Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-22 / 199. szám

A Dunántúlt napló 1985. július 22., hétfő Megkérdeztük: Színházi válság Kapos­várott? A kérdést több magyar színházban felvetették a múlt héten, mivel Babar- czy Lászlót, a Kaposvári Csiky Gergely Színház igaz­gatóját kinevezték a MA­FILM Objektív Stúdiójának a vezetőjévé. A kaposvári társulat az utóbbi évtized­ben nemcsak Dél-Dunán- túl, hanem az egész ország legizgalmasabb színházává lett. így a színházi életben a hívei féltőn beszéltek a kaposvári színház esetleges válságáról. Mivel a nem fővárosi színházak a területileg ille­tékes tanácsok irányítása aló tartoznak, e tanácsok jogkörében van az igazga­tói kinevezés is. Ezért kér­deztük meg Király Zoltánt, a Somogy Megyei Tanács művelődési osztálya közmű­velődési csoportjának ve­zetőjét: — Ebben a helyzetben ki vezeti a kaposvári színhá­zat? — Továbbra is Babarczy László. A filmgyári vezetői feladatot csak mellékfog- lalkozás-képpen t látja el. Mi így is engedtük ki, s ez­zel a filmgyár is, maga Ba­barczy László is egyetértett. Az engedély egy évre szól. Addig kiderül: jól bírja-e erővel a kettős feladatot, vagy kevésbé, illetőleg keII-e mellé a színházban még egy helyettes, vagy sem. A filmgyári kinevezés tehát nem csökkenti, ha­nem növeli a kaposvári színház erejét, hiszen a dolgok természeténél fog­va növeli a társulat film­gyári kapcsolatait. Ide­haza a színházban most megmarad az eddigi hár­mas vezetés: Babarczy László igazgató, Ascher Ta­más főrendező és Vájná Pál- ügyvezető igazgató. Földessy D. Országos Fotószalon Vasárnap Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pontban megnyílt a II. Orszá­gos Fotószalon. A Magyar Fo­tóművészek Szövetsége által rendezett kiállításon a 37 fotó­szakkör tagjainak munkáit lát­hatja a tfözönség. Háromszáz fotókompozíciót mutatnak be, táj- és természetfotókat, port- irékat, zsánerképeket, aktokat, riportfelvételeket. A mai fotó­művészet fejlődését dokumen­táló kiállítás július 31-ig tart nyitva. Nem volt részem olyan megaláztatásokban Sorsomon keresztül A jólöltözött, ápolt fia­talember száll fel reggelen­ként a Keszűi úton, a 39-es autóbuszra, hogy az Agos- ton-téri házi szociális gon­dozás központjába igye­kezzék. Kosztics István, a 23 éves fiatalember hét év óta dol­gozik ott. Illocskán szüle­tett. Korán elkerült otthon­ról, de sorsát biztos kézzel egyengette egy pécsi tanár­nő, Glatt Márta, aki később a nevelőszülője lett, s aki­vel máig tartja a kapcso­latot. Az 508-as Szakmun­kásképző Intézetben a ke­rámiakészítő szakmát tanul­ta. Kishajmáson dolgozott. Később beiratkozott a szak­munkások szakközépiskolá­jába. Ott érettségizett. — Werner Edit nénit, a házi szociális gondozás te­rületi vezetőjét régóta is­merem — mondja. — Gyer­mekkoromban is sokat törő­dött velem, ő hozott ide dolgozni, önálló feladattal bízott meg, a támogatásra szoruló pécsi cigánycsalá­dokat kell gondoznom.- Hogy fogadták? — Cigány származású va­gyok, ezért eleve nagyobb a bizalmuk hozzám. Bár a nyelvet nem beszélem, ér­teni mindent megértek, s így könnyebb. — Nem lehet mindenki előtt népszerű a munkája.- Különösen azok előtt nem, akik olyan cigánycsa­ládok szomszédságában él­nek, amelyek bizony nem ismernek együttélési nor­mákat. Csak nagyon kitar­tó és következetes munká­val lehet változtatni őket. A példa kedvéért említek egy családot, akikre a kör­nyezetük a mai napig so­kat panaszkodik. Okkal. Hozzájuk hetente legalább egyszer elmegyek és igyek­szem nekik megmagyarázni, miként kell viselkedni. S én látok változást náluk. Külö­nösen akkor, ha összeha­sonlítom az életüket a nem is olyan régivel, amikor még egy fóliasátor alatt él­tek.- ön is hasonló körül­mények között kezdte?- Nem, ennyire nem volt rossz a helyzetünk, de hogy nem is volt elfogadható, azt bizonyítja, hogy nekem a gyermekkoromból alig van­nak emlékeim, oly korán el­kerültem intézetbe. Meg aztán, engem nagyon gyak­ran arabnak néztek. Talán ennek a tévedésnek is kö­szönhetem, hogy nem volt részem olyan megaláztatá­sokban, amelyek esetleg szárnyát szeghették volna igyekezetemnek. Két évvel ezelőtt meg­nősült. A felesége magyar­német szakos tanárnő. Nem ment egyszerűen a felesé­ge szüleivel való barótkozás. Végül is a szülőket nézetük megváltoztatására késztette mindaz, amit vele kapcso­latban tapasztaltak. Oly­annyira, hogy a pécsi, Olga utcai másfél szobás lakást mór részben az ő segítsé­gükkel vették és rendezték be. A most háromhónapos kislányuk, Laura, már itt született.- Én most felvételiztem a JPTE Jogtudományi Kará­ra. Ha sikerül, nagyon örü­lök.- Tételezzük fel, hogy igen. Mit csinál akkor, ha végez?- Itt akarok maradni a mostani munkahelyemen. Szeretném, ha a változni akaró és tudó cigány csa­ládok egy kicsit az én sor­somon keresztül is elhinnék: érdemes . . , T. É. Agrometeorológiai előrejelzés a következő hétre Üzemekre szabói! tájékoztatás - Százszázalékos prognózis az esetek 64 százalékában Agrometeorológiai előrejel­zés a következő hétre: lehűlés, száraz, hidegebb idő várható, váltakozó nedvességtartalom­mal. Számítanunk kell zápo­rokra, zivatarokra is. A gyen­ge éjszakai lehűlések követ­keztében fokozott veszélye van a növénybetegségek elterjedé­sének. Jelentős esőzés nem várható, de egy-egy záporesö keretében helyenként öt milli­métert meghaladó csapadék Is hullhat. A talaj felső ötven- centiméteres termőrétegének nedvességtartalma Baranya nagy részén a hét végére a szántóföldi teljes, hasznos víz­kapacitásának ötven százaléka alá süllyed, a Somoggyal érint­kező részeken telítettebbek a talajok, ott ötven százalék fö­lött marad. íme a mezőgazdászok ké­szült egyhetes prognózis. — Az Országos Meteoroló­giai Intézet 1871-ben alakult. Megfigyelései már kezdettől kiterjedtek a növényekre vo­natkozó adatok szolgáltatásá­ra — mondja Dunay Sándor, az Országos Meteorológiai In­tézet agrometeorológiai osz­tályvezetője. — Az agrometeo­rológia önálló művelése szá­zadunk harmincas éveiben kezdődött. A hatvanas évek végén alakultak a részlete­sebb agrometeorológiai elő­rejelzések, célprognózisok, amelyek már kísérleti termés- becsléseket is tartalmaztak. 1968-ban adták ki először az Agrometeorológiai Tájékoz­tatót, amely havi értékeléseket és összesítéseket tartalmazott. 1973-tól tíznaponkénti értéke­léseket és előrejelzést tartal­maz, sőt fontos információt nyújt a talajnedvesség elosz­lásáról, is az öntözőgazdasá­goknak. Meteorológiai mérés a pogányi Az öntözés és a kemizálás fejlődésével az agrometeoroló­gia egyre nagyobb figyelmet fordít a természet- és a kör­nyezetvédelemre is, állóvizeink — a Balaton, a Fertő és a Ve­lencei-tó — hidrometeorológiai kutatásaira. Az elmúlt év fordulópont a hazai agrometeorológia törté­netében. Tavaly szerveződött egységes osztállyá a különbö­ző kutatóágakat képviselő szakembergárda. Ezt megelő­zően már 1983-ban a KSZE baranyai taggazdaságai kér- téK üzemi szintre szabott agro­meteorológiai információkat. A baranyai jégesőelhárítási rend­szer és az agrometeorológiai osztály közösen dolgozta ki az információrendszert, amely a MÉM patronálásával az ország hat ökológiai körzetében mű­ködik. Az agrometeorológusok a nagyüzemeknek hetente küldik az előrejelzéseket, valamint állomáson célprognózist is készítenek az üzem adottságaihoz méretez­ve. Adatokat szolgáltatnak a hőmérséklet, a csapadék, a talajnedvesség és a szélviszo­nyok alakulásáról, amelyek alapvetőek az üzemi döntések kialakításában a kárelhárítás, a munkaszervezés területén. Az elmúlt évben a partner­gazdaságok visszajelzései alap­ján kedvező a kép: az esetek hatvannégy százalékában száz- százalékos volt a prognózis. Idén tizenöt mezőgazdasági nagyüzem kötött szerződést az Agrometeorológiával. A bara­nyai szövetkezetek főként a rövid távú előrejelzéseket ve­szik igénybe. De készülnek or­szágos, illetve regionális idő­járáselőrejelzések az üzemek természeti adottságait, a kü­lönböző növények fejlődési struktúráját, az időszerű mun­kafolyamatokat, a növényvé­delmi munkát figyelembevéve. G. M. Márciustól a kempingban? Szezonnyújtó motelek Elsőként a „Mecseki-ben — Jövőre Orfűn is? - Húsz-húsz szoba folyóvízzel, zuhanyozóval A tavaszi hónapokban a „Mecsek" Camping melletti úton autózóknak-sétálóknak az elhagyottság jut az eszébe. Ha némi közgazdószvéna is szo­rult beléjük, akkor talán az is megfordul a fejükben: nem le­hetne-e hosszabb időszakon ke­resztül gazdaságilag hasznossá tenni? Lehet, persze, némi bá­torsággal, beruházással. És persze olyan építőanyagok fel- használásával, amelyek jó star­tot biztosítanak az idegenfor­galmi szezon megnyújtásán fá­radozó szakembereknek. A Sopronban gyártott, jó hő­szigetelésű építőanyagról van szó, amely — Vétek Ionostól, a „Mecsek" Camping vezetőjé­től hallottak szerint — hide­gebb külső hőmérséklet esetén is védelmet nyújt, s amelynek felhasználásával most épül egy motel a kempingben. Mégpe­dig elég gyors ütemben: a munkát tavasszal kezdték, mo már a vége felé tartanak, a ter­vek szerint szeptemberben — de talán már augusztus máso­dik felében is — fogadják első vendégeiket. A beruházás eredményeként a Megyei Idegenforgalmi Hi­vatal — a „Mecsek"-ben húsz kétágyas szobával gazdagodik — mindegyik szobában van mód pótágy elhelyezésére is —, amelyek lényegesen korsze­rűbbek a régi faházaknál: fo­lyóvízzel. zuhanyozóval felsze­reltek. Bár a jelenlegi forgal­mat -ez nem befolyásolja, ám az is elképzelhető, hogy a ké­sőbbiekben a lehetőségeket ki­használva fűthetővé teszik a motelt, s ennek eredményeként már március—áprilisban fogad­hatnak vendégeket. A tervek szerint hasonló mo­tel építése várható az odúi kempingben is, hasonló nagy­ságú, mégpedig a jövő évben. Ez azt jelenti, hogy az idegen- forgalmi szezon valóban meg­nyújtható lesz, s — mint hal­lottuk — a következő évben Pécsett rendezendő egyik kong-, resszus vendégei — természet- barátok — már a szép környe­zetben lévő motel szállóvendé­gei lesznek. M. A. Vlagyimir Bazovszkij végleg elutazott Budapestről Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke és Sarlós István, az Országgyűlés elnö­ke búcsúlátogatáson fogadta Vlagyimir Bazovszkijt, a Szov­jetunió budapesti nagykövetét, aki vasárnap végleg elutazott Budapestről. Kiszolgáltatva? Minden bizonnyal egyedül­álló B. Lázár esete a Pécsi Gépjárműjavító Kisvállalattal — hiszen Tóth László igazgató arról tájékoztat először, hogy idén ez az első panaszos ügyük. így hát az lehet az első kérdés: megengedheti-e ma­gának egy javító-szolgáltató vállalat, hogy akár egyetlen ügyfele is rossz szájízzel hagy­ja el a telepet? Sőt, hogy mentővel, mint az B. Lázárral történt, akinek garanciális Bar­kósának sorozatos hűtővíz- felforrását csak nem tudták megjavítani, szó szót követett, a szavakat pedig szívroham. — Jól ismerjük B. Lázárt, amikor még az AFIT-hoz tar­toztunk, nálunk dolgozott. Az ő esetében a Barkas hibája har­madrendű, ő egy kötekedő álak, aki azért panaszolt be bennünket az újságnál is, mert nem álltunk neki azonnal a ko­csi javításának. De hogyan is tettük volna, amikor hatra volt bejelentve, de hétre jött, azzal, hogy csúcsforgalomba, kevere­dett. Szombaton reggel! — el tudja képzelni? B. Lázár valóban egy órát késett, de a történteket egé­szen n ásként idézi, mint Tóth László. Ebben a _vitában nem tudunk igazságot tenni, még akkor sem, ha a kisvállalatnak nem okoz gondot tanúkat szer­vezni, B. Lázárnak viszont nincs tanúja. A tények viszont a követke­zők: a Barkas bejelentett hi­báit a 2000 kilométeres felül­vizsgálatkor nem tudják kija­vítani. A 7000-es vizsgálatig pedig rendszeresen, s a leg­kényelmetlenebb forgalmi helyzetekben felforr a hűtővize. Kicserélik a termosztatot, de újra és újra forr a hűtővíz, B. Lázár pechjére sohasem ak­kor, amikor többedszer próba- útra viszik a Barkast. így hát nem hisznek neki. Utoljára sem, a .szívrohamkor. Tóth László (július 9-én): — Semmi baja a Barkasnak, de B. Lázár kedvéért kicseréltük a termosztátot. Annak sem volt semmi baja. Tóth László (július 18-án): Szétszedtem azt a termosztátot, valóban hibás volt. Múltkor azért mondtam, hogy jó volt, mert arra a műszaki következ­tetésre jutottam, hogy jónak kell lennie . . . Azután, hogy a Dunántúli Napló nevében először érdek­lődtem B. Lázár ügyében, újra megnézték a Barkast. (B. Lázár nomeg a DN „kedvéért"?) Még a hengerfejet is levették, s lám-lám, a hengerfejtömítés is át volt égve. Korábban a Barkas tulajdonosa hiába kér­te, hogy nézzék meg azt is. Hogy, hogy nem, ekkorra elő­került az a „tanfolyamot vég­zett" szerelő is, aki a benzin- kályhát is meg tudta javítani. Csupán csak egy hét telt el, s Tóth László, oki először telje­sen jónak mondta a Barkast, már azt mondhatta, hogy hi­bás volt a termosztát, s való­ban felfedeztek egy „kezdődő átégést a tömítésen", ami „va­lószínűleg még nem volt, ami­kor először javították p gép­kocsit" vízfelforrássol, s meg­találták a hibát á benzinkály­hában is. Az igazgató szerint nincs semmi összefüggés a kijavítás és a DN érdeklődése között. Sőt, a hibák és az ügy között sincs összefüggés, mert B. Lá­zár kötekedő ember. Megkockáztatom a kérdést: lehet, hogy azért a kevés pa­nasz, mert a gépjárműtulajdo- nosok, ezen belül a garanciá­lisok ki vannak szolgáltatva a javítónak? Az igazgató visszautasít, s újságcikkeket mutat, miszerint, ha vala' ' kiszolgáltatott, az csak az autójavító szakma, mert az újságírók is rájuk másznak, és az ügyfelek is ál­talában rosszat mondanak. Persze, nem mindegyik, csak az izgágák, akik „jó" gépkocsiju­kat minduntalan rossznak mondják. Mint B. Lázár. — Szidta a vállalatot 3. Lá­zár, ilyeneket mondott, hogy szemét szolgáltatók. Én nem hallottam, de ezt mondták, akiknek mondta - mondja az igazgató. B. Lázár pedig az el­lenkezőjét. Az ügy elsimult: B. Lázár panaszos levelet írt Tóth Lászlónak, a levél másolatát elküldte nekünk, Tóth László válaszlevelet írt B. Lázárnak, másolatot nekünk nem küldött. A Barkas nem létező hibáit, úgymint a va’ában rossz ter­mosztatot, a valóban átégett hengerfejtömítést kicserélték, a 'benzinkályhát megjavították, de nem a mi közbenjárásunk­ra - hiszen a Pécsi Gépjavító Kisvállalathoz naponta 200- 250 gépkocsi jön javításra, s idén ez volt az első panaszos ügy. A kisvállalat következés­képpen nem engedheti meg magának, hogy bárki is pa­nasszal menjen el tőlük, ki­véve, ha B. Lázárnak hívják, akit ismernek, hiszen valami­kor itt dolgozott. Az ügyfelek nincsenek kiszolgáltatva a kis­vállalatnak, inkább fordítva, a kisvállalat van kiszolgáltatva a gépkocsitulajdonosoknak és a sajtónak. S különben is, a „gépkocsijavítás tiszta ráfize­tés a vállalatnak" - így még örülhetünk is, hogy egyáltalán­javítanak. Bodó László Lehűlés

Next

/
Oldalképek
Tartalom