Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)
1985-07-17 / 194. szám
1985. július 17., szerda Dunántúli napló 3 Lelki beszélgetések J úlius 9-i ülésén a megyei NEB munkájának megvitatását tűzte napirendre az MSZMP Baranya Megyei Végrehajtó Bizottsága, hiszen a testület előtt tevékenységük beszámoltatása elég régen, 1979-ben történt meg legutóbb. Azóta több központi határozat, törvénymódosítás erősítette meg a népi ellenőrzés jelentőségét, szerepét az állami szeryek rendszerében, hangsúlyozva társadalmi bázisának, jellegének további erősítését. A végrehajtó bizottság megállapíthatta, hogy a NEB munkája az utóbbi években tervszerűbben kapcsolódik megyénk párt- és tanácsi testületéinek tevékenységéhez. Több társadalompolitikai kérdéssel foglalkozó vizsgálatuk, vagy a szélesebb körben hasznosítható tanulságok közzététele jól segítette a területi tervek készítését, a vezető testületek határozatainak és állás- foglalásainak megalapozottságát. A NEB munkája a megyében két fő tevékenységi területre osztható: a tervezett téma- és célvizsgálatokra, valamint a közérdekű bejelentések és panaszok intézésére. Témavizsgálatok Fontos változásként értékelhető, hogy a témavizsgálatok száma az utóbbi években a kívánt minőségi munkát javította. Éves ellenőrzési terveik készítésében arra törekedtek, hogy vizsgálataikban olyan témák szerepeljenek, melyek valóban reális politikai, társadalmi, gazdasági igényeket fejeznek ki. Ezért igyekeznek az áltatni, társadalmi, érdekvédelmi szervek javaslatait jobban figyelembe venni. Ezt segítik a velük évente rendszeresen 'megtartott koordinációs tanácskozások. A vizsgálatok hasznosulása a korábbiakhoz képest javult, szélesebb körű és hatásosabb lett. Több javaslattal éltek országos szervek és főhatóságok felé, a vizsgálatok alopján intézkedéseket kezdeményeztek; például jogszobályok módosítása, joghézagok pótlása, gazdasági ösztönzők és szabályozók célszerű módosítása, az energiagazdálkodós korszerűségét szolgáló intézkedések, a másodállások és mellékfoglalkozások létesítésének, a munkaerő-gazdálkodás újraszabályozása területén. Vizsgálataik eredményei alapján az kilétéA megyei NEB munkája Jobban hasznosulnak a vizsgálatok megállapításai Nem megfelelő a belső ellenőrzés Nagyobb gondot az utóellenőrzésekre! flz értekezlet lélektana Magatartástudomány és számítógép a vezetésben kés szerveknél fegyelmező jellegű intézkedéseket is kezdeményeztek. Évenként általában 20—25 fegyelmi felelősségre- vonást, 10—15 szabálysértési, 5—6 kártérítési és néhány esetben büntető eljárást javasoltak. Több esetben kezdeményezték pénzügyi, gazdasági, hatósági, illetve törvényességi felügyeleti vizsgálatok végzését. A tapasztalatok azt igazolják, hogy javaslataik alapján, vizsgálataik tapasztalatait hasznosítva, sok helyen érdemi intézkedések születtek, melyekről a NEB megfelelő testüle- leteit rendszeresen tájékoztatták. A megyei NEB vizsgálatait és javaslatait úgy is igyekeztek hasznosítani, hogy azok egy részét megküldték a megye országgyűlési képviselőinek, akik azokat eredményesen tudták felhasználni a választókerületi munkájukban, esetenként a parlament vitáiban. Bejelentések A NEB megyei bizottságaihoz évente általában 160—200 közérdekű bejelentés, 80—90 panasz érkezik. A lakossági bejelentések és panaszok általában tárgyilagosak, viszonylag kevés köztük a rosszindulatú, vagy a rágalmazó jellegű. Többségüket azért írták, mert mulasztásokat, visszaéléseket tapasztaltak, esetleg egyéni ügyeik intézésével nem voltak megelégedve, illetve az általuk jelzett gondog megszüntetése és a felelősség érvényesítése véleményük szerint nem volt megfelelő. Sajnálatos, hogy még a jogosnak minősíthető bejelentések között is elég sok a névtelen. Évenként viszonylag magas a vezetői beosztással való visszaélés, a lakásgazdálkodás vélt torzulásait, a társadalmi tulajdon megkárosításával, a gazdálkodási, pénzügyi és bizonylati fegyelmet sértő magatartással kapcsolatos bejelentés. Sokan teszik szóvá a nem megfelelő minőségű áruk forgalmazását, a garanciális felelősség hiányát, a többletszámlózásokat, súlycsonkításokat, a fogyasztók érdekeinek megkárosítását. A gazdaságirányítás rendszerének korszerűsítése, a gazdálkodó szervek önállóságának jelentős növekedése igényli a belső ellenőrzés munkájának hatékonyabbá tételét. A tapasztalatok szerint e munka egyes gazdálkodó egységeknél nem kielégítő. Az ellenőrzés szervezete, módszerei, hatékonysága nincs összhangban a növekvő követelményekkel. A NEB a maga eszközeivel igyekszik javulását a párt társadalmi és gazdasági szervekkel együttműködve segíteni. A VB állásfoglalása A végrehajtó bizottság arra hívta fel a NEB figyelmét, hogy a megyében továbbra is tekintse fontos feladatának a közhangulatot befolyásoló, a közérdeket sértő folyamatok rendezésében való részvételét, a dolgozók közérdekű bejelentéseinek és panaszainak intézését, a törvények, rendelkezések betartásának ellenőrzését, a gazdálkodó szervek, intézmények, állampolgárok jogszabályba ütköző cselekedeteinek visszaszorítását. A szakmai színvonal emelésével, a népi ellenőrzés munkamódszereinek továbbfejlesztésével javítható a realizáló munka hatásfoka. Nagyobb gondot kell fordítani az utóellenőrzésekre. Az eddiginél szélesebb nyilvánosságot lehet biztosítani az ellenőrzések során feltárt pozitív tapaszalatoknak. Az intézkedésekről, a felelősségrevo- násokról az érintett közösségeket, a lakosságot jobban lehet tájékoztatni. Az esetleges párhuzamosságokat kiküszöbölve jobb együttműködésre, nagyobb összehangoltságra van szükség a NEB és a különböző ellenőrzést végző szervek között, kölcsönösen hasznosítva a tapasztalatokat. A még eredményesebb munka szükségessé teszi a népi ellenőrök képzését, továbbképzését. Több fiatal munkást, értelmiségit, szakembert lehet a jövőben bevonni a népi ellenőrzés munkájába. M. E. Ha azt a szót kimondjuk, hogy értekezlet, legtöbbünknek ilyen szavak jutnak eszébe róla: kávé, cigarettafüst, unalom, menjünk már haza... Úgy tűnik, hogy az értekezletek szervezeti, emberi-pszichológiai kultúrája és ezzel együtt a hatékonysága nálunk ma meglehetősen alacsony. Pedig az értekezlet nagy anyagi és erkölcsi felelősséggel felruházott szervezetek működésének fontos fóruma: a szervezet gondolkodó agya. Nagyon keveset tudunk azonban arról, hogy milyen tényezők határozzák meg ennek, az emberekből álló „agynak” a működését. Csak gyaníthatjuk, hogy milliós nagyságrendű, akár téves döntések múlhatnak azon, hogy az értekező vezetői testületek gondolkozásában, kommunikációjában zavarok vannak — a résztvevők legjobb szándéka ellenére is. Az értekezletek tipikus zavarjele például, hogy sokszor a megtárgyalandó problémákon keresztül üzennek egymásnak a haragban levő termelésirányítók, máskor tisztázatlan fogalmak bábeli nyelvzavarán keresztül „tárgyalnak" arról, hogy mik is a mi szervezetünk alapvető céljai, miközben a felszínen a beruházási hányad és a nyereség arányáról vitatkoznak. Sokszor a vitapartnereink valóságosan nem is létezőek, fantomok. Olyan felfogást" és véleményt tulajdoníthatunk vitapartnereinknek, amelytől az ő igazi vélemnéyük távol áll — csak egyikünk sincs abban a helyzetben, hogy a kommunikációs zavarokat észlelné. Rendszerint csak azt érezzük, valami nincs rendben, a munkánk nem hatékony. A szervezet működésének, a szervezetekben levő információáramlásnak csak egyik, de nagyon lényeges csomópontja az értekezlet. A nehezebb gazdasági körülmények nyomása egyre inkább arra tereli a vállalatok vezetőinek figyelmét, hogy továbbfejlődésének lehetőségét a saját szervezetének, emberi erőforrásainak fejlesztésében keresse. A kutatások szerint a szervezetfejlesztés lehetőségeiben óriási fejlődési tartalékok rejlenek. Néhány hazai vállalatnál a magatartástudományokra (pszichológia, szociológia) elapozott szervezetfejlesztési módszerekkel 30—40%-os termelésnövekedést is el lehetett érni, amelynek alapjául szolgáló szervezeti, emberi közér- zetjavulós értéke nyilvánvalóan ennél is nagyobb, bár pénzben nem kifejezhető. Az Ipargazdasági Intézetben folytatott vizsgálatok azt valószínűsítik, hogy már az értekezletek és a testületi döntés minőségének javulása önmagában is serkentheti a szervezeti hatékonyság növekedését. Ebben az intézetben működik az a szervezetfejlesztési team, amely nemrég kidolgozott egy értekezletkultúrának nevezett kísérleti módszert. Ez egy személyi számítógéppel segített értekezletfejlesztési programot tartalmaz. A pszichológus sajátos szerepben, konzultánsként segíti a megbeszélés folyamatának értékelését, vagyis a tényleges tartalmi kérdésekbe, döntésekbe nem szól bele. Az értekezleten elhangzottakat — adatokat és véleményeket — számítógépbe táplálja. A gép lépésenként értékeli a vélemények alakulását, és a tanácskozás végére kirajzolja, hogy ki milyen súllyal vett részt a végső, közös döntés kialakításában. Egyidejűleg minden egyes résztvevő írásbeli és számszerű visszajelzést kap arról, hogy a vita során hogyan és milyen hatásra változtatta meg a véleményét. A módszer akkor igazán hatékony, ha több alkalommal is megismétlik. Eredményeként a döntéshozó testület kommunikációs hatékonysága fokozatosan fejlődik, a megbeszélések rövidebbekké, az addig rejtett csoportviszonyok világosabbá válnak, a félreértések megszűnnek. A tavaly kidolgozott kísérleti módszert több fórumon is sikerrel alkalmazták és a szakértők, elsősorban az „értekezlettan- ban" járatlanok, így többek között a leendő vállalati tanácsok munkájának elősegítésére ajánlják. (A számitógépes program néhány hete közvetlenül is elérhető a termelő vállalatok számára, az Ipargazdasági Intézettől szolgáltatásként rendelhető meg.) A közeljövőben elklszül egy újabb programcsomag is, amely szűkebben vett vitatkozási kultúránkról ad majd gyors és kézzelfogható helyzetjelentést, a számítógépes visszajelentés segítségével pedig a fejlesztés lehetőségét. Nem kétséges, hogy a korábban gyanakodva fogadott pszichológia mindinkább a termelés közvetlen segítőjévé válik, felszabadítja a különböző munkacsoportokban rejlő tartalékokat, az emberi kreativitás feleslegesen eltékozcrlt erőit. Legalábbis ott, ahol a vezetés önmaga megújítására is törekszik. Dr. Telkes József A családban látszólag minden rendben van ] Csellengő gyermekek Képújság a bányaüzemben Számítógéppel szerkesztett és vezényelt képújságot helyeztek üzembe a Tatabányai Szénbányák nagyegyházi bányaüzemének felolvasótermében, ahol munkakezdés előtt a bányászok összegyűlnek. Színes képernyőjéről tájékoztatást kapnak a legfontosabb jüzemi, vállajati eseményekről, a széntermelés alakulásáról, s egyéb őket érdeklő kérdésekről. Ha a kezdeményezésnek sikere lesz a bányászok körében, akkor a vállalat más üzemeiben is rendszeresítik a képújságot. Hetven gyermek. Ennyi nevet sorolt fel a pécsi Fehérhegyi Általános Iskola igazgatója a gyámügynek, jelezve, hogy akiket említ, feltétlenül alapos napi felügyeletre, ellátásra szorulnak, mert nem tanulnak, csavarognak, mert napközben otthon nincs ki enni adjon nekik. Amit az iskola és a hatóság együtt tehetett, megtették: napközibe vették ezeket a gyermekeket. Még olyan áron is, hogy néhány szülőt kötelezni kellett arra, hogy napközibe járassa a gyermekét. Veszélyeztetett gyermekek. A kifejezést hallva az ember rögtön az alkoholista, munkakerülő, brutális szülőktől szenvedő gyermekekre gondol. Az esetek többségében sajnos ez ma is így igaz, ám úgy tűnik, hogy ez a fogalom az utóbbi időben egyre tágabb értelmet kap, s a veszélyeztetett gyermekek száma egyre növekszik. Számos példa akad ugyanis arra, hogy a tisztességesen dolgozó, nem iszákos szülők gyermekei is kerülhetnek nehéz helyzetbe. Nem is oly rég történt, hogy egy védőnő kereste fel a Pécs Városi Tanács V. B. Hivatalának gyámügyi csoportját a következő esettel. Egy 10 éves kislány minden reggel óvodába kíséri 'két kisebb testvérét. Egy reggel egy szabadon kószáló farkaskutyával találkoztak. Jóllehet, a kutya nem bántotta őket, ám attól, hogy ugatott és nem tágított a közelükből, a három gyermek nagyon megijedt, és összebújva sírtak, si- kítoztak. A gyámügyesek megkeresték az édesanyát, aki sírva magyarázta, hogy egyedül neveli a három gyermekét, reggel hatra jár dolgozni, s fél, hogy ha az idő miatt más munkára kéri . magát, kevesebb lesz a fizetése. Azóta a gyámügy a munkahelyi szakszervezettel megoldotta ezt a gondot. Ugyancsak egyre gyakoribb, hogy a plusz munkát vállaló szülők gyerekei sokszor késő estig az utcán csavarognak, vagy társakat invitálva — a szomszédokat zavarva — a lakásban hangoskodnak. A közelmúltban a Sarohin tábornok úti egyik tízemeletesből telefonált egy olvasónk, ezért, hogy tanácsot kérjen. Mint mondta, a felettük lakók hétköznap este 10, fél 11 körül érnek haza. Addig egyedül van a lakásban a két gyermekük, a 12 és 14 éves fiuk.. Rendre felhívogatják a barátaikat, bekapcsolják a magnót és bömböltetik. A 'hazaérő szülők ugyan véget vetnek a magnózásnak, de a feleség gyakran ilyenkor kezd mosni. . . Egyszer már kérte őket, hogy változtassanak az esti hangoskodáson, de hiába. Azt sem érti, hogy a többi kamasz szüleinek nem hiányoznak esténként 10 óra -körül a gyerekeik? A gyámügyi segítés lehetőségei nagyrészt ismertek. Állami gndozásba vétel, segélyezés, patronálás. Az elsőhöz csak akkor folyamodnak, ha valóban kilátástalan a gyermek helyzete. A segélyezés az anyagi gondokkal küszködő családok helyzetén segít. A tapasztalatok szerint azonban a szülők egy része még ezt sem a gyermekére. hanem italra, egyéb élvezeti cikkre fordítaná. Ezért Pécsett két év óta csak ruhaneműre és élelmiszerre beváltható vásárlási utalványokat adnak, amelyeket a Konzum Áruházban lehet beváltani. Számos alkalommal látták, hogy a pénztárosok habozás nélkül kiemelték a kosárból az italt, a cigarettát és élelmiszerre cserélték. Ugyanakkor a betegség, vagy más ok miatt megszorult jóérzésű családok szégyellnek segélyt kérni. Mint ahogy azt is szégyellik, ha nem anyagi, hanem más jellegű gondjaik vannak a gyermekeikkel. Épp ezért lenne nagyon fontos, hogy helyettük, *de értük a munkahely, a szomszéd, az ismerős kopogtasson a gyámügy ajtaján! T. É. part for unnom