Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-03 / 150. szám

1985. június 3., hétfő Dunántúli napló 5 A táncművészeti tagozat matinéja Végzős növendékek a színpadon A Pécsi Művészeti Szakkö­zépiskola végzőseinek elő­adását láttuk tegnap dél­előtt a Pécsi Nemzeti Szín­ház színpadán. A táncművé­szeti tagozat tíz utolsó éves növendéke volt a matiné fénypontja, de mellettük a többi táncos osztály tagjai is felléptek egy-egy számban. A nézőteret családtagok, ba­rátok töltötték meg, izgatott és szeretetteljes volt a han­gulat. Meglepetésként először prózai darabbal léptek szín­re a végzős lányok. Bánki Gábor betanításában egy örkény-remeket adtak elő, mint öntödei fonónők, az új forint megszületésének korá­ból, jól érzékeltetve az 1946- os év hangulatát, eseménye­it, s érvényre juttatva saját képességeiket. Itt már arcok, egyéniségigéretek tűntek fel, és azután a táncokban is odafigyelhettünk rájuk. A szünet után egy bonyolult és szép Györgyfalvai-koreográfia következett Bartók zenéjére, azután klasszikus számban mutatkoztak be a növendé­kek Eck Imre koreográfiájára és Bach muzsikájára, hogy azután a sárközi táncokban (a tanár Bálint Éva) is lát­hassuk őket. A végzősök zá­rószámait két növendék, Ru- cek Yvett és Takács Marina készítette. Az első a discofel- dolgozásban elhangzó klasz- szikusok, a második a Hair zenéjére adott lehetőséget színekre, hangulatokra, kai rakterek újabb bemutatkozá­sára, és végül a Hairben robbanékony, önfeledt, fia­talos táncolásra. A végzős osztály vezető tanára Uhrik Dóra, s tanítványai közül mindegyik tudja már, hol fog dolgozni az ősztől: marad­nak néhányon a Pécsi Ba­lettnél, elszerződnek Győrbe, Szegedre, valamint a Nép­színház Táncegyütteséhez, és hátuknak kínáltak szerződést az NDK-ba. Hétfőn és ked­den lezajlanak a többi tánc- művészeti osztály gyakorlati záróvizsgái is a Pécsi Művé­szeti Szakközépiskolában. Gállos Orsolya Liz Taylor a legfőbb minta A határtalan kozmetikai sebészet Műtét- előtt: dudaorr, lókép Műtét- utén: majdnem szexbomba Szép májust hozott női olva­sóinak az amerikai világmaga­zin, a Newsweek. Több lapol­dalon számol be a világ leghí­resebb - főként japán és ame­rikai - kozmetikai sebészetéről és azok valóban szenzációs Panik a Hullámban? Mi van, ha dől a sátor? Dühöng a nyár — végre —, s nincs szükség Pécsett a Hul­lámfürdő nagymedencéjének sátortetejére. Lebontották te­hát. De őszre újra áll. Hat ven­tillátor biztosítja merevítését szükség esetén; 1—1 ventillátor óránként 40 000 köbméter le­vegőt pumpál bordái közé. A kérdést bármikor feltehet- tük volna, igaz, de most, sá­tornélküli, „pánikmentes" idő­ben is érezzük aktualitását. Mi történik akkor, ha áramszünet áll be, a ventillátorok megáll­nak, s a szilárd merevítőkkel nem rendelkező sátor összeros- ka'd? Kialakulhat-e életveszé­lyes helyzet? Korhecz József, Pécs város fürdőinek üzemvezetője adja meg a választ: — Több ilyen, szilárd mereví­tő nélküli sátortetős uszoda van az országban,, s bárhol előfordulhat: hosszabb áramki­maradás miatt összedől a sá­tor. Előfordulhat ez Pécsett is, de ez ideig még egyetlen egy­szer nem történt meg, bár volt áramszünet. Körülbelül 20 per­cig bírja önmagát a sátor, ven­tillátorok nélkül, s ez az idő elegendő arra, hogy az éppen alatta levők elhagyjak a me­dencét. Pánik keletkezhet? Nem fel­tétlenül. Az úszók, akik a ké­ső esti órákban is igénybe ve­szik telente az uszodát, ki van­nak oktatva erre a vészhely­zetre. (Korábban, még a sátor beüzemelése előtt csináltunk néhány vészriadót, s gond nél­kül megoldottuk.) A nagykö­zönséget pedig az ott levő dolgozók — úszómester - tájé­koztatják adott esetben a mi­heztartás végett, s elemlám­pákkal kivezetik őket az öltö­zőkbe. Még nagy vihar esetén sem dőlhet össze a sátor úgy, hogy elvágia a menekülés út­vonalát. Egyébként kétfelöl jön az áram; igen ritka, hogy mindkét hálózati rész egyszerre hibásodik meg. Végezetül - ha már a für­dőknél tartunk — jegyezzük meg: a Hullámfürdő nyári üzemben 3300 férőhelyes. A Balokány és a Nagy Lajos strandjai pedig június közepén — 20-a körül — nyitnak. K. F. Honnan lehet a milliókat előteremteni? A tél ára Pécsett Milyen messze van már a tél I Rég elfelejtettük, mennyit fa- gyoskodtunk, s csak olykor-oly­kor kísért a múlt emléke. Főleg amikor a rémesen rossz utakon közlekedünk. Pécsett a közelmúltban mér­ték fel a károkat, pontosabban azt állapították meg, hogy ezek a károk mennyire terhelik a város büdzséjét. A számok nem megnyugtatók. Az egész téli idényben elé­gedetlenek voltunk a síkosság elleni védekezéssel. A hó és az alatta alattomban megbúvó jég heteken át keserítette gyalogos és járművezető életét, pedig az utóbbi évek rekordösszegét használták fel: 10,8 milliót az első negyedévben. A hatását most láthatjuk, legjobban ott, ahol az út mentén alacsony élősövény van, mint pl. a Bőr­gyár előtt. A sövény út felőli fe­le még most is száraz kóró, a belső viszont gyönyörűen zöl- dell. Ezt tette a sózás! Vissza­térve a 10,8 millióra: a város idei költségvetésében — tehát decemberig — 9 millió szere­pel síkosságvédekezésre, s ezt már elköltötték. Mi lesz, ha az év utolsó hónapjaiban ismét sok hóval, hideggel zúdul ránk a tél? A város ma abban bí­zik, hogy addig talán sikerül valahonnan pénzt szerezni. Leginkább az utak sínylették meg a telet, s a legsürgősebb kátyúzások ellenére is — rosz- szak az utak, amint a közel­múltban rövid egyhetes itt-tar­tózkodásuk alkalmával Pécs lahti építészvendégei is meg­állapították. Az okot tudjuk: a pécsi utak eleve rossz állapot­ban fogadták a telet, nem vol­tak ellenállóképesek. A január 11-i végrehajtó bi­zottsági ülésen fogadták el meghatározott feladatokra a város idei út-híd költségvetését — ez az az összeg, amit az ál­lami költségvetés ilyen célra elkülönítetten biztosít p tanács­nak —, ami összesen 77,8 mil­lió forintot tett ki. Ezzel szem­ben a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat vizsgá­lata szerint a téli károk helyre- állításához mintegy 55 millióra lenne szükség. Például a téli kátyúzásokra 6,5 milliót tervez­tek, ehelyett 15 millió kellene. A költségvetésben burkolatmeg­erősítés címén 7,5 millió szere­pel, a tételek pedig: Bittner Alajos utca, Diófa utca, Keszűi út, Táncsics Mihály utca. Vi­szont az említett felmérés 28— 30 millió forint értékben sorol fel teljes burkolat-helyreállítási munkákat: Bittner Alajos utca, Keszűi út, Táncsics Mihály ut­ca, Engels út, Marx út, Ybl Miklós utca. .. Ennyit változta­tott a tél! S még további 8— 10 millióra lenne szükség na­gyobb — 20—250 négyzetmé­ter kiterjedésű — burkolatpót­lásokra. Miből? A tanács egyelőre — tanács­talan. H. I. ellv Bogart efore and After eredményeiről. Ezek az ered­mények időnként azt sugall­ják, hogy csúnyának lenni nem mindig nagy tragédia. A lap fotóin ugyanazok a hölgyek afféle „bányarém kiadásban” és szexepilesen néznek az ol­vasóra, vagyis műtét előtti és utáni arccal - bizonyítván az orvostudomány csodáját. Lássunk előbb egyet a japán csodából. Chieko Shikakura, egy japán főiskola elsőéves hallgatója kérte szüleit, hogy keleti vágású szemét európai vágásúra operáltathassa. A szülők vállalták a költségeket, és a tokiói Jujin kórház kozme­tikai sebészetén szemhéját megváltoztatták. Japánban di­vat az ilyen műtét. Az 50-es években kezdődött és ma már egyedül a tokiói Metropolitan kórházban évente több mint ötezer műtétet hajtanak végre. Ezek közül a szemhéjváltoztató műtét a japán orvosok szerint nem bonyolult, és főképp a rendkívül magasszintű japán mikrotechnika teszi lehetővé. Nagy a nemzetközi betegkörük is. A szemhéjműtétek során a legigényesebbek egyenest Liz Taylor „szemállását” rendelik meg. A páciensek sorában a nagyorrú asszonykák és leányok állnak a második helyen, kér­vén a sebészeket elfogadha­tóbb orrméretre. Műtét után okos kis szilikonhíddal az orr­csontjuk helyén majdhogynem bombanőként rebegnek hálát, sőt, nemcsak az orruk helyén, hanem arcuk más részén is szilikont kapnak, mert némely lányok — uram bocsá1 — „ló- képpel” is Japánba zarándo­kolnak: rövidítsék már meg em­berformára. Ezek az irgalmas operációk a 44 éves dr. Kitáró Ohmori főorvos úr áldott keze nyomán sikerülnek. Az Egyesült Államok kozme­tikai sebészei már az - eny­hén szólva — • szélestomporú kislányokon is segítenek és né­hány inch-csel szolidabbra ve­szik a gombócforma leánykák ülőfelületét. No és hány 40 éves asszonynak?! A 37 éves Victoria - családnevét nem árulta el a Newsweek munka­társának - alsóbb méretei súlyra ,-egyharmodéval csökken­tek a Lyford Cay-i klinikán. A memphisi Kelly Bogart műtét előtt Chieko Shikakura szempáriá­nak műtét utáni fotója Máskülönben az USA-ban 1984-ben — 1983-hoz képest — 32 százalékkal nőtt a női mell­formáló, 31-gyei a szem- és 30-cal az orrformáló, valamint 39 százalékkal az arcalakító műtétek száma. Csakhogy a Newsweek nem­csak az orvostudomány, hanem a műtéti díjak „csodáját" is közli. A ferde szemét megunt Chieko szülei 800 dollárral - közel 48 000 forinttal — „lettek szegényebbek", a Victoria ne­vű asszonyka pedig 5500 dol­lárért — 330 000 forintért — ve­hetett búcsút nagy ülőfelületé­től. Egy komolyabb „dudaorr- ból” 1—2000 dollárért — közel 60 000-120 000 forintért - lesz piszébb. A női kebelformálásért már 200 000 forintnyi pénzt is elkérnek. így például egy pári­zsi férj eltöprenghet, hogy me­lyik az olcsóbb: egy szemhéj­műtét Tokióban, vagy egy új asszony Párizsban. Mert abból sem születik túl sok jó az em­beriségre, ha kétmillió frissen műtött Liz Taylor grasszál a to­kiói utcán. Földessy Dénes E tárgyalóteremből A dinnyék és a hobó Nagy Pál bizonytalanságá­hoz nem fér kétség: egyik al­kalommal jól számol, a másik alkalommal rosszul, hol ta­nácstalan a jogi ügyekben, máskor nagy biztonsággal hi­vatkozik a Büntetőtörvény­könyv paragrafusaira. Itt van például az egyik beadványa, a Baranya Megyei Bíróságnak címezve: „Vádmódositási és enyhítési kérelem... Én úgy vélem - írja -, hogy az első­fokú bíróság ítélete súlyos, s részben megalapozatlan is, hiszen talán nem helyes kö­vetkeztetéseket vontak le az alapügy tényeiböl (Be. 239. paragrafus, 2. bekezdés, d. pont)... Én ugyanis nem ne­vezném üzletszerűnek, amit sorozatban elkövettünk. A tér- bemre felrótt bűncselekmé­nyek — kivéve az 1. pontban leirt alapcselekményt — nem biztosították a létfenntartást, tehát nem üzletszerűen lett elkövetve..." Kéri Nagy Pál, hogy enyhítő körülményként vegyék figyelembe: „beismerő vaJlomás -f- munkahelyi véle­mény." Majd még egy meg­jegyzése: „A többi terhemre felrótt bűncselekmények ese­tében kérek vádelejtést alkal­mazni." Ha a dolog olyan egyszerű lenne... Csakhogy nem az. A bonyodalmak — szorosan véve történetünket - akkor kezdődtek, amikor az 1955- ben született, pécsi Nagy Pál úgy döntött élettársával együtt, hogy dinnyét fog árul­ni a vásárcsarnokban. A múlt évi szezonban el is kezdték, az első héten élettársa - el­számolt a pénzzel —, a máso­dikon Nagy Pál — ám ő már nem számolt el. Illetve: szá­molt, számolt, de 10 000 fo­rinttal kevesebb jött ki, mint amennyit a Zöldértnek le kel­lett volna adnia. Ettől úgy megijedt - azt mondja: tar­tott attól, hogy még a végén sikkasztással fogják vádolni —, hogy kapta magát, és ke­reket oldott, persze a bevé­tellel együtt. Több mint 30 000 forinttal a zsebében — akkor már mindegy, gondolta, mek­kora az összeg, amivel lelécel .— kezdte el járni az ország­utakat. Magányos hobóélete azon­ban rövid ideig tartott, mert valahol egy útpadkán össze­futott Csikós Józsefnével, aki ugyancsak szerette a vándor­életet. Mégpedig nagyon, nem véletlen ítélték el koráb­ban már két ízben is közve­szélyes munkakerülés miatt. A jászteleki fiatalasszony jó társ­nak bizonyult, kerestek is va­lami meleg fészket, ahol meg­húzhatnák magukat legalább egy éjszakára, de hiába tör­tek fel Pécsett - mert vissza­jöttek - a Postavölgyben egy nap négy hétvégi házat is, egyik sem volt barátságos, éppen hogy össze tudtak szedni néhány holmit. . . Más­nap Nagy nevelőanyjának la­kásából emeltek el értékesít­hető dolgokat, a volt élettárs otthonába is bekukkantottak egy télikabát erejéig —azután irány Szeged. Kisebb lopások, néhány ittas pali lépre csalá­sa, néhányszóz, zsebekből ki­emelt forint — egy nyamvadt hordó sörre sem elég. Na, ta­lán Balatonfüreden, a kölcsön­zőbolt! Ott sem akadt komoly zsákmány, mindössze egy franciakulcs, két fűrészlap. El tudom képzelni, hogy Nagy Pál tanácstalanul forgatta a kezében: hát ezekkel meg mit kezdjünk?, de azért elvitték. Azután a vándorlás be is fejeződött. A Pécsi Városi ügyészség vádja: magánlak­sértés vétsége bűntette, lopás vétsége bűntette — persze társtettesekként, Nagy eseté­ben — aki ugyancsak jó pár­szor volt már büntetve lopás, hamis vád és egyebek miatt — nagyobb értékre, üzletsze­rűen elkövetett sikkasztás bűn­tette. Erre mondta Nagy: hogy-hogy üzletszerűen, hi­szen a megélhetésemet sem fedezte?! A Pécsi Városi Bíróság dr. Wagner Ernő tanácsa az I. rendű vádlott Nagy Pált 3 évi, fegyházban letöltendő sza­badságvesztésre, a II. rendű vádlott Csikós Józsefnét 1 évi, börtönben letöltendő szabad­ságvesztésre ítélte. Vádlotti. fellebbezés folytán került az ügy II. fokon a Baranya Me­gyei Bíróság dr. Bertha Pál tanácsa elé, ahol az ítélete­ket helybenhagyták. Tegyük hozzá: szerencséje volt Nagy­nak. Súlyosbításért nem volt fellebbezés. Me’rt akkor - hal­lottuk dr. Bertha Páltól —túl azon, hogy a vádlott terhére kell értékelni azt, hogy nem­csak többszörös, hanem kü­lönös visszaeső is, azt, hogy gyakoriak az erőszakkal elkö­vetett vagyon elleni bűncse­lekmények, a bíróság kényte­len lett volna elrendelni a szi­gorított őrizetét. Aminek a fel­tételei megvoltak, s ha van súlyosbításért fellebbezés, Nagy Pál esetleg további öt évig őrizet alatt marad, diny- nyeárusítós helyett. Mészáros Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom