Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)
1985-06-01 / 148. szám
Halasztás: junius 8-än ™ gy hét múlva — 1985. június 8-án, szombaton — az urnák elé járulnak a magyar választópolgárok, hogy megválasszák az országgyülási képviselőket és a helyi tanácstagokat. Ez a választás más lesz, mint a korábbiak voltak, hiszen a választókerületek többségében két, másutt viszont három vagy több jelölt közül kell kiválasztani azt, akit képviseletünkben az országgyűlésben vagy a helyi tanácsban akarunk látni. Felelősségteljes állampolgári kötelezettség gyakorlásáról van tehát szó. Az alábbi összeállításunkkal ehhez akarunk segítséget adni megyénk választópolgárainak. Választási elnökség az országgyűlési választókerületben Az országgyűlési választókerület székhelyén működő helyi választási elnökség — egyéb feladatai mellett a) elbírálja azt a kifogást, amelyet a szavazat- szedő bizottságnak az országgyűlési képviselőválasztás szavazási eredményével kapcsolatos határozata ellen emeltek; b) megállapítja az országgyűlési választókerület választási eredményét; c) kiadja a megválasztott országgyűlési képviselőnek a megbízólevelet, illetőleg a pótképviselőnek a megválasztásáról szóló értesítést; d) lebonyolítja az országgyűlési képviselő visszahívásáról döntő szavazást. Mi a helyi választási elnökség feladata? A helyi - községi, városi - választási elnökség: a) gondoskodik a tanácsi választási hirdetmények elkészítéséről és közzétételéről, továbbá az elfogadott jelöltek nevének a szavazólapokon való feltüntetéséről; b) megállapítja és nyilvántartja a tanácsi választókerületek választási eredményét; c) elbírálja azt a kifogást, amelyet a szavazatszedő bizottságnak a szavazás tartama alatt tett intézkedése vagy a tanácsi választásnál a szavazás eredményével kapcsolatos határozata ellen emeltek; d) megállapítja a tanácsi választás összesített eredményét; e) pótválasztást tűz ki; t) kiadja a megválasztott helyi tanácstagnak a megbízólevelet, illetőleg a megválasztott póttanácstagnak a megválasztásról szóló értesítést; g) lebonyolítja a tanácstag visszahívásáról döntő szavazó st; h) beszámol a . helyi tanácsnak a választás helyi le- folyásá ról. A szavazatszedő bizottság teendői A szavazatszedő bizottság: a) átveszi a szavazáshoz szükséges nyomtatványokat; b) levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényességéről és zavartalanságáról ; c) megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét; d) továbbítja a szavazási jegyzőkönyvet a helyi választási elnökséghez. A szavazásra meghatározott idő elteltével a szavazatszedő bizottság elnöke a szavazóhelyiséget bezáratja. A szavazás lezárása után a szavazatszedő bizottság megszámlálja a szavazatokat. A szavazatok összeszám- lálása alatt a szavazóhelyiségben a szavazatszedő bizottság tagjain kívül csak az Országos Választási Elnökségnek és az illetékes választási elnökségnek a tagjai, az e szervezethez beosztott dolgozók, továbbá a Hazafias Népfront, és a sajtó igazolással ellátott megbízottai tartózkodhatnak. A helyi választási elnökségnél kifogást lehet emelni a szavazatszedő bizottságnak a szavazás ideje alatt hozott határozata vagy intézkedése ellen, továbbá helyi tanácstag választása esetén a szavazás eredményének megállapítósóval kapcsolatban. Az Állami Nyomdában készültek a június 8-án, a választás napján kézbe kerülő hivatalos nyomtatványok. Ismeretes, hogy háromféle szavazólap lesz; az egyikkel a 35 országgyűlési képviselőjelölt nevét tartalmazó országos listára lehet szavazni, a másikkal az egyéni választókerület országgyűlési képviselőire, a harmadikkal pedig a választókerület tanácstagjaira. A szavazólapok különleges, papírból ofszetnyomással készülnek. (MTI- fotó Apostol Péter felvétele KS) Hogyan szavazunk? Három szavazólap Mindenki csak személyesen Reggel 6-tól este 6-ig 1985. június 8-án a szavazás reggel 6 órakor kezdődik és este 6 óráig tart. Az állandó lakóhelyükön szavazók három szavazólapot kapnak; — az országos választási listán szereplő országgyűlési képviselőjelöltek. — az egyéni választókerületben induló országgyűlési képviselőjelöltek, és — a tanácstagjelöltek megválasztásához. Szavazati jogát mindenki csak személyesen gyakorolhatja. A választókerület országgyűlési képviselőjelöltjére és a tanácstagjelöltre, úgy lehet szavazni, hogy a választópolgár csak annak a jelöltnek a nevét hagyja meg a szavazólapon, akire a szavazatát adja, a másik (az esetleges többi) jelölt nevét pedig áthúzza. A szavazat csak így érvényes. Ha egynél több jelölt neve marad a szavazólapon, a szavazat érvénytelen. Az országos választási listán szereplő jelöltekre szavazni nevük meghagyásával lehet. (A leadott szavazat ez esetben akkor is érvényes, ha a szavazólapot változtatás nélkül helyezik az urnába.) A szavazás megköny- nyítése érdekében kívánatos, hogy a nyil- vántartásbavételről szóló értesítést, és a személyi igazolványát minden választópolgár magával vigye és átadja a szavazatszedő bizottság elnökének. äs? S ' Ilii A választópolgár három szavazólapot kap, közülük az egyik, amivel a helyi tanácstagot kell megválasztani — nem kívánt jelölt nevének az áthúzásával —, igy néz ki. Tudnivalók a szavazás körülményeiről A helyi tanács végrehajtó bizottsága március 18-ig megállapította a település szavazóköreinek számát, területi beosztását és sorszámát. A szavazóköröket a törvény értelmében úgy kellett kialakítani, hogy egy szavazókörre 600—1000 választópolgár jusson, de minden községben legalább egy szavazókor legyen. A szavazókor területének meghatározá- rozásánál azt is figyelembe kell venni, hogy abba egy vagy több tanácsi választókerület teljes területe beletartozzék. Szavazni a megfelelő szavazókörben lehet. A szavazatszedő bizottságnak legalább két tagja az egészségi állapota vagy idős kora miatt mozgásában gátolt választópolgárt — kérésére, szavazásának lehetővé tétele végett — felkeresi. A választópolgárok érkezésük sorrendjében szavaznak. Az szavazhat, aki a választókerületben a választók nyilvántartásában szerepel. A szavazatszedő bizottságnak át kell adni a választói névjegyzékbe történt felvételről szóló értesítést. A szavazásra ajánlatos magunkkal vinni a személyi igazolványt. A szavazás a szavazófülkében történik, ezután a szavazó az elhatározását tartalmazó szavazólapokat a borítékba teszi, és a szavazatszedő bizottság előtt az urnába helyezi. A szavazás ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Az a szavazó azonban, aki nem tud olvasni vagy akit testi fogyatékossága akadályoz a szavazásban, más választópolgár segítségét veheti igénybe. Ha a szavazás napján valaki nem tartózkodik a lakóhelyén, ahol a választói névjegyzékbe felvették, akkor a választójogát úgy gyakorolhatja, hogy igazolást kór az őt nyilvántartó tanács végrehajtó bizottságától és ezt az igazolást a szavazás napján az ideiglenes tartózkodási helyén bármelyik szavazókörben bemutatja és ennek ellenében szavazhat az oiszágcs listán szereplő képviselőjelöltekre, de a helyi képviselőjelöltekre és tanácstagjelöltekre nem. A szavazóhelyiség Minden szavozóhelyiség- ben — a szavazás titkossága érdekében — legalább két szavazófülkét, és a szavazás céljára két vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. A szavazatszedő bizottság az urnák állapotát a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja, és a vizsgálat eredményét feltünteti a szavazási jegyzőkönyvben. A szavazatszedő bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rendet fenntartsák. A szavazatszedő bizottság elnökének a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező. Pótválasztás — tizenöt napon belül Ha valamelyik választó- kerületben nem szavazott az összes választópolgárnak több, mint a fele vagy egyik jelölt sem kapott az érvényes szavazatok felénél több szavazatot, az illetékes választási elnökség pótválasztást tűz ki, amelyet az első választástól számított tizenöt napon belül kell megtartani. A pótválasztáson új jelölteket is lehet állítani. A pótválasztáson az lesz a megválasztott képviselő, illetőleg tanácstag, aki a legtöbb szavazatot kapta. Pótválasztást kell kitűzni abban a választókerületben is, amelyben nem tartottak választást, mert nem volt legalább két jelölt. Ilyen esetben azonban a választó- kerület megválasztott országgyűlési képviselője, illetve tanácstagja az a jelölt, lesz aki az összes érvényes szavazatnak több mint a felét megkapta, feltéve, hogy a választókerületben a választópolgárok több mint a fele szavazott. Az a jelölt, aki a választó- kerületben a megválasztott országgyűlési képviselő, il-. letve tanácstag mellett megkapta az összes érvényes szavazatnak legalább az egynegyedét, pótképviselő, illetve póttanácstag lesz. Ha a választókerületben a képviselői vagy tanácstagi hely megüresedik, a pótképviselö, illetve a póttanácstag lép a megüresedett tisztségbe. A megyei tanácstagok megválasztása A Baranya Megyei Tanácsba — lakosság és a helyi tanácsok számához igazodóan — 90 tanácstagot lehet választani az Elnöki Tanács határozata alapján. A helyi tanács a megyei tanács által megállapított számú megyei tanácstagot választ. Több községi tanács együtt is választhat egy megyei tanácstagot. A helyi tanács lehetőleg alakuló ülésén jelöli, majd nyomban megválasztja a megyei tanács tagját (tagjait). A jelöltre a Hazafias Népfront megyei bizottsága tesz javasjatot, de saját tanácsának tagjai közül javaslatot tehet a helyi tanács bármely tagja is. A helyi tanácsok a megyei tanácsba több jelöltet is állíthatnak, mint ahány tanácstagot választanak. Megyei tanácstagjelölt az lesz, aki a jelölő tanácsülésen megjelent helyi tanácstagok egyharmadának szavazatát megkapta, továbbá a Hazafias Népfront programját és a jelölést elfogadta. A jelölés nyílt szavazással történik. A megválasztott megyei tanácstag részére a megbízólevelet a helyi tanács elnöke adja ki.
