Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-04 / 151. szám

1985. június 4., kedd Dunántúli napló 3 Akikre mindig számítani lehet A mezőgépgyártás szolgálatában Vágai József igazgató „A siker nem cél, hanem eredmény" Munka közben a fejtésben, Béta-aknán Kitüntetett brigádok Batári Árpád és társai Béta-aknáról A múlt esztendőben vég zett kimagasló eredményeiért a Mecseki Szénbányák Komló Bányaüzemének Béta-aknán dolgozó, Batári Árpád vezette szocialista brigádja a Válla­lat Kiváló Brigádja elismerő kitüntetést vehette ót. Az 1958- ban alakult, jelenleg 69 fős brigád immár másodízben ré­szesült ebben a kitüntetésben. A Béta-aknai széntermelés tulajdonképpen rájuk épül. Az évek óta tartó 120 szá­zalékos átlagteljesítmény egy igazi, összeforrott közösség együttes eredménye - világí­tott rá a brigádvezető. aki mór 13 éve vezeti a több­szörösen kitüntetett bányász­kollektívát. A fejtésben múlt A PANNONVIN Borgazda­sági Kombinát villányi szőlé­szeti üzemének Hómán Kató szocialista brigádjában hu­szonheten vannak. Az átlag­életkor negyven év felett. Tizenkétéves fennállásuk óta ötször nyerték el a Szocialista Brigád Érem arany fokozatát, 1980-ban a Vállalat Kiváló Brigádja címet, s idén vehet­ték át a Szakma Kiváló Bri­gádja kitüntető elismeréséről szóló oklevelet. Már hosszú évek óta szőlő- oltványokat készítenek. A múlt évben minden eddigi ered­ményüket túlszárnyalták. A naponta két-, két és fél ezer oltványt készítő asszonyok ta­valy csaknem 900 000 darabot küldtek exportra, ez 300 000­évi termelési tervüket csaknem 25 000 tonnával szárnyalták túl, ez összességében 194 000 tonna szén volt. Az idén a kongresszusi, és hazánk fel- szabadulásának 40. évforduló­ja tiszteletére meghirdetett szocialista munkaverseny ke­retében termelési tervüket lé­nyegesen megemelték, vállalá­suk 180 000 tonna. Az első ne­gyedévben csaknem 60 000 tonna szenet küldtek a fel­színre. E tiszteletre méltó eredmé­nyek eléréséért a brigád tag­jai a hétvégeken, szombaton, vasárnap is dolgoznak. Mű­szaki újítást is bevezettek a fejtésben, az úgynevezett több robbanófejes omlasztóst. rel több, mint a sokéves át­lag. A Szovejtunióba irányuló oltványok kitűnő minőségűek. — A vad. azaz alanyvessző kötözésétől a nemesített olt­vány kiültetéséig nagyon sok munkafolyamatot kell elvégez­nie az oltványkészítőnek - mondja Hornung Edéné bri­gádvezető. - Csak maga az oltás türelmet, hozzáértést, nagy tapasztalatot igénylő munka, ugyanis amikor az alanyvesszőt a nemessel csa­polják, tehát oltják, már el­dőlhet a leendő termés bősé­ge, a szőlő tűrőképessége, mű­velési lehetőségei. A legfon­tosabb és egyben a legszebb, ha pontosan tudjuk illeszteni a vad és nemes csapolósait. Ez egyben munkánk minősé­gének fokmérője is.- Hogyan és mikor dől el, hogy jól sikerült-e az oltás?- Amikor a már oltott vesz- szőt paraffinba mártjuk, majd nedves fűrészporban tároljuk, s ezt követően a szőlővessző a csapolásnál körkörösen forrod össze. A kizárólag asszonyokból ál­ló brigád fele alapítótag. A múlt évi eredmények elérését kongresszusi vállalásban rögzí­tették. A tavalyi időjárás igen kedvezett az oltványelőállitás- nak, s ezen túl a szakma sze- retete, a nyári túlmunkák a családtagok bevonásával, a szabad szombatok feláldozá­sa mind hozzájárultak kima­gasló eredményeik eléréséhez. A brigád idén is megpá­lyázza a Szakma Kiváló Bri­gádja címet. Ebben az évben 125 000 alanyvesszőt szeret­nének előállítani, amely öt­ezerrel több, mint az elmúlt esztendőben. Az eredési há­nyadot is két százalékkal sze­retnék javítani a tavalyival szemben, Ottjártunkkor két alapító­taggal is találkoztunk. Kohl- mann Zsigmondné és Szeifert lánosné 1947 óta dolgoznak a villányi üzemben. Jövőre nyugdíjba mennek.- Hiányzik majd a munka és az asszonyok. Én nagyon szeretem az oltványokat, soha nem untam meg - mondta Kohlmann Zsigmondné. Sajnos, a fiatalok nem je­lentkeznek, a szakma utánpót­lása egyelőre nem látszik biz­tosítottnak. Bár kemény, szor­galmat követelő munka az oltványkészítés, mégis, szép­ségét a már hosszú évek óta dolgozók megtalálták, anyagi­lag is jól járnak. Právicz Lajos A szölöoltvány-készítő villányi asszonybrigád Környezetkímélő növényvédelmi A környezetet kímélő újabb növényvédelmi eljárásokat, módszereket dolgoztak ki a Ma­gyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézeté­ben. Miként Mészáros Zoltán, e kutatások koordinálója az MTI munkatársának elmondta, vizs­gálataik egyik jelentős eredmé­nye a biológiai védekezés a szúnyogok ellen. Felismerték, hogy egy baktériumkivonat, - egyik változata a Bacilus thü- ringiensisből készített szerves veqyületnek, amellyel a gyü­mölcsösöket és az erdőket per­metezik, hogy megvédjék a fák leveleit a lepkehernyók pusztí­tásaitól - szúnyogirtásra is használható. A szúnyogok te­lephelyeire permetezett termé­szetes, vaqyis az élő szervezet­ből előállított készítmény el­pusztítja az ott levő lárvákat a vizekben élő hasznos szerveze­teknek, a növényeknek, az em­bereknek viszont nem árt. Hosszú idő óta végzett kísérle­teikkel győződtek meg erről. E szer nagy mennyiségben is elő­állítható országunkban. Másik eredményükként a ku­tatási csoportjuk két tagja - elsőként a világon - meghatá­rozta az araszoló lepke nemi csalogató anyagának — szexfe- romonjának — összetételét, vagyis azokat az illatokat, ame­eljárások lyekkel a nősténylepkék a him lepkéket csalogatják. E felis­merés révén lehetséges, hogy ez ellen a rovar ellen is éppen olyan természetes - a környeze­tet kímélő — szerrel védekez­hessenek, mint más kártevő lep­kék, például egyes sodrómoly- fajok a bagolylepkék ellen. Ezeket az illatforrásokat szét­szórják a gyümölcsösökben, így megtévesztik a párjukat kereső hím lepkéket, azok nem talál­ják a nőstényeket, s párzás nél­kül pusztulnak el. A növények védelmét úgy is elősegítik a kutatók, hogy ja­vasolják azoknak a hasznos ro­varoknak a kíméletét, amelyek a növényevő rovarokat pusztít­ják. Több évig vizsgálták az in­tenzíven kezelt mezőgazdasági kultúrák rovarfaunájának ösz- szetételét és megállapították: az évente sokszor permetezett gyümölcsösökben, kukoricások­ban lényegesen több a kártevő és a hasznos rovar, mint koráb­ban vélték, ha viszont a hasz­nos rovarok rajzásának idősza­kában nem permeteznek, azok elszaporodva jelentős mérték­ben pusztítják a kártevőket, a természet pedig kevésbé szeny- nyeződik. A vándorlepkék elleni véde­kezés módját is fokozatosan ki­alakítják nemzetközi összefo­gással: előre jelzik majd érke­zésük időpontját, így a mező- gazdasági üzemek felkészülhet­nek a növények védelmére, el­pusztíthatják a lepkék hernyóit, rpielctt azok károsítanák a nö­vényeket, E lepkefajok váratla­nul lepték el a gyümölcsösöket és a szántóföldi növényeket, s a termelők csak akkor szereztek tudomást róluk, amikor a her­nyók tömegei elpusztították a leveleket. Az utóbbi évtizedek­ben többször okoztak tetemes károkat: 1962-ben a gamma­bagolylepke, 1975-ben a réti, vagy muszka molylepke, 1984- ben az ypszilon bagolylepke hernyói sok helyen felfalták a növényeket. A kutatók az utóbbi években rendszeresen követték a vándor­lepkéket, s megfigyelték, hogy Európa déli, illetve Afrika észa­ki részéből érkeznek Európába. A tavasz végén, a nyár elején érik el országunk területét. Ná­lunk kifejlődik egy vagy két nemzedékük, amely azután to­vábbrepül Észak felé, ősszel pedig visszavándorol. Osztályozzák a szőlővesszőket a Hámán Kató brigád tagjai igazgatói teendőket. Sokszor mondtam nemet. Végül megun­ták, és közölték, hogy pártfel­adatként kell elkezdeni az igaz­gatóságot Mágocson. Nos, 1963. január 1. óta igazgatóként dolgozom Mágocson. 1966-ban a mágocsi gépállo­más is megszűnt, gépi munkát szolgáltató és gépjavító állo­másként 1967. december 31-íg dolgoztak így, majd amikor létrejött a MEZŐGÉP Tröszt, s ennek vállalati hálózata, a má­gocsi kollektíva a cserkúti ME­ZŐGÉP Vállalat gyáregysége­ként folytatta tevékenységét — sikeresen. Sikeresen, ugyanis kilenc alkalommal lett Kiváló Gyáregység a mágocsi, 1978-tól „zsinórban!".- Milyen évet zártak 1984 ben és mik az idei esztendőre szóló fontos feladatok? — 1984-ben 200 millió forint volt az árbevételi és 35 millió a nyereségterv. Túlteljesítettük. Álltuk a versenyt többek között IFA-légfékszerelvények sorozat­gyártásával, élelmiszer-, kon­zerv- és egyéb ipari vasszerke­zet készítésével is foglalkoz­tunk. Ezenkívül a Kismotor- és Gépgyár 1. számú gyárával ko­operációs szerződés keretében évi 140 000 normaórányi „bér­munkát" végzünk; a Szerszám­gépipari Művek székesfehérvári köszörűgépgyára részére a KNORR légfékszerelvények al­katrészgyártásában veszünk részt évi 60 000 normoórányi időben. Mágocs egyike azon MEZÖ- GÉP-gyáregységeknek, amely úgy indult 1985-ben, hogy 210 milliós rendelésállománnyal ren­delkezett. Éves árbevételi tervük 220-230 millió forint, nyereség- tervük pedig 36—40 millió fo­rint. Ezeket az értékeket 300— 305 fős kollektíva jövedelmének 10 százalékos emelkedésével kí­vánják elérni. Munkaerő-ellá­tottságuk optimálisnak mondha­tó, hacsak a szómszerűségét nézzük, ám a szakember-ellá­tottságuk minősége nem ilyen jó. Gépparkjuk? Nincs sok saját gépük, fejlett technikájuk. A Kismotor- és Gépgyár, valamint a SZIM székesfehérvári köszö­rűgépgyára tulajdonát képezi a géppark 60-80 százaléka. Mó- gocson azonban nem panasz­kodnak. igyekeznek adottságai­kat a legteljesebb mértékben kihasználni. Szabó József Fotó: Platz Lajos érkezett az új S-100-as gép is. Arra szereteti volna kerülni. El­ment tehát az igazgatóhoz, Ros- kó Zsigmondhoz, és előadta „vágyót". Roskó Zsigmond állt az iro­dájában az ablak előtt, kifelé nézett, miközben agyában mo­toszkált a kérdésem: „Van-e akadálya, hogy az új Sz-100- as gépre kerüljek?" Szempillan- tásnyi idő alatt megfordul Ros­kó. Néma pillantásaiból alig értettem valamit, s alighanem ő is a szavakat kereste, hogy közölje velem: „Vágai elvtárs, az új munkát és azt, hogy nem hajnaltól késő estig kell dol­gozni, hanem meghatározott ideig, szervezetten ... A főmér­nökségem idején kitüntetéssel is elismerték a felsőbb szintű vezetők tevékenységem pozití­vumait, a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetésben része­sültem. Ez a megbecsülés új erőt adott nekem. Az új erőre szükségem is volt. Történt ugyan­is 1962 szeptemberében, hogy ajánlatot kaptam az ÁMG me­gyei igazgatóságától: vállaljam el a mágocsi egységénél az Vágai József, a cserkúti MEZŐGÉP Vállalat mágocsi gyáregységének igazgatója 49 esztendősen azt vallja: a siker nem cél, hanem eredmény. 1955-ben, amikor Pécsett el­végezte a gépipari technikumot, dolgozni ment a harkányi gép­állomásra. Nem irodára, a ter­melésbe - segédmunkásnak! Később, amikor egy brigádveze­tő motorbaleset következtében súlyosan megsérült, Vágai Jó­zsefet bízták meg teendőinek el­látásával. Tizenkilenc esztendős volt. Belőle sem hiányzott a fiata­los „világmegváltó" hit. 1959-ben kinevezték a har­kányi AMG műhelyvezetőjévé. Ekkor volt szó róla, hogy a har­kányi és a villányi gépállomá­sokat „összeházasítják", akkor elhiszem, hogy szívesen dolgoz­na az új gépen, de magára sokkal nehezebb feladat vár: az összevont ÁMG főmérnöki be­osztással együttjáró feladat... Időt kértem a gondolkodásra, majd „igent" mondtam: 1960. január 1-től főmérnök lettem.- Hogyan sikerült a huszon­négy esztendős főmérnöknek szót értenie az idősebb korosz­tálybeli dolgozókkal?- Terveinket teljesítettük! Ez azt jelenti, hogy szót értet­tünk .. .1961-ben már szó volt orról, hogy o villányi gépállo­mást gépjavító állomássá ala­kítják. A gépállomás géppark­ját a járásban működő terme­lőszövetkezeteknek adtuk el. öt-hatféle traktor javításával foglalkoztunk ... Az emberek igen nehézkesen szokták meg Läufer László felvételei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom