Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-01 / 148. szám

Új, korszerű családi házak a város déli határában Dél felé terjeszkedik Mohács 73 családi ház a káposztáskertben? Telkek úttal, vízzel, villannyal 160—180 ezer forintos árak Még egy év, s Mohácson minden építkezési formához megfelelő telket tudnak adni — ígéri a városi tanács műsza­ki osztálya. Ha abból indulunk ki, hogy az építkezéshez első­sorban telek kell, akkor ez a hír feltétlenül örvendetes. Ám kérdés, hogy a saját otthont akaró mohácsiaknak megíeiel- nek-e mtijd ezek a házhelyek. Ez a kérdés a mostanában kialakítandó telkek körül fo­galmazódik meg legélesebben. Azokkal a város déli területén lévő, az egykori káposztaföl- deken kialakítandó házhelyek­kel kapcsolatosan. amelyek közművesítését az OTP finan­szírozza. Ezen a részen 73 föld­szintes, tetőtér-beéDÍtéses ház épülhet. Az első ütemben 25 hHvet közművesítenek. Óvatos­ságból, mert ezek után eqye- lőre nincs érdeklődés. Bár a mohácsiak jól tudják, hogy a város nagyobb léptekkel csak a déli irányba tud nyújtózkod­ni, e lehetőségnek nem örül­nek. Tény, hogy Mohácson az el­múlt két-három évben csökkent az építési kedv. Kevesebb a pénz, és jobban meggondol­lak, hoay a ielenleqi árak mel­lett belevágjanak-e egy ilyen nagy munkába. Ezzel együtt az is köztudott, miért ideqenked- nek a mohácsiak a déli város­rész leendő telkeitől. Egyrészt azért, mert ez a terület mély- fekvésű, másrészt, mert egykor ez volt a város alvége. Igaz, az elmúlt években egész utcák, — Bizony Károly, Sirály — álltak össze a környéken épített csa­ládi házakból és más arculatot kapott ez a környék. Talán az sem utolsó szempont, hogy az átlag 700 négyzetméteres tel­kek úttal, vízzel, villannyal el­látott területek lesznek, vagyis a közművesítettség foka lénye­gesen jobb lesz, mint a koráb­ban kialakitottaké. Az árukat is megkérik, mert nagyságtól függően előreláthatóan 160- 180 ezer forintba kerülnek. Bár egyelőre csak egy-két jelentkező van erre a területre, a tanács nem kíván felhagyni e telkek kialakításával. Az csak egy apró szempont, hogy' ezen a részen — van lehetőség az állattartásra is. Ennél sok­kal nyomosabb az az ok, hogy a város más részén nem tud­nak elegendő területet adni családi házas építkezésre. A másutt építkezni akarók csak magánkézből juthatnak telkekhez, illetve olyan régi, épülethez, amit lebonthatnak, a helyére építhetnek. Ez éven­te legfeljebb 15-20 házat je­lent. Mindössze hét olyan te­lek lesz még a közeljövőben a városban, amelyre családi házat lehet építeni. A Liget ut­cában 25 házhelyet mérnek ki. Erre a területre olyan beépítési terv készül, amely nagyon igé­nyes megjelenésű épületet ír -elő, és ettől eltérni nem lehet. A telek nagysága lényegesen kisebb, az átriumosoké 300 négyzetméter, a családi háza­ké 500 négyzetméter, és az áruk 160 ezer forint közelében mozog. Emeletes, sorházas beépítés­re kijelölt a Virág utcai 14 te­lek, amelyek 170 négyzetmé­teresek Az út kivételével itt is minden más alapközmű meg­van. A Virág utcai telkek példája nyomán érdemes kitérni arra, hogy Mohácson is lényegesen emelkedtek a telekárak. Eze­ket a Virág utcai telkeket is a közművesítés foka miatt drá­gábban lehet majd megkapni, mint a két évvel ezelőtt elkez­dődött építkezéskor. A tanács arra az álláspontra helyezke­dett, hogy a jövőben nem ad úgy el területet, hogy majd egyszer sor kerül a közművesí­tésre is. Egyszerűen nem akar­ja tovább hclmozni a közmű- tartozást. Általános tapaszta­lat, hogy hiába olcsóbb a te­lek, mihelyt felépül a ház, már kellene a vezetékes víz, a csa­padékvíz-elvezetés, az út. Az említetteken kívül még a Felszabadulás lakótelepen tud­nak igény esetén megfelelő te­rületet adni, emeletes sorházak és kis társashózak építésére. A közművesítés gyorsan meg­oldható, mivel csak a lakótele­pi vezetéket kell meghosszab­bítani. T. É. Sebészeti tudományos ülés Pénteken Budapesten meg­kezdődött a Magyar Sebész Társaság és a Nemzetközi Sc- bészkollégium (ICS) magyar­országi szekciójának tudomá­nyos ülése. A kétnapos ta­nácskozást dr. Hutás Imre egészségügyi államtitkár nyi­totta meg az Atrium Hyatt Szálloda nagytermében. A rendezvényen több mint száz, európai és tengerentúli ország­ból érkezett szakember vitat­ja meg a sebészet időszerű kérdéseit. Évente négy-ötezer szívműtétre lenne szükség Szívműtétnél Szegeden Reggel nyolctól délután háromig — Műbillentyű — Érátültetés a lábszárból — A vért a beteg pécsi munkatársai adták Rácz József gépkocsivezető ozon a napon a fejében hir­telen forróságot és erős nyo­mást érzett Először nem sokat törődött vele, gondolta, majd elmúlik. Az idő haladtával azonban egyre fokozódott, és furcsa rosszullét is elfogta. Végül a kollégák és az orvos intézkedésére a klinikán kötött ki, ahol EKG-vizsgálatot vé­geztek nála. Az eredmény: ne­gatív. „Bár nekem lenne ilyen szívem" - mondta akkor az or­vos. Ha nincs baj, akkor min­den rendben, gondolta és a másnapot végig dolgozta, kora reggel Budapestre kellett men­nie, késő este érkezett. Har­madnap ismét jött a forróság és akkor már úgy érezte, a mellkasát is összenyomja vala­mi. Mire a mentő beért vele a 400 ágyas klinikára, a szíve nem működött. Az orvosok a klinikai halálból hozták vissza. Az ok: koszorúér-szűkület miatt bekövetkezett infarktus. • A pécsi Véradó Állomásra április 28-án jött a szegedi kli­nikáról a kérés: 29-én operál­ják Rácz Józsefet, szükség van a műtéthez legalább 4 liter vérre. A véradó állomás Rácz A beteg fejénél az altató­gép és a betegőrző műszer. A monitoron az EKG-görbe lát­szik, digitális kijelzőjén pedig a beteq vérnyomása és három ponton mért testhőmérséklete. Az anaestesiológus orvosnő, dr. Dömötör Ilona vigyázza, rendben legyen minden. A mű­téthez a beteget fokozatosan 18 fokra hűtik le és ha ebben az állapotban le is csökkennek az életfunkció^ annak fenn­tartására figyelni kell. A műtőasztalon fekvő beteg szivén kétféle korrekciót kell végrehajtani. Két olyan súlyos elváltozást iktatnak ki, amely kétségessé tenné a további éle­tet. Előző betegség miatt hege- sedett billentyűt kell kicserélni, és koszorúér-szűkületet kiiktat­ni. Dr Kovács Gábor professzor és első asszisztense dr. Faze­kas Sándor adjunktus, valamint az operációs stáb valamennyi tagja összeszokotton, mozdula­tokból, félmondatokból értik egymást. A vergődő szívhez biztosan nyúlnak. Villan a szike, egy csipesz, eay olló és a kime­télt rossz billentyűt, mint egy rózsaszín rongydarabot teszik félre. Helyére különleges ötvö­zetű fémből készült műbillen­tyű kerül. ismét gyákorolhatja régi hobbi­ját, a hegymászást. Amíg fenn a beteg mellkasá­nál a szíven dolgoznak, addig dr. Vajtai György a beteg lá­bának egyik vénáját operálja ki és készíti elő a beültetésre. Ez helyettesíti majd a beszű­kült koszorúeret. Amikor az ér­átültetés is megtörtént, kezdő­dik a beteg testének fokoza­tos felmelegítése. Amíg a nor­mális testhőmérséklet vissza nem áll, nem zárják össze a a mellkast. Lassú türelemjáték ez, ilyenkor már társalogni is lehet, fáradtságot, feszültsé­get oldani. Ezen a májusi kánikulai na­pon a műtő hatalmas üvegtáb­láira tűz a nap, bent a hatal­mas lámpák is melegítenek, 30 fok feletti a hőmérséklet. A hosszúujjú steril köpeny, a ha­jat leszorító sapka és a száj­kendő tapad az ember testé­re. A légkondicionáló berende­zés, amióta felszerelték, szinte állandóan rossz. — Egyszer kísérletképpen 34 fokos műtőben megmértük sa­ját testhőmérsékletünket — mondja dr. Kovács Gábor ­38,5 fok volt. Ezt a műtétet reggel 8-kor kezdték és délután 3 óra is el­múlt, mire befejezték. Rácz József már lábadozik Vannak ugyanis a szívnek olyan elváltozásai, amelyek csak mű­téttel hozhatók helyre (gyógy­szerrel csak a tüneteket enyhí­tik) és minél előbb, annál eredményesebben. A beteg, ha időben kerül a gyógyító kés alá, teljes értékű munkát vég­ző ember lehet. Tavaly Magyarországon 30 ezer embernek volt infarktusa. Budapesten négy kardiológiai műtő van, Szegeden és Deb­recenben egy-egy. Az egye­temi városok közül csak Pécsett nincs szívsebészet. Évente négy-ötezer szívműtétre lenne igény, a műtők kapacitása azonban összesen 1400-1500. (De ebben benne van a vele­született rendellenességek kor­rigálása, a billentyűcserék is, tehát a szívinfarktus utáni mű­tétek száma ennél kevesebb.) A szegedi szívsebészeten je­lenleg 700 műtétre váró beteg van előjegyezve, a műtő kapa­citása miatt évente csak 250 beteget tudnak operálni. József munkahelyéhez, a pé­csi XIV. sz. Autójavító Vállalat­hoz fordult segítségért. Az azonos vércsoportúak közül 12-en azonnal jelentkeztek.- Persze, hogy rögtön men­tünk — mondja, most utólag Sziráczki Mihály -, amikor meghallottuk, hogy a Rácz Jó­zsit műtik.- Nem gondolkodtunk egy percig sem, azonnal mentünk, hiszen természetes, hogy az ember úgy segít a bajba ju­tott társán, ahogy tud — mond­ja Váradi György szakoktató. — Egyébként mi régóta vagyunk rendszeres véradók, de most először került sor ilyen azon­nali véradásra. A levett vért a véradó állo­más gépkocsija rögtön vitte Ba­jára, ott a Szegedről jött kocsi átvette és már vitte is, hogy másnap reggelre, mire Rácz Józsefet a műtőbe tolják, ké­szen álljon. • Szegedi Orvostudományi Egyetem I. sz. sebészeti kliniká­jának szívsebészeti műtője. A műtőasztalon mély narkózis­ban eqv 56 éves férfi felnyi­tott mellkassal. A mellkasüreg­ben jól látható és hozzáférhető a szív. A szívbe torkolló fő gyűjtő és a kilépő verőereket műanyag csövek egy gépezet­tel kötik össze. A műtét alatt ez a gép a beteq szíve és tü­deje. Dobó Katalin, a beren­dezést kezelő asszisztens egy pillanatra sem veheti le róla a szemét. Amikor az új billentyű be­helyezésének végső fázisánál tartanak, megkérdem dr. Kovács Gábort, milyen minősé­gű életet élhet ezután ez az ember? — Teljes értékűt — válaszolja a professzor. - Csak egy pél­dát említek önnek. Van itt a házban egy kollégánk, neki két billentyűjét kellett kicserél­ni. Azóta aktívan dolgozik, és — Ez semmi - mondja a pro­fesszor csak mellékesen —, a múltkor az egyik operációt dél­előtt 10-kor kezdtük és éjjel 2-kor fejeztük be. Szegeden az első koszorú- érműtétekel 68—69-ben csi­nálták, de az itteni szívsebé­szet igazán az utóbbi 10 év­ben futott fel. Ma már a szív- gyógyászat nagy részét egyre inkább a sebészek veszik át. A fent leirt műtét napján a pécsi Rácz József már lábado­zott. Neki szerencséje volt, még egy évet sem kellett vár­nia. 1984 júliusában volt a rosszullét, és most április vé gén megoperálták. Szépen gyó­gyul. Várja, hogy otthon a kol legéknak megköszönhesse az önzetlen segítést. Sarok Zsuzsa A fotókat készítette: Schmidt Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom