Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)
1985-06-29 / 176. szám
2 Dunántúli napló 1985. június 29., szombat Megtartotta alakuló ülését az új országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) mi érdeklődés, a velünk szemben támasztott követelmények szintjét is megemelte. A választók elvárják, hogy az eddiginél is nagyobb körültekintéssel, nagyobb felelősséggel, a közösségek véleményeinek figyelembe vételével végezzük képviselői tennivalóinkat. Egyben elvárják azt is, hogy még élőbb, szorosabb, közvetlenebb legyen a kapcsolat a választók és képviselőik között. Mindezek az országgyűlési képviselőkre épp úgy vonatkoznak, mint a helyi tanácsok tagjaira. A magyar nép által elfogadott és támogatott program — a fejlett szocialista társadalom továbbépítése az eddigi vívmányokra támaszkodva — megköveteli anyagi és szellemi erőforrásaink feltárását, illetve hasznosítását, népgazdaságunk teljesítőképességének növelését, valamint az életszínvonal érzékelhető emelését. Olyan körülményeket kell teremtenünk — s ebben nekünk, országgyűlési képviselőknek nagy a felelősségünk —, hogy akadálytalanul bontakozhasson ki állampolgáraink alkotókészsége és alkotóképessége, erősödjön a szocializmus közös érdekein alapuló nemzeti egység. Felelősségünket csak fokozza, hogy feladatainkat nehéz körülmények között, feszültségekkel, ellentmondásokkal terhes nemzetközi légkörben kell végrehajtanunk. Az „Ország Házában" — ebben az egykori képviselőházi teremben is — gyakran hivatkoztak az ezeréves magyar alkotmányra, s ezen olyan törvények, illetve jogszabályok ösz- szességét értették, amely a nép tényleges érdekeivel ellenkező politikai-állami szándékokat tükrözőit. A Maqyar Nép- köztársaság alkotmánya, illetve az arra épülő szocialista jogrendszerünk viszont a dolgozó magyar nép érdekeit fejezi ki, annak szolgálatában áll. Azért hivatkozom erre a köztudott tényre, mert a most Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Választási Elnökség nevében tisztelettel köszöntőm a most megalakuló Országgyűlést. Megtisztelő kötelességem, hogy az Országos Választási Elnökség megbízásából beszámoljak az új választójogi törvény alapján június 8-án megtartott országgyűlési képviselői és tanácstagi, valamint a június 22-i pótválasztásokról. Jelentem az Országgyűlésnek, hogy a választások a törvényes előírásoknaknak megfelelően, rendben, a korábbinál nagyobb közéleti érdeklődés mellett, jó politikai légkörben, sikeresen befejeződtek. Az új választójogi törvény politikai céljait a választások igazolták: a nagyobb társadal. mi aktivitás tovább szilárdította a nemzeti egységet, fokozta a választások népfront-jellegét, szélesítette választási rendszerünk demokratizmusát. Az ország közvéleményének egyetértésével találkoztak választási rendszerünk új elemei, mindenekelőtt a kötelező kettős, illetőleg a többes jelölés, az országos választási lista; a pótképviselői és a póttanácstagi intézmény; a községi közös tanácsok nem székhely társközségeiben az elöljáróságok alakulása. A kettős, illetőleg többes jelölés, valamint az a körülmény, hogy az emberek nem egyszerűen csak szavaztak, hanem ténylegesen választottak, hozzájárult a választások iránt megnyilvánult fokozott közérdeklődéshez és az aktív választópolgári magatartáshoz. Az országos választási listán induló 35 jelöltre leadott szavazatok magas száma és aránya jól demonstrálta népünk megalakuló országgyűlésünkre az eddigieken túlmenő, új feladatok is várnak. Növekedik az ország életében betöltött szerepe, ami törvényalkotói feladataiban, a kormányzati tevékenység meghatározásában és ellenőrzésében, azaz alkotmányos funkciói következetes érvényesülésében is kifejezést nyer. Feladatokban gazdag, sok munkát igénylő évek sorakoznak előttünk, és nekünk — a választóinktól kapott felhatalmazás jogával és kötelességével élve — a szocialista Magyarország felvirágoztatásán kell dolgoznunk. Ezekre emlékeztetve nyitom meg az országgyűlés alakuló ülését és kívánok képviselőtársaimnak sok sikert a köz érdekében végzett munkájukhoz. Ezután Losonczi Pál bejelentette, hogy az ügyrendnek megfelelően az országgyűlés alakuló ülését a továbbiakban a korelnök vezeti mindaddig, amíg meg nem választják a tisztségviselőket. A korelnöki tisztet — immár harmadízben — dr. Pesta László töltötte be. Mindenekelőtt üdvözölte a törvényhozó testület újonnan és újraválasztott tagjait, a régi és az új képviselőket. Külön köszöntötte, jó munkát, jó egészséget kívánva nekik, azt az öt képviselőt — Kádár Jánost, Kállai Gyulát, Apró Antalt, Bognár Józsefet és Nánási Lászlót —, akikkel 40 évvel ezelőtt együtt kezdték a felszabadult országban a képviselői munkát. Ezt követően az országgyűlés ügyrendje szerint a két legfiatalabb képviselő Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m. 3 vk.) és Danka Márta (Bács-Kiskun m. 2. vk.) személyében kijelölték a körjegyzőket, akik az ország- gyűlés alakuló ülésének jegyzői teendőit látják el. Ezután a választási törvény rendelkezéseinek megfelelően Papp Lajos, az Országos Választási Elnökség elnöke tartotta meg beszámolóját. egységét, szövetségi politikánk helyességét, az alapvető politi. kai célokkal való egyetértését. A kötelező többes jelölés következtében a választási események között megnövekedett a jelölőgyűlések szerepe. A Hazafias Népfront bizottságok a pótválasztást megelőző újabb jelölőgyűlésekkel együtt 846 országgyűlési képviselői és több mint 43 ezer tanácstagi jelölőgyűlést szerveztek. Ezeken több mint másfélmillió választópolgár jelent meg, és élénk vita, konkrét, személyre szóló véleménynyilvánítás mellett, felelősséggel döntött a jelöltek személyéről. Az országgyűlési választókerületekben indult 873 képviselőjelölt közül 795-re a Hazafias Népfront, 78-ra a választópolgárok tettek javaslatot. A tanácstagi választókerületekben 89 796 jelölt indult, közülük több mint 86 ezret ajánlott a Hazafias Népfront, 3639-et javasoltak a választó- polgárok. összesen 78 olyan képviselői és 2554 tanácstagi választókerület volt, ahol kettőnél több jelölt neve került fel a szavazólapra. Ezek a számok mutatják, hogy a népfront javaslatai zömében találkoztak a választók elképzeléseivel. A jelölőgyűléseken mintegy 200 ezren szólaltak fel. Véleményt mondtak az országos és a helyi politikáról, a jelöltek személyéről, a velük szemben támasztott követelményekről. Nagyszámú közérdekű javaslat, észrevétel is elhangzott. Ezek hasznosítása az illetékes szervek fontos feladata. Az állampolgári aktivitás és felelősségtudat a szavazás során is megnyilvánult. A szavazás módja bonyolultabb volt az előző választások alkalmával megszokottnál. Ezért is figyelemre méltó, hogy az érvénytelen szavazatok aránya viszonylag alacsony volt: a június 8-i választásokon mintegy 5 százalékos; ez a pótválasztásokon két százalék alá csökkent. A szavazás nyugodt körülmények között zajlott. Az eseményeket jóformán mindenütt a választások jelentőségéhez méltó' ünnepélyesség jellemezte. Mindent egybevetve, a választások jól szolgálták politikai céljainkat. A választó- polgárok nagyfokú közéleti érdeklődéséből, vélemény- nyilvánításából és a szavazás eredményéből levonhatjuk azt a következtetést, hogy népünk magáénak érzi és cselekvőén támogatja a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán megfogalmazott országépítő célokat és a Hazafias Népfront választási felhívásában meghirdetett programot. Joggal mondhatjuk, hogy hazánk választópolgárai a békére, a szocializmus további építésére szavaztak. A választások sikeréhez, jó politikai, szervezési és technikai előkészítéséhez nagyban hozzájárult a párt, a Hazafias Népfront, a társadalmi és tömegszervezetek, a tanácsi és más állami szervek, valamint a hírközlés sok ezer dolgozója, aktivistája. Az országgyűlés fórumán az Országos Választási Elnökség nevében köszönetét mondok mindnyájuknak tevékeny és hasznos közreműködésükért, a választások törvényes, zavartalan, eredményes lebonyolítását segítő, önzetlen munkájukért. Az Országos Választási Elnökség folyamatosan figyelemmel kísérte a választások menetét. Március 22-ig mindenütt megalakultak a helyi, a fővárosi és a megyei választási elnökségek is. Munkájukat a törvény előírásainak megfelelően elvégezték. Biztosították, hogy minden választásra jogosult állampolgár gyakorolhatta választói jogát. A választók nyilvántartását a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai az állami népességnyilvántartás korábbinál lényegesen pontosabb számítógépes adatainak a felhasználásával időben összeállították és két ízben közszemlére tették. A nyilvántartásba történt felvételről az állampolgárokat külön is értesítették. A nyilvántartásból való kihagyás, illetőleg a nyilvántartásba történt felvétel ellen a választópolgárok számához képest igen kevés, mindössze 2000 kifogás érkezett. Döntő többségüket a végrehajtó bizottságok elfogadták, a választók nyilvántartását ennek megfelelően helyesbítenék. Mindössze 6 kifogás került a bírósághoz, ezek közül egy bizonyult megalapozottnak. Az országgyűlési képviselői jelölőgyűlésekkel kapcsolatban a helyi választási elnökségekhez 46 kifogás érkezett. Ezekből mindössze kettő: a Borsod megyei 15. és a Fejér megyei 2. számú országgyűlési választókerületben tartott jelölőgyűlések egyikével szemben emelt kifogás bizonyult megalapozottnak. Az illetékes választási elnökségek a szóban forgó jelölőgyűlések eredményét megsemmisítették. A tanácstagi jelölőgyűlésekkel szemben benyújtott 28 kifogásból tízet fogadtak el az illetékes választási elnökségek. Valamennyi jogosan kifogásolt esetben intézkedtek a törvényesség helyreállításáról és új jelölőgyűlések tartásáról. A választási eredmények összegezéséhez első ízben * a számítógépes technikát is felhasználtuk. Az Országos Választási Elnökség a választások eredményét június 9-én, illetőleg 23-án közzétette. A választások összegezett eredménye alapján megválasztottak az országos listán 35, a 352 országgyűlési képviselői választókerületben 351, összesen 386 országgyűlési képviselőt és 326 pótképviselöt, 42 731 tanácstagot és 31 668 póttanácstagot. Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Választási Elnökség ezzel az 1985. évi váRövid szünet után dr. Pesta László bejelentette, hogy a korelnökség a szünetben megvizsgálta és rendben találta a mandátumvizsgáló bizottság tagjainak megbízólevelét, amelyet az országgyűlés igazoltnak jelentett ki. Barcs Sándor, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke a testület munkájáról tett jelentésében elmondta:- A mandátumvizsgáló bizottság az ügyrendben foglaltak szerint, az Országos Választási Elnökségtől átvett választási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálta a június 8-i általános és a június 22-i pótválasztáson megválasztott képviselők megbízólevelét. A bizottság megállapította, hogy az országgyűlési képviselői választások a törvény előírásainak megfelelően folytak le. Megbízólevelét valamennyi képviselő benyújtotta és ezek a törvényben előírtaknak megfelelnek. Ezért a bizottság javasolja a Tisztelt Országgyűlésnek, hogy a beterjesztett és szétosztott névjegyzékben felsorolt képviselőket igazolja. A mandátumvizsgáló bizottság rendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy az újonnan megválasztott országgyűlés összetételében is kifejezi szocialista, nemzeti egységünket. Az országgyűlés 386 tagja közül eredeti foglalkozás szerint munkás 133, paraszt 16, értelmiségi 179, alkalmazott és egyéb foglalkozású 58. A 30 éves és annál fiatalabb képlasztásokkal kapcsolatos munkáját befejezte. Mivel megbízatása öt évre szól, tevékenységét szükség szerint, az időközi választások alkalmával folytatja. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az Országos Választási Elnökség beszámolóját szíveskedjék tudomásul venni. Engedjék meg, hogy az Országos Választási Elnökség nevében ezen ünnepi alkalomból őszintén kívánjak az országgyűlésnek, minden újonnan és először megválasztott képviselőnek, valamint élve a lehetőséggel, a fővárosi, a megyei és a helyi tanácsok valamennyi tagjának népünk javát szolgáló, jó egészséggel végzett eredményes közéleti tevékenységet. Az országgyűlés az Országos Választási Elnökség beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ajánlása alapján megválasztotta a mandátumvizsgáló bizottság elnökének Barcs Sándort, valamint a bizottság tagjaivá Biró Imrét, Karakas Lászlót, dr. Ladányi Józsefet, Sebest Lászlónét, Takács Imrénél és dr. Vida Miklóst. viselők száma 20, a nőké 81. A mostani országgyűlésben 282 képviselőnek van egyetemi vagy főiskolai végzettsége. A jelenlegi foglalkozás szerinti összetétel is megfelel szocialista viszonyainknak. Társadalmunk legszélesebb rétegei jutottak képviselethez. így például a munkásosztályhoz tartozó fizikai foglalkozású és közvetlenül a termelést irányító dolgozók száma 64. A termelőszövetkezeti parasztsághoz tartozó fizikai foglalkozású és közvetlenül a termelést irányító képviselők száma 4. A nem fizikai foglalkozásúakat tekintve közgazda- sági végzettsége van 21 főnek, jogi végzettsége 14, műszaki végzettsége 58, mezőgazdasági végzettsége 64, egészség- ügyi végzettsége 34, pedagógiai végzettsége pedig 38 képviselőnek. Az országgyűlés 386 tagja közül 244 az új képviselő. Az országgyűlés a mandátumvizsgáló bizottság jelentését egyhangúlag elfogadta és a kiosztott névjegyzékben felsorolt képviselőket igazoltnak jelentette ki. Dr. Pesta László ezután bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától együttes javaslat érkezett az országgyűlés tisztségviselőire. A javaslatot - amelyet a jegyző ismertetett - az országgyűlés egyhangúlag elfogadta, és az országgyűlés elnökévé Sarlós Istvánt, alelnö- keivé Cservenka Ferencnét és Péter Jánost, jegyzőivé Balogh Lászlót, dr. Karvalits Ferencet, dr. Pesta Lászlót, Rujsz Lászlónét, Soltészné Pádár Ilonát és Tornán Károlynét megválasztotta. Szünet következett, majd — miután a korelnökség elvégezte teendőit — az ország- gyűlés Sarlós István elnökletével folytatta munkáját. Az országgyűlés új elnöke megtartotta székfoglalóját: Sarlós István székfoglaló beszéde — Köszönetét mondok azért a bizalomért, amellyel az országgyűlés elnökévé választottak. Arra fogok törekedni, hogy az önök és állampolgáraink várakozásának megfelelően hasznosan és eredményesen lássam el az elnöki teendőket. Ehhez kérem valameny- nyi képviselőtársam segítségét és támogatását, mert enélkül lehetetlen lenne akár a legkisebb feladat megoldását is vállalni. — A magyar országgyűlés — mutatott rá az elnök — nép- képviseleti testület. Mindenki a nép akaratával került a sorainkba. Ez arra kötelez bennünket, hogy fegyelmezetten, színvonalasan és elkötelezetten képviseljük választóinkat. Azokat képviseljük, akik jogosan igénylik, hogy állandó kapcsolatban álljunk velük, s döntéseinkkel híven szolgáljuk szocialista hazánkat — hangsúlyozta Sarlós István. Sarlós István ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az előző országgyűlés utolsó ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést — az alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta, s azt a képviselők között kiosztották. A jelentést az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Az elnök ezután emlékeztetett arra, hogy az alkotmány 29. paragrafusának 1. bekezdése alapján az országgyűlés feladata, hogy megválassza a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, két helyettes elnökét, titkárát és 17 tagját. Erre vonatkozóan a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa együttes javaslatot terjesztett elő. A javaslatot — amelyet a jegyző ismertetett — az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Losonczi Pál. Az Elnöki Tanács helyettes elnöke Gáspár Sándor és dr. Trautmann Rezső. Az Elnöki Tanács titkára Katona Imre; Az Elnöki Tanács tagja: Barcs Sándor, dr. Bartha Tibor, Bánáti Gézáné, Biró Imre, Duschek Lajosné, dr. Eleki János, dr. Gajdócsi István, Horváth Sándorné, Kádár János, Kállai Gyula, Krémemé Mi- chelisz Teréz, dr. Mándity Marin, Nánási László, Németh Károly, Szalai Géza, Szent- ágothai János és dr. Vida Miklós. Az országgyűlés ezután —a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslata alapján — megválasztotta az Alkotmányjogi Tanács elnökét, titkárát és tagjait. Az Alkotmányjogi Tanács elnöke dr. Korom Mihály; Titkára dr. Kereszti Csaba. Az elnök ezután bejelentette: a Hazafias Népfront Országos Tanácsától javaslat érkezett az országgyűlés bizottságainak tagjaira. (Az indítványt a képviselők írásban kézhez kapták.) A javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták. Az Építési és Közlekedési Bizottság elnöke: Stadinger István; titkára: dr. Szilágyi Gábor; (Folytatás a 3. oldalon) Az Országos Választási Elnökség elnökének beszámolója Kádár János, dr. Bognár Rezső (Hajdú megye), Kállai Gyula és Tóth Károlyné (Hajdú megye) képviselőkkel beszélget A mandátumvizsgáló bizottság jelentése
