Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1985-07-16 / 193. szám

e Dunántúli napló 1985. július 16., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat! A bedolgozók foglalkoztatásáról Az utóbbi időben megnőtt a bedolgozói munkaviszonyra vo­natkozó kérdések száma. így célszerűnek tartjuk a legfonto­sabb tudnivalók ismertetését. Hatályos rendelkezéseink szerint bedolgozói munkavi­szonyt minden munkáltató, be­dolgozói szövetkezeti tagsági viszony keretében foglalkozta­tó szövetkezet létesíthet. Bedolgozóként foglalkoztat­ható minden olyan személy, aki a munkajogi szabályok szerint munkaviszonyt, illetve a szövet­kezeti jogszabályok szerint szö­vetkezeti tagsági viszonyt léte­síthet. Bedolgozói munkaviszony, il­letve bedolgozói tagsági vi­szony olyan önállóan végezhe­tő fizikai vagy nem fizikai mun­kára létesíthető, amelyre a tel­jesítménykövetelmény munka­norma formájában, illetőleg más mennyiségi vagy minőségi mutatókkal meghatározható. A bedolgozói munkaviszony — írásban — határozott vagy határozatlan időre, illetőleg meghatározott munka elvégzé­sére létesíthető. A munkáltató és a bedolgo­zó a bedolgozói munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti. A határozatlan időre létesí­tett bedolgozói munkaviszonyt mind g munkáltató, mind a be­dolgozó tizenöt napos határ­idővel felmondhatja. A munkáltatónak a felmon­dást írásban kell közölni. A munkaviszonyban (munka- végzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony­ban) álló dolgozóval bedolgo­zói jogviszony a munkavégzés­re irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó szabályok betartásá­val létesíthető. A további bedolgozói jogvi­szony létesítését a dolgozónak a munkáltatónál be kell jelen­teni. A jogszabályi előírások értel­mében a bedolgozó munkáját a saját, illetőleg a munkáltató által biztosított eszközökkel, ön­állóan, a munkáltató közvetlen irányítása nélkül végzi. Munká­jához a vele közös háztartás­ban élő személyek segítségét is igénybe veheti. A munkavégzés helye a be­dolgozó személyi igazolványá­ba bejegyzett állandó, illetve ideiglenes lakása vagy a meg­állapodásban meghatározott telephely. Ez utóbbi nem lehet olyan munkahely, ahol a munkálta­tóval munkaviszonyban, tag­sági viszonyban álló dolgozók végzik munkájukat. A munkáltató a munka tel­jesítésének helyén időszakon­ként ellenőrzést tarthat, és a kiadott feldolgozandó anyag, termelési eszköz kezelésére, tá­rolására előírásokat adhat. A határozatlan időre létesí­tett biztosított bedolgozói mun­kaviszony felmondása esetén a felmondási időre a munkavi­szonyban lévők felmondási ide­jének megállapítására vonat­kozó szabályok az irányadók azzal az eltéréssel, hogy az ti­zenöt naptól három hónapig terjedhet. A felmondási idő megállapításánál a munkavi­szonyban töltött és a bedolgo­zókra vonatkozó jogszabályok­ban meghatározott időket kell figyelembe venni. A munkáltató felmondása esetén új munkahely keresése céljából a biztosított bedolgo­zót a munkavégzés alól tizenöt napra fel kell menteni. Ezen időre átlagkereset jár. A munkáltató nem szüntet­heti meg felmondással a biz­tosított bedolgozói munkavi­szonyt az alábbi időtartam és az azt követő tizenöt nap alatt: a) sor- vagy tényleges ka­tonai szolgálat, b) keresőképtelenséggel já­ró betegség, legfeljebb azon­ban a keresőképtelenség el­ső napjától számított egy év, gümőkóros megbetegedés esetén két év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalko­zási megbetegedés miatti ke­resőképtelenség alatt a táp­pénzre jogosultság teljes ide­je, c) a terhesség és a szopta­tás, a szülést követő hatodik hónap végéig, d) a biztosított bedolgozó nő férjének sorkatonai szol­gálata. Csők különösen indokolt esetben mondható fel a bizto­sított bedolgozói munkaviszony az Mt. 23 §-ában meghatáro­zott esetekben. A most ismertetett tilalmak, illetve korlátozások nem alkal­mazhatók, ha a) a munkáltató a biztosí­tott bedolgozók foglalkozta­tását teljesen vagy abban a helységben levő részlegét, ahol a dolgozó lakik, meg­szünteti vagy hat hónapot meghaladó időn át szünetel­tetni kívánja, b) a biztosított bedolgozó munkaviszonyban áll vagy nyugdíjra, illetőleg a csök­kent munkaképességű dolgo­zók részére megállapított rendszeres szociális járadék­ra, illetve szociális segélyre jogosult. ! Az előírások értelmében a bedolgozónak kiadható mun­kamennyiséget a kollektív szer­ződésben, illetőleg a munka­ügyi szabályzatban kell szabá­lyozni. Ez azonban negyedéves átlagban nem haladhatja meg a munkaviszonyban (tagsági viszonyban) álló dolgozókra meghatározott tör­vényes munkaidőben — és a kollektív szerződésben megen­gedett túlmunka keretében — elvégezhető munka mértékét. A kiadható munkamennyiség több bedolgozói jogviszony esetén sem haladhatja meg a fentebb írt mértéket. A munkáltató és a bedolgo­zó írásban megállapodhat ab­ban, hogy a) a munkáltató bizonyos munkamennyiséggel a bedol­gozót rendszeresen ellátja, b) a bedolgozó pedig az igényelt mértékben és elő­írásoknak megfelelően, rend­szeresen munkát végez, (biz­tosított bedolgozó). A megállapodást legalább olyan mennyiségű munka el­végzésre kell megkötni, amely­nek teljesítése esetén a bedol­gozó keresete negyedéves át- logban eléri a jogszabályban meghatározott minimális havi munkabér felét. Abban az esetben, ha a mun­káltató a most ismertetett a) pontban megjelölt munkameny- nyiség biztosítósát elmulasztja, a biztosított bedolgozót a meg­állapodásban erre az esetre meghatározott összegű munka­díj illeti meg, Ez nem lehet ke­vesebb, mint a társadalombiz­tosítás fennállásához szükséges kereset összege, (havi 500 Ft). Alap és pótszabadság illeti meg a biztosított bedolgozót a munkaviszonyban (tagsági vi­szonyban) állókra vonatkozó szabályok szerint. A pótszabadság a munkavi­szonyban (tagsági viszonyban) és a 10 1981. (IX. 29.) MüM sz. r. 24. § szerint figyelembe vett bedolgozói jogviszonyban töltött idő alapján jár. A szabadság idejére átlag- keresetet (átlagos munkadíjat kell fizetni. A szabadság kiadására és számítására a munkajogi (szö­vetkezeti) szabályokat kell meg­felelően alkalmazni. A- bedolgozót a naptári év­ben elért teljesítménye alap­ján megillető szabadságot a következő naptári évben kell kiadni, illetőleg a bedolgozói jogviszony megszűnésekor pénz­ben kell megváltani, S. A. Az autópálya-használat pénzbe kerül Jő tanácsok autós turistáknak Az országhatáron túli autós­kirándulásnál a „H” betű, az orszógjelzés felragasztása az utolsó lépés, ezt megelőzően fel kell készülni, sőt a gépkocsit is fel kell készíteni az útra. Meg kell vizsgálni az autós úti ok­mányokat, a jogosítványt, va­lamint a forgalmi engedélyt. Két tanú aláírásával hitelesített meghatalmazás szükséges ak­kor, ha nem a tulajdonos uta­zik a gépkocsival. Sokan nem tudják, hogy a Magyarországon érvényes veze tői engedélyeket Európa orszá­gaiban elfogadják. A gépjár művek műszaki állapotára ugyanez vonatkozik, bár kiseb: nagyobb külföldi túrára minden vonatkozásban max: mólisan ió állapotú gépkocs val érdemes elindulni. Időben tájékozódni kell, hogy az uta zás során éintett országokban merre található a magyar kó vétség. A szocialista országokba utazók üzemanyag-költségre a reális kereteken belül korlátla nul válthatnak ki külföldi fizető eszközt. Nyugati útnál a turis­taútlevéllel utazó autótulajdo nosok 6500 Ft értékben, uta saik pedig ( a 14 éven alul gyermekek kivételével) tovább 1900 Ft-nak megfelelő konver­tibilis valutát kaphatnak üzem­anyag-vásárlásra. Érdemes megjegyezni, hogy az érvényes vámrendelkezések szerint tar­talékkannában üzemanyagot az országból kivinni tilos. A friss benzinárakról a nyugati utak előtt közvetlenül érdemes érdeklődni. A benzinkúthálózat általában sűrű. Franciaország­ban a fővárosban és vidéken, valamint olyan helyeken, ahol kevesebb a benzinkút, az árak magasabbak. Automata kutak­nál tízfrankos bank­jegyekkel lehet tankol­ni. Az NSZK-ban az autópályá­kon magasabbak az üzem- anyagárak. Olaszországban a kevésbé forgalmas helyeken 12.30 és 15.30 között, valamint este 8 órától reggel 7 óráig zárva vannak a kutak, önki- szolgáló kutaknál 1000 és 10 ezer lírás bankjegyeket lehet használni. Az olasz határátke­lőhelyeknél konvertibilis valu­táért (a líra kivételével) ked­vezményes utalványcsomagot vásárolhatnak az autósok. A csomagok ára a mindenkori benzináraktól függ, de a ked­vezmény minden esetben 187 líra literenként. Az egyik cso­mag a Pacchetto Italia Olasz­ország egész területére, míg a másik, a Pacchetto Italia Sud Dél-Olaszországban felhasz­nálható szuper benzinjegyeket tartalmaz. Svájcban kantonon­ként eltérő áron lehet benzint vásárolni. A MIX feliratú ku­taknál nem benzin—olaj, ha­nem különféle oktánszámú benzinek keverékét szolgálják ki a kutasok. Az autópályák használatá­ért Európában sok helyen kell fizetni. Jugoszláviában az E5, E93, E94, és E96 jelű autópá­lyák használatáért kell fizetni, míg Ausztriában csupán egy­két helyen. Franciaországban általában a lehajtás előtt kell fizetni. Olaszország és Spa­nyolország autópályái zömmel díjkötelesek, Svájcban vala­mennyi autóút, illetőleg autó­pálya használatáért kötelező fizetni. Törökországban az Iz­mir— Kirazliyalj szakaszon kell leróni az útadót. A biztonsági övét az ola­szok és a románok nem írják elő kötelezően, Lengyelország­ban és Spanyolországban csu­pán lakott területen kívül, a többi európai országban min­denhol kötelező használni. Ha valaki külföldön lesz közleke­dési baleset részese, ha egy mód van rá, ragaszkodjon rendőri heyszíneléshez. Bármi­féle nyilatkozatot, elismervényt csak akkor írion alá, ha azt egyértelműen megérti. Sérülés, vagy műszaki hiba kijavításainak költségeire hi­tellevelet lehet az Autóklub irodákban beszerezni. A szoci­alista hitellevél 3000 Ft, az AIT hitellevél 300 svájci frank ér­tékű valuta hitelfedezetet nyújt, amit hazatérés után kell fo­rintba kifizetni. Bércesi György Vigyázzunk gyermekeinkre! Az iskolai szünettel meg­növekszik a közlekedésben résztvevők száma. Olyan személyek kerülnek a forga­lomba, akiknek szándéka, cselekvése egyaránt kiszá­míthatatlan. A gyermekbal­esetek megelőzése fokozott figyelmet követel a felnőt­tek részéröl. Különösen ve­szélyes helyek lehetnek a játszóterek környéke, a be­láthatatlan útkereszteződé­sek, parkok melletti utak. Ismert szólás: „Gurul a labda — fut a gyerek!” Ilyenkor a jármű vezetője csak azonnali lassítással vagy megállással tudja sok estben megelőzni a tragé­diát. A gyermek nem képes felfogni cselekvésinek ve­szélyességét, erről megfe­ledkezve merül el a játék örömeiben. Szülei általában dolgoznak, felügyelete nincs megoldva. Legalább ennyire veszé­lyes a felügyelet nélkül ke­rékpározó gyerek. Kiszámít­hatatlanságát fokozza az a körülmény, hogy olyan jár­müvei vesz részt a forga­lomban, ami külön egyen­súlyozást kíván. Szabólyis­merete is kevesebb, mint a közlekedés többi résztvevő­jének. Éppen ezért nem szabad a velük való talál­kozáskor türelmetlennek lenni a gépjárművezető­nek. Mellőzni kell a köz­vetlen közelben adott hang­jelzést, mert az nem óvja a kerékpáros biztonságát, ha­nem riadalom keltésével éppen növeli a baleset be­következésének valószínűsé­gét. Javasoljuk a szülőknek, hogy 12 éven aluli gyerme­küket csak akkor engedjék kerékpározni az utakon, ha felügyeletük kellően megol­dott. Fokozott figyelmet igényel azoknak a járművezetőknek a forgalomban való részvé­tele, akik érzékenyen rea­gálnak a meteorológiai vál­tozásokra. Ilyenkor saját problémái (fejfájás, fülzú­gás, stb.) elvonják figyelmé­nek egy részét a vezetéstől, ezzel a vezető maga is ve­szélyeztetővé válik. A nyári közlekedésünket is jelle­mezze a türelem és a figye­lem. Együtt, egymásért a balesetmentes közlekedésért! MKBT A. 6C1 A gondatlan autózás örömét nagyon elronthatja egy várat­lan defekt. A hibás kerék le­emelése gyorsan megy, ám an­nál tovább tart a pótkerék sze­relése. Könnyebben tehetjük ezt meg, ha kerék helyreeme­léséhez koracélból egyszerű emelőt készítünk olyan méret­ben, mint ahogy az rajzunkon látható. STOP Személygépkocsikhoz gumiköpenye­ket árusítanak az Autóker pécsi boltjában: a napokban nagyobb mennyiségű gumi érkezett 155X13- as méretben Romániából és az NDK-ból acélradiál és rádiói kivi­telben. Forgalomkorlátozás. A 6-os sz. fő- közlekedési úton, a mecseknádasdi kapaszkodcsávnál útszűkülettel és sebességkorlátozással, az 58-as sz. úton július 20—21. között az 1,5 ki­lométer szelvényben sebességkorlá­tozással, útszűkülettel, a 67-es sz. úton Boldogasszonyfa és Antalszál- lás között sebességkorlátozással és félpályás útlezárással számoljanak az arra közlekedők. Huszonhárom baleset. Az elmúlt héten 23 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt a megyében, kaptuk a tájékoztatást a Baranya megyei Rendőr-főkapitány­ság közbiztonsági és közlekedési osztályától. Kilenc súlyos, tizennégy pedig könnyű kimenetelű volt. Hibakeresés az autóban Bármilyen kevés műszaki ér­zékkel bírjon is valaki, a leg­egyszerűbb hibákat önmaga behatárolhatja, még ha meg­javítani nem is tudja. Alap­szabály, hogy ne fogjunk ad­dig semmilyen szereléshez, míg nem tudjuk, hol a hiba. Helytelen módszer minden ok nélkül szétszerelni a porlasztót vagy a gyújtóberendezést — a hiba keresése céljából. Már az üzemzavar jelentkezésekor kö­vetkeztethetünk a hiba okára. Ha a motor üzemében zavarok jelentkeznek, próbáljuk meg kihúzni a szivc^tót. Ha kedve­zően reagál erre a motor, való­színűleg benzinadagolási za­varok állnak fenn a porlasztó­nál, vagy a benzinszivattyúnál (az ún. AC-pumpánál). Amennyiben a szivató hasz­nálata mellett a motor tartó­san üzemel — nemcsak néhány másodpercig —, akkor valószí­nűleg a főfúvóka szennyező­dött el, és a szivatón keresztül kap többé-kevésbé megfelelő mennyiségű üzemanyagot a motor. Ha a szivató visszatolá­sakor a rendellenesség ismét jelentkezik, álljunk le, ne eről­tessük szivatóval az üzemelést, mert dús keveréket kap a mo­tor, s ez ártalmas, hanem tisztítsuk ki a főfúvókát. A fő­fúvóka tisztítása céljából szük­ségtelen és nem is helyes a porlasztó szétszerelése, csak a fúvókát csavarjuk ki. Ez a legtöbb kocsinál különösebb szerelés nélkül elvégezhető. Amennyiben a szivatóval a mo­tor csak néhány percig műkö­dik, valószínűleg kevés benzin kerül a úszóházba. Tehát vagy a benzinszivattyú nem működik megfelelően, vagy a benzin­szűrő szennyeződött el. A szi­vató felszívta az úszóház fe­nekén lévő benzinmennyiséget, ez okozta a motor rövid ideig tartó üzemkészségét. Megállás után ilyen esetben arról győ­ződjünk meg, hogy van-e benzin az úszóházban. Ajánl­ható módszer, hogy megállás után szivattyúzzuk fel a ben­zint, ha van a benzinszivattyún kéziműködtető kar. Hogy van-e benzin a porlasztóban, erről úgy is meggyőződhetünk, ha levesszük a porlasztó fedelét, illetve az úszóházat. Ha ez bonyolult, akkor nyissuk meg valamelyik fúvóka csavarját, és figyeljük meg, hogy folyik-e a benzin megfelelő mennyiség­ben. A kézikarral történő szivaty- tyúzásnál hallani lehet, amint az úszó tűszelepén keresztül át­megy a benzin. A szivattyúzás után be fog indulni a motor. A hiba jellegének megfelelően bizonyos ideig működni is fog. A benziriellátás hibáját leg­gyakrabban a szűrők eltömö- dése okozza. Általában a benzinszivattyú és a porlasztó előtt alkalmaznak szűrőt. Amennyiben a szűrők tisztítása nem vezet eredményre, a szi­vattyúban lehet a hiba. Ennek szétszerelése, tisztítása, az esetleges javítása már némi szakértelmet igénylő munka. A szivattyú hibája rendszerint nem okoz teljes üzemképtelen­séget, kis motorteljesítménynél még megfelelő mennyiségű benzint szállít. Ennek megfele­lően vezessük a kocsit a a legközelebbi javítóműhelyig. A motor rendetlen működé­sét természetesen nemcsak a benzinellátás hibái okozhatják, hanem a gyújtáshibák is. Ha kihúzzuk a szivatót, gyújtáshi­bánál a motor erre nem rea­gál. Ha ezt tapasztaljuk, az első feladat, hogy megállás után húzzuk ki a gyújtáselosz­tóból a főkábelt (amely a gyújtótekercsből vezet oda), adjunk rá gyújtást, tartsuk kö­zel — kb. 2^-3 mm-re — a motortesthez és indítózzunk. Közben figyeljük meg, hogy át- ugrik-e a szikra a kábelvég és a test között. Amennyiben szikrát észlelünk, tegyük vissza a kábelt a helyére, vegyük le valamelyik gyertyakábelt, és ott nézzük meg az előbbi mó­don, hogy van-e szikra. Ha nincs, az elosztó a hibás, Az elosztó bakelit testére került nedvesség, pára vagy az elosz­tópipa okozhatja a hibát. Az elosztó kitör'ésével, a pipa cseréjével szüntethetjük meg e kellemetlenséget. Amennyiben a gyertyánál is kapunk szikrát, akkor valószínűleg nem gyúj­táshibával állunk szemben. A leállás után javasolt gyúj­tás ellenőrzésénél, ha nem ész­lelünk szikrát a főkábelnél, a hiba a primer áramkörben le­het. Előfordulhat, hogy a gyúj­táskapcsolótól nem iön áram a gyújtótekercshez. Leggyak­rabban a megszakítócsúcsok érintkezőinek rossz kontaktusa, beégése okozhatja a hibát. A megszakítócsúcsokat kis hé­zagreszelővei hozzuk rendbe, ennek hiányában a csúcsok közé helyezett pénzdarab moz­gatásával végezhetjük el ideig­lenesen a tisztítást. Hogy a gyújtótekercs kap-e áramot a gyújtókcpcsolótól, azt próba vagy a szerelőlámpa segítsé­gével ellenőrizhetjük. E célból a gyújtótekercs sarkára (ellen­kezőre, mint amelyik a meg­szakítóhoz vezet) kapcsoljuk rá a lámpa egyik vezetékét, a másikat pedig testeljük. Ha a gyújtás bekapcsolásakor a lámpa világít, akkor áramot kap a gyújtótekercs. A gyújtó­tekercstől a megszakítóhoz menő vezetéket oly módon ellenőrizhetjük, hogy a nyitott megszakítóhoz csavarhúzót vagy pénzdarabot érintünk. S ha szikrázást észlelünk, az áramkör rendben van. Rovatszerkesztő: RQ5ZPRIM NÁNDOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom