Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)
1985-06-24 / 171. szám
A Dunántúlt napló 1985. június 24., hétfő Gyalogosan az Ormánságba Az esztergomi úttörőket Érdi Ildikó tanár vezeti Mozsgón (Felvétel: Läufer László) Az Ormánság vándortábor új állomása Mozsgó Naponta 15-20 kilométart gyalogolnak Mondókák és betyárnótak „Ha mozsgói a kakas, üssed, nem marad majd nyakas!” A kakasütés mondó- (kóját, valamint Patkó Bandi betyárdalát már az első estén betéve tudta a 28 fős esztergomi iskolás kiránduló csapat. A gyalogtúrázók Kis- hárságy, Almamellék után érkeztek Mozsgóra, az Ormánság elnevezésű országos úttörő vándortábor nemrég avatott állomására. Az őrsi portya feladatait jól teljesítették az idei első kirándulók. Sikeresen ismerkedtek Lengyeltóti János tanár úr i rá - nyitásával a falumúlttal és a tájjal. A múlt héten startolt c gyalogtúrás közösség. Két hétig járják az Ormánságot három pedagógus vezetésével. Naponta 15—20 kilométert gyalogolnak, s közben barátkoznak a természettel, a falusi élettel, felfedezik a néprajzi, helytörténeti és régészeti értékeket. — Újdonság, hogy előre készültünk, mert megkaptuk a feladatokat — mondja az ötödikes Csurgai Norbert. Pócs- Töldi Attila negyedik éve jön el Baranyába, tavaly a Kapos völgyét járta be Srmontornyá- tól Tamásiig. Varga Zbltán kapásból sorolja a mozsgói dűlőneveket. — A helytörténeti múzeumunkhoz ilyenkor naponta 2— 3 busz is begördül, nem egyszer külföldiekkel — tudtuk meg Vargáné Kékes Annától, a Kazoliczki Antal Művelődési Ház igazgatójától. — Lengyeltóti tanár úr még akkor is vezeti a csoportokat, hogyha beteg. Országos 'hírű az ő magángyűjteménye is. Immár 11 éve a Zselic-túra végállomásaként működik a művelődési házunk, szívesen vállaltuk az Ormánság vándortábor teendőit is. Augusztus 14-ig legalább 15 helyről csaknem 400 gyerek érkezik Mozsgóra. Főként pestiek, de akad köztük bagaméri, fóti, hajdúsámsoni, kömlő'i, le- ninvárosi és pélyi általános iskolás is. Mozsgóról Zsibótra, Sellyére, Siklósra, majd Égertetőre mennek tovább. Kula Józsefivé tanácselnök büszkén mutatja, hogy a vándortáborba konyhát, zuhanyozót építettek, beton aljzattal látták el a sátrakat. Több mint százezer forintot szántak a létesítményekre. Jelentős a társadalmi munka, főként a fiatalok segítettek. Csuti J. Martyn után Bauhaus, és az új Sztárparádé Kinyitott a szentlőrinci strand Harminchárom méter hosszú, feszített víztükrös felnőtt- és gyermekmedence várja a szentlőrinci strandon fürdőzőket. A szépen parkosított, hatalmas területen fekvő strand hét évig zárva volt. Szentlőrinc vízgondokkal küszködött, ilyen célra már végképp nem futotta. Két évvel ezelőtt — a Pécsről továbbvitt dunai vezeték elkészülte után - kezdték a strand felújítását. Mivel a vízzel most is takarékosan kell bánniuk, azt a visszaforgató és szűrőberendezést vették meg a Nyíregyházi Optimál Szövetkezettől, amely a 900 köbméteres medence vizét 4—5 óránként tisztítva, fertőtlenítve juttatja vissza. A 32 fokos termálvízből a berendezésnek köszönhetően csak minimális pótlásra van szükség. A 3,5 millió forintért korszerűsített strand mindennap délelőtt 9 órától este 7jig tart nyitva. Felnőtteknek 15, gyermekeknek 10 forint a belépő. Fél napra — délután 2 órától — a felnőtteknek 10, a gyermekeknek 5 forint. Szintén gyermekjeggyel strandolhatnak a diákigazolvánnyal jegyet váltók. A helyi sportkör pedig már megkezdte a gyermekek úszásoktatását is. Mint ahogy azt már hírben közöltük, a múlt vasárnap véget ért kecskeméti első animációs filmszemlén a Pannónia Filmstúdió pécsi műtermének két filmje is kategóriagyőztes lett. A Sztárparádé című film alkotói, Varga Csaba, Markó Nándor és Papp Károly a legjobb animációs munkáért járó díjat, Kismányoki Károly pedig a Martyn című filmjéért a legjobb népszerűsítő munkáért járó díjat kapta a Némeskürty István vezette zsűritől. Az kérdeztük dr. Kun Lászlótól, a műterem vezetőjétől, hogy most készülnek-e filmek, melyek a legközelebbi animációs filmszemlén díjat kaphatnak? — Kicsit tréfásan őzt mondhatnám, csak díjra esélyes filmeket készítünk, hiszen mindig legjobb tudásunk szerint végezzük dolgunkat: rendezők, animátorok, kifestők egyaránt. Az első tapasztalataink azt mutatják, hogy nincs akkora különbség a szórakoztató és a „komolyabb” alkotások fogadtatása között, mint sokan gondolják, legalábbis két díjazott filmünk ezt tanúsítja. A Sztárparádé az igényes szórakoztatás jegyében készült, a Martyn az elmélyült művészi tevékenység megismertetésére — s mindkettő sikeres. A Sztárparádé alkotói közül Varga Csaba a fővárosba költözött, ő már ott készít filmeket. A Sztárparádé „szürke eminenciása”. Markó Nándor viszont itt készíti a Mai sztárparádé című filmjét. Az első filmnek is ő készítette el a szoborportréit, ezeket a karika- turisztikus, mégis elmélyült portrékat Korád y Katalinról, Gázon Gyuláról, a háború előtti magyar film jellegzetes alakjairól. Új filmjében a mai sztárokat jeleníti meg gyurmából — remélhetően mindannyiunk örömére. Kismányoki Károly, aki alkotótársának sorolja Szijártó Kálmánt, s az MTV Pécsi Körzeti Stúdióját is — merthogy a pécsi tv rendelte meg a Mar- tynról szóló filmet, most ugyancsak a pécsi stúdió megbízásából a Bauhaus pécsi vonatkozásait gyűjti össze egy 15 perces filmbe. Módszere hasonló a , Martyn-filmben beválthoz: nemcsak bemutat, hanem elemez, megértet is egyúttal. — Különösen jól esik a díj azért — mondja Kismányoki Károly —, mert tükröződik benne Martyn Ferenc életművének általánosabb elfogadása is, s azért is, mert a film elkészítésében a művész maga is aktívan részt vett. A Bauhaus című film előkészített anyaga kifestésre, filmszalagra vételre vár s valószínűleg őszre már készen lesz. De a műteremben más filmek is készülnek: Pásztor Ágnes Aesopos-mesékből készít portréfilmet a nagy mesemondóról, s folytatja az ITV számára az orosz nyelvleckesorozatot. Boksa Tamás a karikaturista Dallos Jenővel az S.O.S-sorozat újabb epizódján dolgozik, s előkészületi stádiumban van a tv számára egy mesesorozat, mely a tűzvédelemről, a tűzmegelőzésről szól — a megrendelő a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága és az ITV. B. L. Mohácsnál történt Hajósper Ausztriában Pénteken 10 órás tergyalás ufón ítéltek el a fröccsöző kapitányt A hajózási perek történetében kevés olyan hosszú eljárás léhetett, mint Johann Heu kapitányé, akit pénteken ítéltek el' az ausztriai Kremse-ben. A maratoni hajóspernek baranyai vonatkozása van: mohácsi Du- na-kanyarbeli hajóütközés ügyében ítélkeztek. 1983. április 15-én hatalmas reccsenésre figyeltek fel a mohácsi folyókanyarban: egy osztrák hajó nekiment egy szovjet teherhajónak. Az osztrák vírijármű a Partenstein nevű tolóhajó volt, amely a 40 éves Johann Heu kapitány parancsnoksága alatt haladt a folyón. A kanyar szélessége ellenére derékba kapta az „Alékszej Ivljev" nevű szovjet teherhajót. Az erős szovjet hajó a reccsenés ellenére nem süllyedt el, de a kár a két hajóban együttesen közel kétmillió forint. Legalábbis a pénteki bírósági ítéletben ezt a kárértéket - 700 000 sehillinget - állapították meg. Miért húzódott el a per ilyen sokáig? A karambol nemzetközi jellegére - tehát a hajók kétféle nemzetiségére, a harmadik ország területén volt helyszínre - tekintettel egy negyedik ország, a Német Szövetségi Köztársaság szakembereinek véleményét kellett kikérni. így a Müncheni Hajó- forgalmi Szakértői Bizottság részéről Klaus Ott adott szak- véleményt. Johann Heu kapitány végig tagadta bűnösségét. A perdöntő bizonyíték a magyar hatóságok által felvett alkoholpróba eredménye volt, s az 2 ezrelék alkoholt mutatott ki a vérben. A kapitány:- Csak egy nagyfröccsöt ittam, s egyetlen hajóskapitány sem rúgott még be egyetlen nagyfröccstől. A pénteki tárgyalás is több mint tízórán át tartott. A másodfokon eljárt törvényszék azonban a magyar hatóságok adatai alapján vétkesnek mondta ki a kaipitányt veszélyeztetés bűntettében. Az ítélet 50 000 schilling pénzbírság. Ez a 170 000 forintnak megfelelő összeg azonban vagyonelkobzásra változtatható, ha a kapitány nem fizeti ki azonnal és egyösszegben. Földessy Dénes Tizenéves terhesek Az a szoba neki most az egész világ. Szinte le sem tudja venni a szemét az ajtóról, lesi, hogy mikor nyílik, s próbálja leolvasni a kijövök arcáról, hogy mi történt odabent. Pedig ő biztos a válaszban. Neki meg fogják adni az engedélyt. Még csak 16 éves és hajadon. Rendelet van rá, hogy megadják. De már a körzeti nőgyógyász is megkérdezte: miért csak most, a 11. héten jött vizsgálatra? Mire várt eddig?! Nem is olyan nehéz szóba elegyedni vele. A feszültség, az izgalom, ami belülről nyugtalanítja, szinte odalöki mindenkihez, aki most szá- monkérően, feddően szól hozzá. Igaz, volt egy fiú, tulajdonképpen nem is egy, — de ezzel szívesen ment bárhova, szinte mindennap találkoztak. Egy hónapja ismerték egymást, amikor először együtt töltöttek egy fél éjszakát. Aztán ez egyre gyakoribbá vált. Nem, a szülei sem sejtettek semmit, neki mindig elhitték, hogy moziban, diszkóban voltak, s több lány volt a társaságban. Április végén még elhesegette magától a gondolatot, hogy terhes. De nem tudott megnyugodni, egy osztálytársától kért tanácsot. A májust már rettegve várta. Aztán ezzel az osztálytársával együtt mentek el a körzeti nőgyógyászhoz. Ö küldte ide a bizottság elé. Beszélgetés közben is egyre az ajtót nézi, ami most kinyílik, kijön egy kisírt szemű, középkorú nő. Utána ő következik. (Védőnői vélemények: Egyáltalán nem biztos, hogy a gyermek és a szülő közti jó kapcsolat alapja, hogy vakon megbízunk a gyermekünkben. Bízni kell benne, ez nem vitás. De pont az ő érdekében utána is kell nézni időnként annak, hogy minden úgy van-e, ahogy ő mondja. És beszélni kell vele arról — meghitten, okosan —, hogy mit jelent a biológiai érettség, hogy milyen következményekkel járhat egy nem kívánt terhesség, amit meg kell szakíttatni.) Tarkótól nullás géppel felnyírt fej, elöl a szemébe lóg, az egyik oldalán rózsaszínű, a másikon sárga haj. Tizenhét éves, 7 hónapos terhes, itt fekszik a kórházban veszélyeztetettként. Kifejezetten ellenséges, nem hajlandó beszélni. Másoktól hallom, hogy 6 hónapos terhesként került a kórházba. Az egy hónap alatt - mióta bent van — kétszer szökött ki éjszaka. Állítólag azért, mert a férfi, akivel együtt él, akitől a gyereket várja, most talált magának valaki mást. Ezt akarta ellenőrizni. Alig eszik valamit, viszont rengeteget dohányzik. A W. C.-ben. (Védőnői vélemények: Elsősorban a családnak kell felelősséget vállalni azért, hogy mi lesz a gyermekükkel, különösen ha lánygyerekről van szó. Az is igaz, hogy a mai fiatalok nem élhetnek ugyanúgy, mint ahogy a mostani idősek, középkorúak nevelkedtek. De manapság a nagy szabadság mintha egyre többször csapna át szabadosságba. A fiatalok egy részéből teljesen hiányzik a természetes szégyen és szeméremérzet. A másik, hogy nálunk — legalábbis úgy tűnik — a férfiak szinte kizárólag a nőkre bízzák a nem kívánt terhesség elleni védekezést, s ezzel a felelősséget is megpróbálják áthárítani. Vagyis a fiús szülőknek is többet kellene törődniük a gyermekük nevelésével.) Már átöltözött. Most hálóingben és köntösben összegörnyedve kuporog a széken. Sápadtan, szótlanul néz maga elé. Az édesanyja eljött vele. Fogja a kezét, próbálja nyugtatni. Nyílik a műtő ajtaja, egy nővér lép a váróba. Az ő nevét mondja és egy mozdulattal a műtő felé invitálja. Mindketten felállnak. A lány mögött becsukódik a műtő ajtaja, az édesanyjából kibuggyan a sírás. Baranyátan 1974-ben 467 19 éven aluli lánynál szakították meg a terhességet. Közülük kilencen 14 éven aluliak voltak. Két évvel ezelőtt 410 19 éven aluli került ilyen okból műtőbe, s szintén kilenc 14 éven aluli volt közöttük. Bár abszolút számban ez csökkenést mutat, arányaiban sajnos mégis növekedést, mivel az összes megszakításon belül — szemben az 1974-es 10,6 százalékkal — 1983-ban ez 13,5 százalékot jelentett! Török Éva Animációs siker Kecskeméten
