Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-27 / 174. szám

A/ Világ proletárjai, egyesüljetek! nqntuit napló XLII. évfolyam, 174. szám 1985. június 27., csütörtök Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Az aprófalvak iskolái (3. oldal) A művelődési házak nyári programja (3. oldal) A szerkesztőség postájából (6. oldal) így tanulnak a baranyai gyerekek (3. oldal) Baranya Megye Tanácsa vb-üléséről Ebédhez készülnek a gyerekek a közelmúltban elkészült 150 személyes óvodában Bikaion Läufer László felvétele Fejlődő óvodáztatás falun és városon Figyelnek az aprófalvak és a lakótelepek óvodáira Milyen az óvodáztatás hely­zete Baranya megyében? — egyebek mellett ez a kérdés szerepelt a Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén, amit Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke vezetett. Mint Fischer János, a megyei művelődésügyi osztály vezetője előterjesztette, az óvoda az utóbbi két évtized legdinamiku­sabban fejlődő nevelési intéz­ménye, és a nők munkába ál­lása miatt szinte minden kis­gyermekes család igényt tart rá. Ezért volt nagy a társadal­mi összefogás Baranyában is, ahol főként a városokban ho­zott eredményeket az „Építsünk óvodát!” mozgalom. A zsúfolt­ságot így sem sikerült meg­szüntetni a demográfiai csúcs idején, sőt ma is vannak óvo­dák, ahol kétszeres a telített­ség. Baranyában az óvodai ellá­tás fejlődése kissé mindig el­maradt az országos mutatóktól — az aprófalvas településhá­lózat miatt nehéz kiterjeszteni ezt minden érdekelt gyermekre. Az óvodáztatás alakulásának üteme ezzel együtt is megfele­lő volt, és míg 1980-ban az óvodás korosztály 70, addig ma a 85 százaléka jár óvodá­ba, 81 százalékuk 3 éven ke­resztül. A megyei vezetés fi­gyelemmel kíséri az aprófalvak óvodáinak helyzetét: a koráb­ban életképtelennek ítélt, 500 léleknél kevesebbet számláló községek közül ma 18 működ­tet óvodát. Székhelyközségeink közül rövidesen már csak Bo- gádmindszent. Pogány és Egy- házasharaszti lesz óvoda nél­kül. Nincs óvoda.a 800 lakosú Alsószentmártonban, ahol pe­dig ez sürgető feladat a ci­gánygyerekek nagy létszáma miatt. Nincs további 12 olyan községben, ahol 500-nál töb­ben llaknak. Különösen elmaradott e té­ren Siklós körzete, pontosab­ban az Ormánság — óvodai fejlesztésének feladata beleke­rült az ülésen született határo­zati javaslatba. Hátrányosabb a megyei átlagnál Szigetvár környékének helyzete és érthe­tetlen módon Komló városé. Itt az elsőosztályosoknak csak 82,3 százaléka járt óvodába és figyelmeztető adat, hogy köz­tük a legnagyobb a bukási arány a megyében (7,2 száza­lék). A baranyai hátrányok elle­nére is magas szintű az itteni óvodákban folyó nevelőmunka, az iskolára való előkészítés. Az óvónők 60 százaléka felsőfokú végzettségű — mondta el hoz­zászólásában Takács Gyula, a Baranya Megyei Tanács elnök- helyettese, majd kiemelte, hogy ezekben az eredményekben je­lentős szerepet játszott Gyüdi Sándorné főelőadó, aki 23 éve folytatott működésével azt pél­dázza, miként lehet valaki me­gyei vezető, önálló alkotó sze­mélyiség ezen a poszton. Takács Gyula azt is hangsú­lyozta, hogy ma, a gyermeklét­számok csökkenése idején a szakmai munkára kell nagyobb figyelmet fordítani, és ha meg is szűnnek óvodák, ez csak át­meneti jellegű lehet. Az apró­falvak ellátásáról szólva ki­emelte, hogy ahol indokolt, egyes falvakba nemcsak az óvoda, hanem az általános is­kola első három osztályának visszatelepítése is szóba kerül­het. Egyes speciális esetekben, például az Ormánságban, ezt a lépést is fontolóra veszi a megyei vezetés. A végrehajtó bizottság napi­rendjén ezenkívül szerepelt a melioráció és a rekultiváció ügye, amely nemcsak gazdasá­gi kérdés, hanem terület- és településfejlesztő hatása is je­lentős. Időszerű gazdasági in­tézkedések továbbá a Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda létesítésének kérdése szerepelt még egyebek között a vb napi­rendjén. Gállos Orsolya Willy Brandt Budapestre érkezett Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására szerdán Budapestre érkezett Willy Brandt, a Német Szociálde­mokrata Párt (SPD) elnöke, a Szocialista Internacionálé el­nöke. Kíséretében van Karsten Voigt, az SPD parlamenti frakciójának kül- és biztonság- politikai szóvivője és Norbert Wieczorek képviselő, a szövet­ségi parlament költségvetési bizottsáaának tagja. Az SPD elnökét és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Szűrös Mátyás, a KB titkára fogadta. Jelen volt Ernst-Friedrich Jung, az NSZK budapesti nagykövete. Samora Machel és Grósz Károly megbeszélése Samora Machel, a Mozambi­ki Népi Köztársaság államfője, a FRELIMO-párt elnöke szer­dán Maputóban fogadta Grósz Károlyt, az MSZMP PB tagját, a Budapesti Pártbizottság első titkárát, qki a délkelet-afrikai ország függetlenné válásának 10. évfordulója alkalmából ér­kezett magyar párt- és kor­mányküldöttséget vezeti. ' A megbeszélésen Samora Machel köszönetét mondott azért a tá­mogatásért, amelyet Magyar- ország nyújt Mozambiknak. Áz ENSZ főtitkár- helyettesének magyarországi látogatása Kunugi Tacuro ENSZ-főtitkár- helyettes, a világszervezet kam­bodzsai humanitárius segély- programjának koordinátora jú­nius 25-én megbeszéléseket folytatott Budapesten. A főtit­kár-helyettest fogadta Roska István külügyminiszter-helyettes. Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. június 26-án Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kér­désekről, valamint az 1985. évi országos képviselői- és tanácstagválasztások tapasztalatairól szóló előterjesztést. (Az ülésről kiadott közlemény a 2. oldalon.) Á KGST korszerűbb működését szorgalmazzák a tagországok képviselői Napirenden a 15-20 éves program Kevesebb függőséget a tőkés országoktól Varsóban szerdán nyilvános­ságra hozták a KGST-tagor- szágok küldöttségvezetőinek a negyvenedik ülésszak első munkanapján, a keddi plená­ris ülésen elmondott felszóla­lásait. A küldöttségvezetőik be­szédeikben sürgették az egy évvel ezelőtti moszkvai felső szintű gazdasági értekezlet végrehajtását és az integráció legfontosabb területeként a tudcmányos-műszaki együttmű­ködést jelölték meg. Grisa Filipov bolgár minisz­terelnök rámutatott, hogy a szocialista gazdasági közösség és az azt alkotó országok tár­sadalmi-gazdasági fejlesztése terén jelentős sikerek születtek, s a KGST és szervei nagy mun­kát végeztek a moszkvai felső szintű gazdasági értekezlet'ha­tározatainak végrehajtása ér­dekében. Ugyanakkor hozzá­tette, hogy még távolról sem fejeződött be a KGST munká­jának a felső szintű értekezlet határozatainak szellemében történő átszervezése. A bolgár küldöttség vezető­je nyomatékkai szólt arról, hogy a tudományos-műszaki integráció központi helyet fog­lal el a gazdaság sokoldalú intenzifikálását célzó közös stratégiai irányvonal megvaló­sításában. Ez határozza meg a tagállamok 15-20 éves tudo­mányos-műszaki fejlesztési komplex programjának szere­pét is, amelynek végrehajtá­sával hozzá kell járulni a ter­mékek minőségének jelentős javításához. A minőség prob­lémájára Bulgária elsőrendű figyelmet fordít, nem léhet azonban sikeresen megoldani ezt a problémát kizárólag nemzeti keretekben — mondot­ta. A tervkoordináció eredmé­nyeiről szólva Filipov kijelen­tette: az összehangolás záró­szakában különösen fontos tisztázni és eldönteni az 1986- 1990. közötti program felada­tainak megoldásához szüksé­ges források biztosítósával kapcsolatos kérdéseket. A lengyel küldöttség képvi­seletében felszólalt Zbigniew Messner miniszterelnök-helyet­tes egyebek között rámutatott arra, hogy a tőkés országokkal való gazdasági és politikai versengésben a szocialista or­szágoknak új gazdasági meg­oldások, minőségileg új gaz­dálkodási formák és módsze­rek felkutatására van szüksé­gük, ha intenzívebbé akarják tenn'i gazdasági fejlődésüket. E cél elérése érdekében elen­gedhetetlen az integrációs fo­lyamatok meggyorsítása, amelynek kiindulópontját Len­gyelország egy egységes mű­szaki-tudományos politika ki­dolgozásában látja. Ezen a té­ren — a lehetőségekhez ké­pest — nagy a lemaradás va­lamennyi szocialista ország­ban, ami kihatással van a gazdasági fejlődésre — muta­tott rá Messner. Willi Stoph, az NDK kül­ügyminisztere felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy az NDK további konkrét intézke­dések kidolgozását szo-gal- mazza annak érdekében, hogy a tagállamok megszilárdítsák a tőkés országoktól műszaki és gazdasági téren való se- bezhetetlenségüket. Ugyan­akkor a felső szintű értekezlet megállapításaival összhang­ban megerősítjük készségün­ket arra, hogy fejlesszük egyenjogú és kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcso­latainkat minden olyan or­szággal, amely erre kész — mondotta ki az NDK kormány­fője. (Folytatás a 2. oldalon) A szovjet küldöttség Nyikolaj Tyihonov vezetésével a KGST ülésszakán Varsóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom