Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-03 / 180. szám

1985. július 3., szerda Dunántúlt napló 3 Megyei társadalom­biztosítási tanács A biztosítottak érdek­képviselete Baranya megyében csaknem egy évvel ezelőtt alakult meg a társadalom- biztosítási tanács. Ennek az önkormányzati jellegű szervnek jelentős szerepe van a biztosítottak érde­keinek védelmében és ügyeik intézésében. A tár­sadalombiztosítás irányí­tásának korszerűsítését szükségessé tette, hogy a lakosság legnagyobb ré­sze részesedik ennek elő­nyeiből és jogosult a tel­jes ellátásra. A huszonöt tagú tanácsban erőtelje­sebben képviselhetik a dolgozók érdekeit a ter­melőszövetkezeti tagok, kisiparosok, kiskereskedők, sőt az ifjúság érdekvédel­mi szervezetei is. A megyei társadalom- biztosítási tanácsok irá­nyítják a már meglévők mellett a most megala­kult közel háromszáz me­zőgazdasági, ipari és szolgáltató szövetkezeti tanácsok munkáját is. A munkahelyi szervezetek el­sősorban a szakmai jelle­gű feladatok ellenőrzésé­vel, valamint az ezzel kapcsolatos jogorvoslati, méltányossági ügyek és kérelmek elbírálásával foglalkoznak. Többek kö­zött állást foglalnak a be­tegségi és anyasági ellá­tásokkal — táppénz, ter­hességi, gyermekágyi se­gély, családi pótlék kapcsolatos vitás ügyek­ben. Ezek között fontos helyet foglalnak el az üze­mi balesetek és az ehhez kapcsolódó táppénzes ügyek. A tanácsok ugya­nis ebben szorosan együtt­működnek a munkahelyek munkavédelmi szakembe­reivel. A megyei társadalom- biztosítási tanács látja el a vállalati, szövetkezeti tanácsok felügyeletét is. Elsősorban azonban a nyugdíjügyekben keletke­zett vitás esetekkel, szol­gálati idők beszámításá­val, a munkahelyi taná­csok döntéseivel szemben benyújtott panaszokkal foglalkoznak. A megyei társadalom- biztosítási tanács két ülé­se között, a tagjaiból ál­ló két munkabizottság lát­ja el a feladatok egy ré­szét. Elsősorban az állam­polgárok nyugdíj és se­gélyezési, valamint szo­ciális problémákkal kap­csolatos ügyek megoldá­sával foglalkoznak. Emel­lett a tanács feladata még, hogy megtárgyalja az állami szervek társa­dalombiztosítást érintő te­vékenységét. Ezekkel kap­csolatban észrevételeket, javaslatokat tehet. Külön érdekessége, hogy tagjai bevonásával helyszíni se­gítséget is ad a munka­helyi tanácsoknak. Fog­lalkozik a társadalombiz­tosítási igazgatóság ellen­őrzésével, valamint rend­szeresen vizsgálja a táp­pénzes helyzetet. Sz. K. Lelki beszélgetések Kommunikáció v* és vitakultúra A Pécsi-tó kellemes környezetben várja a külföldi vendégeket Fotó: Läufer László Turistaprognózis Német horgászok a Pécsi-tónál — Ezerfős konferenciák — Grill kertvendéglő — Bérvadászat — Gyógytúrák a skandináv országokból B ár az idén ugyancsak nehéz meghatározni mi­lyen lesz a nyár, ezúttal is számos turista keresi fel Ba­ranyát. Az előrejelzések és az első néhány hónap tapasztala­tai szerint a külföldiek és a hazaiak egyaránt szívesen jön­nek el hozzánk. Mi fogadja az érkezőt? — erről kérdeztük a legilletékesebbeket. Dr. Takács Józsel, az IBUSZ területi igazgatója:- Az idei év változást ho­zott az IBUSZ szervezeti életé­ben és ez a változás egyúttal meghatározója is a várható eseményeknek. A több mint háromezer dolgozót foglalkoz­tató nagyvállalat, amely mint­egy száz hazai és közel har­minc külföldi irodával rendel­kezik, létrehozta az ország táj­egységeinek megfelelő területi igazgatóságait Győr, Pécs, Sió­fok, Békéscsaba, Miskolc és Budapest székhellyel. Az át­szervezés célja, hogy kellő ösz­tönzés segítségével az irányító igazgatóságok együtt éljenek a piac igényeivel, benne élje­nek az utasok mindennapi gondjaiban és a kereslethez alkalmazkodó kínálatot teremt­senek. Másik cél: Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék széles körű és gazdag lehetőségeit piacérett formában tegyék a kínálat asztalára. A négy me­gye gazdagon kínál vadásza­tot, horgászatot, melegvizes gyógyturizmust, néprajzi és nemzetiségi konyhai lehetősé­geket a külföldieknek és falusi turizmust, olcsó üdülési lehe­tőségeket a hazai turistáknak. Számunkra különösen érdeke­sek a jugoszláv, olasz, osztrák és NSZK-s turisták, akik részé­re többnyelvű ajánlatot készí­tünk.- Az IBUSZ Dél-dunántúli Területi Igazgatósága mened­zsere kíván lenni a négy megye kínálatának a hazai és nem­zetközi piacon. Ez évben az ausztriai Münchendorfban ren­deztünk egy kiállítást és ősz­szel ajánlatainkkal ott leszünk az újvidéki kiállításon is. Az NSZK Balzer horgászeszközöket gyártó cég több mint száz hor­gászt küld a Pécsi-tóra. Egy­más után rendezzük az 500— .1000 fős konferenciákat, kong­resszusokat. 1986-ban a moz­gássérültek ülő röplabda-világ­bajnokságának leszünk egyik szervezői, a HUNTOURS IBUSZ—MAVAD kooperációban Baranya és Zala megyékben rendezünk bérvadásztatást. Skandináv rehabilitációs gyógytúrák szervezése van fo­lyamatban Harkányban és Za- lakaroson. * Tihanyi Ferenc, a Hungar Hotels pécsi szállodáinak igaz­gatóhelyettese : — Mi már az igazi szezon előtt megkezdtük a munkát. Si­keresek voltak az év eleji gasztronómiai rendezvényeink. A kedvezőtlen időjárás ellené­re jóval többen keresték fel éttermeinket, mint az előző év­ben. A vendégek elismeréssel nyilatkoztak vacsoraestjeinkről és a Pécsi Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével rendezett előadásokról. Biztatóan alakult a szállodai forgalom is. Úgy tűnik, váro­sunkat ismét felfedezték a tu­risták. Sokan érkeztek az el­múlt hetekben, hónapokban a szocialista és a tőkés- orszá­gokból egyaránt. Számunkra jó jel, hogy a Hunyor Szálló megnyitása után sem csökkent a nálunk időzök száma. Az elő­rejelzések szerint július—au­gusztusban szállodáink ki­használtsága a 90 százalékot is meghaladja majd. A Pécsi Ipari Vásár idősza­kára, július 5—15. között pél­dául teljesen lekötötték szál­láshelyeinket, de körültekintő szervezéssel megoldottuk, hogy ez idő alatt is fogadunk külföl­di csoportokat. A vásár egyik érdekessége lesz a jugoszláv— magyar kooperációban műkö­dő grill kertvendéglő. Az eszé­ki Ugocentar céggel kötött megállapodás alapján magyar és jugoszláv ételkülönlegessé­geket kínálunk, sőt a zenét is déli szomszédaink biztosítják. * Zolotnoky Ferenc, a MÁV- TOURS pécsi irodavezetője: — Mi a legfiatalabb hazai utazási irodák közé számítunk, hiszen csak az idén tavasszal kezdtük meg a működést. Sze­retnénk, ha minél többen megismernék és igénybe ven­nék szolgáltatásainkat. Ez a nyár számunkra az első igazi próbatétel, éppen ezért min­dent megteszünk, hogy sikerrel zárjuk. A főszezonban hétvégi ki­rándulóvonatokat indítunk Pécsről. A nosztalgiajárat jú­lius 5-től 10 napon át közleke­dik a megyeszékhely és Pécs- várad között. A távolabbról érkezőknek nemcsak gazdag programot kínálunk, de pél­dául szállást is biztosítunk. Augusztus 27-ig egy ötven fé­rőhelyes hotelt működtetünk az Orvostudományi Egyetem kol­légiumában. F. D. Különböző módon viselkedünk egye­dül és mások je­lenlétében. Ha egyedül vagyunk egy szobában és belép valaki, aka­ratlanul is azon­nal valamilyen fajta jelzésvál­tás, kommunikáció kezdődik, akár beszéd útján, akár nem szavakkal egymásra hatás, jel­zés és visszajelzés történik, szemkontaktussal, vagy félrené- zéssel, odafordulással, vagy el­fordulással az egymástól való távolság változtatásával mimi­kái jelzésekkel. Lehetetlen nem kommunikál­ni — legfeljebb a jelzésváltás nem tudatos. A legnagyobb ön­kontroll mellett is kibocsátunk jelzéseket mások felé, és ma­gunk is bonyolult kommunikatív történések befogadói vagyunk. Mindennek azonban csak töre­déke tudatos, bár gyalcran sza­vaink tartalmánál is fontosabb és „őszintébb" ez a metakom­munikációnak nevezett, nem beszéddel történő közlés. An­nak ellenére, hogy kapcsolata­inkban számos lehetőség, út van egymás megértésére — o beszédtől a nem szavakkal tör­ténő jelzésekig, a metakommu­nikációig — úgy tűnik, nagyon gyakran nem értjük egymást, nem figyelünk egymás jelzései­re, vagy rosszul jelzünk „rósz- szül kommunikálunk". Tükrözik ezt a jelenséget mindennapi beszélgetéseink, vitakultúránk. Mindenki számára ismerősek a csak a saját igazukat hajtoga­tó, a másik félre oda sem fi­gyelő vitatkozók, akik nem egy­másnak, hanem egymás mellett beszélnek. Az ilyen viták álta­lában eredménytelenek, med­dők. Már a szavaknál kez­dődnek a problémák, bonyolult dolgokat akarunk körülírni ki­fejezni szavakkal, ez gyakran sikertelen, magunk is többször érezzük, hogy gondolatainkat, érzéseinket nem sikerült iga­zán szavakra lefordítani. További probléma, hogy ugyanazokat a szavakat, fogal­makat két vitapartner másként értelmezheti. Nem biztos, hogy pontosan ugyanazt jelenti szá­mukra, s a vitatkozók esetle­ges érzelmi ellentéte gyakran különbözővé is teszi ezeket az értelmezéseket. A dialógusban egymás megértéséhez lényege­sen hozzájárul, ha a beszélge­tőpartnerek egymás tudattala­nul is kibocsátott nem szóbeli, metakommunikativ jelzéseit mi­nél pontosabban érzékelik. Beszélgetés, vita közben szá­mos kommunikációs jelzést fi­gyeltek meg, például egymás felé fordulással, tekintéssel je­lezzük a beszélgetés indítását; a vitapartner beszéde közben feszült kifejezést öltő arc, üres­sé váló tekintet, jellemző kéz­mozdulat jelezheti: „most hagyd abba, én akarok beszél­ni". A vitapartner érzelmi be­állítottságát, szavainak közlé­sének „igazságát" jobban el­árulja a metakommunikáció, mivel kevésbé lehet meghami­sítani, mint a szóbeli közlést. Hiába hangoztatja valaki ön­magáról, hogy nem elfogult, tárgyilagos a vita tárgyával kapcsolatban, és érzelmei nem befolyásolják, ha közben arc­játéka, hangja, gesztusai más­ról árulkodnak. Előfordul, hogy a vita látszó­lag közömbös témáról folyik, azonban mély alapvető problé­ma, konfliktus van a háttér­ben, ez a vitatkozók nem szó­beli, metakommunikativ meg­nyilvánulásaiban általában megmutatkozik, kifejezésre jut. Akkor meggyőző, hiteles a vi­tázó magatartása, ha meta­kommunikációja megerősíti szavait, beszéddel történt köz­lését. A rábeszélés, befolyáso­lás, a propaganda ekkor lehet hatásos míg az ellentmondá­sos, nem egyértelmű kommuni­kációs hatások lerontják az eredményt. Belső ellentmondá­sokkal terhelt neurotikus sze­mélyiség panaszai, tünetei gyakran kapcsolatosak ellent­mondásos kommunikációjával, mely megnehezíti emberi kap­csolatait. Gyakran nem érti, nem tudja feldolgozni a be­szélgetések során mások jelzé­seit, ez megnehezíti, hogy kap­csolataiban megfelelően érzé­keny legyen, alkalmazkodni tudjon, ez számos feszültséget, zavart okoz. A beszélgetőpart­nerre való figyelem metakom- munikatív jelzéseinek érzékeny felfogása, feldolgozása, a vi­tákban és beszélgetésekben el­lentmondásmentes kommuniká­ció és viselkedés részben sze­mélyi adottság, részben azon­ban lejleszthető, s egyéb té­nyezők mellett lehetővé teszi, hogy a viták egymás éretlen ledorongolása helyett az állás­pontokat közelebb hozó ered­ményes beszélgetések legye­nek. Dr. Fekete Sándor Óvoda bävfítés Szén t/örincen Ősztől új épületben fogad­ják a szentlőrinci óvodások egy részét. A csoportszobából, tornaszobából, konyhából, iro­da és kiszolgáló helyiségből álló épület már kész. Jelen­leg a külső festés befejező munkáinál tartanak, ezután a belső festés és a burkolás következik. Az eredeti tervnek megfelelően szeptemberben nyit az új intézményrész. Szentlőrincnek két óvodája van, ahol 310 gyermeket .ud- tak elhelyezni. Az igényeket nem lehetett teljesen kielégí­teni. Épp ezért az elmúlt év elején úgy határozott a ta­nács, hogy bővítik, illetve kor­szerűsítik az 1-es számú óvo­dát. Annak az épületrésznek a helyére tervezték az újat, amelyben az egyes számú óvoda konyhája, illetve a ki­szolgáló helyiségei, valamint a raktárai voltak. Az egykori vályogház bontását tavaly szeptemberben kezdték. Helyén áll ma az a kétszintes, tető- térbeépítéses épület, amelynek a földszintjén a kazánház és a tüzelőtároló, a konyha és a raktárak egy része, valamint a tornaszoba kapott helyet. Az első emeleten a három tágas foglalkoztató, illetve a hoz­zájuk tartozó mellékhelyiségek vannak. A tetőtérben óvónői és vezetői irodát alakítottak ki. Az épületet a költségvetési üzem dolgozói tervezték és építették 6 millió forintért. Ezt a pénzt a nagyközségi közös tanács adta a fejlesztési alap­jából. A nyári hónapokban a festést, burkolást követően már csak a takarítás és a beren­Vakolják az óvodát dezés lesz vissza. Szeptem­berben ebben az épületben 90 gyermeket, azaz az 1-es számú óvodában az eddigi 120 helyett 210-et, a nagy­község két óvodájában pedig összesen 400 gyermeket tud nak elhelyezni. T. É. Mit kínálnak a baranyai idegenforgalmi szervek?

Next

/
Oldalképek
Tartalom