Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-04 / 151. szám

1985. június 4., kedd Duncmtuii napió 5 Étkezőgarnitúra, előszobaberendezés Étkezőgarnitúrákhoz készülnek a székek Fotó: Läufer László Megnyílt a siklósi képzőművészeti szimpozion Alkotóművészek és művészet- kedvelők, érdeklődők, vendé­gek, Baranya megye kulturális életének irányítói, valamint Siklós város vezetői jelenlété­ben tegnap délután, Siklóson, a kerámia alkotóházbon ünne­pélyesen megnyílt az 1985. évi siklósi nemzetközi kerámia és a villányi. nemzetközi ■ szobrász szimpozion. Az esemény jelen­tőségét az a körülmény emeli ki, hogy a hetvenes évek má­sodik felében megkezdett épü­letrekonstrukció s műemléki restaurálás két évvel ezelőtti befejezését követően ez az első alkalom, amikor ismét nemzet­közi szimpoziont rendeznek Siklóson. (Tavaly csak néhány hazai művész dolgozott az al­kotótelepen.) A hajdani 'kolostor hangula­tos udvarán az egybegyűlteket dr. Havasi János, az alkotóte­lepek igazgatója köszöntötte. Bemutatta a már ideérkezett külföldi és hazai művészeket, majd Brandstötter György, a Baranya Megyei Tanács V. B. művelődési osztályának helyet­tes vezetője mondott megnyi­tót. Elöljáróban külön köszön­tötte a jelenlévő Lömmel Ilona keramikusművészt abból az alkalomból, hogy a napokban Faenzában (Olaszország) el­nyerte a Premio Ravenna el­nevezésű kerámiai díjat. Majd emlékeztetett arra, hogy 1976- ban rendeztek utoljára itt nem­zetközi méretű szimpoziont. Sokan a korábbi résztvevők közül is szívesen visszatérnek, népszerűsítve közben a konti­nensünkön egyre ismertebb siklósi műhelyt. Meggyőződé­sét fejezte ki, hogy Siklós a művészeti ág fejlődésében fontos alkotóműhely. Szeret­nénk, ha a szakma európai méretekben is jelentős, ismert műhelyévé válna. Remény­kedve, hogy az alkotók jól ér­zik majd magukat és eredmé­nyes munkát végezhetnek itt,* a két művészeti ág Siklósi szimpozionját együttesen meg­nyitotta. A keramikusok — öt magyar és kilenc külföldi: japán, né­met, svéd, román, norvég, grúz művészek két hónapig dolgoz­nak itt; a villányi szobrász szimpozion október közepén zárul. Üj termékek a siklósi Tenkes Bútorgyárból Közepes árfekvés, tetszetős kivitel Híradásokból tudom, hogy pang a bútoripar, itt meg szusszanásnyi időt sem enged­nek a gépek. A hatalmas sze­relőcsarnok művezetője, Boda László is hol itt, hol ott tűnik fel, mégis nyugodt, mert van alkatrész, és ha az van, akkor baj nem lehet - mondja. Fur­csa így első hallásra, hogy bútorgyári szerelőcsarnok, de amint körbenézek, máris ért­hető: a szomszédos gyártó- csarnokban készített elemekből itt állítják, itt szerelik össze a bútorokat. A kész terméket csomagolják és részükről be­fejezett . . . Pirka József asz­talos, univerzális szakember, most társával épp a Herkules székek hátsó lábát formázza o marógépen . . . Kovács Atti­la né több mint másfél évtize­de a bútorgyár dolgozója, s már több mint tíz éve a csi­szológépnél, gépmunkásként azon fáradozik, hogy a hoz­zá kerülő alkatrészek, (köz­érthetőbben: anyagelemek) szép, sima felülettel kerülje­nek majd a lakkozókhoz . .. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat tavaly azt mondta a felnőtt korú gyermekeinek (gyáregységeinek): álljatok meg a saját lábatokon. A sik­lósi gyáregységből leányvál­lalatként idén, január elsejétől jött létre a Tenkes Bútor­gyár és önállósulva igyekez­nek megfogadni az elbocsátó „szülői” intelmet. A gyárigazgató Császár Ist­ván nyomatékosan kéri, ne­hogy olyan helyzetjelentést ír­jak róluk, ami túlzó lenne, de az az igazság, hogy semmi okuk a panaszra:- Tavaly év közepétől tud­juk, hogy leányvállalattá le­szünk, hogy önállóan kell ja­nuár elsejétől gazdálkodnunk, tehát önállóan kell keresked­nünk, anyagot beszereznünk, értékesítenünk, sőt a gyárt­mányfejlesztés is teljes mér­tékben ránk hárul . . .- A rövid idő alatt talán még új bútorokkal is kijöttek? — Igen, mert az önállóság megköveteli a jobb alkalmaz­kodást a piachoz, tehát olyan termékeket is gyártanunk kell újként, aminek várhatóan hosz- szú távon biztos lesz a piaca. Azt hiszem, érdemes egy rövidke összegezést adni a siklósi Tenkes Bútorgyár újdon­ságaiból: a Jolán sarokpados étkezőgarnitúrával elsősorban a házgyári lakásokban- élőkre gondoltak, ebből az idei 1200 garnitúrát teljes egészében lekötötte a Domus-hálózat, s e márkacikkért a Domus 2 milliós fejlesztési lehetőséget kínált fel a -siklósi gyárnak. A Tenkes előszobagarnitúra kis- és nagylakásba egyaránt használható, s az Ingrid do­hányzóasztalt is az önállósu­lás „szülte". A korábbi termékeiket is gyártják, keresett a Herkules és a Kaiser étkezőgarnitúrá­juk, a Siklós fotelágy és a Jó- gó garnitúra, viszont a koráb­binak majd felére csökkent a Tulipán egyszemélyes heverő iránti igény. Nincs értékesíté­si gondjuk, biztos megrende­lésre gyártanak, s az export­tervük a korábbiak több mint ötszöröse - igaz, minden kül­földi megrendelésnek egyelőre még nem tudnak eleget tenni. Biztos piacuk titka a köze­pes árfekvés és a tetszetős ki­vitel. A gyárkapun belül pedig a tisztességes kereset, hisz a tavalyi éves átlagbérük elér­te a 62,5 ezer forintot. S hogy leányvállalatként tovább élvezzék az önállóság adta le­hetőségeket, a műszaki fejlesz­tésre helyezik a fő hangsúlyt: szeptemberben szeretnének üzembe helyezni két NSZK-be- li kondenzációs szárítót és újabb faipari gépeket rendel­tek meg. Délelőtt tíz óra. A csarno­kokban szinte sérti a fület a hirtelen beállt csend. Leálltak a gépek, öt perc cigaretta­szünet következik . . . Murányi László Üj szaküzlettel bővült az országos REVÜ bolthálózat. Tegnap ad­ták át a vásárlóknak a 300 ezer forint költséggel felújitott haj­dani Sztár-boltot Pécsett, a Kossuth Lajos utcában. A REVU- SZTÁR most 88 négyzetméter alapterületen 2,5 millió forint ér­tékű árukészlettel nyitotta kapuit. 200 darab rőntgenláb Többletmunkával pótolják a hiányzó létszámot Adni kell a szakmai hírnévre is Az óvatosan mindjobban megdöntött vasüstből vékony, ezüstösen csillogó sugárban fo­lyik a formába a megolvasztott alumínium, s a közlekedőedé­nyek fizikai törvénye szerint egyenletesen kitölti az üregeket. Amint kihűl és megszilárdul, kész a röntgenláb. A pécsi Va­sas Ipari Szövetkezet pellérdi színesfémöntödéjében gyártják a MEDICOR röntgenjeihez a lábakat. A MEDICOR az ön­töde legjelentősebb megren­delői közé tartozik, akárcsak a BANYAGÉP, a Ganz-MAVAG, a Hajtómű és Felvonójavító Vállalat és az ÉLGÉP. A több­százas, esetleg ezer feletti da­rabszámú szériákat félautoma­ta géppel öntik ki, a néhány- száz darabos szériákat állandó vasformákba, az egyedi, illetve a kis szériában készülő dara­bokat homokformákba öntik. Laikus számára mindenképpen ez a leglátványosabb munka az öntödében, ha eltekintünk a szoboröntéstől, amellyel szintén jó nevet szerzett magának a pellérdi üzem. — A szoboröntés számunkra nagyjából annyit jelent, mint például a Bábolnai Mezőgaz­dasági Kombinátnak a ménes: nem ez a főprofil, nem ez hoz­za a nyereséget, de hozzásegít a szakmai hírnév, a presztízs megteremtéséhez — mondja Kovács László üzemvezető. — Ritkaságnak számít a szakmá­ban, hogy megrendelőink gya­korlatilag teljesen lefoglalták az idei kapacitásunkat. Tízmillió forint nyereséggel 60 millió fo­rintos termelési értéket tervez­tünk erre az évre. Az első ne­gyedév jól alakult. Áprilisban pluszban 200 darab röntgenláb elkészítésére kaptunk megren­delést a MEDICOR-tól, amely­nek váranlanul nagyobb tétel exportszállításra nyílt lehetősé­ge. Hatvanketten dolgoznak az üzemünkben, létszámhiánnyal küszködünk, megoldatlan a szakmunkósutánpótlás, de a ho­moköntöde formálói vállalták a pluszmunkát. Nem terveztünk túlórákat: mindenki maga szá­mította ki, mennyit kell dolgoz­ni, hogy teljesíteni lehessen a vállalás^. Reggel hattól este 6- ig dolgoznak, s hét végeken is bejönnek, üzemünk történeté­ben ilyen még nem volt: az el­múlt hónapban 24,5 tonna alu­míniumot öntöttünk ki. Ez a munka legalább tíz százalékkal emeli meg az idei termelési ér­tékünket. Garamvölgyi Gábor fémöntő szakmunkás harminckét éve dol­gozik a szakmában, s öt éve már a pellérdi üzemben. Hiva­talosan is mestere a szakmá­jának.- Minden gépalkatrészt, szerkezeti elemet, ami csak ön­téssel készül, úgy lehet előállí­tani, hogy előbb fából megcsi­nálják a hasonmását, a famin­ta alapján az öntő szakmunkás formázó homok segítségével készíti a szerkezeti elem nega- tívját, majd ezt tölti tele folyé­kony fémmel — vázolja fel a munka folyamatát. Teljesítmény­bérben dolgozik. Kiszámította: erre a napra a keresete 509 forint. — Nem vagyok a túlmunka híve. Termeljünk többet a mun­kaidőben, ezt mondta ki a párt- kongresszus is. Ha jól szerve­zett a munka és tisztességesen megfizetik, nem is lehet aka­dálya. De ezért dolgozni kell keményen — mondja. Az öntöde leghíresebb szo­cialista brigádja a Gábor Áron brigád. Többszörösen a Szövet­kezet, tavaly óta pedig az Ága­zat Kiváló Brigádja címet is el­nyerte. 1972-ben alapította Esz­tergomi Péter, bki jelenleg is vezetője a kollektívának. Negy­vennyolc éves, 13 éves kora óta dolgozik, öt éve lett szakmája mestere. Huszonhat éves veje, Szebeni Zoltán is itt dolgozik, és szintén mester már. — Ki se látszunk a munká­ból, nincsenek hétvégék mondja a brigádvezető. — Leg­nagyobb gond a létszámhiány, de így is vállaltuk, hogy hoz­zásegítjük a MEDICOR-t az ex­port teljesítéséhez. A 12 fős brigádunk minden tagja falun él. A kerti munkák dandárja idején nem kis dolog feláldoz­ni a szabadidőt, a hétvégéket, mégis valamennyien vállaltuk a pluszfeladatot és teljesítjük is. Lezárult a kivizsgálása an­nak a kérdésnek, miért kerül­tek matematikatételek az idei magyar írásbeli tételek borí­tékjába a Baranya megyei szakközépiskolákban. A vizs­gálat lezárta után a Művelő­dési Minisztérium az alábbi közleményt bocsátotta a Du­nántúli Napló rendelkezésére: Az írásbeli érettségi tételek expediálása során történt té­vedést az Országos Pedagó­giai Intézet kivizsgálta. Meg­állapítást nyert, hogy azt fi­gyelmetlenség, és a kellő el­lenőrzés hiánya okozta. Ezért Martyn Ferenc Ulysses-rajzai Első ízben jelentek meg nyomtatásban Martyn Ferenc azon rajzai, amelyeket Joyce: Ulysses című regényének ihle­tésére készített. A 35 lapot közösen jelentette meg Bara­nya megye és Somogy megye Könyvtára, az albumhoz Tüs­kés Tibor írt bevezetőt. A raj­zokat Hars Éva életmű-kataló­gusa alapján gyűjtötték össze. A magas színvonalon kivitele­zett album a Somogy Megyei Könyvtár sokszorosító és könyv­kötő üzemében készült el 400 példányban. Árusítására a Megyei Könyvtár (Pécsett és Kaposváron), a Janus Panno­nius Múzeum, valamint a Ma­gyar írók Könyvesboltja és a Széchenyi téri Móricz Zsig- mond Könyvesbolt vállalkozott. az irányítást, ellenőrzést vég­ző vezető alacsonyabb beosz­tásba kerül, és ezzel a fel­adattal nem foglalkozhat a jövőben. A konkrét mulasztást elkövető dolgozókat ezzel a feladattal a jövőben nem bíz­za meg az intézet, illetve pénz- büntetésben részesíti őket. A hasonló esetek megelőzé­se érdekében a teljes folyamat — beleértve a 770 000 darab lenyomat csomagolását is — új módszerét kidolgozta az OPI, úgy, hogy egyidejűleg biztosítja a titkosság követel­ményének érvényesülését. Kivizsgálták az elcserélt érettségi tételek ügyét Hét végén is dolgoznak a pellérdi öntödében Öntés a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet pellérdi színesfémöntödéjében Fotó: Proksza Lási A közélet hitei w Csehák Judit miniszterelnök­helyettes, a Magyar—Szovjet Kormányközi Kulturális Együtt­működési Bizottság magyar tagozatának elnöke, Pjotr Gye- micsev, az SZKP KB PB pót­tagjának, a Szovjetunió kultu­rális miniszterének, a szovjet tagozat elnökének meghívásá­ra hétfőn, delegáció élén a Szovjetunióba utazott. Csehák Judit megbeszéléseket folytat vendéglátójával a magyar— szovjet kulturális kapcsolatok időszerű kérdéseiről, többek között a hazánkban október 8—14. között megrendezendő szovjet kulturális napok elő­készületeiről. A Miniszterta­nács elnökhelyettese a szov­jetunióbeli tartózkodása során találkozik a szovjet kulturális élet több vezető személyiségé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom