Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-08 / 155. szám

■ udomany Nívódíj egy pécsi kutatónak Biomechcmika - a mozgás tudománya Dr. Barton József új tankönyve Fél évet töltött Párizsban dr. Lovász Tibor, a POTE Fogásza­ti Klinikájának tanársegéde. Ta- nulmányútjának célja a francia fogorvosképzés rendszerének és az ott alkalmazott új fogászati technikák, anyagok használatá­nak a megismerése. — Az Országos Ösztöndíj Tanács pályázatát elnyerve töl­töttem hat hónapot a Faculté de Chirurgie Dentaire de l'Uni- versité Paris VII. egyetemi inté­zetben — mondja dr. Lovász Tibor. — Franciaországban ti­zenhárom egyetemen képeznek fogorvosokat. Évente 1100 hall­gató végez. Franciaországban egy fogorvosra 1647 lakos jut, ami elég jó átlag. Az egyetemi oktatás öt évig tart és már munka mellett készítik el az ál­lamvizsga dolgozatukat és kap­ják meg orvosi címüket. Amíg a dolgozat nem készül el, önál­lóan nem gyógyíthatnak. A hallgatók a munkaeszközeik egy részét kedvezményes áron saját maguk vásárolják meg. A hallgatók nagy létszáma miatt — ebben az intézetben 1000 fő — hetente kétszer este 11-ig tartanak a gyakorlati oktatá­sok és szombat délelőttönként is dolgoznak. A betegek szíve­sen járnak ide, mert oktató in­tézményben olcsóbb az ellátás, mint a városi rendelőkben. Év közben nincs rendszeres, folyamatos tudásszint ellenőr­zés. A vizsgákon az előadáso­kon elhangzottakat kérik szá­mon, de az előadásokra nem kötelező járni. A hallgatók két­harmada él is ezzel a lehető­séggel. Egységes jegyzet vagy tankönyv nincsen, viszont a hall­gatók sokszorosítják maguknak az előadások lejegyzetelt anya­gát vagy éppen magnóra veszik föl azokat. A kitűnően fölsze­relt könyvtárban pedig videón megnézhetik — közelről — az oktatás gyakorlati részét. Az in­tézet oktatói jól képzettek. Igen nagyfokú a specializáció és ez a gyakorlati oktatásban is ér­vényesül. Meglátásom szerint a nálunk végzett hallgatók átfo­góbb, egységesebb képzettség­gel hagyják el az egyetemet. — Milyen újfajta fogászati kezelési eljárásokkal, techni­kákkal ismerkedett meg? Fogorvosképzés Franciaországban Jegyzet, tankönyv nincs — Kitűnően felszerelt könyvtár — Nincs fájdalom és vérzés „A nálunk végzett hallgatók átfogóbb képzettséggel hagyják el az egyetemet.” Felvételünk a Pécsi Fogászati Klinikán készült. — Anyag, technika és eszkö­zök tekintetében igen magas színvonalon áll az intézet. Ki­emelnék néhányat közülük. ,,A soft lézer 632" használata meg­szünteti a fájdalomérzést, a a foghúzáskor föllépő vérzést, elősegíti a szövetek regenerá­cióját, eltünteti az aftákot. Al­kalmazható fognyaki érzékeny­ség esetében, amikor fáj a be­teg foga, de a fog még nem lyukas, és nem is törvényszerű, hogy egy-kettőre kilyukad. A „soft-lézer 632" hatására meg­nő a fájdalomküszöb, megma­radhat a fog, nem kell hozzá­nyúlni. Igen praktikus az ultra­hangos gyökércsatorna tágító. Az intézet munkatársai azt is ki­mutatták, hogy a hagyományos gyökértömés és az ugyanazon a fogon levő korona vagy a gyökércsatornában elhelyezkedő csap között elektromos poten­ciálkülönbség lép fel — méré­sére egy műszert is készítettek —, amely hosszú távon hátrá­nyos és elvezethet a fog töré­séhez. Ezért ők Silversil cement­ből és porcelánból (Al203) ké­szítik a tömést és így elkerülik a két különböző fém használa­tát. Használnak például egy újfajta kompozíciós tömőanya­got, amelyik ún. fotopolymeri- zációs lámpa fényhatására köt meg, de addig jól alakítható és használatával kevesebb fog­anyagot kell feláldozni. Az ál­talános cél, hogy minél inkább törekednek a hagyományos fog- tömés, -fúrás elkerülésére, he­lyette ezzel az anyaggal dol­goznak. Megjegyzendő, hogy itt nálunk a klinikán is alkal­mazunk egy kompozíciós tömő­anyagot. — Elképzelhető-e néhány ta­pasztalatának itthoni megvaló­sítása? — Rövid idő telt el a vissza- jövetelem óta, de egy-két mód­szert, amelyek a reális anyagi, felszereltségi lehetőségeken be­lül elérhetőek, a tervek szerint mi is kipróbálunk. Részt vehet­tem a Francia Fogorvostársaság 1934. évi kongresszusán, ame­lyik videós kongresszus volt. Vagyis: az egyik kezelőben fo­gászati beavatkozást végez egy team, amelyet egy óriási képer­nyőre vetítenek ki színesben a másik helyiségben ülők számá­ra. A két terem élő összekötte­tésben van egymással és így a kezelés közben lehet kérdéseket feltenni a fogorvosoknak, akik azonnal válaszolnak. Mindezen tapasztalataimat igyekszem a hallgatóknak és a fiatal kollé­gáimnak is átadni. Barlahidai Andrea Kutatások Gyermekbalesetek Kanosvaron Napon hagyott, forró vízbe esett, megkínzott csecsemők A Kaposvári Mezőgazdasá­gi Főiskola oktatói kiemelke­dően jó eredményeket értek el az állattenyésztő szakmára fel­készítő, felsőfokú intézmények közül az elmúlt évben. Több jelentős nemzetközi kutatás­ban is részt vesznek. A fő­iskola 500 hektáros kísérleti telepén minden feltétel meg­van a nemzetközi színvonalú, kutatások és kísérletek elvég­zéséhez. Jelenleg a világon először itt hasonlítják össze a kü­lönböző kontinensek tenyésztő­vállalatai által nemesített, új, óriástestű pulykahibrideket, amelyek átlagosan 18—19 he­tes korukra 19 kilogrammra is meghíznak. Új-Zélanddal új gímszarvas­tenyésztési kísérleteket kezde­nek. 1985 őszén indul a világ tíz legnagyobb tenyésztővál­lalatával közösen, a nemzet­közi tojótyúk- és pecsenye- csirke-kísérlet. Az intézmény vezetői külön támogatják azokat a kutatá­sokat, amelyek az elméleti eredmények mellett új infor­mációkat is adnak a gyakor­latnak. A mezőgazdasági főiskola részt vállal a legfelsőbb tu­dósképzésben is, az Állat- tenyésztési Kutatóközpont, az Állatorvosi Egyetem és a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem mellett. Kaposváron há­rom intézet fogadja a külföl­di és hazai aspiránsokat — a szarvasmarha- és juhte­nyésztést, a sertés és kisállat­tenyésztési, valamint a ta­karmányozási és élettani in­tézet. Sz. K. A magyarországi riasztóan magas halálozási számot mu­tató statisztikában a fő halál­okok között a harmadik helyen említik a baleseteket. Az elmúlt évtizedekhez képest a balesetek abszolút száma is jelentősen emelkedett, a halálos balese­tek száma pedig 50 százalék­kal nőtt. 15—20 éve a közúti baleseteken kívüli sérülések jelentős hányada üzemekben történt, kevesebb az otthonok­ban. Most ez az arány meg­fordult, az otthoni tevékeny­ségek közben bekövetkezett balesetek száma most 73 szá­zalék, az üzemi 27 százalék. Az üzemekben van baleset- védelmi felelős, vannak elő­adások és tanfolyamok, az ott­honi balesetek megelőzésével jószerével nem foglalkozik sen­ki. Első lépésnek tekinthetjüx a Magyar Vöröskereszt Bara­nya Megyei Szervezete által a hét elején megrendezett balesetmegelőzési konferen­ciát. A konferencia előadói voltak, dr. Laky Rudolf, a POTE traumatológiai klinikájának adjunktusa, dr. Pintér András, a Gyermekklinika docense, dr. Szalai István, a Baranya Megyei Sportorvosi Intézet főorvosa, Szűcs János munkavédelmi fel­ügyelő és Walcz Jánosné, a Pécs Városi Tanács művelődési osztályának osztályvezető he­lyettese. Az otthoni balesetek 50 szá­zalékában férfiakkal történnek, legtöbbször házépítkezés köz­ben, 30 százalékban fordul elő nőknél különböző háztartási gépek használatakor és 17 százalék a gyerekbalesetek száma. Gyerekbalesetek. Az elő­adásokban elmondott törté­netek bizonyítják, a legtöbb esetben nagyfokú szülői fele­lőtlenség az oka. A csecsemő­balesetek 83 százaléka otthon történik. Riasztó számban nő­nek az égéses balesetek. Nem gondolnak rá, hogy például az olyan apróság, mint a for­ró olajjal teli serpenyő, amely­nek nyele a tűzhelyről kifelé áll, és amit a kisgyerek ágas­kodva igen könnyen elér, mi­lyen súlyos bajt okozhat. Már szinte klasszikus baleseti for­rásnak számítanak a földre le­tett forróvizes edények, fal­ból kijött konektorok. Gyakran előfordul mostanában, hogy napozás okozta égési sérülé­sekkel kerül csecsemő kórház­ba. Ismert fogalom az ún. kul­csos gyerek. A szülő dolgozik, a zsúfolt lakótelepi iskolákban a délutáni felügyelet nem megoldható. Szomorú szükség­megoldás: a kisgyerek lakás­kulcsot kap a nyakába. Egész délután felnőtt felügyelet nél­kül, csapatokba verődve töltik idejüket. A csoportokon belül mindig nagyobb a bátorság valaminek az elkövetésére. Utcán, lakótelepi házak alag­sorában bekövetkező és egyre emelkedő számú baleseteknek jelentős része az ilyen kulcsos gyerekekkel történik. Itt is felvetődik a felnőttek felelősségének kérdése. Hol voltak a szülők például, ami­kor este 10 órakor lakótelepi építési területen játszó gyere­kekkel történt súlyos baleset? Felnőttek mentek el szó nél­kül amellett is, hogy tizenéves kamaszok a játszótér melletti kandellóberről működtették a magnót. (Lefeszítették a sze­relőszekrény ajtaját.) Felnőttek engedték mezőgazdasági mun­kagép mellé azt a 12 éves gyereket, akinek ez a gép vállbái tépte le a karját. Ki gondolná, hogy a nem sportoló, a testnevelési órák­ról is felmentett gyerekeknél mennyire emelkedik a balese­tek száma. Ezek a gyerekek nem tanulnak meg olyan moz­gásformákat, amelyekkel ki­védhetnének eséseket. vagy azt, hogy úgy essenek, hogy abból ne legyen nagy sérü­lés. A nem sportoló gyerek reakcióideje 2—3-szor hosz- szabb, mint a sportolóké. Bi­zonyított, hogy ez a későbbi felnőttkorban elkövetett közle­kedési baleseteknél is szerepet játszik. Aki soha nem sportolt, nem tud jól távolságot, se­bességet becsülni, lassúak a reflexei. — Szülői felelősség! A balese­tekről szóló előadói konfe­rencián peregtek a diavetítő­ről a képek, amelyek a POTE Gyermekklinikája sebészeti osztályára került gyerekekről készültek. Csecsemők tört ka­rokkal, lábakkal, kisgyerekek zúzódott, kékfoltos testtel. A sérüléseket szülők okozták. A statisztika szerint nő a rend­szeresen vert, megkínzott gye­rekek száma, az ebből eredő sérülések súlyossága. A fel­tárt és bizonyított esetekben o háttérben meghúzódó okok között a leggyakoribb: a szü­lők túl fiatal kora, sikertelen házasság, szülők gyerekkorá­nak sivársága, az alkoholiz­mus. S. Zs. Amikor lépünk, kenyeret vágunk, vízbe ugrunk - moz­gást végzünk, de a legrit­kább esetben figyelünk tu­datosan arra, melyik testré­szünk hogyan veszi ki a ré­szét a munkából. Ennek ál­talában akkor kezdünk je­lentőséget tulajdonítani, ha már nem annyira természe­tes, hogy vannak és működ­nek végtagjaink — például egy baleset, betegség után —, vagy ha nagyobb telje­sítményre kívánjuk sarkallni magunkat és keressük az ügyesebb, gazdaságosabb mozdulatokat. Az előbbi esetben az orvosokra bíz­zuk magunkat, az utóbbiban pedig az edzőre, testnevelő tanárra. Vélhetnénk, hogy ezzel be is zárult a kör a mozgás biológiája körül, ám elég, ha csak egy pillantást vetünk egy viszonylag fiatal tudományág, a biomechani­ka berkeibe és máris kény­telenek vagyunk rájönni, hogy pusztán a mindennapi gyógyítási és testnevelési ru­tint követve rejtve marad előttünk egy csodálatos vi­lág: a mozgás fizikája, az emberi test mozdulatainak a felületes szemlélő számára észrevehetetlen, logikus sor­rendje. Dr. Barton József, a Janus Pannonius Tudományegye­tem Tanárképző Karának do­cense több mint tíz éve fog­lalkozik biomechanikai ku­tatásokkal, s a tárgy okta­tásával. Hivatását tekintve orvos. Ez azért érdemel em­lítést, mert a biomechanika kutatói külföldön általában mérnökök, fizikusok, mate­matikusok. Amikor 1974-ben megjelent az első főiskolai jegyzete, még kevés hazai irodalomra számíthatott. Csu­pán a Testnevelési Főiskolán létezett beomechanikai jegy­zet. Barton doktor jegyzete nívódíjat kapott, de ez szá­mára inkább külföldön je­lentett elismerést, mint ide­haza. Egy budapesti konfe­rencián ismerkedett meg Richard Nelsonnal, a Penn­sylvaniai Állami Egyetem biomechanikai intézetének igazgatójával, aki két hóna­pos tanulmányútra hívta meg Amerikába. Jó kapcsolatuk a későbbiekben is megma­radt, s nem kis része volt abban, hogy dr. Barton Jó­zsef a Nemzetközi Biome­chanikai Társaság tagja le­hetett. A Tankönyvkiadó fel­kérésére írt könyve tetszetős kivitelben az elmúlt hetek­ben jelent meg, és ismét ní­vódíjat nyert, ezúttal a Ki­adói Főigazgatóságét. Azt gondolhatnánk ezek után, hogy Pécs a biome­chanikai kutatások hazai fel­legvára. Barton doktor és tanítványainak vizsgálatait Tanulmány a vasútépítésről Dr. Erdősi Ferenc, az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézeté­nek tudományos főmunkatársa, a földrajztudományok kandidá­tusa tanulmányt írt a vasútépí­tésekről „Folyamszabályozás és a vasutak versenye a vasút épí­tésének idején" címmel. A ta­nulmány a MAHART folyóiratá­ban, a Víziközlekedés ez évi el­ső számában jelent meg. tekintve akár lehetne is, azonban mindaddig, amíg a jelenlegi primitív körülmé­nyek között dolgoznak, csak mint nagy lehetőségről lehet beszélni. A kutatásnak pél­dául egyik alapfeltétele, hogy legyen egy gyorsfordu- latú filmfelvevő, amellyel a mozgás fázisai részletesen rögzíthetők, s azután egy másik, számítógéppel össze­kötött berendezés segítségé­vel elemezhetők. Nos, a test- nevelési tanszéken két Su­per 8-as kamera áll a bio­mechanikai kutatók rendel­kezésére, s ezek a készülé­kek köztudottan nem a spe­ciális vizsgálatok számára kerülnek forgalomba. Ha számítógépes programot kí­ván kidolgozni. Barton Jó­zsef ezt a legegyszerűbben otthon teheti meg, idősebb fia segítségével, aki máris több tanulmányának társ­szerzője. Ma még sokan véleked­nek úgy, hogy a biomecha­nika csupán az élsportolók számára hozhat hasznot, s ezért meglehetősen periféri­kus jelentőségű tudomány. Dr. Barton József cáfolja ezt, s jóllehet könyve főként a sportmozgásokkal foglalko­zik, nem hagy kétséget afe­lől, hogy minden más jel­legű munkatevékenységre, emberi mozgásra alkalmaz­hatók a megállapításai. Tény, hogy az élsport profi­tálhat a legtöbbet a bio­mechanikai kutatásokból, hi­szen ilyen magas szinten már fontos tizedmásodpercek és centiméterek múlhatnak a tudatosan korrigált, kidolgo­zott mozgáson. S mennyivel etikusabb ilyen alapon fel­készíteni a versenyzőt, mint doppingszerekkel, vagy olyan technikai trükkökkel, mint a tartánpálya, az üvegrúd, a könnyű vagy nehéz bokszkesz­tyű. Ám, ha szélesebb kör­ben tekintünk szét, aligha vitathatjuk, hogy a mozgás­elemzés konkrét haszonnal is járhat a fizikai munkakö­rökben, így semmiképpen sem kárbaveszett pénz, ame­lyet a biomechanikai kuta­tásokra fordítanak. Az anatómia, élettan, me­chanika, fizika határterüle­tein létrejött tudományágnak ma már egyre nagyobb tá­bora van szerte a világon. Egyformán nagy érdeklődés­sel foglalkoznak vele az USÁ-ban és a Szovjetunió­ban, az NDK-ban (itt az or­szág sportpresztízse miatt kü­lönösen), s Lengyelország­ban. Hazánkban talán ép­pen Barton József könyve lesz az a lendítőerő, amely végre a biomechanika meg­felelő rangjára emelését se­gíti elő. Havasi János Történész­konferencia Az MTA Pécsi Akadémiai Bi­zottságának székházában júni­us 11-én háromnapos nemzet­közi történészkonferencia kez­dődik. A tudományos tanács­kozás témája az 1918—1920-as közép- kelet-európai forradal­mak és ellenforradalmak vizs­gálata. Magyar előadókon kívül például szovjet, amerikai, cseh­szlovák szakemberek, kutatók tartanak előadásokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom