Dunántúli Napló, 1985. július (42. évfolyam, 178-208. szám)
1985-07-14 / 191. szám
„Hiányzik ez a közönség és a barátok...’ Holl István újra Pécsett E mlékszem egy riportra. A pécsi rádióban nyilatkozott pályájáról, szerepeiről Holl István •— még pécsi színészként. Vallomása után kedvenc nótáját kérhette. Válasza gyors volt és egyértelmű: „Itt hagyom a falutokat nemsokára . ." 1978-ban szerződött el Pécsről. Azóta játszott Győrben, Kecskeméten és Nyíregyházán. Szeptembertől feleségével, Petényi Ilonával, aki szintén tagja volt a Pécsi Nemzeti Színháznak — újra Pécsett láthatja a közönség. — 13 évet töltöttem Pécsett, annyit mint a más társulatoknál együttvéve. Itt válhattam igazán prózai szí. nésszé. Ebben elsősorban az lllyés-darabok, valamint a Caligula főszerepe segítettek — és az akkori kollektíva. Éreztem a közönség szeretetét is. Nem haraggal váltam meg Pécstől. Magánéletben problémák és rossz idegállapotom miatt. Megnyugodtam. Csehov Ványa bácsi drámájának címszerepét játszhatom. Ezt biztosan tudom, hiszen a Nógrádi Róbert által rendezett előadás olvasópróbája már megvolt. — 1959-ben végzett a színművészein. Hét társulatnál játszott. Filmekben is szerepelt, emlékezetes alakítása Huszárik Csontváry című művében a bolond megformálása. 1973-ban, a Jászai-díj átvételekor lapunknak adott interjújában legjellemzőbb tulajdonságaként az „állandó lázadást" jelölte meg . . . — Akkoriban biztos így volt — mondta, majd rövid szünet után így folytatta. — Kicsit lecsillapodtam, bár... Az évek során átalakultak elképzeléseim, de a magyar színházi élet lényege nem változott. — Miért lázad most? — Nézze, a színész mindig kiszolgáltatom Vagy agyonfoglalkoztatják, vagy nincs mit csinálnia. Én végül is nem panaszkodhatok. 47 éves vagyok, és egyik kategóriába se szeretnék tartozni. Ebben a korban már jelentős szerepeket akarok eljátszani. Nem feltétlenül sokat, de vannak vágyaim. — Akkoriban a pécsi filmszemlén mutatták be Csont- '•'•'•yf, mikor a függöny elé lépett, zúgott a taps . . . — Félek is egy picit. Tudom, sokat várnak tőlem, igyekszem megfelelni. Most, hogy az olvasópróbán Pécsett jártam, alig ismertem a városra, remélem' a közönség még emlékszik rám . . . — Ne haragudjon, tudna adni magáról egy olyan képet, ami mostanában készült? — Sajnos, nem. — moso- lyodik el. — Idős embert játszottam legutóbb Nyíregyházán, Ratkó József Segítsd a királyt című darabjában. Őszre voltam festve. Nemrégiben lettem újra barna és rövidebb hajú, de ez a fotó is idén készült . . . Bozsik László t,tteszédes-kö«iel<^ nyomában Ez itt az 1820-ban leállított Beszédes József-féle kő Csikvár határában. Megmentője a helybeli nyugdíjas jegyző. (Felvétel: Harmati László mérnök.) Falmaradványok az udvarmesferi ház alatT Újabb középkori kápolna a pécsi püspökvárban Pécs múltját illetően a régészek szinte feltétel nélkül hisznek Haüynek. A francia hadmérnök a városnak a török alóli 299 évvel ezelőtti felszabadulását követően térképen rögzítette a látottakat, sok olyan épületet is, amik azóta nyomtalanul eltűntek, s csak szívós kutatómunka után kerülnek elő. így volt ez a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett társas káptalan kápolnájával is, amit Haüy a püspökvár nyugati oldalán ábrázolt kelet felé néző apszissal. Évekkel ezelőtt G. Sándor Mária régész már kezdett ásatást a kápolna feltételezett helyén, de ez akkor abbamaradt, mert előkerültek a középkori egyetem maradványai, s teljes erővel arra álltak rá. Az elmúlt hetekben egy rutinszerű kutatás kezdődött a püspökség 18. század végén épült udvarmesteri házában, amely néhány éve már a város tulajdonában van, s főleg a román kőtár anyaga egy részének a tárolására szolgált. Most került volna sor az épület új célra való átalakítására, s ezt előzte meg az említett kutatás, melynek során az egyik helyiségben a padlózat alatt falmaradványokra bukkantak. További helyiségekben is megbontották a padlózatot, a fal folytatása mindenütt előkerült és egy templom alaprajza bontakozott ki. — A társas káptalan kápolnájáról 13. századi oklevelekben van először említés — mondta G. Sándor Mária. — Haüy a nevezetes térképén tömegében jelzi a kápolnát, tehát a török után még állhatták a falak. Nagy a valószínűsége, hogy ez került most elő. Az egykori püspökvár területén folytatott ásatásaink során a pár éve előkerült Aranyos Mária kápolna után ez a második középkori kápolna, ami nagy segítséget ad ahhoz, hogy kirajzolódjék a püspökvár középkori képe. A kápolna falai építőanyagul szolgálhattak később az udvarmesteri házhoz, hiszen a falkutatás során számos szépen faragott követ találtak másodlagos beépítésben. H. I. Egy a múzeumban, egy a csíkvári határban A 86 éves megmentó megkeresi t a hőbbik is A régi írásos emlékek „mozdulatlan kő főpont"-ként említik. A Sárvíz mentén élő idősebbek ma is „Beszédes-kő”- nek hívják a majdnem kúposra faragott, négyszögletes talpú kőjelölést. A kisborjú méretű alakzatokból harmincat állított fel Beszédes József, a reformkor híres vízi mérnöke az általa szabályozott Sárvíz és a Sárvízi Malomcsatorna ’ két partján 1821-től, hogy ezek segítségével a későbbi korokban könnyebben lehessen jelölni, mérni a most már csatornázott folyó szélességét, fenékszintjét, mélységi pontjait. Napjainkra ki tudja, hogy mi lett a sorsuk. Egyet mindenesetre őriz a Siófoki Vízi Múzeum. Egy másikat nemrég mentett meg a csíkvári határban az enyészettől az ott élő 86 éves Harmati István helytörténetkutató, a község egykori jegyzője. Képünkön ő látható. A csíkvári jelzőkő alacsonyabb, megviseltebb, mint a siófoki, mert összetörte a traktor. így is sikerült helyreálEgy embert megvertek. Négyen, nagyon, ahogy az italtól fékjüket vesztettek tudnak kegyetlenek lenni, ahogy a csip- csup falusi szomszédviták elfajulása nyomán a vad indulatok diktálni tudnak, ahogy az erősebbek meg szokták verni a kisebbet, a gyengébbet. Ez az ember ott feküdt a járdán, összeverve-összerug- dalva, vérben, hörögve, felette a gyerekei rimánkodtak segítségért. Egy nyolcéves kisfiú és egy négy és fél éves kislány. Történt ez egy falu — Szilágy — közepén, estefelé, amikor már minden házban otthon vannak. Abban a házban is, amelyik előtt P. J.-t négy brutális alak agyba-főbe verte. * P. és Tratnyik Pál régóta haragosai voltak egymásnak. A két szilágyi ember portája közel volt egymáshoz, közöttük csak egy telek van. Július 6- án, este fél 8 körül P. a teheneket fejte, amikor...- ... hallottam, hogy kopognak a kapun, házőrző kutyám is ugat! Szőllösi Károly, egy ismerőse hívta, P. — gyerekeivel együtt — kiment, beszélgettek. Pár lítani, eredeti helyére tenni a Sárvizi Malomcsatorna Vízi Társulat, valamint a Szabad- battyáni Tsz' támogatásával. — Nagy munka volt, mire térképek, korabeli rajzok alapján meghatároztam a korábbi, pontos helyet — mondja a lelkes lokálpatrióta. -— Baj, így például árvíz esetén a töltésbeli kőlétesítmény ismét betöltheti a jelzőpont szerepét. Harmati István nagy tervet forgat a fejében. Gyalogosan, perc múlva jött Romoda Sándor, Tratnyik vője. Köszönt, P. mellé állt, aki meg is lepődött: miért ilyen barátságos Romoda, hiszen apósával haragos viszonyban van . . . Azután megérkezett Kaszás Elemér, a berkesdi kocsmáros, Tratnyik keresztfia, majd Tratnyik. Körbefogták P.-t, s már lendültek is az ökölbe szorított kezek.- Nem ütöttem vissza — mondja P. —, csak védekeztem ... A kezem az arcom elé kaptam, egy ütéstől — nem tudom, melyikük adta — a löldre estem ... Elvesztette az eszméletét. A rúgásokból már nem sokat érzett. — Hallottam, hogy a mellettem lévő kislányom kezdettől fogva üvöltött, majd a kisfiam is . . . vonattal, busszal bejárja a Sárvíz mentét, többek között a volt besenyő ispánság területét. Jó egészségnek örvend, a szíve is erős, bírja majd az utat. Ürhidától Sióagárdig, Szekszárdig több mint száz kilométert tesz meg. A többi Beszédes-követ szeretné megtalálni. Ürhidón, Tádon és Szekszárdon még tudnak a „mozdulatlan, kő főpontok”-ról. Csuti J. Amikor teljesen elöntötte a vér, akkor hagyták abba a „négyek” a verését. Egy tanú:- Nem mentem ki a veszekedésre, mert féltem, így fogtam magam és lefeküdtem. A gyerekek a háza előtt segítségért kiabáltak . . . Egy másik tanú:- Gyerekkiabálásra lettem figyelmes, édesapjukat szólon- gatták: jaj, jaj, segítsenek, édesapám meghalt! A járdán feküdt P. amikor odaértem, fölötte a gyerekei .■. A harmadik tanú:- A boltban hallottam, hogy Tratnyikné mesélte: P. J. átjött a férjemhez kibékülni, de a férjem jól kibékült vele! Megfordította a vellát, nem a hegyével, hanem a hátuljával jól elvette. Ez fél hatkor volt. Egy óra múlva, ugyanez a tanú: Képregénykonferencia Augusztus 26-án és 27-én rendezik meg Püspökladányban az első országos képregény-tanácskozást. A meghirdető intézmények és szervek — köztük a képregény-kiadásban illetékes lapkiadók, rajzfilmkészítők és -forgalmazók, a Magyar Rádió — a debreceni egyetem közművelődési és felnőttnevelési tanszékét és a püspökladányi Művelődési Központot bízták meg a konferencia előkészítésével, lebonyolításával. A kétnapos tanácskozáson mintegy hatvan meghívott vesz részt: a képre- géhy aktív művelőin kívül egyetemi tanárok, újságírók, írók, lapszerkesztők vizsgálják majd a magyar képregény helyzetét, soron levő feladatait, helyét a magyar kulturális életben, A tanácskozás meghirdetésekor országos képregényrajzolói pályázatot is kiírtak a rendező szervek, melynek elsősorban az a célja, hogy új, tehetséges rajzolókat, grafikusokat fedezzenek fel minden grafikai műfajok egyik legne- hezebbike, a képregény számára. A pályázatra beküldött rajzokból kiállítást rendeznek a konferencia időtartama alatt. A pályázóknak el kellett készíteni Nemeskürty István „Kik érted haltak, szent világ- szabadság” c. könyvének „A kivégzés napja” fejezete képregényre adaptált eseménysorát. Ez az aradi tábornokok utolsó napját mutatja be s a téma, nyugodtan mondhatjuk, nagy feladatot rótt a grafikusokra. — Artikulátlan üvöltésre lettem figyelmes, megismertem P. J. hangját, azt hittem megzavarodott! Futottam a portája felé, már hangtalanul feküdt a földön, szájából, orrából dőlt a vér, torkából olyan hörgő hangot hallatott, mint amikor a disznót leszúrják. Ez az asszony 300 méterről futott a helyszínre. Ő meghallotta a férfi kiabálását, a gyerekek kétségbeesett zokogását, abban a házban, amelyik előtt történt, „fogtam magam és lefeküdtem". Ez a 300 méterről érkező asszony még hozzátette: — A faluból többen álltak körülötte, de senki sem volt hajlandó segíteni , neki, mindenki közömbös volt. A gyerekek Síposért kiabáltak, de az nem volt hajlandó kijönni a házból... A vizsgálatot vezető rendőrtiszt : — Még annyit sem tettek meg, hogy az oldalára lorditA szilágyiak szégyene Egy embert megvertek Panoráma Az énekes Pigalle Edit Piaf rajongója volt, most talán utóda lesz Anne Pigalle francia sanzonénekesnő. Párizsban kezdte pályáját, majd a popzene világvárosába, Londonba költözött, hogy igazán megtanulja az énekesmesterséget. Frankie Hollywoodba megy című dalával alapozta meg népszerűségét. Dalait a szomorúság és a szerelem hangulata jellemzi. Táncol a Kék Angyal Heinrich Mann 1905- ben írott Ronda tanár úr című regénye alapján Kék Angyal címmel Josef von Sternberg rendezte a film- történet egyik sajátos emlékű alkotását. Most Roland Petit koreográfiát tervezett Marius Constant zenéjére. Marlene Diet- rich egykori szerepét Na- talja Makarova, Emil Jan- nings-ét pedig maga Roland Petit táncolja a berlini Deutsche Oper színpadán. Menuhin, a Sir Yehudi Menuhin hegedűművész és karmester —• a mai korban ördögi ügyességű, briliáns játékáért őt tartják „a sátán hegedűsének" — brit állampolgársága mellé, zeneművészeti munkásságáért most megkapta azt a kitüntetést és rendjelet is, amellyel együtt jár a Sir megszólítás és cím, Születésnapok Jean Anuilh francia drámaíró — egyebek között az Antigoné 1943-as „modernizált" változatának szerzője — június 23-án volt 75 éves. Anna Moffo olasz származású amerikai szopránénekesnő, film- és tévésztár június 27-én 50., Nicolai Gedda, az orosz— svéd származású tenorsztár pedig július 11-én 60. életévét töltötte be. sák, meg ne fulladjon a saját vérétől! — A sokat tapasztalt tiszt hangja remeg a felháborodástól. Szőllösi Károly:- ... úgy látszott, hogy mindjárt egymásnak esnek . . ., én már mentem is tovább, hátat lorditva az eseménynek, hogy csak tanúja se legyek, akármi történik is! A dolog nem egészen így alakult. Tanús nem lett, gyanúsított igen, mert azért belerúgott P.-be. Ott állt a „fél falu" és nézték a földön fekvő P.-t. Hogy haragudtak egymásra Tratnyik- kal, hogy korábban is voltak már közöttük csetepaték, hogy most a rokonság fogott össze „móresre tanítani" P.-t — közömbös. Ez az eset a szilágyiak szégyene. Jóllehet, a vizsgálat célja — mert még tart a garázdaság ügyében a Pécsi Rendőrkapitányságon - nem ezt kimutatni. P. nyolc napon belül gyógyuló sérülésekkel került a kórházba. Mészáros Attila 4 vasárnapi
