Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-29 / 176. szám

u Dunántúli napló 1985. június 29., szombat Sajtóközlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 40. ülésszakáról A Lengyel Népköztársaság fővárosában, Varsóban 1985. jú­nius 25—27. között megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának 40. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek: a Bolgár Népköztársa­ság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársa­ság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége, a Vietnami Szocialista Köztársaság küldött­ségei, Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsá­nak elnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormányának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és minisztertanácsának elnökhe­lyettese, Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Népköztársaság minisz­tertanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Dumágin Szodnom, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Willi Stoph, a Né­met Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke, Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság mi­niszterelnöke, Nyikolaj Tyihonov, n Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége minisztertanácsának elnöke, To Huu, a Viet­nami Szocialista Köztársaság minisztertanácsának első elnökhe­lyettese vezetésével, valamint Vjacseszlav Szicsov, a Tanács tit­kára és a KGST-szervek képviselői. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya közötti egyezmény értelmében az ülésszakon részt vett a JSZSZK küldöttsége, Boriszav Szrebricsnek, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács (kormány) elnökhelyettesének vezetésével. Az ülésszakon meghívás alapján megfigyelőként részt vettek az Angolai Népi Köztársaság, az Afgán Demokratikus Köztársa­ság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Néjji Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság, a Nicaraguái Köztársaság, a Szocialista Etiópia képviselői. Az ülésszakon Wojciech Ja­ruzelski, a Lengyel Népköztár­saság küldöttségvezetője elnö­költ. Az ülésszak kiemelte a sza­badságszerető népek által a hitleri fasizmus és a japán mi- litarizmus felett aratott győze­lem hatalmas jelentőségét, amelynek 40. évfordulójáról ebben az évben ünnepélyesen emlékeznek meg a szocialista országok, az egész haladó emberiség. Az emberiségnek a fasiszta rabság alóli felszabadulásá­ban döntő szerepet játszott a Szovjetunió. A győzelemhez jelentős mértékben hozzájárul­tak a Hitler-ellenes koalíció más népei is, a fasizmus elleni harc valamennyi résztvevője. A fasizmus szétzúzása, a háború győzelmes befejezése világtör. ténelmi jelentőségű forduló­ponttá vált. Számos országban felgyorsultak a forradalmi fo­lyamatok. Létrejött a szocialis­ta világrendszer, kialakult és fejlődik a szocialista országok közössége. A fasizmus felett aratott győzelem meggyorsítot­ta az imperializmus gyarmati rendszerének összeomlását is. A szocializmus napjainkban hatalmas erőt képvisel, amely igen nagy hatást gyakorol az emberiség fejlődésére, a béke legyőzhetetlen tényezője és garancia a népek biztonságá­ra. A,z ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy Lengyel- ország, amely a náci agresszo- rok első csapását szenvedte el, újjászületett független szo­cialista országként, a többi KGST-tagországgal közösen méltóan járul hozzá a béke erősítéséhez és a testvéri or­szágok együttműködéséhez, si­keresen szembeszegül az im­perializmus cselszövevényeivel. A KGST-országok felső szin­tű gazdasági értekezletén (1984. június) és a KGST 38. (rendkívüli) ülésszakán hozott határozatok teljesítését vizs­gálva kiemelték a gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működés növekvő szerepét a testvéri országokban a társa­dalmi termelés hatékonyságá­nak növelése területén. A testvéri országokban cél­irányos munka bontakozott ki az értekezlet határozatainak megvalósítására, a hosszú távú fejlesztési stratégia és a köl­csönös együttműködés elmélyí­tése egyeztetett fő irányainak realizálására. Ez a KGST-tag- országok további fejlődésének, egységük és összeforrottságuk megszilárdításának fontos té­nyezője. Tavaly és az idén a KGST- országok népeinek életében a kommunista és munkáspártok kongresszusainak előkészítése és megtartása a legfontosabb esemény. Jelentős munka fo­lyik a társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsítása, a la­kosság munka- és politikai ak­tivitásának növelése, az élet- színvonal emelése, a népgaz­dasági szerkezet javítása érde­kében, a társadalmi élet min­den terén korszerűsítéseket hajtanak végre, fejlesztik a kölcsönös együttműködést, el­mélyítik a szocialista gazdasá­gi integrációt. A KGST-tagországokban a nemzeti jövedelem 1983-hoz viszonyítva összességében 3,6 százalékkal, az ipari termelés 4,4 százalékkal, a mezőgazda- sági termelés 3 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó reáljö­vedelem 2,6 százalékkal emel­kedett. Nagy lakásépítési prog­ramok megvalósítása folyik, ja­vul az egészségügyi és a szo­ciális ellátás. A KGST-országok teljes kül­kereskedelmi forgalma 1984- ben meghaladta a 313 milli­árd transzferábilis rubelt, ami 9,7 százalékkal nagyobb az 1983. évinél. A kölcsönös ke­reskedelem ennél nagyobb ér­tékben, 10,6 százalékkal nőtt. A teljes árucsere-forgalomban való részesedése pedig körül­belül 60 százalékos volt. A gazdasági értekezlet ha­tározatainak megfelelően a KGST-tagországok és a tanács szervei következetes munkát végeznek a tudományos-mű­szaki haladás meggyorsítására. A kidolgozásra kerülő 15—20 évre szóló komplex műszaki­tudományos fejlesztési prog­rammal kapcsolatban az ülés­szak különös figyelmet fordított a műszaki-tudományos és a termelési együttműködés szo­ros összehangolásának szüksé­gére. A gépiparban, a rádióelekt­ronikában és más ágazatok­ban az együttműködést azokra a területekre összpontosították, amelyeket a gazdasági érte­kezlet határozott meg a mű­szaki-tudományos haladás meggyorsítása érdekében. Nagy horderejű szakosítási és kooperációs egyezmények alap­ján jelentős mértékben növe­kedett a gépek és berendezé­sek, ezen belül az új technikai eszközök és elektronikai termé­kek kölcsönös szállítása, folyik az ipari robotokkal kapcsolatos együttműködés szervezése. Az ülésszak idején aláírták a gépipar számára szükséges rugalmas gyártórendszerek ki­dolgozásában, szakosított és kooperációs gyártásuk meg­szervezésében és széles körű népgazdasági elterjesztésükben való sokoldalú együttműködés­ről szóló keretegyezményt. Ma­gas fokon automatizált beren­dezés-rendszerek létrehozását tervezik a különböző technoló­giai folyamatokban, az ipari termelés, a szállítás és a rak­tározás területén, aggregát­orodul ipari robotok, automati­zált irányítási és tervezési rendszerek létrehozását a program-, a normatív-műszaki és a káderellátást. Az egyez­mény megvalósítása elő fogja segíteni a részt vevő országok népgazdasági szerkezetének további tökéletesítését és mű­szaki színvonalának emelését. Az ülésszak a tanács szer­veinek, elsősorban a KGST Gépipari Együttműködési Bi­zottságának feladatául tűzte ki a gyártásszakosítás és ko­operáció továbbfejlesztését, kü­lönösen a kiváló minőségű és műszaki világszínvonalon álló gépek és berendezések tekin­tetében. A KGST-tagországok saját erőforrásainak mozgósítása és erőinek egyesítése, valamint a megfelelő termékek kölcsönös szállítása útján erősödik a kö­zösség valamennyi országa népgazdaságának fűtőanyag­energetikai és nyersanyagbázi­sa. Megkezdődött a kohászat számára a nyersanyagot elő­állító krivoj-rogi ércdúsító kom­binát építése. Befejező szaka­szához érkezett a hmelnyickiji atomerőmű egymillió kilowatt teljesítményű, első blokkjának szerelése. Felépült az említett erőmű és a Lengyel Népköz- társaság közötti villamos-táv­vezeték. Özembe helyezték a dél-ukrán atomerőmű új ener­giablokkjait, közösen építik ez utóbbi erőmű és a Román Szocialista Köztársaság, vala­mint a Bolgár Népköztársaság közötti 750 kv-os rendszerközi távvezetéket, üzembe helyezték a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Szö­vetségi Köztársaság atomerő­műveinek újabb energetikai blokkjait. Kidolgozzák az atomerőművek és atomfűtőmű- vek KGST-tagországokban tör­ténő felépítésének 2000-ig szó­ló programját. Megkezdték a Jamburg és a Szovjetunió nyu­gati határa közötti gáztávveze­ték építésében való együttmű­ködés feltételeinek egyezteté­sét. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagországok komplex intézkedéseket tesznek az erőforrások ésszerű felhasz­nálásáért vívott küzdelem erősí­tésére. Ez tette lehetővé, hogy gazdasági fejlődésüket a ter­melés energia- és anyagigé­nyességének bizonyos fokú csökkentése mellett biztosítsák. Ugyanakkor itt még jelentősek a tartalékok, Hangsúlyozták: fontos az e téren szerzett élen­járó tapasztalatok gyakorlati megvalósítása, mivel ez a ter­melés intenzifikálásának fontos tényezője. Az ülésszak elfogadta az anyaai erőforrások megtakarí­tása és ésszerű felhasználása területén való együttműködés 2000-ig szóló programját. Ez összhangban van a moszkvai felső szintű értekezlet állal meghatározott, az erőforrások megtakarítását célzó irányvo­nal. 11, ami a fűtőanyag-energe- tiko: probléma megoldásának egmk fő iránya. A programban több mint 100 együttműködési intézkedés szerepel, amelyek előirányozzák az energia- és anyagtakarékos aépek és be­rendezések, az ellenőrző műsze­rek, az automatizált rendszerek, a korszerű, gazdaságos, a vi­lágszínvonalnak megfelelő tech. nológiák és anyagok létrehozá­sát és bevezetését a másodlagos erőforrások és gyártási hulladé­kok, a megújítható energiafor­rások szélesebb körű alkalma­zását, a folyékony fűtőanya­gok szilárddal és gázneművel való felváltását. E program megvalósításának első lépése­ként az ülésszakon aláírták a földgáznak szállítójárművek üzemanyagaként való felhasz­nálásában kialakítandó sokol­dalú együttműködésről szóló keretegyezményt. Az ülésszak megvizsgálta a KGST-tagországok 1986—1990. évi népgazdasági tervkoordiná­ciójának helyzetét. Megállapí­totta, hogy e munka során kö­vetkezetesen teljesítik a gazda­sági értekezlet határozatait, folytatják a gazdaságpolitika egyeztetését a kölcsönös együttműködéssel kapcsolatos területeken, az érdekelt orszá­gók pedig más területeken is egyeztetik gazdaságpolitikáju­kat, beleértve azoknak a beru­házásoknak a koordinálását is, amelyek az egyeztetett terüle­tekkel és létesítményekei füg­genek össze. A KGST-tagorszá­gok ennek érdekében már 17, 2000-ig szóló gazdasági és tu­dományos-műszaki fejlesztési kétoldalú együttműködési prog­ramot írtak alá. A sokoldalú tervkoordináció nagy lendületet ad a szakosítási és együttmű­ködési, a közös beruházási, a tudományos-műszaki együttmű­ködési egyezmények előkészíté­séhez. Ez ideig a következő ötéves időszakra alapjában véve egyeztették a kölcsönös áru- szállításokat és intenzív tárgya­lások folynak a népgazdasági tervkoordináció befejezéséről. Több, a tanács 39. ülésszaka által meghatározott jelentős együttműködési tervezetet dol­goztak ki. Igen nagy figyelmet fordítottak a korszerű, nagy teljesítményű gépek és beren­dezések meghonosítására és gyártásának bővítésére, a köl­csönösen szállítandó termékek műszaki színvonalának és minő­ségének javítására. Előirá­nyozták számos gép- és beren­dezéstípus gyártásának és köl­csönös szállításának további növelését, amelyeknek a szocia­lista országok részére történő eladását az Egyesült Államok és néhány fhás tőkés ország mesterségesen korlátozza. A gazdasági értekezlet irány­vonalát követve, amely a Viet­nami Szocialista Köztársaság, Kuba és a Mongol Népköztár­saság népgazdasága fejleszté­sének meggyorsítására és haté­konyságának növelésére, a nemzetközi szocialista munka- megosztásban való szélesebb körű részvételére irányul, a KGST-tagországok, elsősorban a Szovjetunió, továbbra is gaz­dasági segítséget nyújt ezeknek az országoknak, és közreműkö­dik főbb népgazdasági ágaza­taik fejlesztésében. Olyan dön­tés született, hogy a tanács ülésszakán megvizsgálják az európai KGST-tagországok Vi­etnammal, Kubával és Mongó­liával való együttműködése el­mélyítésének és tökéletesítésé­nek kérdését. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsában végzett munkát megvizsgálva az ülés­szak jóváhagyta a Végrehaitó Bizottságnak és más KGST- szerveknek a gazdasági érte­kezleten és a Tanács 38. (rend­kívüli) ülésszakán hozott hatá­rozatok következetes teljesítésé­re irányuló munkáját. A KGST-tagországok megál­lapodtak abban, hogy az 1986 —1990. évi népgazdasági terv- koordináció befejező szakaszá­ban keresni fogják a gazdasá­gi együttműködés, elsősorban a nemzetközi termelésszakosítás és kooperáció fejlesztésének és a kölcsönös árucsere-forgalom növelésének a rendelkezésre álló termelési kapacitások tel­jesebb kihasználásából adódó pótlólagos lehetőségeit. Előír­ják a különösen fontos, egy­másnak szállítandó termékfaj­ták műszaki színvonalának eme­lésére és minőségének javításá­ra vonatkozó kölcsönös kötele­zettségeket. Megállapodtak, hogy a közeljövőben befe­jezik az új gazdasági és tudo­mányos-műszaki egyezmények aláírásra előkészítésével és a meglevők megújításával kap­csolatos munkát. A tanács ülésszaka megbízta az ágazati KGST-szerveket, hogy folytassanak konzultáció­kat az ágazati együttműködés továbbfejlesztéséről, ezen belül a termelési kooperációról is, azzal a céllal, hogy elősegítsék a termelés hatékonyságának növelésére és intenzifikálására hozott intézkedések megvalósí­tását, feltárják a kölcsönös áru­csere-forgalom növelésének tar­talékait, s az elért megállapo­dásokat megfelelő egyezmé­nyekben rögzítsék. Megállapí­tották, hogy eredményesen fej­lődnek a tanács kapcsolatai a KGST-n kívüli országokkal. A JSZSZK kormányával kö­tött egyezmény alapján folyta­tódott a tanács és Jugoszlávia gyümölcsöző együttműködése. Jelentős eredményeket ért el olyan ágazatokban, mint pél­dául a gépipar, a vas- és szí­nesfémkohászat, az energetika, a fémfeldolgozás, a vegyipar, az elektrotechnika és az élel­miszeripar. A megfelelő egyez­mények alapján folytatódott a KGST együttműködése Finnor­szággal, Irakkal és Mexikóval. Az ülésszak jóváhagyta a KGST és a Mozambiki Népi Köztársa­ság együttműködési egyezmé­nyét. Eredményesen fejlődik az eayüttműködés a KGST-tagor­szágok és Nicaragua, illetve az 1983-as együttműködési megál­lapodásnak megfelelően a KGST mint szervezet és Nicara­gua között. Az ülésszak határo­zottan tiltakozik az ellen, högy az Egyesült Államok kormánya minden nemzetközi jogi normát és az államközi kapcsolatok minden alapelvét megsértve gazdasági blokád alá vonta Nicaraguát. Az ülésszak köve­teli a szuverén Nicaragua bel- ügyeibe való beavatkozás meg­szüntetését. Az ülésszakon megerősítést nyert, hogy a KGST-országok változatlanul arra törekednek, hoay következetesen elmélyítsék és kibővítsék a fejlődő orszá­gokkal való együttműködést mind két-, mind sokoldalú ala­pon. A KGST-országok tovább­ra is segítik a fejlődő országo­kat függetlenségük és gazdasá­gi fejlődésük megszilárdításá­ban, az állami és szövetkezeti szektor, valamint a népgazda­sági tervezés megerősítésében, ipari létesítmények építésében, az agráripari komplexum lét­rehozásában és bővítésében, szem előtt tartva, hogy a leg­több fejlődő állam számára az élelmiszerellátás megoldása a legégetőbb kérdés. A szocialis­ta országok készek arra, hogy a felek érdekeinek és lehetősé­geinek figyelembe vételével bő­vítsék az ipari kooperációt a fejlődő országokkal a készter­mékek előállítása terén. To­vábbra is aktív segítséget nyúj­tanak a fejlődő országoknak a szakemberképzésben. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a KGST-tagországok legfelső szintű gazdasági ér­tekezletén elfogadott akció- program a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok rendezését, a nemzetközi gazdasági biza­lomerősítést szolgálja, ezért e program megvalósítása jelen­tős mértékben hozzájárul a nemzetközi gazdasági kapcso­latok igazságos, demokratikus átalakításához, segíti az új nemzetközi gazdasági rend kialakításáért folytatott küz­delmet. E program megköve­teli minden állam erőfeszíté­sének egyesítését. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagországok gazdaságának és kölcsönös együttműködésének fejlődése olyan körülmények között ment végbe, amikor az imperializ­mus, főleg az amerikai impe­rializmus agresszív körei sú­lyos mértékben növelték a nemzetközi feszültséget, kon- frontációs politikát folytattak, katonai fölényre törekedtek. Az imperialista körök által - mindenekelőtt a nukleáris fegyverzet terén — szított fegy­verkezési hajsza a fő oka an­nak, hogy az egész világon nőtt a politikai és gazdasági bizonytalanság, és fokozódott az atomháború veszélye. A fejlett tőkés országok gazdasági helyzete továbbra is ingatag és válságos, ami negatív hatást gyakorol a nemzetközi gazdasági együtt­működésre. Elmélyült a valu- táris és pénzügyi válság, még jobban kiéleződtek a kereske­delmi ellentétek a tőkés or­szágok között. Az Egyesült Államok imperialista körei ar­ra törekednek, hogy az ellent­mondásokat és nehézségeket az amerikai nép és más né­pek — köztük az Egyesült Ál­lamok nyugati partnerei - ro­vására oldják meg, a válság terhét a fejlődő országokra hárítsák át. Egyre jobban kor­látozzák a dolgozók szociális jogait, tovább romlik a lakos­ság életszínvonala, nem csök­ken a tömeges munkanélküli­ség. Az Egyesült Államok kato­nai kiadásainak és állami költségvetési deficitjének je­lentős növekedése, a dollár árfolyamának és az amerikai bankok leszámítolási kamat­lábainak mesterségesen ma­gas szintje, az imperialista nagyhatalmak protekcionista politikájának erősödése és a nem ekvivalens csere meg­bontja a világkereskedelem normális fejlődését, különösen kedvezőtlenül befolyásolja a fejlődő országok helyzetét. Az imperialista nagyhatal­mak önző politikája tovább súlyosbítja a fejlődő országok elviselhetetlenül nagy külföldi adósságlerheit, ami a világ- gazdaság tőkés szektorában betöltött egyenlőtlen helyze­tük következménye. A KGST-országok támogat­ják a fejlődő országok jzon követeléseit, hogy a tőkés vi­lággazdaság pénzügyi kap­csolatait igazságosan és de­mokratikusan át kell rendez­ni, s a nemzetközi kapcsola­tokban fel kell számolni a gazdasági kényszer és az ag­resszió minden formáját. A KGST-tagországok síkra- szállnak a szocialista és a fejlett tőkés országok közötti kölcsönösen előnyös, disz­kriminációmentes kereske­delmi, gazdasági és műszaki­tudományos kapcsolatok fej­lesztéséért. Úgy vélik, hogy ez elősegítheti a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok egészsé­gesebb fejlődését, továbbá az együttműködést és a bizton­ságot. Az ülésszak megerősíti a KGST és az EGK közötti kap­csolatfelvételre vonatkozó ja­vaslatot. A szocialista közösség kö­vetkezetesen békés kezdemé­nyezésekkel lép fel. Határo­zottan síkraszáll a világűr militarizálásának megakadá­lyozásáért. A szocialista or­szágok javasolják a fegyver­kezési hajsza - mindenekelőtt c nukleáris fegyverkezési ver­seny - felszámolását, a nuk­leáris fegyverkísérletek be­szüntetését, a nukleáris fegy­verzet azonnali befagyasztá­sát, hogy a továbbiakban el lehessen kezdeni a nukleáris fegyverzet radikális csökken­tését és végső soron teljes felszámolását. A szocialista országok javasolják továbbá a vegyi fegyverek betiltását és felszámolását. Indítványoz­zák, hogy a Varsói Szerződés és a NATO kössön egymással szerződést arról, hogy nem alkalmaznak egymás ellen ka­tonai erőt, megőrzik a békés kapcsolatokat, nem növelik, sőt a jövőben csökkentik ka­tonai kiadásaikat. A békét veszélyeztető, a nemzetközi feszültséget kiéle­ző, a normális gazdasági kap­csolatokat aláásó imperialista törekvéseknek elsősorban a szocialista közösség, annak hatalmas gazdasági és védel­mi potenciálja vet gátat. A KGST-országok erősítik egy­ségüket és együttműködésü­ket, és a jövőben is mindent megtesznek, ami csak szüksé­ges létérdekeik, műszaki és gazdasági függetlenségük megőrzése céljából. Immár harminc éve őrködik a béke fölött a Varsói Szerződés szer­vezete, a béke fenntartását szolgálják tagállamainak kül­politikai kezdeményezései. A Varsói Szerződés hatályának újabb 20 évre történt meg­hosszabbítása is azt támasz­totta alá, milyen nagy jelen­tősége van a Varsói Szerző­désnek a tagállamok közötti együttműködés fejlesztésében és erősítésében. A szerződés meghosszabbításával együtt a tagállamok megerősítették, hogy a jóakarat és a bizalom szellemében békés párbeszé­det szándékoznak folytatni más országokkal, készek szé­les körű nemzetközi együttmű­ködést folytatni a világbéke és a biztonság garantálásáért, az atomháború veszélyének elhárításáért, a földi fegyver­kezési hajsza — mindenek­előtt a nukleáris fegyverkezési verseny - beszüntetéséért, s a kozmikus fegyverkezés meg­akadályozásáért. Az ülésszakon kifejezésre jutott az a szilárd meggyőző­dés, hogy az ülésszak által meghatározott intézkedések elősegítik a KGST-tagorszá­gok legfelső szintű gazdasági értekezletén hozott határoza­tok sikeres végrehajtását, a testvéri országok további gaz­dasági és társadalmi fejlődé­sét, együttműködésük követ­kezetes elmélyítését és javítá­sát, a béke és a haladás ügyét. Az ülésszakot az egyetértés, a testvéri barátság és a köl­csönös megértés jellemezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom