Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-18 / 195. szám

e Dunántúlt napló 1985. július 18., csütörtök A szerkesztőség postájából Válaszol az illetékes Bújócska A Dunántúli Napló 1985. jú­nius 25-i számában megjelent „Bújócska" című panaszra kö­zöljük az alábbiakat: Valentiny Miklósné, Pécs, Kossuth Lajos utcai lakos té­vé-készülékét a cikkben emlí­tettekkel ellentétben nem há­rom, hanem összesen hat eset­ben kíséreltük meg beszállítani. A szállítás ráfizetéses tevé­kenységeink közé tartozik, ezért nekünk is nagyon kelle­metlen, hogy egy tv-készülék szállítását többször kell meg­kísérelni. A gépkocsi útvonalát a gazdaságos üzembentartás érdekében általában napi há­rom-négy túrajáratban állítjuk össze, ahol figyelemmel kell lenni a többi készüléktulajdo­nos időbeosztására, a készülé­kek fajtájára, a tv-adásidőre és a helyi közlekedési körűimé, nyekre is. Ezért az időpontok­nál a fél—egy óra tolerancia elkerülhetetlen. A készüléktulajdonossal meg­beszélt időpontok közül a má­sodik esetben, június 5-én való. ban nem tudtunk a televízió- ért kimenni, mivel a gépkocsi a budapesti anyagbeszerző kör­útjáról nem ért vissza időben. Az első és a többi esetben azonban a munkalapok címbe­jelentő rovataiból és a menet­levelekből egyértelműen ellen­őrizhetően az előre megbeszélt időpontokban voltunk a készü­lékért. Ezenkívül a kocsi, ba I csak tehette és arra járt, be- j ment a televízióért, hátha el j tudja hozni. Valószínűnek tart- | juk, hogy a családtagok egy másnak nem pontosan mondták el a megbeszélt időpontokat és ebből volt a félreértés. Állítjuk, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk a tv elszál­lítása érdekében és nem kizá­rólag rajtunk múlott, hogy ez csak hatodszorra sikerült. Meg­jegyzem, a készüléktulajdonos alig száz méterre lakik a Ly­ceum utcai szervizünktől, ahol a javítást és elszállítást bármi­kor meg tudtuk volna oldani . . . Wéber János üzemvezető, Pécsi Híradástechnikai és Gépjavító Kisvállalat * Olvasónk panaszára a Gép­ipari Elektromos Karbantartó Vállalat központjából is levelet kaptunk. Löcher László osztály- vezető és Cziffra Mihályné pa­nasziroda-vezető a következő­ket írja: „A levél szerint a Budai Nagy Antal utca 1. szám alatti GEL- KA-szerviz május 31-e óta hi­tegeti a végleges javítással a készülék tulajdonosát. A GEL- KÁ-nak a hivatkozott címen szervize nincs, a levélírónak ezért segítséget adni nem tu­dunk". * ■ ■" ■■■ A beszélő képeslapok Jelentkezzenek a gyűjtők Már hosszú évek óta foglal­kozom ezzel a szép esztétikai érzéket fejlesztő, földrajzi-helyi ismereteket bővítő hobbival, a képeslap-gyűjtéssel. Diákko­romban levelező partnereim­mel sok képeslapot váltottunk, ezáltal sok olyan helyet meg­ismertem, ahol még nem jár­tam személyesen. Az idő múlásával minden lap egy történelmi dokumen­tummal ér fel. Megszólaltatja a sokszor feledésbe merült múltat, beszél a kor kultúrájá­ról, ízlésvilágáról, gondolkodá­sáról. Vallanak arról a fejlő­désről, ami napjainkig történt, leltárja az adott kor társadal­mi viszonyait. így bizonyos is­mereteket szerezhetünk arról az időszakról, amelyben szü­léink, nagyszüleink éltek. 1870-ben jelentek meg az első lapok Franciaországban, a „Képeslap" kiadási éve Ma­gyarországon 1896. Addig a magyarországi szükségleteket külföldi, főképp német, oszt­rák kiadók elégítették ki. Ele­inte grafikai eljárásokkal, ké­sőbb fényképes sokszorosítás­sal készültek. Pár éve próbálkozom az or­szágban élő gyűjtőket össze­fogni, ami több-kevesebb si­kerrel sikerült is. Az aktív gyűj­tőkkel szeretnénk egy országos klubot létrehozni. „Képeslap­gyűjtésről tudomásom szerint nem jelent meg könyv, útmu­tató, illetve katalógus. Ezúton hívom fel a figyelmét minden kedves olvasónak, hogyha ked­vet érez e hobbi iránt, illetve ismeretségi körében van ké­peslapgyűjtő, mielőbb jelent­kezzen nálam. A legkülönbö­zőbb nagyságú gyűjteménnyel rendelkezők, a legkülönbözőbb korosztályhoz tartozók jelent­kezhetnek. Aki pedig nem gyűjtő, de felesleges lapjai vannak, kérem, küldje. Minden lapnak nagyon örülök. Szeretném, ha minél több cserekapcsolat alakulna ki, ez kitűnő lehetőség arra is, hogy barátpkat szerezzünk az egész világból és szűkebb hazánk­ból. Juhász Árpád 8700 Marcali, Szilái S. u. 5/C. 111/1. A Volán segítségét kérik a bányászok Nagyon sok bányász dolgo­zó nevében kérjük a 12-es Vo­lán segítségét. Évek óta prob­lémánk és rengeteg esetben fordult elő, hogy az István-ak- náról induló 12-es járatokat a Fehérhegyről induló 20-as autóbusz nem várja meg, ha­nem a 12-es megérkezésekor csukják az ajtót a sofőrök és mosolyogva elindulnak. A dol­gozók pedig bosszankodva várják a következő járatot. így történt ez július 9-én is 15.25 körül, amikor a BX 36—03-as jelzésű 20-as autó­busz a 12-es megérkezésekor elindult. Szerencsére a mi so­főrünk ezt látva, megsajnálva az utasokat, versenyt „futva" a Budai vámnál megelőzte a csuklóst, és így mindenki át tudott szállni és továbbutazni. Tudjuk, hogy a Volán pontos menetidővel dolgozik, és az érintett autóbusznak nem az a feladata hogy minket be­várjon, de ezekben az esetek­ben úgy érezzük, hogy csupán csak másodpercek kérdése len­ne mérgelődésünk gyógyszere, vagy csak jóindulat kérdése? Kardos Ferenc és 250 aláíró Az elmúlt év decemberében tettük szóvá, hogy sok kellemetlenséget okoz a pécsi Tolbuhin út lakóinak a járda hiánya. December 4-én szervezett helyszíni bejárást a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat útkezelési osztálya. Akkor ígéretet kaptunk: idén megépül a járda. A napokban értesítettek, Ígéretüket teljesítették: az út nyugati oldalán elkészült az egykilomé- teres gyalogjáró. * Köszönet Szeretnék köszönetét mon­dani a Hotel Nyár kollégium valamennyi dolgozójának, akik nyaralásunk, pihenésünk ér­dekében nyugalmunkat óvták és szeretettel vettek körül. Mi, akik Pécsett az egész­ségügyben dolgoztunk és rok­kant nyugdíjasok vagyunk, a budapesti Egészségügyi Ott­honból jöttünk pihenni szak- szervezeti segítséggel. Nagyon jól éreztük magun­kat a szép városban és ezt nem felejtjük el. Oskó Mária és Vancsa Katalin. Budapest, Újvár u. 12.--------------- « Megvárt a sofőr 1985. június 27-én esős csü­törtöki napon kislányommal a belvárosba igyekeztünk. Az Építők szállója előtti busz­megállóba beállt a 10-es busz.' Mi még távol voltunk a megállótól, kislányom elkez­dett futni, én nem tudtam kö­vetni, mivel 10 évvel ezelőtt jobb felemre lebénultam, je­lenleg is mozgássérült va­gyok. A vezető kislányom fu­tását észrevette, és elég sokat várt ránk. A zuhogó esőben a bőrig ázástól mentett meg a gépkocsivezető figyelmessége. A busz forgalmi rendszáma BZ 11—95. Horváth Józsefné, Pécs, Páfrány u. 45/A. Ivóvíz nélkül Szűcs László írt Mólomból, az Alsó út 3-ból. Tulajdonkép­pen tizenkét gyermek érdeké­ben szól. A hat új házban ugyanis ennyi kisgyereket ne­velnek. A gondot persze nem a gyermeknevelés okozza a szü­lőknek, hanem az ivóvíz 'és a szennyvízelvezetés hiánya mi­att a sok betegség, táppénz, bosszúság. A mellettük lévő utcában építik a közműveket, ezek a házak azonban nem csatlakozhatnak, mint olvasónk írja, nincs terv, A munkát rö­videsen befejezik, az említett házak lakói továbbra is víz nélkül maradnak. A természetesen intézkedést, segítséget váró kérdéseikre a Pécs Városi Tanács építési osztályától a következő választ kapták: „A kiviteli tervek átvizsgálá­sa során kitűnt, hogy épületük víz- és szennyvízbekötése a jelenleg folyó fektetési mun­kákkal egyidőben sajnos nem végezhetők el. Terveinkben szerepel a málomi vízfolyás át­építése, amely során a patak egy zárt, fedett rendszerben folyik el az Alsó utca mentén. A zárt rendszer mélységének ismeretében tudjuk csak elvé­geztetni az önök épületeinek beköttetését. A patak átépíté­sének tervezése folyamatban van. Kérjük addig is szíves türel­müket és megértésüket." Vajon meddig? Jogi tanácsadó Kovács T. pécsi olvasónk mun­kaviszonya felmondásra kerül. Kérdése: a munka végzése alól mennyi időre lehet felmenteni? Az Mt. 27. § (3) bekezdése értelmében .a munkáltató a felmondási idő egy része, vagy annak teljes tartamára a dolgozót a munka végzése alól felmentheti. A felmentés tarta­mára a dolgozót átlagkeresete megilleti. Ha azonban a mun­káltató mond fel, új munka­hely keresése végett a dolgozó részére a munkaviszonyra vo­natkozó szabályban meghatá­rozott szabadidőt feltétlenül biztosítani kell. A munkaviszonynak a mun­káltató által történő felmon­dása esetén a kötelező felmen­tés időtartamát tizenöt-har­minc nap között a kollektív szerződés állapítja meg a fel­mondási idő mértékének fi­gyelembevételével. A munka alól a dolgozót kívánságának megfelelő időpontban, össze­függően vagy részletekben kell felmenteni. Abban az esetben, ha a dol­gozó a munkáltató felmondása esetén már a felmondási idő alatt, de a munkavégzés alóli felmentés előtt új munkahelyre kíván elhelyezkedni, a munkál­tató köteles a munkaviszonynak a dolgozó által megjelölt idő­pontban történő megszünteté­séhez hozzájárulni. A meg­szüntetést követő időre a dol­gozót munkabér nem illeti meg. (Mt. V. 26. § (3) bek.) A kötelező felmentés tarta­ma — ha a kollektív szerződés eltérően nem rendelkezik — egyhónapos felmondási határ­idő esetén tizennyolc nap, két­hónaposnál huszonegy nap, három hónapos esetén huszon­négy nap, négyhónapos vagy ennél hosszabb felmondási időnél harminc nap. Cs. J. olvasónk kérdezi, hogy a termelőszövetkezeti tag mikor jogosult öregségi járadék^? A 17 1975. (VI. 14.) Mt. sz. r. 151. §-ának előírása szerint öregségi járadékra a mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti tag akkor jogosult, ha a) hetvenedik, a nő a hat­vanötödik életévét betöltötte, b) legalább három év óta megszakítás nélkül tagja me­zőgazdasági szövetkezetnek, c) az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálód időt nem szerezte meg, vagy öregségi, rokkantsági, baleseti rokkant­sági nyugdíja, kivételes nyug­ellátása a mezőgazdasági szö­vetkezeti tagságon alapuló öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, d) rendszeres szociális jára­dékban nem részesül, és e) keresete, keresőfoglalko­zásból származó jövedelme az öregségi járadék összegét nem haladja meg. Nagy István pécsi olvasónk kérdése, hogy a lakónak milyen karbantartási kötelezettsége van? A lakásügyi jogszabályok ér­telmében a bérlő köteles gon­doskodni a) a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és be­rendezéseinek karbantartásá­ról, b) az elektromos vezetéknek és érintésvédelmi rendszerének a lakásban lévő fogyasztásmé­rőtől, illetőleg biztosítótáblától kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, a kapcso­lók és a csatlakozó aljak cse­réjéről, c) az épületben, az épület központi berendezéseiben, a Adó­egyeztetés A Pénzügyminisztérium El­lenőrzési Főigazgatóságának adóelszámolási irodája az el­múlt hetekben megküldte a kisvállalkozásoknak (polgári jogi társaságoknak, gazdasági munkaközösségeknek, vállalati gazdasági munkaközösségek­nek, szövetkezeti szakcsopor­toknak, sportegyesületeknek stb.) 1984. évi adófolyószám­lájukat. A múlt évi adófolyó­számla mellett az érdekeltek az adatok értelmezésére rész­letes tájékoztatót is kaptak. Az adófolyószámlák tartal­mazzák, hogy a kisvállalkozók múlt évi jövedelmeik után, be­vallásaik alapján február 15- ig mennyi adót fizettek, s ki- alakut-e többletük, vagy van-e adóhátralékuk. Az adóelszá­molási iroda szakemberei ké­rik a kisvállalkozókat, hogy az ügyintézés gyorsítása és egy­szerűsítése végett részletesen tanulmányozzák át a megkül­dött tájékoztatót. Amennyiben saját nyilvántartásuk s az adó- folyószámla adatai között el­téréseket tapasztalnak, ezt le­vélben közöljék az irodával. Ha személyesen fel kívánják keresni az adóelszámolási iro­dát, ezt hétfőn és kedden 15.00 és 18.00 óra, szerdán 8.00 és 13.00 óra, csütörtökön 13.00 és 16.00 óra között te­hetik meg. Azok a kisvállalkozók, akik nem kapták meg az adófolyó­számlát, szintén keressék fel ez Adóelszámolási Irodát Bu­dapesten a VI. kerület, Eötvös utca 23. szám alatt. Posta­fiók: 315. Irányítószám: 1893.--------------v--------------­L ehetne rögzített pad Nyugdíjas olvasóink fordul­tak hozzánk, hogy a meszes! iskolánál lévő auóbuszmegál- lónál nincs pad, pedig na­gyon jó lenne leülni, míg vá­rakoznak. A jó idő beálltával raktak ugyan ki padokat, de azok pár nap múlva eltűn­tek. . . A korábbi megállónál betonlábas ülőhelyek voltak, nem lehetne azokat áthelyezni az új megállóba, vagy ismét ilyet rendszeresíteni? közös használatra szolgáló he­lyiségekben és ezek berende­zéseiben, továbbá a lakásban és a lakásberendezésekben a saját vagy a vele együtt lakó személyek magatartása folytán keletkezett hibák kijavításáról és az eredeti állapot helyreál­lításáról, illetőleg a kár meg­térítéséről, valamint d) a lakás tisztántartásáról, e) a lakásberendezések fel­újításáról és cseréjéről, ha an­nak költségei teljes egészében a bérlőt terhelik. Nem köteles a bérlő a hibát kijavítani, ha azt elemi csapás vagy a bérbeadó mulasztása okozta. A lakás burkolatainak, ajtói­nak, ablakainak és berendezé­seinek karbantartása körében a bérlő kötelezettsége különö­sen : a) a hideg- és melegburko­lat javítása, szükség szerinti védő kezelése, b) a falak szükség szerinti festése (meszelése), c) a tapéta szükség szerinti cseréje, d) az ajtók, ablakok és a la­kásberendezések - bérbeadóra nem tartozó — szükség szerinti javítása és mázolása; ' e) a zárak, vasalások cseré­je.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom