Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-26 / 173. szám

e Dunántúlt napló 1985. június 26., szerda Toliseprű Mi legyen a veszteséges vállalatokkal? I dőszerű gazdálkodási kérdésekről még május végén országos konferenciát rendezett Pé­csett a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei Szervezete. A konferen­cián cikkünk szerzője, a Pénzügyminisztérium főosz­tályvezetője előadást tartott az új pénzügypolitikai tényezőkről a gyakorlatban, eközben érintve a vesz­teséges vállalatok ügyét is. íme, az elképzelések a fizetésképtelenség megszüntetésének új rendjére. Személyzeti nyári egyetem Személyzeti nyári egye­tem címmel tanácskozást rendez július 8—12-e kö­zött a pécsi Park moziban a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Ba­ranya megyei Szervezete. A káder., és személyzeti munka időszerű feladatai­ról, különös tekintettel a vállalatokra, országos szaktekintélyek tartanak előadásokat és konzultá­ciókat. A program szerint a nyitó előadást dr. Pozs- gay Imre, a Hazafias Nép­front főtitkára tartja. Konferencia Wei marban - pécsi előadóval Közös konferenciát rendezett a közelmúltban Weimarban az HASA Laxenburgi Intézete és az NDK Akadémiája. A kon­ferencián Herman Sándor ad­junktus társaságában részt vett és előadást tartott dr. Sipos Béla, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazda, ságtudományi Karának docen­se. Témája: a Kondratyev-cik- lus empirikus igazolása Ma­gyarországon és a Szovjetunió­ban. Az előadásokat angol nyelvű tanulmánykötetben is megjelentetik. Társasági hír A Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete szeretné felmérni, soraiban tudni, a baranyai közgazdasá­gi életbe bevonni a megyében dolgozó vállalati, szövetkezeti és intézményi közgazdászokat, közgazdasági munkakörben dolgozókat, ezért felkéréssel fordulnak hozzájuk: szívesked­jenek levélben felkeresni és bejegyeztetni magukat az MKT megyei szervezeténél. A társaság címe: 7601 Pécs, Pf.: 346. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság időszerű gazdálkodási kérdésekről tartott konfe­renciáján szó volt a hete­dik ötéves tervidőszakban követendő gazdaságpoliti­káról. Cikkünk szerzője, az Országos Tervhivatal főosz. tályvezetője az élelmiszer- gazdaság előtt álló felada­tokat körvonalazza. A gazdasági fejlődés és az egyensúlyi helyzet megszilárdí­tása, javítása érdekében a me­zőgazdasági és élelmiszeripari termelés növekedésének a ja­vuló gazdaságosságú külkeres­kedelmi értékesítésen kell ala­pulnia. Ezért alapvető érde­künk fűződik ahhoz, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek kivitele mind ru­bel, mind nem rubel elszámo­lásokba egyaránt bővüljön. Eh- hez elsősorban a hatékonyan előállítható, piacképes termé­kek termelésének fokozására van szükség. Jelentősen előre kell lépni az élelmiszeripar te­rén is. Korszerűsíteni kell az agrártermékek külpiaci értéke­sítésének szervezeti, érdekelt­ségi rendszerét, a termelők és a ' piac közvetlen kapcsolatát, beleértve a termelők külső piacokkal való direkt kontaktu­sát is. Mai ismereteink szerint az értékesítési feltételek és a ter­melés hatékony fejlesztése a mezőgazdasági termékek ter­melésének 10 százalékos nö­vekedését alapozza meg. Az élelmiszeripari feldolgozás ezt A pénzügypolitikai célkitűzé­sek megvalósítása alapvetően a gazdálkodás hatékonyságá­nak 'fokozásától függ. Ezért mind sürgetőbbé válik azok­nak a veszteségforrásoknak a folyamatos feltárása és követ­kezetes felszámolása, amelyek gazdasági viszonyainkba tar­tósan beépülve rontják a tár­sadalmi termelés hatásfokát és a kényszerű jövedelem-átcso­portosítások miatt gátolják a leghatékonyabban fejlődni ké­pes vállalatok forrás-ellátott­ságát. E veszteségforrások kö­zött kiemelt szerepet töltenek be a vállalt kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó gazdál­kodó szervezetek, amelyeknél a fizetésképtelenség mögött a tapasztalatok szerint többsé­gében tartósan alacsony haté­konyságú termelés, gazdálko­dás, a jövedelem-termelőké­pességgel összhangban nem álló túlzott költekezés, a gaz­daságosság követelményét fi­gyelmen kívül hagyó megala­pozatlan műszaki koncepciók állnak. A veszteségben és alap­hiányban megmutatkozó pénz­ügyi hiányok kezelésére eddig is voltak szabályaink. Ezeken azonban az új irányítási rend­szerhez való hozzáigazítás mellett a gyakorlati végrehaj­tás eddigi — nem mindenben kedvező — tapasztalatai és a felszínre került - jogi és intéz­ményi - hiányosságok miatt is változtatni szükséges. Az előkészítés szakaszában lévő változtatás során olyan következetes jogi szabályozás és gazdaságpolitikai gyakorlat kialakítása a cél, amely kö­vetkezményeivel elriaszt indo­kolatlan eladósodástól. Az el­járásnak biztosítania kell: a hitelezők érdekeinek védelmét, meghaladóan bővül. A kiegé­szítő tevékenységgel együtt a mezőgazdaság bruttó termelé­si értéke 12—15 százalékkal emelkedik. Alapvető gondot kell fordí­tani a termelési szerkezet olyan 'irányú megváltoztatására, amely a piaci orientáció módo­sulása és a kereslet várható változásai alapján a kínálat oldaláról is kedvező értékesítő, si feltételeket teremthet meg. Az állattenyésztés a jelenleg ki­alakult magas állatállományt figyelembe véve az értékesítési feltételek kedvező alakulása függvényében alakulhat. A gabonából a 80-as évtized végére több mint 17 millió ton­na termést kell elérni, és ebből legalább 2,5—3 millió tonnát a külpiacokon értékesíteni. Eh­hez javítani kell a gabonater­melés infrastruktúráját, elsősor­ban tárolási és szállítási felté­teleket. Az eddigi külpiaci prognó­zisok alapján az olajosnövé­nyek piaca tartósan kedvező értékesítési lehetőségeket kí­nál. Ezt a hazai termelésnek a lehető legnagyobb mértékben ki kell használnia. A zöldség, a gyümölcs és a szőlő termelé­sének összetétele, mennyisége, és választéka a keresletnek megfelelően változzék, igazod­a döntések pártatlanságát, a nyilvánosságot, a gazdálkodó szervezetek önállóságának gya­korlásához szükséges jogokat, de az össztársadalmi érdekek védelmét is. A hitelezők védelme olyan bírósági eljárással biztosítha­tó, amely végsőesetben a kö­vetelések kényszerfelszámolás­sal való kielégítésére is módot ad. A kényszerfelszámolási eljá­rás akkor indul meg, ha a fi­zetésképtelenség tényét a bí­róság — kérelem alapján — megállapítja. A kérelmet az adós vállalat vagy a hitelezők (államot, bankot is beleértve) terjeszthetik elő. A bíróság vi­szonylag szabad mérlegelés alapján — az adós védekezé­sét, a bitelező(k) bizonyítását és a szakértők véleményét fi­gyelembe véve — fogja eldön­teni, hogy az adott gazdálko­dó valóban fizetésképtelen-e. A kényszerfelszámolás lé­nyege, hogy a hitelezők — mi­után más módon nem tudták követeléseiket behajtani — az adós vállalat vagyonából nyer­jenek kielégítést. A jelenlegi felszámolási eljárás a követe­lések között merev, nyolclép­csős hierarchiát állít fel, ami azt jelenti, hogy a sorrendben hátrább álló csoportba tartozó követelés kielégítésére csak akkor kerülhet sor, ha a meg­előző csoportba tartozó köve­telések kifizetése megtörtént. Ezt a sorrendet igen sok — jo­gos — kritika érte, különösen omiatt, hogy az állam és a bank követelései minden más hitelező igényét megelőzték. Az új jogszabályban e valós probléma megoldásaként ki­elégítési elsőbbséget élvezné­nek a munkabérek, a tartásdíj, a baleseti járadék iránti köve­nia kell a lakosság, az élelmi, szeripar, valamint a KGST-or- szágok igényeihez, és igen fon­tos, hogy e termékek nem ru­bel elszámolású kivitele gaz­daságosan bővüljön. Átfogó elgondolásokat kell kidolgozni a hústermelés jövő­jével összefüggésben. E tekin­tetben meghatározóak a kül­piaci értékesítési feltételek. Ezzel kapcsolatban további prognózisokat és elemzéseket kell készíteni. Az azonban már ma is egyértelműen megálla­pítható, hogy a vágósertés-ter­melésben gazdaságosság és a hús minőségének jelentős ja­vítása szükséges. Korszerűsíteni szükséges a húsipari üzemeket. A vágómarhatermelést a hús­hasznú tehenek számának to­vábbi növelésére kell alapozni. A mezőgazdaság versenyké­pessége alapvetően attól függ, hogy milyen mértékben lesz a jövőben képes ráfordításait csökkenteni. A hozam-fetisiz- mussal szemben előtérbe kell kerülniük a gazdaságossági megfontolásoknak, különösen fontos a termelés energia- és anyagigényességének mérséklé­se. El kell terjeszteni a már eredményesen kipróbált, gaz­daságos biotechnológiai eljá­rásokat, meg kell gyorsítani az e téren folyó tudományos kuta­telések és a magánszemélyek más, nem gazdasági tevékeny­ségből eredő követelései; a hi­bás teljesítésből származó igé­nyek. Minden más hitelező (pl MNB, állam, más gazdálkodó szervezet, gazdasági munka- közösség) azonos csoportba tartozik és elegendő fedezet hiányában követeléseik ará­nyában kell őket kielégíteni. A fizetésképtelenség felol­dásának nem egyetlen eszkö­ze és nem kizárólagos célja a kényszerfelszámolás. Az új el­járás lehetővé teszi egyfelől a gazdálkodó szervezet vagy a hitelező kérelmére egyezségi tárgyalás lefolytatását, amely­nek során — ha a hitelezők kétharmada hozzájárul - megállapodhatnak követeléseik kielégítésének sorrendjében, arányában, a lejárt követelé­sek határidejének módosításá­ban; másfelől kivételes ese­tekben állami szanálási eljá­rás megindítását. A bírósági eljárás mindkét esetben befe­jeződik, felszámolásra nem ke­rül sor. Az állami szanálás azonban nem tulajdonosi beavatkozás, hanem az össztársadalmi ér­dekek és a nemzeti vagyon vé­delmét szolgáló eljárás, és mini"ilyen, valamennyi gazdál­kodó szervezetre - a szövet­kezetekre is — kiterjedhet. A szanálás kivételes esetként va­ló kezelése azt a célt is kell szolgálja, hogy a vállalatok kedvezőtlen helyzetükből a ki­vezető utat ne a központi se­gítségnyújtásban lássák, és ez­által felelősségteljesebbé vál­jék gazdálkodásuk. A fizetésképtelenség meg­szüntetésének javasolt új rend­je nem egyszerűen jogszabályi kérdés, hisz bármilyen korszerű is egy szabályozás - csak ak­kor tud működni, ha ahhoz a környezeti feltételek adottak. Ez egyrészt bizonyos intézmé­nyi hátteret és eszközöket je­lent, másrészt számolni kell az új eljárás fogadtatásával és a működése által kiváltott hatá­sokkal. A feltételek közé tartozik többek között az egymással rendszeres üzleti kapcsolatban tás eredményeinek gyakorlati hasznosítását. Fel kell gyorsíta­ni a mezőgazdaságban a mű­szaki fejlesztést is. Az élelmi­szeriparban új gyártási eljárá­sok bevezetését, a csomagolás- technika fejlesztését erőteljesen gyorsítani kell. A jövőben a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdő- gazdálkodás beruházásai mér­sékelten emelkednek. Ezért kü­lönös fontossága van a ren­delkezésre álló felhalmozási célú források ésszerű, haté­kony felhasználásának. A mezőgazdasági kisterme­lésnek, a háztáji gazdaságok­nak a következő időszakban is fontos, egyes termékeknél meg­határozó a szerepük. Ezért a kisgazdaságok munkáját köny- nyítő termelőeszköz-ellátást és a termékek értékesítésének megszervezését jelentősen javí­tani kell. A mezőgazdasági nagyüze­mek jövedelemtermelő képes­sége szempontjából meghatá­rozott körben jelentős szerepe van a kiegészítő tevékenység­nek. Az utóbbi időben a kiegé­szítő tevékenység fejlődése megtorpant. Érezhető, hogy az iparvállalatoknál megalakult gmk-k konkurrenciója elsősor­ban a mezőgazdasági kiegészí­tő tevékenységet érinti. Ezért lévő gazdálkodók részére infor­máció biztosítása egymás gaz­dasági-pénzügyi helyzetéről, tehát a nyilvánosság szerepé­nek erősítése a bírósági, az állami szanálást végző szerve­zet kialakítása; az állami sza­nálás céljára a költségvetés­ben elkülönített keret létreho­zása; a munkaerő tervszerű át­csoportosítását hatékonyan‘biz­tosító eszközök kimunkálása stb. Az új szabályozást 1986-tól tervezzük életbe léptetni, az általa kiváltani szándékozott hatások és folyamatok — vesz­teségforrások gyors feltárása és megszüntetése - kibontako­zása azonban csak fokozato­san képzelhető el. Mai gaz­dasági körülményeink között elég széles körű a fizetési ne­hézségekkel küzdő gazdálko­dók száma, és több — főleg nagy — vállalat tetemesen el­adósodott. Valamennyiülkre azonban az okok ismerete nél­kül nem lehet mechanikusan és automatikusan a kényszer­felszámolás szabályait alkal­ma zni. A nem fizető vállalatok egy része ugyanis valójában nem fizetésképtelen, csak azért nem tud kötelezettségeinek eleget tenni, mert neki seim fi­zetnek. E gazdálkodói körnél - mivel átgyűrűzésről van szó — banki hitelezési és leszámíto­lási gyakorlattal és a váltó mi­nél szélesebb körű alkalmazá­sával kell a problémát meg­oldani. Mindettől azt várjuk, hogy a tartósan fizetésképtelen válla­latok helyzetének rendezése a jövőben gyorsabb és „igazsá­gosabb” lesz. A gazdasági döntésekért maguk a döntést hozók viselik a kockázatot, ami visszahat azok megalapozott­ságára, csökkenti a jövedelem­átcsoportosítás kényszerét, az eladósodott és tartósan sor- banálló vállalatok számát, erősíti a pénzügyi fegyelmet, eszközöket és munkaerőt sza­badít fel és növeli a gazdaság egészének fejlődési lehetősé­gét. Csáki Gyula abban a körben, ahol a kiegé­szítő tevékenység szerepe je­lentős, a mezőgazdasági üze­meknek, állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek ak­tív piacszervező munkát kell folytatniuk kiegészítő tevékeny­ségük dinamikus bővítése ér­dekében. Elsősorban a korsze­rű élelmiszer-feldolgozásban és -értékesítésben, a háttéripari termékek termelésében, a hi­ánycikk pótlásában, a szolgál­tató tevékenység javításában, a nem rubel elszámolású anyag- és alkatrészimport helyettesíté­sében rejlő lehetőségeket kell feltárni. Ezek keretéül eseten­ként új kisvállalkozási formá­kat és vegyesvállalatokat is létre lehet hozni. összességében a mezőgaz­daság és élelmiszeripar a 80- as évtized második felében számottevő mértékben járul feladataink megoldásához. Eh­hez azonban a jelenleginél több lehetőség feltárására van szükség, és a további tervező- munka során lehetőség szerint egy, a jelenleginél dinamiku­sabb, hatékonyabb fejlődés megalapozását kell célul ki­tűznünk. Fodor László Rovatszerkesztő: MIKLÓSVARI ZOLTÁN Mit mond az új helyesírás? (V) Mivel idegen eredetű szava­ink jórészét idő múltával nyel­vünk befogadja, kérdésessé vá­lik helyesírásuk. Az 1954-es szabályzat elsősorban az ógö­rög szavakra mondotta ki a magyar hangzásnak megfelelő helyesírást (307—308.). Máskü­lönben csak a „közkeletű ide­gen szavak” írásában rendelte el „általában” a magyar he­lyesírás követését. Az új he­lyesírási szabályzat (a 203. és köv. pontjaiban) szintén hang­súlyozza az „általában” szót, de jóval szélesebben alkal­mazza — főleg a latin betűs írású nyelvekből átvett sza­vakban a magyaros írásmódot. A nagy történelmi vagy iro­dalmi múltú közismert neveket megmagyarosodott formájuk­ban kell írni: Húsz János, Kál­vin János, Luther Márton, Ko­lumbusz (vagy: Kolumbus) Kristóf. Újra jelentkeznek azon­ban a kivételek: nem lehet En- gelsz Frigyest, Wágner Richar- dot írni, hanem csak: Engelst, Wagnert. Nálunk a középkori latin ej­tés több mindenben eltér attól a klasszikusnak tartott latin ki. ejtéstől, amelyet a XVI. szá­zadban a nagy humanista, Rotterdami Erasmus állapított meg az ókori klasszikusok ta­nulmányozása során. E szerint a szó eleji / (I) magánhangzó előtt vagy két magánhangzó között j-nek hangzik. Kérdés, hogyan írjuk Janus Pannonius nevét — helyesen? Valójában lanus-1 kellene írni, hisz a ver­seit 1569-ben Bécsben kiadó Zsámboki János is IANUS-t ír kiadványa címlapjára. Ugyan­így az 1784-i kiadás is a cím­lapon! A belső szövegben azonban már következetesen a Janus Pannonius név jelenik meg. A latin szavak között feltűnt az intellektuel szó, amely latin­ból sarjadt francia szó, és a Bakos-féle idegen szavak és kifejezések szótára át is helye­zi az entellektüel (= értelmisé­gi) szóhoz, amely már annyira meghonosodott, hogy — véle­ményünk szerint így is kellene írni, nem pedig intellektuel- nek. Persze, van e szónak lati­nos változata is: intellektuális formában: értelmi, észbeli. Szellemi jelentésben. Igen sokan helytelenül írják a szimbólum szót szimbólum­nak. E magyarul jelt, jelképet jelentő ógörög szó a „szümbo- lon" szóból került a stilisztiká­ba, ahol valamely gondolati tartalom (eszme, érzés, elvont fogalom vagy egész gondolat­sor) érzékelhető képe. Eredeti jelentése: ismertetőjel, bélyeg, jegy. A régi görögöknél olyan kettévágott tárgy volt, amely­nek egyik" felét két vendégba­rát megőrizte és utódaira hagyta. Ha a két darabot egy­máshoz illesztették, az egyezés igazolta a barátságot. Ezért vált a gyűrű a házastársi hűség jelképévé (nincs eleje és vé­ge). Platón a megértés és a kifejezés eszközét látta a szim­bólumban, amelynek a lehető legnagyobb közösség megérté­sére kell támaszkodnia. Országunkban mindinkább szaporodnak a latin nevű üz­letek, vállalatok, intézmények. Hévizén az AQUA (= víz) Ho­tel várja vendégeit Pécsett a Főnix. Mellette az Ámor. Tóth István dr. Alapvető érdek a külpiaci értékesítés Nagyobb rugalmasságra van szükség az élelmiszergazdaságban

Next

/
Oldalképek
Tartalom