Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)
1985-06-08 / 155. szám
■ udomany Nívódíj egy pécsi kutatónak Biomechcmika - a mozgás tudománya Dr. Barton József új tankönyve Fél évet töltött Párizsban dr. Lovász Tibor, a POTE Fogászati Klinikájának tanársegéde. Ta- nulmányútjának célja a francia fogorvosképzés rendszerének és az ott alkalmazott új fogászati technikák, anyagok használatának a megismerése. — Az Országos Ösztöndíj Tanács pályázatát elnyerve töltöttem hat hónapot a Faculté de Chirurgie Dentaire de l'Uni- versité Paris VII. egyetemi intézetben — mondja dr. Lovász Tibor. — Franciaországban tizenhárom egyetemen képeznek fogorvosokat. Évente 1100 hallgató végez. Franciaországban egy fogorvosra 1647 lakos jut, ami elég jó átlag. Az egyetemi oktatás öt évig tart és már munka mellett készítik el az államvizsga dolgozatukat és kapják meg orvosi címüket. Amíg a dolgozat nem készül el, önállóan nem gyógyíthatnak. A hallgatók a munkaeszközeik egy részét kedvezményes áron saját maguk vásárolják meg. A hallgatók nagy létszáma miatt — ebben az intézetben 1000 fő — hetente kétszer este 11-ig tartanak a gyakorlati oktatások és szombat délelőttönként is dolgoznak. A betegek szívesen járnak ide, mert oktató intézményben olcsóbb az ellátás, mint a városi rendelőkben. Év közben nincs rendszeres, folyamatos tudásszint ellenőrzés. A vizsgákon az előadásokon elhangzottakat kérik számon, de az előadásokra nem kötelező járni. A hallgatók kétharmada él is ezzel a lehetőséggel. Egységes jegyzet vagy tankönyv nincsen, viszont a hallgatók sokszorosítják maguknak az előadások lejegyzetelt anyagát vagy éppen magnóra veszik föl azokat. A kitűnően fölszerelt könyvtárban pedig videón megnézhetik — közelről — az oktatás gyakorlati részét. Az intézet oktatói jól képzettek. Igen nagyfokú a specializáció és ez a gyakorlati oktatásban is érvényesül. Meglátásom szerint a nálunk végzett hallgatók átfogóbb, egységesebb képzettséggel hagyják el az egyetemet. — Milyen újfajta fogászati kezelési eljárásokkal, technikákkal ismerkedett meg? Fogorvosképzés Franciaországban Jegyzet, tankönyv nincs — Kitűnően felszerelt könyvtár — Nincs fájdalom és vérzés „A nálunk végzett hallgatók átfogóbb képzettséggel hagyják el az egyetemet.” Felvételünk a Pécsi Fogászati Klinikán készült. — Anyag, technika és eszközök tekintetében igen magas színvonalon áll az intézet. Kiemelnék néhányat közülük. ,,A soft lézer 632" használata megszünteti a fájdalomérzést, a a foghúzáskor föllépő vérzést, elősegíti a szövetek regenerációját, eltünteti az aftákot. Alkalmazható fognyaki érzékenység esetében, amikor fáj a beteg foga, de a fog még nem lyukas, és nem is törvényszerű, hogy egy-kettőre kilyukad. A „soft-lézer 632" hatására megnő a fájdalomküszöb, megmaradhat a fog, nem kell hozzányúlni. Igen praktikus az ultrahangos gyökércsatorna tágító. Az intézet munkatársai azt is kimutatták, hogy a hagyományos gyökértömés és az ugyanazon a fogon levő korona vagy a gyökércsatornában elhelyezkedő csap között elektromos potenciálkülönbség lép fel — mérésére egy műszert is készítettek —, amely hosszú távon hátrányos és elvezethet a fog töréséhez. Ezért ők Silversil cementből és porcelánból (Al203) készítik a tömést és így elkerülik a két különböző fém használatát. Használnak például egy újfajta kompozíciós tömőanyagot, amelyik ún. fotopolymeri- zációs lámpa fényhatására köt meg, de addig jól alakítható és használatával kevesebb foganyagot kell feláldozni. Az általános cél, hogy minél inkább törekednek a hagyományos fog- tömés, -fúrás elkerülésére, helyette ezzel az anyaggal dolgoznak. Megjegyzendő, hogy itt nálunk a klinikán is alkalmazunk egy kompozíciós tömőanyagot. — Elképzelhető-e néhány tapasztalatának itthoni megvalósítása? — Rövid idő telt el a vissza- jövetelem óta, de egy-két módszert, amelyek a reális anyagi, felszereltségi lehetőségeken belül elérhetőek, a tervek szerint mi is kipróbálunk. Részt vehettem a Francia Fogorvostársaság 1934. évi kongresszusán, amelyik videós kongresszus volt. Vagyis: az egyik kezelőben fogászati beavatkozást végez egy team, amelyet egy óriási képernyőre vetítenek ki színesben a másik helyiségben ülők számára. A két terem élő összeköttetésben van egymással és így a kezelés közben lehet kérdéseket feltenni a fogorvosoknak, akik azonnal válaszolnak. Mindezen tapasztalataimat igyekszem a hallgatóknak és a fiatal kollégáimnak is átadni. Barlahidai Andrea Kutatások Gyermekbalesetek Kanosvaron Napon hagyott, forró vízbe esett, megkínzott csecsemők A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola oktatói kiemelkedően jó eredményeket értek el az állattenyésztő szakmára felkészítő, felsőfokú intézmények közül az elmúlt évben. Több jelentős nemzetközi kutatásban is részt vesznek. A főiskola 500 hektáros kísérleti telepén minden feltétel megvan a nemzetközi színvonalú, kutatások és kísérletek elvégzéséhez. Jelenleg a világon először itt hasonlítják össze a különböző kontinensek tenyésztővállalatai által nemesített, új, óriástestű pulykahibrideket, amelyek átlagosan 18—19 hetes korukra 19 kilogrammra is meghíznak. Új-Zélanddal új gímszarvastenyésztési kísérleteket kezdenek. 1985 őszén indul a világ tíz legnagyobb tenyésztővállalatával közösen, a nemzetközi tojótyúk- és pecsenye- csirke-kísérlet. Az intézmény vezetői külön támogatják azokat a kutatásokat, amelyek az elméleti eredmények mellett új információkat is adnak a gyakorlatnak. A mezőgazdasági főiskola részt vállal a legfelsőbb tudósképzésben is, az Állat- tenyésztési Kutatóközpont, az Állatorvosi Egyetem és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mellett. Kaposváron három intézet fogadja a külföldi és hazai aspiránsokat — a szarvasmarha- és juhtenyésztést, a sertés és kisállattenyésztési, valamint a takarmányozási és élettani intézet. Sz. K. A magyarországi riasztóan magas halálozási számot mutató statisztikában a fő halálokok között a harmadik helyen említik a baleseteket. Az elmúlt évtizedekhez képest a balesetek abszolút száma is jelentősen emelkedett, a halálos balesetek száma pedig 50 százalékkal nőtt. 15—20 éve a közúti baleseteken kívüli sérülések jelentős hányada üzemekben történt, kevesebb az otthonokban. Most ez az arány megfordult, az otthoni tevékenységek közben bekövetkezett balesetek száma most 73 százalék, az üzemi 27 százalék. Az üzemekben van baleset- védelmi felelős, vannak előadások és tanfolyamok, az otthoni balesetek megelőzésével jószerével nem foglalkozik senki. Első lépésnek tekinthetjüx a Magyar Vöröskereszt Baranya Megyei Szervezete által a hét elején megrendezett balesetmegelőzési konferenciát. A konferencia előadói voltak, dr. Laky Rudolf, a POTE traumatológiai klinikájának adjunktusa, dr. Pintér András, a Gyermekklinika docense, dr. Szalai István, a Baranya Megyei Sportorvosi Intézet főorvosa, Szűcs János munkavédelmi felügyelő és Walcz Jánosné, a Pécs Városi Tanács művelődési osztályának osztályvezető helyettese. Az otthoni balesetek 50 százalékában férfiakkal történnek, legtöbbször házépítkezés közben, 30 százalékban fordul elő nőknél különböző háztartási gépek használatakor és 17 százalék a gyerekbalesetek száma. Gyerekbalesetek. Az előadásokban elmondott történetek bizonyítják, a legtöbb esetben nagyfokú szülői felelőtlenség az oka. A csecsemőbalesetek 83 százaléka otthon történik. Riasztó számban nőnek az égéses balesetek. Nem gondolnak rá, hogy például az olyan apróság, mint a forró olajjal teli serpenyő, amelynek nyele a tűzhelyről kifelé áll, és amit a kisgyerek ágaskodva igen könnyen elér, milyen súlyos bajt okozhat. Már szinte klasszikus baleseti forrásnak számítanak a földre letett forróvizes edények, falból kijött konektorok. Gyakran előfordul mostanában, hogy napozás okozta égési sérülésekkel kerül csecsemő kórházba. Ismert fogalom az ún. kulcsos gyerek. A szülő dolgozik, a zsúfolt lakótelepi iskolákban a délutáni felügyelet nem megoldható. Szomorú szükségmegoldás: a kisgyerek lakáskulcsot kap a nyakába. Egész délután felnőtt felügyelet nélkül, csapatokba verődve töltik idejüket. A csoportokon belül mindig nagyobb a bátorság valaminek az elkövetésére. Utcán, lakótelepi házak alagsorában bekövetkező és egyre emelkedő számú baleseteknek jelentős része az ilyen kulcsos gyerekekkel történik. Itt is felvetődik a felnőttek felelősségének kérdése. Hol voltak a szülők például, amikor este 10 órakor lakótelepi építési területen játszó gyerekekkel történt súlyos baleset? Felnőttek mentek el szó nélkül amellett is, hogy tizenéves kamaszok a játszótér melletti kandellóberről működtették a magnót. (Lefeszítették a szerelőszekrény ajtaját.) Felnőttek engedték mezőgazdasági munkagép mellé azt a 12 éves gyereket, akinek ez a gép vállbái tépte le a karját. Ki gondolná, hogy a nem sportoló, a testnevelési órákról is felmentett gyerekeknél mennyire emelkedik a balesetek száma. Ezek a gyerekek nem tanulnak meg olyan mozgásformákat, amelyekkel kivédhetnének eséseket. vagy azt, hogy úgy essenek, hogy abból ne legyen nagy sérülés. A nem sportoló gyerek reakcióideje 2—3-szor hosz- szabb, mint a sportolóké. Bizonyított, hogy ez a későbbi felnőttkorban elkövetett közlekedési baleseteknél is szerepet játszik. Aki soha nem sportolt, nem tud jól távolságot, sebességet becsülni, lassúak a reflexei. — Szülői felelősség! A balesetekről szóló előadói konferencián peregtek a diavetítőről a képek, amelyek a POTE Gyermekklinikája sebészeti osztályára került gyerekekről készültek. Csecsemők tört karokkal, lábakkal, kisgyerekek zúzódott, kékfoltos testtel. A sérüléseket szülők okozták. A statisztika szerint nő a rendszeresen vert, megkínzott gyerekek száma, az ebből eredő sérülések súlyossága. A feltárt és bizonyított esetekben o háttérben meghúzódó okok között a leggyakoribb: a szülők túl fiatal kora, sikertelen házasság, szülők gyerekkorának sivársága, az alkoholizmus. S. Zs. Amikor lépünk, kenyeret vágunk, vízbe ugrunk - mozgást végzünk, de a legritkább esetben figyelünk tudatosan arra, melyik testrészünk hogyan veszi ki a részét a munkából. Ennek általában akkor kezdünk jelentőséget tulajdonítani, ha már nem annyira természetes, hogy vannak és működnek végtagjaink — például egy baleset, betegség után —, vagy ha nagyobb teljesítményre kívánjuk sarkallni magunkat és keressük az ügyesebb, gazdaságosabb mozdulatokat. Az előbbi esetben az orvosokra bízzuk magunkat, az utóbbiban pedig az edzőre, testnevelő tanárra. Vélhetnénk, hogy ezzel be is zárult a kör a mozgás biológiája körül, ám elég, ha csak egy pillantást vetünk egy viszonylag fiatal tudományág, a biomechanika berkeibe és máris kénytelenek vagyunk rájönni, hogy pusztán a mindennapi gyógyítási és testnevelési rutint követve rejtve marad előttünk egy csodálatos világ: a mozgás fizikája, az emberi test mozdulatainak a felületes szemlélő számára észrevehetetlen, logikus sorrendje. Dr. Barton József, a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának docense több mint tíz éve foglalkozik biomechanikai kutatásokkal, s a tárgy oktatásával. Hivatását tekintve orvos. Ez azért érdemel említést, mert a biomechanika kutatói külföldön általában mérnökök, fizikusok, matematikusok. Amikor 1974-ben megjelent az első főiskolai jegyzete, még kevés hazai irodalomra számíthatott. Csupán a Testnevelési Főiskolán létezett beomechanikai jegyzet. Barton doktor jegyzete nívódíjat kapott, de ez számára inkább külföldön jelentett elismerést, mint idehaza. Egy budapesti konferencián ismerkedett meg Richard Nelsonnal, a Pennsylvaniai Állami Egyetem biomechanikai intézetének igazgatójával, aki két hónapos tanulmányútra hívta meg Amerikába. Jó kapcsolatuk a későbbiekben is megmaradt, s nem kis része volt abban, hogy dr. Barton József a Nemzetközi Biomechanikai Társaság tagja lehetett. A Tankönyvkiadó felkérésére írt könyve tetszetős kivitelben az elmúlt hetekben jelent meg, és ismét nívódíjat nyert, ezúttal a Kiadói Főigazgatóságét. Azt gondolhatnánk ezek után, hogy Pécs a biomechanikai kutatások hazai fellegvára. Barton doktor és tanítványainak vizsgálatait Tanulmány a vasútépítésről Dr. Erdősi Ferenc, az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetének tudományos főmunkatársa, a földrajztudományok kandidátusa tanulmányt írt a vasútépítésekről „Folyamszabályozás és a vasutak versenye a vasút építésének idején" címmel. A tanulmány a MAHART folyóiratában, a Víziközlekedés ez évi első számában jelent meg. tekintve akár lehetne is, azonban mindaddig, amíg a jelenlegi primitív körülmények között dolgoznak, csak mint nagy lehetőségről lehet beszélni. A kutatásnak például egyik alapfeltétele, hogy legyen egy gyorsfordu- latú filmfelvevő, amellyel a mozgás fázisai részletesen rögzíthetők, s azután egy másik, számítógéppel összekötött berendezés segítségével elemezhetők. Nos, a test- nevelési tanszéken két Super 8-as kamera áll a biomechanikai kutatók rendelkezésére, s ezek a készülékek köztudottan nem a speciális vizsgálatok számára kerülnek forgalomba. Ha számítógépes programot kíván kidolgozni. Barton József ezt a legegyszerűbben otthon teheti meg, idősebb fia segítségével, aki máris több tanulmányának társszerzője. Ma még sokan vélekednek úgy, hogy a biomechanika csupán az élsportolók számára hozhat hasznot, s ezért meglehetősen periférikus jelentőségű tudomány. Dr. Barton József cáfolja ezt, s jóllehet könyve főként a sportmozgásokkal foglalkozik, nem hagy kétséget afelől, hogy minden más jellegű munkatevékenységre, emberi mozgásra alkalmazhatók a megállapításai. Tény, hogy az élsport profitálhat a legtöbbet a biomechanikai kutatásokból, hiszen ilyen magas szinten már fontos tizedmásodpercek és centiméterek múlhatnak a tudatosan korrigált, kidolgozott mozgáson. S mennyivel etikusabb ilyen alapon felkészíteni a versenyzőt, mint doppingszerekkel, vagy olyan technikai trükkökkel, mint a tartánpálya, az üvegrúd, a könnyű vagy nehéz bokszkesztyű. Ám, ha szélesebb körben tekintünk szét, aligha vitathatjuk, hogy a mozgáselemzés konkrét haszonnal is járhat a fizikai munkakörökben, így semmiképpen sem kárbaveszett pénz, amelyet a biomechanikai kutatásokra fordítanak. Az anatómia, élettan, mechanika, fizika határterületein létrejött tudományágnak ma már egyre nagyobb tábora van szerte a világon. Egyformán nagy érdeklődéssel foglalkoznak vele az USÁ-ban és a Szovjetunióban, az NDK-ban (itt az ország sportpresztízse miatt különösen), s Lengyelországban. Hazánkban talán éppen Barton József könyve lesz az a lendítőerő, amely végre a biomechanika megfelelő rangjára emelését segíti elő. Havasi János Történészkonferencia Az MTA Pécsi Akadémiai Bizottságának székházában június 11-én háromnapos nemzetközi történészkonferencia kezdődik. A tudományos tanácskozás témája az 1918—1920-as közép- kelet-európai forradalmak és ellenforradalmak vizsgálata. Magyar előadókon kívül például szovjet, amerikai, csehszlovák szakemberek, kutatók tartanak előadásokat.
