Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)
1985-07-20 / 197. szám
Elfolyik vagy lefolyik? Nagy esőzések után a Mecsekről lezúduló víz helyenként mint folyam hömpölyög a szűk pécsi utcákban. A városban úgynevezett elválasztott rendszerű vízelvezetés van, ami azt jelenti, hogy a szennyvíz és a csapadék külön csatornákon folyik. A város csapadék-csatorna hálózatának a hosz- sza megközelíti a 127 kilométert. Ez kevés. A városi tanácsnak évente 7—8 kilométer csatorna megépítésére van pénze. S ennek döntő többségét az új városrészek csatornázására fordítják. A legnagyobb problémát az • okozza hogy a Mecsek-oldal és a belváros csapadékvíz-elvezetése nincs megoldva. Lukács Endre, a városi tanács főelőadója szerint a hegyvidéki dűlőutak zárt vízelvezetésére hosszabb távon sem kedvezőek a kilátások, a belváros csatornahálózatának fejlesztéséhez pedig anyagiak híján nagyon szerényen tudnak hozzáfogni. Mit lehet tenni? — Mint Lukács Endre elmondta, az elképzelések szerint a következő ötéves tervciklusban a Mecsek-ol- dalon, a Lapisi út, üdülő Szálló környékén övárkot alakítanak ki, amely visszafogja a csapadékvizet, így jóval kevesebb jut le a városba. A másik megoldás, hogy a meglévő csapadékcsatorna hálózatot rendszeresen karbantartsák kitisztítsák. Ez jelenleg tanácsi feladat. A munka gyakorlati részét az erre is felkészült Pécsi Vízmű végzi. De nincs leszabályozva, erre a tanácsnak nincs elkülönített pénze. Ezt különböző helyekről „csípik le". Eddig évente 5—800 000 forint jutott erre a célra, idén már 1,5 millió forint. Mire elég ez a pénz? — Még ez a majd duplájára nőtt összeg is csupán arra, hogy a vízelnyelőrácsokat, aknafedeleket kitisztítsák, helyreállítsák egy-egy nagyobb eső után, s a város egyik fő vízgyűjtőrendszerét — a Lenin tér, Mártírok útja, Veress Endre út csatornáit néha kitisztítsák. Ez utóbbi helyeken azonban havonta kellene a karbantartást elvégezni. De a többi csatornát is legalább két-hórom havonta. Ezek után nem meglepő hogy a csapadékvíz sokszor még napokkal az esőzések után sem folyik le a víznyelő rácsokon, s az utak szélén kisebb-na- gyobb tócsák „boldogítják" elsősorban a gyalogosan közlekedőket. Amire futja a pénzből, azt természetesen a Pécsi Vízmű csatornaüzemének brigádja — egy FAUN csatornatisztító gépkocsi és két ember — elvégzi, a karbantartásra is tartaléknak, de folyamatos tisztításról nem beszélhetünk. Nyirati István, a Vízmű csatornaüzemének a vezetője szerint többnyire ott dolgoznak — a tanáccsal egyeztetett tervek szerint — ahol lakossági bejelentés alapján szükséges. Ha tehát a lakosság nem jelzi, hogy például a József Attila út-—Rét utca sarkán a víznyelőnél nem folyik le a víz, s nem jár arra egyetlen illetékes sem, akkor bizony a tócsa napokig ott marad. R. N. 4 >. HÉTVÉGE A kishárságyi park ékessége: a Zichy-kastély Lauer Györgyi felvételei A kishárságyi park Hogy került a közönséges fenyősor az egzoták közé? Erre a kérdésre, amely hosszú idő óta foglalkoztatta Tilesch György nyugalmazott erdőmérnököt csak ez év tavaszán kapott választ. Ekkor találkozott Borza Mariettával, a kishárságyi kastély egykori tulajdonosának feleségével, aki a szarvasi arborétum alapítójának unokája .. . Tilesch György évek óta fáradhatatlanul dolgozik a baranyai parkok felmérésén, és felújításuk tervein. Az ő nevéhez kötődik többek között a bólyi, a püspökszentlászlói, a szentegáti, az üszögpusztai park rekonstrukciójának, illetve (kialakításának terve. Kezdetben sem pénzért, hanem kedvtelésből, megszálottságból tett eleget a felkéréseknek és később már kérni sem kellett. Kishórságyra Szentegáton hívták fel a figyelmét. Ez a terület is a Szigetvári Állami Gazdasághoz tartozik, és a gazdaság vezetői egyszer meg. említették, hogy örülnének, ha Kishárságyot is megnézné. Ma az a véleménye, hogy ez a park Baranya egyik gyöngyszeme. Viszonylag kevesen ismerik. A zselici természetvédelmi területhez tartozik, s külön nem nagyon emlegetik. Azóta elkészítette a park eredeti növényvilágának térképét, s már készek azok a tervrajzok is, amelyek a felújítás részleteit tartalmazza. A parkot az 1930—40-es években kezdték kialakítani Zichy grófék. A gróf felesége, Borza Marietta még jól emlékezett édesapja, Borza Pál munkálkodására, aki a szarvasi arborétum alapítójának, Borza Józsefnek volt a fia. Borza Pál folytatta édesapja munkáját, tovább gazdagította a szarvasi arborétumot. Lánya nemcsak szemtanúja, hanem résztvevője is volt ennek, s később számos növényféleséget telepített át férjével egyetértésben a szarvasi arborétumból Kishórságyra. A park alakításakor arra is ügyeltek, hogy jól láthatóan elkülönítsék a gazdasági udvart és a park területét. Épp ezért a gazdasági épületeket és az udvart egy fenyősorral választották el a parktól Ezeknek a fenyőknek azonban volt még egy nagyon fontos funkciójuk. Melléjük, sőt közéjük .^tették azokat az egzotákat, amelyek fejlődéséhez pont a fenyők biztosítottak védettséget. A háború sok álmot, tervet meghiúsított, s arra már nem került sor, hogy a fejlődésnek indult egzoták mellől eltávolítság az oda nem illő fenyőket. . . A 2,5 hektárnyi kishárságyi parkban ma számos, eredetileg a tengeren túlról, illetve Szarvasról származó eg- zota él. Közülük is kimondottan riktaságszámba megy néhány faj. így például a hegyi mammutfenyő, amelyből három van a parkban. Ez a fenyő a kétezer méter magasságú sziklás hegyeken honos. Megél a kishárságyi parkban a Sequoia sempervirens, a part1 mammutfenyő is — öt van be- lőle —, amelynek igazi hazája a Csendes-óceán partvidéke. A hegyi mammutfenyő télálló, a parti pedig fagyérzékeny. Ennek ellenére mind a kettő kitűnően érzi magát a kishárságyi parkban. Igaz, a legutóbbi telünk kissé megperzselte a parti mammutfenyőket, de sérüléseiket lassan kiheverik. A szakirodalom szerint hazánkban nagyon ritka ez a fenyő. Ezért külön érdekesség az, amit Borza Marietta mondott Tilesch Györgynek: annakidején ő nemcsak a parkba, hanem a közeli erdőbe is ültetett parti mammutfenyő csemetéket, tehát köny- nyen elképzelhető, hogy közülük néhány ma fellelhető. A két mammutfenyő fajtán kívül kolorádó fenyő, mocsári ciprus, liliomfa, császárfa, csörgőfa, szivarfa is található a parkban. A 30-as, 40-es években ültetett csemeték az idő folyamán megnőttek. Van olyan fenyő, amely törzsének átmérője 120 cm. A rekonstrukciós tervek rájuk alapozódnak. A parképítés egyik főszabálya ugyanis az, hogy fokozatosan magasodó növényeket kell telepíteni. A legmagasabbaknak kell megfogniuk a szem vándorlását. Ezek a magas fák, az említett fenyők már megvannak. Most a középmagas, illetve a fűből alig kiemelkedő növényzetet kell megtervezni. Tilesch György tiszafákat, arizonai ciprusokat, virginiai borókákat, kúszófenyőket, madárbirseket, Juliska-borbolyát, fűszer-cserjéket képzelt el a fokozatos átmenetet megteremtő növényzetnek. A séta- utakat is úgy tervezte, hogy minden jól látható legyen. Visszavan a tervek műszaki és történeti leíró része: Ezleket az írásos munkákat még az Idén szeretné befejezni. T. É. U| utakon Építő közösség ■ Idén befejezik a kertvárosi gázvezeték építését ■ Hét utcában dolgoznak, hetven családot látnak el Matisa Lászlóéknál, az Orgona utca sarkán Kertvárosban földgázzal működnek már a gázkályha, fűtőtest. Fotó: Erb János A terv: augusztusra befejezik az öreg kertvárosban a gázelosztó vezeték építését. A pécsi Kertvárosi Gázelosztó-vezeték Építő Közösség tavaly év végéig a huszonhét kilométeres szakaszból átadott tizenkilenc kilométert. Ma a negyvenkét utcából már csak hét van visz- sza, és az ezernégyszóz családhoz hetven híján eljutott a földgáz. Idén májusban kezdték az építést, elkészült a 440 méter hosszú Szövetség utca, és a Keszüi út kétszáz méteres szakasza, amelynek második felében még ebben a hónapban megkezdik a munkát. S napokon belül felvonulnak az Árnyas útra, és a nyáron dolgoznak a Bolgár Néphadsereg útján. Áprilisban dőlt el, hogy három utca a Bokréta, a László és a Béka utcában is megépítik a földgázvezetéket, amennyiben a Közösség vállalja a nyolcvanszáz méteres ideiglenes út elkészítését is. Vállalja. Az itt lakókat többletkiadás nem terheli, a 140 000 forintot a Közösség megtakarított pénzéből adja. A három utca tervei készek, rövidesen kezdődhet az útépítés, miután a DÉDÁSZ áthelyez egy villanyoszlopot. Az Építő Közösség — tulajdonképpen társadalmi vállalkozás — maga a kivitelező, szerződéskötő, félmillió forintos alappal rendelkezik az anyag- beszerzésre, és a partnerek munkájának finanszírozására. Jól gazdálkodik, pontosan fizet. Ez a kisvállalatként működő társadalmi közösség ma is jórészt magánvállalkozókat fog lalkoztat, elsősorban a földmunkákban és a vezetékszerelésben, de jó.partnere az ÉP- FU, amely gyorsan, pontosan szállít, és a BÉV, amely folyamatosan biztosítja a betont. A befejező aszfaltmunkákat pedig a Közúti Építő Vállalat szakemberei végzik. Elmondtuk már, hogy a Közösség a munka befejeztével feloszlik, és elkészülnek a végszámlák. A pénzzel azonban csak a jövő év első felében számolnak el, mert segítenek a Táncsics Mihály úti általános iskolának a belső fűtés szerelésében. Az itt lakók érdeke is, hogy szeptemberre befejeződjön a munka, hiszen gyermekeik, unokáik ide járnak iskolába. Az építkezés során végzett társadalmi munkát mindvégig jegyezték, és már most elkülönítettek pénzt a társadalmi munkások elismerésére, díjazására. Az Építő Közösség eredményei önmagukért beszélnek, még akkor is, ha gyakran nem sikerült szándékaik szerint jóval gyorsabban dolgozni. S bizonyára a földgázvezeték építő munka szervezésének sikere az is, hogy a Közösség elnökét, dr. Szilvási Józsefet (idén szerezte meg a címet a földfelszín mozgásának kutatásaival) civilben a Geodéziai és Térképészeti Vállalat osztályvezetőjét a 41-es körzet tanácstagjává választották, valamint az öreg kertvárost magába foglaló tanácskozási központ vezetője lett. S az elmúlt három évben valóban személyesen ismerhette meg az itt lakók gondjait, s úgy szintén választói megismerték kiváló szervező munkáját. G. M. Válogathatnak a fiatal szakemberek Több állás, mint végzős Pályakezdő mérnök és orvos Furcsa helyzettel találkozhatnak a pécsi felsőoktatási intézményekben végző fiatal’ szakemberek: arra döbbenhetnek rá (talán a jogászok kivételével), hogy szerte az országban jóval több állás várja őket, mint amennyien az adott évben végeznek. Válogathatnak tehát, sőt! Márton Olga Gyulán lakik. Járt egyévet a budapesti Műszaki egyetemre, majd számítástechnikai területen dolgozott, aztán próbálta meg a PMMF épületgépészeti szakát. — Nem nagyon érdekelt, hogy felvesznek e, mert jól éreztem magam a munkahelyemen. Aztán persze szívesen jöttem, és ahogy múltak a hónapok, egyre jobban éreztem magam a műszakin. — Hol és milyen körülmények között kapott állást? — Szombathelyre megyek a Távhőszolgáltató Vállalathoz. Elsősorban azért, mert a vőlegényem is Vas megyei. Érdekel ez a munka, de kaphattam volna olyat is, ami jobban leköt. — Mi lesz a feladata? — Valószínűleg a fűtőművek karbantartásának munkáit irányíthatom művezetőként. Legalábbis ezt szeretném. Mindenképp gyakorlati munkát vé- geznék, mert elődeim közül soknak keserű tapasztalata van az irodai munkáról. Én pedig csinálni akarok valamit a munkaidőmben ... — Mennyi lesz a kezdő fizetése? — Négyezer forint. Nem sok. Éppen az 1986. január 1-től érvénybe lépő minimum körül van. Látványos terveink így nem lehetnek. Marad egyenlőre az albérlet. •— Húsz év múlva? — Hogy mi lesz, nem tudom. Szeretném továbbképezni magam. Nem a „papír” érdekel. S remélem, lesz olyan munkahely, ahol sarkallnak a továbbtanulásra igényük szerint, konkrét céllal. Két nyelvet meg kell tanulnom. Kár, hogy eddig ezt elhanyagoltam, mert már tudom, hogy ez nélkülözhetetlen. * Monostori Sándor az orvos- egyetemen végez. Kiváló szakmai eredményeket, folyamatos tudományos tevékenységet mondhat magáénak. Háromévig kapott Népköztársasági Ösztöndíjat. A harkányi kórházban lesz reumatológus. — Az egyetemen nem tanultunk reumatológiát, de a belgyógyászati és ortopédiai stúdiumok jelentős részét tudom majd használni... Rengeteget tanultam az egyetemen. Folyamatosan is, vizsgaidőszakokban pedig szinte megállás nélkül. Tudok angolul és franciául, úgyhogy a nemzetközi szakirodalomba is bepillanthattam. — Mi lesz a feladata Harkányban? — Konkrétan nem tudom. De biztos, hogy a gyógyító munka mellett tudományos tevékenységre is ösztönöznek majd. — Mit mondana a reumáról olvasóinknak? — Mindenek előtt azt, hogy nem egyfajta betegséget jelölnek így a könyvekben. A reuma az izmok, Ízületek betegsége. Fiataloknál elsősorban gyulladás, idősebbeknél „kopás" okozhat ilyen jellegű fájdalmakat. Mindenképpen érdemes időben orvoshoz fordulni. — Számított a tanulmányi eredmény az elhelyezkedéskor? — Valószínű, de erről nincsenek konkrét ismereteim. — Mennyi lesz a fizetése? — Háromezerötszáz — havonta. (Kétszázzal kevesebb, mint a január 1-től érvénybelépő minimum — a szerk. megj.). — És 20 év múlva? — Szeretnék komolyabb tudományos eredményeket produkálni. Bozsik László
