Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)
1985-06-27 / 174. szám
A/ Világ proletárjai, egyesüljetek! nqntuit napló XLII. évfolyam, 174. szám 1985. június 27., csütörtök Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Az aprófalvak iskolái (3. oldal) A művelődési házak nyári programja (3. oldal) A szerkesztőség postájából (6. oldal) így tanulnak a baranyai gyerekek (3. oldal) Baranya Megye Tanácsa vb-üléséről Ebédhez készülnek a gyerekek a közelmúltban elkészült 150 személyes óvodában Bikaion Läufer László felvétele Fejlődő óvodáztatás falun és városon Figyelnek az aprófalvak és a lakótelepek óvodáira Milyen az óvodáztatás helyzete Baranya megyében? — egyebek mellett ez a kérdés szerepelt a Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén, amit Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke vezetett. Mint Fischer János, a megyei művelődésügyi osztály vezetője előterjesztette, az óvoda az utóbbi két évtized legdinamikusabban fejlődő nevelési intézménye, és a nők munkába állása miatt szinte minden kisgyermekes család igényt tart rá. Ezért volt nagy a társadalmi összefogás Baranyában is, ahol főként a városokban hozott eredményeket az „Építsünk óvodát!” mozgalom. A zsúfoltságot így sem sikerült megszüntetni a demográfiai csúcs idején, sőt ma is vannak óvodák, ahol kétszeres a telítettség. Baranyában az óvodai ellátás fejlődése kissé mindig elmaradt az országos mutatóktól — az aprófalvas településhálózat miatt nehéz kiterjeszteni ezt minden érdekelt gyermekre. Az óvodáztatás alakulásának üteme ezzel együtt is megfelelő volt, és míg 1980-ban az óvodás korosztály 70, addig ma a 85 százaléka jár óvodába, 81 százalékuk 3 éven keresztül. A megyei vezetés figyelemmel kíséri az aprófalvak óvodáinak helyzetét: a korábban életképtelennek ítélt, 500 léleknél kevesebbet számláló községek közül ma 18 működtet óvodát. Székhelyközségeink közül rövidesen már csak Bo- gádmindszent. Pogány és Egy- házasharaszti lesz óvoda nélkül. Nincs óvoda.a 800 lakosú Alsószentmártonban, ahol pedig ez sürgető feladat a cigánygyerekek nagy létszáma miatt. Nincs további 12 olyan községben, ahol 500-nál többen llaknak. Különösen elmaradott e téren Siklós körzete, pontosabban az Ormánság — óvodai fejlesztésének feladata belekerült az ülésen született határozati javaslatba. Hátrányosabb a megyei átlagnál Szigetvár környékének helyzete és érthetetlen módon Komló városé. Itt az elsőosztályosoknak csak 82,3 százaléka járt óvodába és figyelmeztető adat, hogy köztük a legnagyobb a bukási arány a megyében (7,2 százalék). A baranyai hátrányok ellenére is magas szintű az itteni óvodákban folyó nevelőmunka, az iskolára való előkészítés. Az óvónők 60 százaléka felsőfokú végzettségű — mondta el hozzászólásában Takács Gyula, a Baranya Megyei Tanács elnök- helyettese, majd kiemelte, hogy ezekben az eredményekben jelentős szerepet játszott Gyüdi Sándorné főelőadó, aki 23 éve folytatott működésével azt példázza, miként lehet valaki megyei vezető, önálló alkotó személyiség ezen a poszton. Takács Gyula azt is hangsúlyozta, hogy ma, a gyermeklétszámok csökkenése idején a szakmai munkára kell nagyobb figyelmet fordítani, és ha meg is szűnnek óvodák, ez csak átmeneti jellegű lehet. Az aprófalvak ellátásáról szólva kiemelte, hogy ahol indokolt, egyes falvakba nemcsak az óvoda, hanem az általános iskola első három osztályának visszatelepítése is szóba kerülhet. Egyes speciális esetekben, például az Ormánságban, ezt a lépést is fontolóra veszi a megyei vezetés. A végrehajtó bizottság napirendjén ezenkívül szerepelt a melioráció és a rekultiváció ügye, amely nemcsak gazdasági kérdés, hanem terület- és településfejlesztő hatása is jelentős. Időszerű gazdasági intézkedések továbbá a Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda létesítésének kérdése szerepelt még egyebek között a vb napirendjén. Gállos Orsolya Willy Brandt Budapestre érkezett Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szerdán Budapestre érkezett Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke, a Szocialista Internacionálé elnöke. Kíséretében van Karsten Voigt, az SPD parlamenti frakciójának kül- és biztonság- politikai szóvivője és Norbert Wieczorek képviselő, a szövetségi parlament költségvetési bizottsáaának tagja. Az SPD elnökét és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Szűrös Mátyás, a KB titkára fogadta. Jelen volt Ernst-Friedrich Jung, az NSZK budapesti nagykövete. Samora Machel és Grósz Károly megbeszélése Samora Machel, a Mozambiki Népi Köztársaság államfője, a FRELIMO-párt elnöke szerdán Maputóban fogadta Grósz Károlyt, az MSZMP PB tagját, a Budapesti Pártbizottság első titkárát, qki a délkelet-afrikai ország függetlenné válásának 10. évfordulója alkalmából érkezett magyar párt- és kormányküldöttséget vezeti. ' A megbeszélésen Samora Machel köszönetét mondott azért a támogatásért, amelyet Magyar- ország nyújt Mozambiknak. Áz ENSZ főtitkár- helyettesének magyarországi látogatása Kunugi Tacuro ENSZ-főtitkár- helyettes, a világszervezet kambodzsai humanitárius segély- programjának koordinátora június 25-én megbeszéléseket folytatott Budapesten. A főtitkár-helyettest fogadta Roska István külügyminiszter-helyettes. Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. június 26-án Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint az 1985. évi országos képviselői- és tanácstagválasztások tapasztalatairól szóló előterjesztést. (Az ülésről kiadott közlemény a 2. oldalon.) Á KGST korszerűbb működését szorgalmazzák a tagországok képviselői Napirenden a 15-20 éves program Kevesebb függőséget a tőkés országoktól Varsóban szerdán nyilvánosságra hozták a KGST-tagor- szágok küldöttségvezetőinek a negyvenedik ülésszak első munkanapján, a keddi plenáris ülésen elmondott felszólalásait. A küldöttségvezetőik beszédeikben sürgették az egy évvel ezelőtti moszkvai felső szintű gazdasági értekezlet végrehajtását és az integráció legfontosabb területeként a tudcmányos-műszaki együttműködést jelölték meg. Grisa Filipov bolgár miniszterelnök rámutatott, hogy a szocialista gazdasági közösség és az azt alkotó országok társadalmi-gazdasági fejlesztése terén jelentős sikerek születtek, s a KGST és szervei nagy munkát végeztek a moszkvai felső szintű gazdasági értekezlet'határozatainak végrehajtása érdekében. Ugyanakkor hozzátette, hogy még távolról sem fejeződött be a KGST munkájának a felső szintű értekezlet határozatainak szellemében történő átszervezése. A bolgár küldöttség vezetője nyomatékkai szólt arról, hogy a tudományos-műszaki integráció központi helyet foglal el a gazdaság sokoldalú intenzifikálását célzó közös stratégiai irányvonal megvalósításában. Ez határozza meg a tagállamok 15-20 éves tudományos-műszaki fejlesztési komplex programjának szerepét is, amelynek végrehajtásával hozzá kell járulni a termékek minőségének jelentős javításához. A minőség problémájára Bulgária elsőrendű figyelmet fordít, nem léhet azonban sikeresen megoldani ezt a problémát kizárólag nemzeti keretekben — mondotta. A tervkoordináció eredményeiről szólva Filipov kijelentette: az összehangolás zárószakában különösen fontos tisztázni és eldönteni az 1986- 1990. közötti program feladatainak megoldásához szükséges források biztosítósával kapcsolatos kérdéseket. A lengyel küldöttség képviseletében felszólalt Zbigniew Messner miniszterelnök-helyettes egyebek között rámutatott arra, hogy a tőkés országokkal való gazdasági és politikai versengésben a szocialista országoknak új gazdasági megoldások, minőségileg új gazdálkodási formák és módszerek felkutatására van szükségük, ha intenzívebbé akarják tenn'i gazdasági fejlődésüket. E cél elérése érdekében elengedhetetlen az integrációs folyamatok meggyorsítása, amelynek kiindulópontját Lengyelország egy egységes műszaki-tudományos politika kidolgozásában látja. Ezen a téren — a lehetőségekhez képest — nagy a lemaradás valamennyi szocialista országban, ami kihatással van a gazdasági fejlődésre — mutatott rá Messner. Willi Stoph, az NDK külügyminisztere felszólalásában hangsúlyozta, hogy az NDK további konkrét intézkedések kidolgozását szo-gal- mazza annak érdekében, hogy a tagállamok megszilárdítsák a tőkés országoktól műszaki és gazdasági téren való se- bezhetetlenségüket. Ugyanakkor a felső szintű értekezlet megállapításaival összhangban megerősítjük készségünket arra, hogy fejlesszük egyenjogú és kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatainkat minden olyan országgal, amely erre kész — mondotta ki az NDK kormányfője. (Folytatás a 2. oldalon) A szovjet küldöttség Nyikolaj Tyihonov vezetésével a KGST ülésszakán Varsóban