Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)
1985-07-17 / 194. szám
6 Dunántúli napló 1985. július 17., szerda Zöldség a kiskertekben Kmmposzt Január l-től Az eddigi ár-és után- fizetés Nem kell a sertés? Mikor térnek át a minőségi átvételre? Lemérik-e a sertést átvételkor? Mit fizetnek érte? Mikor kapja meg pénzét a kistermelő? Sokasodnak a kérdések, ahogy kezd bizonyossá válni, hogy 1986. január 1-től országosan áttérnek a háztáji és kisegítő gazdaságok sertéseinek minőségi áttételére. Baranyában az Állatforgalmi- és Húsipari Vállalat már augusztus 1-én bevezeti a vágás utáni objektív minősítést — de csak „házi használatra". Saját maguknak minősítenek, hogy visszajelezhessék a kistermelőnek, milyen a' sertés minősége. Szó sincs arról, hogy kevesebb sertés kell. Tavaly 265 000 sertést vásároltak fel Baranyában a háztájiból. Idén is számítanak 250 000-re. A sertést úgy veszik át, mint eddig. Kint mérik és ott jelölik meg. A jelölés tetoválással vagy krotál iá - val történik. Ez teljesen megbízható. ,,A sertésért kifizetjük azt az árat a gazdának, amit eddig kopott a súly alapján — mondotta Brun József, a Baranya Megyei Áltatforgalmi- és Húsipari Vállalat igazgatója. — Január 1-től a benti minősítés után utánfizetés lesz. A lényeg tehát: a háztáji a jelenlegi minőségért azt az árat kapja, mint eddig. Ha jobb minőséget tudnak produkálni — s azt akarjuk, hogy a kistermelők által szállított sertések három éven belül érjék el a nagyüzemi átlagszintet — akkor 200—600 forint többletet is kaphatnak." A kistermelők a minősítésről maguk is meggyőződhetnek. Aki személyesen ott akar lenni, ott lehet. A termelőszövetkezetek vágóhídi megbízottakat foglalkoztatnak. Ezt a rendszert ki lehet terjeszteni a háztájira is. A szerződéskötések az árjóváhagyások miatt késnek. A vállalat termelőszövetkezetek és kutatóintézetek bevonásával foglalkozik azzal, hogy energia- és fehérjedúsabb takarmányt állítson elő a jobb hizla- lási eredmények érdekében. A fehérítést, mint már írtuk, törzskönyvezett kanok kihelyezésével is kívánják előmozdítani. Egy kan ára csupán 6000 forint. Termesztését- nem gazdasági értéke miatt javaslom elsősorban városunkban és megyénk védett fekvéseiben, hanem az érdekességet, a különlegességet- és szépet kedvelő kertbarátok figyelmébe ajánlom, akik örömet találnak szép bokrainak, egzotikus délszaki levegőt árasztó példányaiban és termésében. Környezetünkben az adriai fügék termeszthetők biztonsággal, melyek megtermékenyítés nélkül hozzák termésüket. Csak .nővirágokat nevelnek, amelyek Minden hulladékot gyűjtsünk össze, ami a házban és kertben szemétként jelentkezik, a leter- m.ett növényeket, a konyhai hulladékot és minden szerves anyagot, ami komposztálható. Az összegyűjtött anyagot, ha szükséges, aprítsuk fel metszőollóval, szecskavágóval vagy legkényelmesebben komposzt- aprító géppel. Az anyagokat ún. előtároló- ba gyűjtjük és gondoskodunk arról, hogy ne száradjon ki. Mihelyt összegyűlt a komposztprizma elkészítéséhez szükséges mennyiségű anyag, kezdhetjük annak építését. A prizma 1—2 méter széles és 1—1,5 méter magas. Oldalai háztetöszerűek. Méteres szakaszokban hosszabbíthatjuk tetszőleges távolságba. A prizma alapja a simára döngölt egyenV alamennyi háztáji tevékenység közül a legtöbb pénz most az an- góranyúlban van — állítja Vavika Tibor, a geresdlaki termelőszövetkezet föá I lattenyésztője. Neki elhihetjük — 234 angóranyulat tart otthon. — ’Most mindenki nyulász- kodni akar, mert látják, pénz van benne. De aki csak a pénzt látja, annak nem jön be semmi — fűzi hozzá a nyúlágazat vezetője, Müller János. Hihetetlen árat fizetnek most az angoranyapjúért: 60 dollár kilója. Érthető, hőszigetelése többszöröse a birkagyapjúénak, s négyszer köny- nyebb. A termelőszövetkezet is 4000 forintot kap érte. A geresdlaki tsz két éve kezdett foglalkozni angóra- nyulakkal. Ma törzsállományuk 240 anyából és 60 bakból áll. Négy vonalat tartanak. Ha a variációs lehetőségek kimerülnek, a Ceres cég az NSZK-ból újabb te- nyészanyagot szállít. Van egy 6000-es termelőállományuk, ebből 2000 kihelyezve a háztájiba.- Konjunktúrára új beruházásra létrehozni a nagyüzemben nem volna célszerű — mondja Drinóczy György, a pártvezetőség titkára, — s különben is ott állnak a régi paraszti istállók. Persze, jó lenne, ha ez a konjunktúra még legalább tíz évig eltartana. Tizenketten foglalkoznak a háztájiban angórával. A nagyüzemből kitelepítendő állományra féléves már az előjegyzés. Előnybfln természetesen a termeMSUvetkezet tagjai részesülnek. Általában 200-asak az állományok - ilyen méretűek beporzás nélkül érlelik be termésüket. Szép formájú, nagy és hosszú életű bokrokat nevelnek. Roppant igénytelen növény. Száraz, meszes, kavicsos talajon is jól díszük, nem igényel növényvédelmet és trágyázást, öntözés nélkül is megél. Egyedül a hidegre érzékeny. A 15 Celsius-foknái hidegebb teleken elfagy. Leghamarabb a vesszők csúcsi része, ahol az áttelelő serlegvirágzatok helyezkednek el, de súlyosabb fagykár esetén a gallyak, ágak getett talaj, hogy a mikroorganizmusok és giliszták a talajból behatolhassanak a prizmába, ill. visszahúzódhassanak. Alulra mindig durvább anyagokat terítsünk. A rétegeknél pedig a durvább anyagokat keverjük a finomabbakkal, melyek tömődésre, levegőtlenség- re hajlamosak. A szárazabb anyagot pedig a nedvesebbel. A prizmát kb. 30 cm-es rétegenként rakjuk fel. Minden réteg tetejére szórjuk rá az adalékanyagokat. Szarulisztből vagy toll-vér lisztből rétegenként 5—20 dkg-ot, vagy ha van szervestrágyánk, akkor abből minél többet, száaz istállók, ennyit lehet munka mellett ellátni. Az állományt mindenki maga tartja szinten. Húsz százalékos elhullással kell számolni, s a 90 százalékos betelepültség kötelező. Ezért 100 termelő nyúl után minden vállalkozó kap két törzsanyát és egy bakot. A nyúl évente négyszer fial és esetenként 4-5 utódot nevel. Kényes jószág: zaj- és huzatmentes helyet kíván és speciális ketrecet, ahol garantálható az abszolút tisztaság. A tápot a tsz biztosítja - a Hungangóra GT receptúrája szerint. Réti vagy lucernaszénát mindenki maga készít. Lucernaterületet a tsz bocsát rendelkezésükre. „A széna minőségére legalább olyan kényes az angó- ra, mint a higiéniára. A romlott nagy elhullást okoz - mondja Müller János. — Jó széna mindig legyen előttük." A vizet önitatókkal oldották meg. is képesek elfagyni egészen tőig. Ez történt az 1984—85-ös kemény tél alatt is, aminek következtében tőről roppant nagy növekedési erélyű hajtások fejlődtek. Ezek még ősz folyamán is növekedni fognak, így várhatóan teljes értékű serlegvirágzatokat nem fognak fejleszteni. Az ennyire visszafagyott bokroknál ne számítsunk 1986- ban termésre. A téli fagykár ellen takarással védekezhetünk, úgy is, hogy az összekötözött ágait gödörbe lehúzva takarjuk be, de legtöbbször elegendő csak a föld felszínén rögzíteni az ágakat, és úgy betakarni szalmával vagy a kertben összegyűjtött avarral, erre földet ré- tegezve. A virágzatok elhelyezkedése miatt nem metszük a fügét! Ha bokrunk már olyan magasra nőtt, hogy növekedését korlátozni kell, akkor váltakozva évente egy-egy ágát ifjítsuk rított baromfitrágyából 4—6 kg-ot, kőzetőrleményből, bazaltból kilónyit, meszet csak akkor, ha a komposztot savanyú kémhatású talajon alkalmazzuk, agyagos földet vagy bentonit ill. alginit újjnyi rétegben. Sózásszerűen szórjuk meg gilisztahumusszal és homokkal, majd az összes adalékanyagot villával keverjük be a rétegbe. Az adalékanyagok közül az állati eredetű nitrogén és az agyag nélkülözhetetlen. Miután így rétegenként felraktuk a prizmát, tetejét letakarjuk földdel és száraz fűvel az oldalait is, hogy a szelet, napot megfogja, a levegőt átA nyulat 75-85 naponként nyírják. Ez szakmunka, a tsz hatfős brigádja végzi villany nyírógéppel. A gyapjút mindjárt osztályozzák is. Elsőosztályú az 5 cm-nél hosszabb. Egy nyúl 3,5 évig termel, s évente 80 deka—1. kiló gyapjú várható. A kockázat nagy. Egy nyúl 1500 forint, a ketrec ára félőhelyenként 550. Vavika Tibort a kihelyezett 234 nyúl és ketrec után 400 000 forinttal terhelték meg az idén márciusban. Az összeget három év alatt kell visszafizetnie. Müller János 240 angórát vett át tavaly októberben. Nutriatenyészetét cserélte fel, pedig abban országos neve volt, és ‘7 színben kiállításra való gyönyörű prémeket állított elő. — Jó pénz van benne — mondja Müller János —, de ha rosszul csinálom, nagyot bukhatok vele. Igyekszünk jól csinálni. meg, számítva arra, hogy az ifjított ágak a beavatkozástól számított három év múlva fognak teremni. Célszerű a fügebokor felkopaszodását nem visszametszéssel redukálni, hanem a tősarjak nevelésével pótolni. Az áttelelt ép, babszem nagyságú serlegvirágzatok tavasszal gyorsan feljődésnek indulnak, a nyár folyamán fokozatosan gyarapszanak, augusztusban beérnek. Tavasszal a vesszők csúcsi részén hajtások is nőnek, melyeken új serlegvirágzatok jelennek meg, de ezek rendszerint nem érnek be még októberre sem, egy-két ágazatot kivéve. Gyorsan és könnyen szaporítható tősarjról és dugványozással. A lombhullás után felszedett tősarjakat célszerű cserépbe ültetve fagymentes helyen teleltetni, mérsékelt öntözéssel és tavasszal kiültetni engedve pedig szigeteljen, úgyhogy a prizma belsejében az egyenletes, kb. 18 C fokot tartsa a bomlás után. Az egész prizmának olyan nedvesnek kell lennie, mint a kicsavart szivacsnak, hogy a kézbe vett anyagot összeszorítva az ujjaink között nem csöpöghet a víz, elengedve viszont nem eshet szét, mert akkor száraz, s egyik sem jó. A jó komposztálási folyamat jele az, hogy a prizmák középpontja kb. 50—60 C fokra fel- melegszik. Ezt követően kb. 2 hét múlva a hőmérséklet kézmelegre csökken, s ez a kézmeleg kívánatos további 4—6 hétig. Egy idő után piros trágyagilisztákat találhatunk a halomban. Komposzthalmunk közben összeesik, a giliszták is eltűnnek, hogy helyüket a mikroorganizmusoknak adják át. Növényvédelem Hosszabb időig ható szórókét! Azoknak a kerttulajdonosoknak, akik üdülni mennek, a hosszabb ideig ható növényvédő szerek alkalmazását javasoljuk. A szőlőben a pe- ronoszpóra ellen a Ridomil Plus 50 WP, Miltox Special vugy más réz hatóanyag tartalmú szert. A levéltetvek, hernyók, burgonyábogár és más rovar ellen a Chinetrin 25 EC vagy a Decis 2,5 EC permetezését javasoljuk. Jelenleg a paradicsom és a burgonyaterületeken a burgonya-, illetve a paradicsomvész okozhat nagy kárt. A betegség járványszerűen teljesen leszárítja a lombozatot. A védekezés csak akkor eredményes, ha azt a betegség megjelenése előtt végeztük el. A felhasználható szerek közül a Dithane M—45, Ridomil Plus 5<T WP vagy Polyram Combi permetezését javasoljuk. A zöldségfélékben a bagolylepkék hernyóinak kártétele az egész megye területén észlelhető. Védekezéshez a Chinetrin 25 EC vagy a Decis 2,5 EC használható. Ugyanezek a szerek alkalmazhatók az almamoly és a szőlőmoly elleni védekezésre is. Az almamoly és a szőlőmoly tömeges lárvakelése július 20—25. között várható; A szőlőlisztharmat elleni védekezésnél ügyeljünk arra, hogy a reggeli, illetve késő esti órákban végezzük a permetezést, csak az előírt meny- nyiséget alkalmazzuk, egyszerre a keverhetőséget figyelembe véve kettő szernél ne keverjünk össze többet. Az óvórendszabályokra és az élelmezésegészségügyi várakozási idők betartására fokozottan ügyeljünk. végleges helyükre, még mielőtt a rügyfakadás bekövetkezne. Dugványozásnál ősszel kell megszedni a szaporítóanyagnak szánt vesszőket, melyeket fagymentes helyen nedves homokban tárolhatunk tavaszig, amikor 20—30 cm-es darabokra vágjuk és földbe helyezzük úgy, hogy felső végük 2—3 cm- nyire szabadon maradjon. Megfelelő öntözés mellett a dugványok' gyorsan fejlődnek és ősszel végleges helyükre ül- tethetők. Paks, Pécsvárad, Siklós, Villány és ezek környékének déli hegyoldalain, dombjain kertet művelőknek, kertészkedőknek szinte kötelező fügebokrot ültetni és ápolni, fügét érlelni. Tőlünk sokkal északabbra, — igaz kiegyenlített klímában — Londonban is a kertek gyakori ékessége a füge! Buzássy Lajos Egy kissé ■ ■■ I ■■ ■■ különös Egy csomó MÁV-menetjegyet küldött címemre egyik kedves olvasónk. Levelében azt írja, hogy a világon Magyarországon lehet legolcsóbban utazni (?). Arra hivatkozik, hogy a menetjegyeken ez olvasható: 20%-os, 33%-os, 50%-os menetjegy. Ezek szerint a vasúti arcképes igazolvánnyal rendelkezőknek csak a menetdíj 20, 33%-át kell megfizetniük. Levélírónknak igaza van. Menetjegyváltóskor viszont a menetdíjnak nem 33%-át, hanem 67%-át kell kifizetni. A jegyekről -valahogy lemaradt ez a szó: /.kedvezményű”. Az 50%- osnól e kitétel felesleges, de a többinél nem. * Pár nappal ezelőtt, egyik országos napilapunkban olvastuk a következőket: „A legkisebb kinőtte a négykerekű gyerekkocsit, s érettnek bizonyult egy háromkerekű biciklire. Egy kerékkel tehát több volt a családban." Akárhogy is számolgatom, a három kerék kevesebb a négynél. Lehet persze, hogy ebben a családban valóban egy kerékkel több van. * Ausztria borbotránnyal birkózik. Egyre több ország mondja le borrendelését, mert kiderült, hogy mintegy 30 ezer hektoliter olcsó burgenlandi asztali bort glikollal aszúvá „avattak". Most már a szú rághatja hordajaikat. Nálunk a szalámival fordított eset történt. A külföld Hamisított, Piros-fehér-zöld címkés szalámit hoztak külföldön forgalomba oly nagy mértékben, hogy a Terimpex — ötvösöm - „pert tett folyamatba" bizonyos cégek ellen. A Tudományos Magazin cikkírója a szalámihamisítással kapcsolatosan megjegyzi: „Mindmáig sikerült megőrizni az egyre jobb belföldi és más (olasz, román) eredetű árukkal szemben a magyar szalámi különleges hírnevét." Egy kissé különösnek tartjuk, hogy a cikkíró a belföldi szalámit - nem tartja magyarnak. * Július 5-én hangulatos riportismétlést láthattunk, hallhattunk a tévében Zolnay Lászlóról, a budavári szobrokat feltáró-régészről, aki a közelmúltban - úgyszólván munka közben — halt meg. Éppen ezért különösnek tartjuk a Rádió- és televízióújság műsort méltató szövegét: „Most fejezte be önéletrajzi kötetének írását." Jó regényeim volna: „A holtak néha visszajárnak"- jelen esetben önéletrajz- írásra. * Dr. Vöröss László Zsigmond martonvásári olvasónk a következőkre hívja fel a figyelmünket: Tolnai Kálmán, egy Fejér megyei fegyenctelep igazgatója, Vadhús- és halételek című könyvében (Népszava kiadás) olyan madarak elkészítését ismerteti, amelyek védettek. Csak néhányat ezek közül! Ilyenek: túzok = 50 000, nyári lúd = 10 000, császármadár = 30 000, fürj = 1000, cigányréce = 1000, kanalas réce = 1000, fenyvesmadár=csonttollú madár — 500, fenyőrigó = 500 forint eszmei értékű. „Miért kell ilyen recepteket közölni? Mi az értelme? A madárvédelem megfricskázása? Tudatlanság?" — teszi fel a kérdéseket- joggal — olvasónk. Tóth István dr. Gy ü m ö I este r m esztés korszerűen Tóth Attila Hatvan dollár egy kiló gyapjú Angórák a háztájiban Vavika Tiborné és lánya Petra, a geresdlaki nyulászatban. Fotó: Läufer L. Dr. Frank József Füge
