Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)
1985-06-28 / 175. szám
e Dunántúli napló 1985. június 28., péntek Honismeret Emlékezés a századeleji pécsi országos kiállításra J úlius 5-én nyílik meg a 10. Pécsi Ipari Vásár. Városunk lakói közül sokan talán nem is tudják, a pécsi kiállítások hagyománya a múlt századba nyúlik vissza. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara ugyanis 1888-ban a tornacsarnok melletti térségen (a mai Dischka Győző utcában) négyhetes kerületi kiállítást szervezett. Ennél azonban sokkal nagyobb arányú volt az 1907-ben megrendezett pécsi országos kiállítás, amelynek szervezői kezdetben maguk sem hitték, hogy a kiállítás méretei óriásivá nőnek majd. Az egykorú pécsi sajtó (a Pécsi Napló, a Fünfkirchner Zeitung stb.), valamint Lenkei Lajos újságíró emlékirata (1921) számol be a kiállításról. A hajdúnánási fürdő — nyáron Gyógyfürdők a Hajdúságban A mikor hazánk gyógyító vizekben való gazdaságát emlegetjük, elsőnek bizonnyal a három H betűvel kezdődő helységnév jut eszünkbe, Hévíz, Harkány és Hajdúszoboszló. Héviz természetes gyógyvizének hatását a XIV. század óta ismerik a környező települések lakói, a keszthelyi Georgikon mezőgazdasági akadémiát alapitó Festetics György gróf jóvoltából pedig már 190 éve áll fürdöház a tó partján. A harkányi vízre a XVIII. század végén figyeltek fel, s a község első, gyógyító meleg vizet folyamatosan biztosító ártézi kútját 1866-ban fúrta ugyanaz a Zsigmondy Vilmos mérnök, akinek nevéhez fűződnek a városligeti Széchenyi- fürdőt ellátó kutak is. Az előkészítő bizottság elnöke Zsolnay Miklós volt, a „nagy Zsolnay" fia, akinek az országos jelleghez sikerült megnyernie Kossuth Ferenc kereskedelmi minisztert. Fővédnököknek felkérték Baranya és a szomszéd megyék nagybirtokosait, valamint az akkori közéleti személyiségeket. A fővédnökök között három herceg, tizenhárom gróf és egy báró foglalt helyet. A végrehajtó bizottságban olyan pécsi „tőkék" voltak, mint a Hamerli, Littke, Engel, Oberhammer, Pánczél, Szikorszky, Visy, Pilch és más közismert családok tagjai. A kiállítás színhelyéül a MÁV-főpályaudvar szomszédságában lévő, nagy kiterjedésű Ráth-féle, továbbá a püspöki és városi telkeket választotta ki a rendezőség. Ez jelenleg a Rét utca—József Attila utca—Megyeri út-Mártírok útja között behatárolt területnek felel meg, ami akkor még beépítetlen, üres telek volt. A pavilonokat Pilch Andor építész tervezte. A tudósításban ezt olvassuk a kiállításról: „Mint szép álomra emlékezünk vissza erre a tündérvárosra, amely azok elé tárult, akik átlépték a székely mintára, tölgyből faragott kiállítási főkaput, amely estére kelve villanyos fényárban úszott." Az egyes ipari üzemek külön pavilonokban mutatták be termékeiket. A nevezetes pavilonok közül kiemeljük a zenepavilont, a Littke Pezsgőgyár pavilonját, a közlekedési, erdészeti, bányászati, mezőgazdasági és iparművészeti csarnokokat. Építettek még lóversenypályát és teniszpályát is. Talán a borászati csarnoknak volt a legnagyobb sikere, a fajborokból ott rendezett kóstolók sok látogatót vonzottak, cigányzenekar húzta nekik a hangulatos csárdásokat és magyar nótákat. A Littke Pezsgőgyár uzsonnával és pezsgővel kedveskedett. A Brázay Vegyészeti Gyár pedig ingyen k's mintaszappanokat osztogatott a betérőknek. A Zsolnay Gyár hatalmas csarnokában elhelyezett porcelánok, eozinok csodálatot váltottak ki a nézőkben. A textilipari pavilonban a századeleji összes magyar textilgyár áruit együtt lehetett megtekinteni. Külön épületet kapott a híres pécsi bányaipar is, amely a legnagyobb érdeklődést keltette. Egy nagyméretű nyári színkört is felállítottak, ahol „a legjobb hazai és külföldi or- feumi erők" szerepeltek. Szép sikere volt a katonazenészeknek is, akik délutánonként térzenét adtak a kiállítás területén, Fricsay Richárd honvéd zenekari karmester vezénylésével. A kiállítást 1907. május 5-én nagy pompa és felvonulás közepette nyitották meg, erről „mozgófilmfelvételt" is készítettek, ámde a filmtekercsek a kiállítás ünnepélyeinek zűrzavarában sajnálatos módon eltűntek. A rendezvény időtartama alatt zajlott le a Vidéki Hírlapírók Egyesületének országos közgyűlése, amely nagy eseménynek számított. Az Országos Dalos Egyesület is ez alkalommal hívta meg az ország többi dalárdáit hangversenyre. A szenzációk között szerepeltek a kötött léggömbön való fölemelkedések, s „a fölszálló csinos hölgynek légi produkciói”. A léggömbön fölszálló bátor pécsi polgárokat lelkesen ünnepelte a közönség. A milliomodik látogatónak a világkiállítások mintájára szép ajándékot adtak át. A kiállítás bezárása előtt két nappal leplezték le fényes ünnepségen Zsolnay Vilmos szobrát, amely ma is a régi helyén, a Szabadság út és a Rákóczi út kereszteződésében áll. A pécsi országos kiállításnak szép erkölcsi sikere volt, nemcsak ipari, hanem kulturális eseménysorozatnak is számított. A nagyszerű rendezés elismeréséül királyi kitüntetésben részesültek a fő szervezők: Zsolnay Miklós, Ober- hammer Antal, Szikorszky Tádé, Zsolnay-Matyasovszky Zsolt és Lenkei Lajos. Ez alkalommal a kitüntetetteket I. Ferenc József a budai várban fogadta kihallgatáson. A kiállítás 1907. október 15 én zárult be, tehát öt hónapig volt nyitva, ezen idő alatt mintegy hárommillió látogató fordult meg színhelyén. Ez volt a kiegyezés utáni ferencjózsefi korszak gazdasági föllendülésének utolsó, nagyméretű békebeli eseménye. Hét év múlva kitört az első világháború. Több mint hatvan esztendőnek kellett eltelnie, Ihogy Pécsett most már rendszeresen, kétévenként rendezzenek ipari vásá rt. Szántó Károly Hajdúszoboszló fürdője a „legfiatalabb" e három, immár határainkon kívül is ismert gyógyhely közül. Pávay Vájná Ferenc főgeológus — neki köszönhetjük a zalai olajmezők feltárását is — irányította a két világháború között azokat a kutatásokat, amelyek mindenek előtt kőolaj vagy földgáz feltárását célozták. A kutatások a húszas évek legelején a Közép-Alföl- dön kezdődtek. A hajdúszo- boszlói kutatófúrás nyomán 1925 májusában, jó kilométerre a városközponttól, az addigi disznóvásár helyén tört fel a víz. Az első kút 1091 méter mély volt, percenként 1600 liter 73 fokos gyógyvizet, és napi 3500 köbméternyi, nyolcezer kalória fűtőértékű földgázt adott. Később ugyanezren a területen még egy mélyebb, melegebb, de kevesebb gyógyvizet felszínre hozó kutat fúrtak. A fürdő első betonmedencéje 1928-ban épült, s ezt 1941-ig — ebben az évben már 400 ezer jegyet adtak el a gyógyfürdőben! — további nyolc követte, közölte a hullám- és pezsgőfürdő. Mintegy húsz évet kellett várni az újabb, immár rohamos és igen látványos fürdőfejlesztésre. Ma tizennyolc medencéje van a városi fürdőnek — a gyógyhelyre telepített több nagy szakszervezeti üdülőnek saját fürdője van —, s évi több mint 2 millió gyógyulni- pihenni vágyó vendéget fogad Hajdúszoboszló. Geológusok szerint világ- szenzáció, hogy milyen méretű forróvízmedence van a mélyebb rétegekben Alföldünknek ezen a táján. A Kisújszállás—Polgár—Debrecen— Berettyóújfalu által határolt, mintegy négyezer négyzetkilométeres négyszögben gyakorlatilag bárhol léfúrnának, egy—kétezer méteres mélységből meleg, gyógyvizet kapnának. E furcsa geológiai jelenségnek köszönheti gyógyfürdőjét hazánk harmadik legnagyobb városa, a 210 ezer lakosú Debrecen is. A deb- recen—nagyerdei fürdő valamivel később létesült, mint a hajdúszoboszlói, s kevesebb medencéje van. Amiért külön figyelmet érdemel a város északi negyedében épült fürdő — az a környezete. Tudatos várospolitikai és magas színvonalú mérnöki munkával ezen a területen hozták létre több mint ötven évvel ezelőtt az ország mindmáig legnagyobb pihenő- és kultúrpark- ját, ami a gyógyfürdő mellett magába foglalja a 25 ezer nézőt befogadó stadiont, állatkertet, vidámparkot, csónakázó tavat, nemzetközi színvonalú kempinget, egy napjainkban is folyamatosan bővülő szoborparkot, s a város hat egyeteme-főiskolája közül a két legnagyobbat és azok kollégiumait. Az évtizedekkel ezelőtt is szem előtt tartott környezetvédelem nagyon szép példája, hogy a hatmedencés gyógyfürdőben a medencékben — betonkoszorúval körülvéve — meghagytak néhány árnyékot nyújtó évszázados tölgyfát. A fürdő fedett medencéit és egyes gyógyászati berendezéseit az elmúlt évben újították fel. A városban a nagyerdein kívül még két, több medencés fürdq van. A tájegység alatt elhelyezkedő forróvíz-koncentráció tette lehetővé, hogy gyógyfürdőt nyithasson a Hajdúkerület egykori székhelye, a nemzetközi művésztelepéről is nevezetes Hajdúböszörmény és az immár cukorgyáráról ismert Kaba. Nádudvar mind ismertebb fürdőjének megépítésekor a mecénás jórészt az itt gazdálkodó, évente mintegy kétmilliárdos termelési értéket produkáló Vörös Csillag Termelőszövetkezet volt. Püspökladány kempinggel felszerelt fürdője fontos szerepet játszik az országon átmenő, Romániába, Bulgáriába irányuló idegenforgalom szálláshely-biztosításában. Huszonhat évvel ezelőtt kezdték építeni Hajdúnánás fürdőjét, amely mára a borsodi bányászok, az ózdi és miskolci kohászok „házifürdője" lett, s a fürdőtelepen belül megépült több üdülő is. A hajdúsági fürdők elsősorban a mozgásszervi és a speciális női betegségeket gyógyítják. Távolságuk a fővárostól 200—250 kilométer, vonattal két és fél—három óra alatt elérhetők. A fürdőket üzemeltető kisebb városokban folyamatosan bővülnek a szálláslehetőségek, emelkedik a szolgáltatások színvonala, s összehangolt munkát végeznek az illetékesek annak érdekében, hogy tehermentesíthessék az immár milliók által látogatott Hajdúszoboszlót és Debrecent. H. Z, SZÜLETTEK: Jenei Zoltán, Helyes Mónika, Hauser Melinda, György Agnes, Papp Enikő, Dombi János, Gazsa Norbert, Lang Zoltán, Ökrös László, Barta Balázs, Acs Tibor, Berta Bólint, Berta Bence, Szita Márk, Horváth Péter, Tápai Olivia, Ivón Melinda, Lachner Katalin, Németh Mónika, Jancsi Zsanett, Palágyi Mihály, Gerber Attila, Bruckner Tamás, Lovas Dorka, Darabos Edina, Kiss Dániel, Czövek Timea, Hegedűs Ilona, Nagy Krisztina, Szűcs Katalin, Milhoffer László, Földvári Miklós, Kollár Csaba, Szabó Noémi, Ragoncsa Zsanett, Sziegli Attila, Besenyei János, Kocsidi Timea, Vilyevácz Judit, Köhler László, Jáki Adrián, Édl Tamás, Máté Péter, Faragó Tünde, Czirkó Dorka, Maneszkó Anita, Kálmándy- Pap Kriszta, Kovács Erika, Varga Viktória, Hantos Dorottya, Horváth Anita, Gál László, Farkasházi Tamás, Gondos Gábor, Lakatos Zsolt, Ruzsicsics Ferenc, Milicz Krisztián, Riszt Eszter, Horváth Anett, Kieler Helga, Halasi Gergely, Kovács János, Bozsér László, Márkus Róbert, Abel Dávid, Németh Balázs, Dobsa István, Balogh Péter, Greges Edina, Vukovics Bernadett, Csötönyi Krisztina, Csötönyi Melinda, Karancsi Judit, Hermann Márta, Gyurkóczi Lilla, Mihály Gergely, Pozsega Eszter, Daradics István, Gazdag Szabina, Reisch Éva, Fülöp Melinda, Tormási Bettina, Vörös Andrea, Gál Ibolya, Heidfogel Katalin, Boros Antal, Galambos Éva, Dara Diána, Arany Viktória, Mózer Péter, Maján Adrienn, Standovár Georgina, Richter Zsófia, Horváth Zsanett, Kosi László, Furdi Péter, Rácz Tibor, Gradwoch] András, Beraki András, Tóth Krisztina, Kátai Csilla, Cséplő Adrienn, Kontra Fanni, Huszár Katalin, Dudás Timea, Dunai Petra, Lakatos Szabolcs, Villant Zsolt, Berkes Dávid, Böröcz Sándor, Tomin Lili, Veriga Ivett, Béli Orsolya, Farkas Judit, Varga Norbert, Hajdú Viktor, Hídvégi Agnes, Kovács Imre, Hardi Csaba, Gungl Orsolya, Almos Katalin, Hillebrand Ákos, Roczkó András, Bóka Boglárka, Hajdú Renáta, Kucska Gabriella, Szabó Anett, Po- povics Radmila, Szilágyi Zoltán, Varga Attila, Luczek Balázs, Kovács Ferenc. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Takó János és Papp Ildikó, Novák Géza és Szabó Éva, Göbölös István és Fejes Agnes, Szatanek József és Kiss Márta, Trapp János és Kapitány Aranka, Harmat Tamás és dr. Kőszegi Dorottya, Szőke László és Lehman Piroska, Tóth Lajos és Orsós Hajnalka, Ráhn György és Szilika Irén, Magyar Viktor és Baumann Brigitta, Csutorás György és Komo- róczy Éva, Erostyák János és Farkas Margit, Lenner András és Kiss Ildikó, Szatmári Ferenc és Vadkerti Ibolya, Kis László és Tátrai Zsuzsanna, Várdai Gábor és Tori Zsuzsanna, Bartelmesz Olivér és Bencze Erika, Gál Gyula és Ladies Judit, Pa- rádai Csaba és Lehőcz Beáta, Keresztény Béla és Papp Zsuzsanna, Szentkereszti Tamás és Adám Éva, Hertelendi Kázmér és Csapiár Mária. MEGHALTAK: Hefner István, Rózsa Sándor, Nászai Ferencné sz. Kemény Izabella, Bognár Istvánná Ginder Borbála, Gyimesi István, Gölöncsér István, Balyi Istvánná Bulyáki Katalin, Kefe Ferenc, Kálmándy Pap László, Tóth Józsefné Pisasits Anna, Jakab Ferenc, Hernesz Józsefné Mufics Julianna, Zombori Mihály, Szekeres Istvánná Noth Anna, Gajdus Mária, Olvegyi Rudolfné Laklia Júlia, Hel- mli Józsefné Mordity Katalin, Horváth Jenő, Fonter Józsefné Darabos Gizella, Gergál Kálmán, Brada Sándor, Márovics Istvánná Melles Margit, Fábián József, Rubinszki József, Fodor Jánosné Kovács Ilona, Magyar János, Fajta Károly, Kuhajda Lajos- né Beck Anna, Kiss Aladárné Kovács Magdolna, Milos Istvánná Krancse- vics Magdolna, Köhler János, Horváth Istvánná Bene Julianna, Joó Béla, Pápay Rudolf, Szabó Lászlóné Varga Zsuzsanna, Krassó Jenöné faksics Irén, Szentmiklósi László, Radó István, Storch József, dr. Gö- dönyi Zoltánná Székely Irma, Horváth István, Pető László, Budán Béla, Daczó Ernőné Ligeti Etelka, Deutsch István, Buleninetz Józsefné Magere Agnes, Glock József, Kiss János, Varga István, Hering Ferenc, Gertner Ferenc, Lotárecz Lajos, Lu- beszpek Ilona, Bognár József, Amb- ruszt Józsefné Zsifni Rózsa, Vázsonyi Ferenc, Berényi Lászlóné Horváth Mária, Gál Péterné Joó Julianna, Havasi Nándorné Gáspár Erzsébet, Varga János, Meláth Józsefné Rudolf Erzsébet, Tusnádi János, Fábián Péterné Gere Eszter, Száraz József, Pál Jánosné Tóth Sára, Nyári Imre, Hartmann Gyula, Biró József, dr. Hargitay Zoltán, Baumhackl Jánosné Welczenbach Borbála, Seress Miklós, Magyar Józsefné Mohátschi Erzsébet. Munkásmozgalmi emlékhelyek Pécs, Fürst Sándor utca 44. (Pécsváradi u. 44.) Az ellenforradalom hatalomra jutása után nehéz időkben Vági István vasöntő, ácsmunkás, az MSZDP pécsi szervezetének titkára, az 'MSZMP országos vezetésével megindult a pártszervező és a szakszervezetéket újjáépítő munka nyomán jött létre először önálló pártszervezet Pécs keleti ipar- negyedben. Ä mozgalom két évtizeden át a Becker József-féle vendéglőhöz 'kapcsolódott.’ 1922. március elején -itt gyűltek ösz- sze az üszögi villanytelep munkásai, és megalakították az „üszögi Vasas Csoport” néven szakszervezetüket. Vág István a Becker-féle vendéglőben szervezte a gyárváros különböző szakmáinak dolgozóit, amelynek eredményeképpen létrejött a Pécsi Szociáldemokrata Párt Gyárváros- Szervezete. Ugyanennek az évnek a nyarán itt jött létre a „Magyarországi Vas- és Fémmunkások Szövetsége üszögi- Villanytelepi Helyi Csoportja". A vendéglőben a pártszervezet egy irodát és egy munkáskönyvtárat működtetett, amelyet a harmincas évek rendőrségi zaklatásai szüntettek be. A könyvtárat, valamint a párthelyiség felszerelését a Zrínyi utcai pártszékházba szállították. 1934. évi főispáni jelentésben hallunk Gyárvárosi Becker- féle vendéglőről. Úgynevezett „Csibész” klubokat alakítottak, többek között itt is működött egy. A jelentés rávilágított arra, hogy ezek a kommunista illegális szervezkedés fedőszervei voltak. Az itt működő klubnak könyvtára is volt, amelyet elkoboztak.
