack Mihály makettje is Hímesházá- ra — betlehemnek. Az eredeti tervek négyszeres felnagyítása a makett. Megtalálását jelen­tős eseménynek tartja a Pollack Mihály Műszaki Főiskola is, amely szeretné lemásoltatni a makettet és névadója emléké­re elhelyezni a főiskola épüle­tében. Gállos Orsolya Gorsium - a 105—106-ban, Traia- nus császár idejében alapított, — antik római település újabb város­fal szakaszainak a feltárásán dol­goznak a székesfehérvári István ki­rály múzeum régészei. Megkezdték a nyugati fal, valamint a negyedik saroktorony kibontását. Szeptembe­rig végeznek. Gorsiumban a település belvárosát — hivatalos és üzleti negyedét — körülölelő városfalakat már minden oldalról meghatározták, illetve ki­bontották a kutatók. Mint kiderült, a falak öt kilométer hosszan, két mé­ter szélesen vették körül a város mag­ját. Feltehetően a 4. században emelték őket. A városfalak feltárásának azért van nagy jelentősége, mert lehetővé teszi, hogy mérnöki pontossággal kö­rül határolják a kutatók a település városmagját, azt a hét hektárnyira becsült területet, ahol Gorsium leg­szebb középületei, pompás palotái, szentélyei álltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom