Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)
1985-06-26 / 173. szám
e Dunántúlt napló 1985. június 26., szerda Toliseprű Mi legyen a veszteséges vállalatokkal? I dőszerű gazdálkodási kérdésekről még május végén országos konferenciát rendezett Pécsett a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei Szervezete. A konferencián cikkünk szerzője, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője előadást tartott az új pénzügypolitikai tényezőkről a gyakorlatban, eközben érintve a veszteséges vállalatok ügyét is. íme, az elképzelések a fizetésképtelenség megszüntetésének új rendjére. Személyzeti nyári egyetem Személyzeti nyári egyetem címmel tanácskozást rendez július 8—12-e között a pécsi Park moziban a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei Szervezete. A káder., és személyzeti munka időszerű feladatairól, különös tekintettel a vállalatokra, országos szaktekintélyek tartanak előadásokat és konzultációkat. A program szerint a nyitó előadást dr. Pozs- gay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára tartja. Konferencia Wei marban - pécsi előadóval Közös konferenciát rendezett a közelmúltban Weimarban az HASA Laxenburgi Intézete és az NDK Akadémiája. A konferencián Herman Sándor adjunktus társaságában részt vett és előadást tartott dr. Sipos Béla, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazda, ságtudományi Karának docense. Témája: a Kondratyev-cik- lus empirikus igazolása Magyarországon és a Szovjetunióban. Az előadásokat angol nyelvű tanulmánykötetben is megjelentetik. Társasági hír A Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete szeretné felmérni, soraiban tudni, a baranyai közgazdasági életbe bevonni a megyében dolgozó vállalati, szövetkezeti és intézményi közgazdászokat, közgazdasági munkakörben dolgozókat, ezért felkéréssel fordulnak hozzájuk: szíveskedjenek levélben felkeresni és bejegyeztetni magukat az MKT megyei szervezeténél. A társaság címe: 7601 Pécs, Pf.: 346. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság időszerű gazdálkodási kérdésekről tartott konferenciáján szó volt a hetedik ötéves tervidőszakban követendő gazdaságpolitikáról. Cikkünk szerzője, az Országos Tervhivatal főosz. tályvezetője az élelmiszer- gazdaság előtt álló feladatokat körvonalazza. A gazdasági fejlődés és az egyensúlyi helyzet megszilárdítása, javítása érdekében a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés növekedésének a javuló gazdaságosságú külkereskedelmi értékesítésen kell alapulnia. Ezért alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek kivitele mind rubel, mind nem rubel elszámolásokba egyaránt bővüljön. Eh- hez elsősorban a hatékonyan előállítható, piacképes termékek termelésének fokozására van szükség. Jelentősen előre kell lépni az élelmiszeripar terén is. Korszerűsíteni kell az agrártermékek külpiaci értékesítésének szervezeti, érdekeltségi rendszerét, a termelők és a ' piac közvetlen kapcsolatát, beleértve a termelők külső piacokkal való direkt kontaktusát is. Mai ismereteink szerint az értékesítési feltételek és a termelés hatékony fejlesztése a mezőgazdasági termékek termelésének 10 százalékos növekedését alapozza meg. Az élelmiszeripari feldolgozás ezt A pénzügypolitikai célkitűzések megvalósítása alapvetően a gazdálkodás hatékonyságának 'fokozásától függ. Ezért mind sürgetőbbé válik azoknak a veszteségforrásoknak a folyamatos feltárása és következetes felszámolása, amelyek gazdasági viszonyainkba tartósan beépülve rontják a társadalmi termelés hatásfokát és a kényszerű jövedelem-átcsoportosítások miatt gátolják a leghatékonyabban fejlődni képes vállalatok forrás-ellátottságát. E veszteségforrások között kiemelt szerepet töltenek be a vállalt kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó gazdálkodó szervezetek, amelyeknél a fizetésképtelenség mögött a tapasztalatok szerint többségében tartósan alacsony hatékonyságú termelés, gazdálkodás, a jövedelem-termelőképességgel összhangban nem álló túlzott költekezés, a gazdaságosság követelményét figyelmen kívül hagyó megalapozatlan műszaki koncepciók állnak. A veszteségben és alaphiányban megmutatkozó pénzügyi hiányok kezelésére eddig is voltak szabályaink. Ezeken azonban az új irányítási rendszerhez való hozzáigazítás mellett a gyakorlati végrehajtás eddigi — nem mindenben kedvező — tapasztalatai és a felszínre került - jogi és intézményi - hiányosságok miatt is változtatni szükséges. Az előkészítés szakaszában lévő változtatás során olyan következetes jogi szabályozás és gazdaságpolitikai gyakorlat kialakítása a cél, amely következményeivel elriaszt indokolatlan eladósodástól. Az eljárásnak biztosítania kell: a hitelezők érdekeinek védelmét, meghaladóan bővül. A kiegészítő tevékenységgel együtt a mezőgazdaság bruttó termelési értéke 12—15 százalékkal emelkedik. Alapvető gondot kell fordítani a termelési szerkezet olyan 'irányú megváltoztatására, amely a piaci orientáció módosulása és a kereslet várható változásai alapján a kínálat oldaláról is kedvező értékesítő, si feltételeket teremthet meg. Az állattenyésztés a jelenleg kialakult magas állatállományt figyelembe véve az értékesítési feltételek kedvező alakulása függvényében alakulhat. A gabonából a 80-as évtized végére több mint 17 millió tonna termést kell elérni, és ebből legalább 2,5—3 millió tonnát a külpiacokon értékesíteni. Ehhez javítani kell a gabonatermelés infrastruktúráját, elsősorban tárolási és szállítási feltételeket. Az eddigi külpiaci prognózisok alapján az olajosnövények piaca tartósan kedvező értékesítési lehetőségeket kínál. Ezt a hazai termelésnek a lehető legnagyobb mértékben ki kell használnia. A zöldség, a gyümölcs és a szőlő termelésének összetétele, mennyisége, és választéka a keresletnek megfelelően változzék, igazoda döntések pártatlanságát, a nyilvánosságot, a gazdálkodó szervezetek önállóságának gyakorlásához szükséges jogokat, de az össztársadalmi érdekek védelmét is. A hitelezők védelme olyan bírósági eljárással biztosítható, amely végsőesetben a követelések kényszerfelszámolással való kielégítésére is módot ad. A kényszerfelszámolási eljárás akkor indul meg, ha a fizetésképtelenség tényét a bíróság — kérelem alapján — megállapítja. A kérelmet az adós vállalat vagy a hitelezők (államot, bankot is beleértve) terjeszthetik elő. A bíróság viszonylag szabad mérlegelés alapján — az adós védekezését, a bitelező(k) bizonyítását és a szakértők véleményét figyelembe véve — fogja eldönteni, hogy az adott gazdálkodó valóban fizetésképtelen-e. A kényszerfelszámolás lényege, hogy a hitelezők — miután más módon nem tudták követeléseiket behajtani — az adós vállalat vagyonából nyerjenek kielégítést. A jelenlegi felszámolási eljárás a követelések között merev, nyolclépcsős hierarchiát állít fel, ami azt jelenti, hogy a sorrendben hátrább álló csoportba tartozó követelés kielégítésére csak akkor kerülhet sor, ha a megelőző csoportba tartozó követelések kifizetése megtörtént. Ezt a sorrendet igen sok — jogos — kritika érte, különösen omiatt, hogy az állam és a bank követelései minden más hitelező igényét megelőzték. Az új jogszabályban e valós probléma megoldásaként kielégítési elsőbbséget élveznének a munkabérek, a tartásdíj, a baleseti járadék iránti kövenia kell a lakosság, az élelmi, szeripar, valamint a KGST-or- szágok igényeihez, és igen fontos, hogy e termékek nem rubel elszámolású kivitele gazdaságosan bővüljön. Átfogó elgondolásokat kell kidolgozni a hústermelés jövőjével összefüggésben. E tekintetben meghatározóak a külpiaci értékesítési feltételek. Ezzel kapcsolatban további prognózisokat és elemzéseket kell készíteni. Az azonban már ma is egyértelműen megállapítható, hogy a vágósertés-termelésben gazdaságosság és a hús minőségének jelentős javítása szükséges. Korszerűsíteni szükséges a húsipari üzemeket. A vágómarhatermelést a húshasznú tehenek számának további növelésére kell alapozni. A mezőgazdaság versenyképessége alapvetően attól függ, hogy milyen mértékben lesz a jövőben képes ráfordításait csökkenteni. A hozam-fetisiz- mussal szemben előtérbe kell kerülniük a gazdaságossági megfontolásoknak, különösen fontos a termelés energia- és anyagigényességének mérséklése. El kell terjeszteni a már eredményesen kipróbált, gazdaságos biotechnológiai eljárásokat, meg kell gyorsítani az e téren folyó tudományos kutatelések és a magánszemélyek más, nem gazdasági tevékenységből eredő követelései; a hibás teljesítésből származó igények. Minden más hitelező (pl MNB, állam, más gazdálkodó szervezet, gazdasági munka- közösség) azonos csoportba tartozik és elegendő fedezet hiányában követeléseik arányában kell őket kielégíteni. A fizetésképtelenség feloldásának nem egyetlen eszköze és nem kizárólagos célja a kényszerfelszámolás. Az új eljárás lehetővé teszi egyfelől a gazdálkodó szervezet vagy a hitelező kérelmére egyezségi tárgyalás lefolytatását, amelynek során — ha a hitelezők kétharmada hozzájárul - megállapodhatnak követeléseik kielégítésének sorrendjében, arányában, a lejárt követelések határidejének módosításában; másfelől kivételes esetekben állami szanálási eljárás megindítását. A bírósági eljárás mindkét esetben befejeződik, felszámolásra nem kerül sor. Az állami szanálás azonban nem tulajdonosi beavatkozás, hanem az össztársadalmi érdekek és a nemzeti vagyon védelmét szolgáló eljárás, és mini"ilyen, valamennyi gazdálkodó szervezetre - a szövetkezetekre is — kiterjedhet. A szanálás kivételes esetként való kezelése azt a célt is kell szolgálja, hogy a vállalatok kedvezőtlen helyzetükből a kivezető utat ne a központi segítségnyújtásban lássák, és ezáltal felelősségteljesebbé váljék gazdálkodásuk. A fizetésképtelenség megszüntetésének javasolt új rendje nem egyszerűen jogszabályi kérdés, hisz bármilyen korszerű is egy szabályozás - csak akkor tud működni, ha ahhoz a környezeti feltételek adottak. Ez egyrészt bizonyos intézményi hátteret és eszközöket jelent, másrészt számolni kell az új eljárás fogadtatásával és a működése által kiváltott hatásokkal. A feltételek közé tartozik többek között az egymással rendszeres üzleti kapcsolatban tás eredményeinek gyakorlati hasznosítását. Fel kell gyorsítani a mezőgazdaságban a műszaki fejlesztést is. Az élelmiszeriparban új gyártási eljárások bevezetését, a csomagolás- technika fejlesztését erőteljesen gyorsítani kell. A jövőben a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdő- gazdálkodás beruházásai mérsékelten emelkednek. Ezért különös fontossága van a rendelkezésre álló felhalmozási célú források ésszerű, hatékony felhasználásának. A mezőgazdasági kistermelésnek, a háztáji gazdaságoknak a következő időszakban is fontos, egyes termékeknél meghatározó a szerepük. Ezért a kisgazdaságok munkáját köny- nyítő termelőeszköz-ellátást és a termékek értékesítésének megszervezését jelentősen javítani kell. A mezőgazdasági nagyüzemek jövedelemtermelő képessége szempontjából meghatározott körben jelentős szerepe van a kiegészítő tevékenységnek. Az utóbbi időben a kiegészítő tevékenység fejlődése megtorpant. Érezhető, hogy az iparvállalatoknál megalakult gmk-k konkurrenciója elsősorban a mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet érinti. Ezért lévő gazdálkodók részére információ biztosítása egymás gazdasági-pénzügyi helyzetéről, tehát a nyilvánosság szerepének erősítése a bírósági, az állami szanálást végző szervezet kialakítása; az állami szanálás céljára a költségvetésben elkülönített keret létrehozása; a munkaerő tervszerű átcsoportosítását hatékonyan‘biztosító eszközök kimunkálása stb. Az új szabályozást 1986-tól tervezzük életbe léptetni, az általa kiváltani szándékozott hatások és folyamatok — veszteségforrások gyors feltárása és megszüntetése - kibontakozása azonban csak fokozatosan képzelhető el. Mai gazdasági körülményeink között elég széles körű a fizetési nehézségekkel küzdő gazdálkodók száma, és több — főleg nagy — vállalat tetemesen eladósodott. Valamennyiülkre azonban az okok ismerete nélkül nem lehet mechanikusan és automatikusan a kényszerfelszámolás szabályait alkalma zni. A nem fizető vállalatok egy része ugyanis valójában nem fizetésképtelen, csak azért nem tud kötelezettségeinek eleget tenni, mert neki seim fizetnek. E gazdálkodói körnél - mivel átgyűrűzésről van szó — banki hitelezési és leszámítolási gyakorlattal és a váltó minél szélesebb körű alkalmazásával kell a problémát megoldani. Mindettől azt várjuk, hogy a tartósan fizetésképtelen vállalatok helyzetének rendezése a jövőben gyorsabb és „igazságosabb” lesz. A gazdasági döntésekért maguk a döntést hozók viselik a kockázatot, ami visszahat azok megalapozottságára, csökkenti a jövedelemátcsoportosítás kényszerét, az eladósodott és tartósan sor- banálló vállalatok számát, erősíti a pénzügyi fegyelmet, eszközöket és munkaerőt szabadít fel és növeli a gazdaság egészének fejlődési lehetőségét. Csáki Gyula abban a körben, ahol a kiegészítő tevékenység szerepe jelentős, a mezőgazdasági üzemeknek, állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek aktív piacszervező munkát kell folytatniuk kiegészítő tevékenységük dinamikus bővítése érdekében. Elsősorban a korszerű élelmiszer-feldolgozásban és -értékesítésben, a háttéripari termékek termelésében, a hiánycikk pótlásában, a szolgáltató tevékenység javításában, a nem rubel elszámolású anyag- és alkatrészimport helyettesítésében rejlő lehetőségeket kell feltárni. Ezek keretéül esetenként új kisvállalkozási formákat és vegyesvállalatokat is létre lehet hozni. összességében a mezőgazdaság és élelmiszeripar a 80- as évtized második felében számottevő mértékben járul feladataink megoldásához. Ehhez azonban a jelenleginél több lehetőség feltárására van szükség, és a további tervező- munka során lehetőség szerint egy, a jelenleginél dinamikusabb, hatékonyabb fejlődés megalapozását kell célul kitűznünk. Fodor László Rovatszerkesztő: MIKLÓSVARI ZOLTÁN Mit mond az új helyesírás? (V) Mivel idegen eredetű szavaink jórészét idő múltával nyelvünk befogadja, kérdésessé válik helyesírásuk. Az 1954-es szabályzat elsősorban az ógörög szavakra mondotta ki a magyar hangzásnak megfelelő helyesírást (307—308.). Máskülönben csak a „közkeletű idegen szavak” írásában rendelte el „általában” a magyar helyesírás követését. Az új helyesírási szabályzat (a 203. és köv. pontjaiban) szintén hangsúlyozza az „általában” szót, de jóval szélesebben alkalmazza — főleg a latin betűs írású nyelvekből átvett szavakban a magyaros írásmódot. A nagy történelmi vagy irodalmi múltú közismert neveket megmagyarosodott formájukban kell írni: Húsz János, Kálvin János, Luther Márton, Kolumbusz (vagy: Kolumbus) Kristóf. Újra jelentkeznek azonban a kivételek: nem lehet En- gelsz Frigyest, Wágner Richar- dot írni, hanem csak: Engelst, Wagnert. Nálunk a középkori latin ejtés több mindenben eltér attól a klasszikusnak tartott latin ki. ejtéstől, amelyet a XVI. században a nagy humanista, Rotterdami Erasmus állapított meg az ókori klasszikusok tanulmányozása során. E szerint a szó eleji / (I) magánhangzó előtt vagy két magánhangzó között j-nek hangzik. Kérdés, hogyan írjuk Janus Pannonius nevét — helyesen? Valójában lanus-1 kellene írni, hisz a verseit 1569-ben Bécsben kiadó Zsámboki János is IANUS-t ír kiadványa címlapjára. Ugyanígy az 1784-i kiadás is a címlapon! A belső szövegben azonban már következetesen a Janus Pannonius név jelenik meg. A latin szavak között feltűnt az intellektuel szó, amely latinból sarjadt francia szó, és a Bakos-féle idegen szavak és kifejezések szótára át is helyezi az entellektüel (= értelmiségi) szóhoz, amely már annyira meghonosodott, hogy — véleményünk szerint így is kellene írni, nem pedig intellektuel- nek. Persze, van e szónak latinos változata is: intellektuális formában: értelmi, észbeli. Szellemi jelentésben. Igen sokan helytelenül írják a szimbólum szót szimbólumnak. E magyarul jelt, jelképet jelentő ógörög szó a „szümbo- lon" szóból került a stilisztikába, ahol valamely gondolati tartalom (eszme, érzés, elvont fogalom vagy egész gondolatsor) érzékelhető képe. Eredeti jelentése: ismertetőjel, bélyeg, jegy. A régi görögöknél olyan kettévágott tárgy volt, amelynek egyik" felét két vendégbarát megőrizte és utódaira hagyta. Ha a két darabot egymáshoz illesztették, az egyezés igazolta a barátságot. Ezért vált a gyűrű a házastársi hűség jelképévé (nincs eleje és vége). Platón a megértés és a kifejezés eszközét látta a szimbólumban, amelynek a lehető legnagyobb közösség megértésére kell támaszkodnia. Országunkban mindinkább szaporodnak a latin nevű üzletek, vállalatok, intézmények. Hévizén az AQUA (= víz) Hotel várja vendégeit Pécsett a Főnix. Mellette az Ámor. Tóth István dr. Alapvető érdek a külpiaci értékesítés Nagyobb rugalmasságra van szükség az élelmiszergazdaságban