Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)
1985-06-04 / 151. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli namo XLII. évfolyam, 151. szám 1985. június 4., kedd Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Kitüntetett brigádok (3. oldal) , * Uj termékek a Tenkes Bútorgyárból (5. oldal) Hét végén is dolgoznak a pellérdi öntödében (5. oldal) Győri tanulságok R ába Vagon- és Gépgyár ... Taurus ... Medicor ... BHG ... Bu- daflax ... Hurgarocamion ... Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát ... íme, néhány cég neve, annak érzékeltetésére, hogy —a párt- és szakszervezeti vezetők aktív részvételével — milyen vállalatok igazgatói tanácskoztak május 27—29. között, Győrben. Valószínű sokat hivatkoznak még erre a tanácskozásra, annak tanulságaira. Bár a konferencia mind a 350 résztvevője tudta, hogy az átlagos magyar vállalat még nem tart ott, mint az a 21, amelynek vezetői a Rába-par- ti városban kifejtették a véleményüket, a rendezvény, a vita mégis meggyőzően illusztrálta, merre halad a magyar gazdaság, mik a távlatok, hová juthatunk, ha eltökélten megyünk tovább a gazdaság- irányítási reform kibontakozásának útján, azon az úton, amit a XIII. pártkongresszus is megerősített. Az esemény, a sok sikervállalat vezetőinek jelenléte — régen láttunk együtt ennyi jeles gazdasági vezetőt —, önmagában is azt dokumentálta, hogy van kibontakozás. Nemcsak reális esély, hanem reális lehetőség is nyílott arra, hogy fokozatosan új és dinamikusabb növekedési pályára térjen rá gazdaságunk. Már azért is, mert - a felszólalók ezt is elmondották — a siker- vállalatok sem kapnak több pénzt az államtól, mint mások (ellenkezőleg: többet vontak el tőlük, mert ott volt miből elvonni); őket is érték menet közben kisebb-nagyobb kudarcok, vagyis nekik is voltak kevés sikerrel járó vállalkozásaik: de mindig talpon maradtak, sőt arra is képesek voltak, hogy előre haladjanak. Hogy miért, az már a tanácskozás egy másik tanulságára hívia fel a figyelmet. Aki az előadásokat hallgatta, az megbizonyosodhatott arról, hogy ezek az országosan ismert és elismert gazdasági vezetők nem szűkölködnek vállalkozó szellemben. Ahány vállalat, vagy szövetkezet, szinte annyi formája, útja- módja volt a vállalkozásoknak, de valamennyinek a gyors helyzetfelismerés, alapos helyzetelemzés, vagyis a piaci orientáltság, a kalandorságtól mentes bátorság, a gyökeres változásoktól sem visszariadó, szüntelen megújulási készség, volt a közös vezetője. Egy újabb tanulság: a Győrben jelenlévő, felszólaló igazgatók, szövetkezeti elnökök tudták, mit akarnak. öt—tíz évre. esetleg hosszabb távra szóló stratégiái tervet készítettek, amit — ha szükséges — évről évre hozzáigazítanak a változó valósághoz, azt vallva. hogyha ma nincs is pénzük milliárdos beruházásokra, akkor is látniuk kell a célt, a távlatokat. Olyan a vállalat stratégiai terv nélkül — húzták alá —, mint az a hajós, aki iránvtű nélkül vág neki a tengereknek. További intő példa: már nemcsak a nálunk fejlettebb országokban, hanem a legjobb magyar vállalatoknál is felértékelődött az alkotó szellemi munka. Vagy inkább fokozatosan kivívja az őt megillető rangját, hiszen akik csak szóba hozták ezt a témát, mind arról beszéltek, hogy 10 —20 százalékkal, esetleg még többel emelték a legjobb műszakiak fizetését. Tudatosan vállalták az ezzel járó bér- és egyéb feszültségeket, mert felismerték, hogy nem gyorsulhat fel a műszaki fejlődés, ha nem változtatnak az 50-es évektől örökölt bérarányokon, ha a valóban kreatív szellemű, tehetséges mérnökök, munkások elé nem tűznek ki ténylegesen mozgósító erejű, ha kell, sok tízezer forintos összegű céljutalmakai. Számokkal igazolták, hogy megéri, mert a piac többet fizetett az ötletes új termékért, így több pénze maradt a vállalatnak is. Az előbbivel rokon téma az emberi tényezők növekvő szerepe. A Bábolnai Mezőgazda- sági Kombinát vezérigazgatóhelyettese elgondolkodtató adatokat sorolt fel annak igazolására, mivel járhat, ha például egy kellően fel nem készített fogatost osztanak be dolgozni, egyik napról a másikra, a legközelebbi csirke-, vagy tojásgyárba. Mennyit, hányszor tízezer forintot veszthet a gazdaság, pusztán azért, mert a különben szorgalmas, megbízható fogatos még nem érzékeli, hogy merőben új viszonyok közé került, ahol a technológiai fegyelem betartásának, az időtényezőnek hallatlanul nagy súlya van. Csak egy kis lezserség, figyelmetlenség, s máris nagyobb lehet az okozott kárösszeg, mint a fogatos egész múlt évi fizetése. A sok tanulság közül hadd emeljünk ki még egyet: a nagyvállalatok szerepét. Ismeretes, hogy Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára még az új reformszakasz előtt aláhúzta: ipar- és nagyvállalatcentrikus lesz a gazdaság- irányítás korszerűsítése. Nem azért, mert bárki is privilégiumokat akar adni a nagy- vállalatoknak (aki ilyet állít, az önkéntelenül is félremagyarázza a mai gyakorlatot), hanem azért, mert az iparnak, s azon belül is a nagyvállalatoknak meghatározó szerepük van a gazdaságban. Ezért az új reformszakasz sikere múlik azon, vissza tudják-e nyerni régi vonzerejüket a nagyvállalatok. Azon, hogy ha azt halljuk, hogy nagyvállalat, önkéntelenül is arra gondoljunk, hogy ott sok az új gép, ott képzettebbek a műszakiak és munkások, ott magasabbak a bérek, fejlettebbek a szociális juttatások, mint másutt. Ha elérünk ide, akkor elmondhatjuk, hogy egyenesben vagyunk. N os, aki végigjárta a Rába-gyár korszerű üzemcsarnokait; aki látta az egyenként 15—20 milliót, vagy még többet érő korszerű gépek sokaságát; aki meghallotta, hogy itt már 84 ezer forintot tesz ki az idei bérszínvonal, vagyis hétezer forintot keres havonta az átlagdolgozó (ez a helyzet egyébként a Taurusban is); aki megfigyelte, hogy milyen példás rend és tisztaság uralkodik ott, az megsejtett valamit abból, mit jelent a magasabb fokú szervezettség és fegyelem. Aki ezt végignézte, az mintát kapott, s úgy érezte, a magyar ipar jövőjébe pillantott kicsit. Magyar László Nemzetközi szeminárium Pécsett A könyvhét ünnepi rendezvénye Központi íróolvasó találkozó Pécsett Az est vendégei: Csorba Győző, László Lajos, Rab Zsuzsa és Vészi Endre Csorba Győző saját versét mondja a központi iró-olvasó találkozón Läufer László felvétele nak változásairól faggatta a találkozó vezetője. Csorba Győző azt fejtegette, hogy a „furfangos költő” ilyenkor azzal válaszol; hogy költői hitvallása benne van a verseiben, azokban a kötetekben, amelyeket bárki elolvashat. Majd megjegyezte: mindig arra törekedett, hogy kevés szóval az általa leglényegesebbnek gondolt dolgokra térjen ki. Elmondta, jelenleg Janus Pannonius pajzán verseinek fordításán is dolgozik. A gyűjtemény önálló kötetben jelenik meg. Vészi Endre mindhárom műnemben (műfajban) elismert. Ezek kapcsolatáról, a költészet, a próza és a drámaírás összefüggéseiről és különbségeiről, a prózai főhős és kitalálója közötti lehetséges összefüggésekről szólt. Vészi Endre életműsorozatából, amelynek nemrégiben jelent meg a hetedik kötete, az olvasó is megismerkedhet ezzel a világgal. Rab Zsuzsa elmondta, a legutóbbi időben rendkívül intenzíven dolgozott. Nyersfordítás alapján az észtek nemzeti eposzát ültette át magyarra. A húszezer soros mű az eposz első teljes magyar fordítása. A jelenlevő 2—300 fős hallgatóság rövid részletet is meghallgathatott belőle. Végül Rab Zsuzsa egyik saját versét is felolvasta. A központi író-olvasó találkozó előtt Moldvay József fotóművész művészportréiból nyílt kiállítás a HEMO klubtermében. Tüskés Tibor József Attila - díjas író megnyitó beszédében a fotótörténet számos jellemző epizódját felvillantva mutatott rá a nagy magyar és külföldi írókat, költőket, szobrászokat és muzsikusokat ábrázoló fényképek alaposságára, legjellemzőbb motívumaikra. A tárlatot az érdeklődők megtekinthetik. Bozsik L. Komló, Zobák-aknán bemutatják a konferencia résztvevőinek a zajcsökkentő berendezéseket. Képünkön: a pneumatikus rakodógép baloldali részén látható a hangtompító dob. Fotó: Erb János A zajártalmak csökkentése a munkahelyeken Több mint 200 résztvevő érkezett tegnap Pécsre, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán megrendezendő háromnapos Rezgéscsökkentés 85. című nemzetközi szemináriumra. A háromnapos eseményre a magyar szakembereken kívül az NDK-ból, Angliából, az NSZK-ból és Lengyelországból is érkeztek előadók. A többnapos rendezvény kiemelt témája a munkahelyi zajártalmak mérséklése, illetve az elért eredmények bemutatása, ismertetése. A június 3—5. között megrendezendő nemzetközi szeminárium tegnapi, nyitó programjaként a résztvevők a Mecseki Szénbányák Kutatási Központja valamint a Zobáki rehabilitációs központ mutatkozott be. A rendezvényre seregtett szakembereket Gá/fí István, a Mecseki Szénbányák igazgatóhelyettese köszöntötte, majd dr. Gyurkó István, a Kutatási Központ szakosztályának vezető főmérnöke tartott nyitó előadást az új hangelnyelő és hanggátló anyagokról és azok gyakorlati alkalmazásáról. A többi között elmondta, hogy náluk már 1982 óta beindították a kísérleteket. Ennek eredményeként született meg az a bőrgyártósi hulladékból készített kompozíció és a többrétegű hangszigetelő lemez, mely alapjául szolgál a pneumatikus kézi- szerszámok és gépek zajkibocsátásának csökkentésére. Olyan zajcsökkentő szerkezeteket állítottak elő, melyek megoldják a fejtőkalapács, a fúrógép, a rakodógép és a tehergépkocsik zajcsillapítását is. Ezek gyakorlati bemutatójára került sor az előadást követően a zobáki rehabilitációs központban. A nemzetközi szeminárium ma és holnap tovább folytatja munkáját, ahol a többi között élőadások hangzanak majd el a környezet zajártalmairól csakúgy, mint a szerkezettervezés rezgéskorlátozásairól, valamint a sugárhajtóművek zajártalmainak ellenőrzéséről is. Právicz L. Az ünnepi könyvhét megyei és Pécs városi megnyitóját tegnap tartották a Helyőrségi Művelődési Otthonban. Helyesebbnek látszik központi író-olvasó találkozónak nevezni a rendezvényt, hiszen a pénteken kezdődött könyvhét kiadványai közül a legkeresettebbek már a könyvhét első óráiban elfogytak. A központi író-olvasó találkozón először a Mecsek-kórus énekelt, majd Csorba Győző mondta el Ars poeticák a XX. században című versét, amely a könyvhétre megjelent Görbül az idő című kötetéből való. Majd Szederkényi Ervin, a Jelenkor főszerkesztője, a találkozó vezetője köszöntötte a vendégeket: Csorba Győző Kossuth, József Attila- és Baum- garten-díjas költőt, László Lajos SZOT-díjas írót, Rab Zsuzsa József Attila-díjas költőt, műfordítót és Vészi Endre Kossuth-, József Attila- és SZOT-díjas írót. A megjelent szerzők műveit Sólyom Katalin, a Pécsi Nemzeti Színház Jászai- díjas művésznője tolmácsolta. Először László Lajos beszélt húszéves írói és szociográfusi pályafutásáról. Elmondta, hogy a rádióban, „elektronikus újságíróként" dolgozva, naponta szembesült a valósággal, melynek bizonyos részterületei olyannyira érdekelni kezdték, hogy kevésnek érezte a két-három- perces műsoridőt, alaposabb „ismerkedésre" vágyott. Ennek eredménye legutóbbi Jégszikrák című kötete is. Ebben nemzetiségeink életéről írt, riportszerű- en. Csorba Győző bevezetőjében a negyvenes évek elejére emlékezett, ekkor Weörös Sándorral társszerkesztője volt a Sorsunk című folyóiratnak. Visszautalva a találkozó elején elmondott versére, ars poeticájá-
