Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-15 / 162. szám

Beszélgetés Borsos Jánossal, az MSZMP Mohács Városi Bizottsága első titkárával Szoua tesszük A felelősségteljes önállóság hatékonyabb munkát eredményez Együtt valósíthatjuk meg tennivalóinkat Gyermek­társadalmunk alapvetően egészséges A Dunántúli Naplóban G. R. aláírással -,,Zöld utat a sportnak" címmel megjelent egy cikk, amely a testneve­léssel és sporttal foglalko­zott. * Jószándékkal íródott, hisz azt szorgalmazta, hogy hajtsák végre azokat a ha­tározatokat, amelyeket ma­gas szinten hoztak oly cél­zattal, hogy mind többen sportolhassanak. Egyetlen mondatot azonban kétségbe ikell vonni, amelyben azt ál­lítja, hogy a fiatalkori ma­gas vérnyomás a 10—14 éves korúak egyharmadát érinti. Ez a megállapítás — bárhonnan is vette a cikk­író — semmilyen formában nem igaz. Képtelenség azt állítani, hogy minden har­madik kisgyermek magas vérnyomással rendelkezik. Még olyan formában sem igaz, hogy a későbbiekben esetleg beteggé válhat, mert ilyesmit semmilyen tu­dományos eszközzel ugyan­annál a személynél beiga­zolni -nem lehet. A magas vérnyomás érté­kelésében a nagyközönség sokkal jobban részt vesz, mint más betegségekben, mert ismeri azokat a szám­adatokat, amit az orvostu­domány megállapított. Szak­tudás nélkül, pusztán a számadatból következtetni magas vérnyomás betegség­re nem szabad. Hogy ki­mondják a magas vérnyo­más betegség diagnózisát, ahhoz számos más vizsgála­tot el kell végezni. A vér­nyomást több alkalommal meg kell mérni és a nem­csak a felső értéket (sys­tole), hanem az alsó érté­ket (diastole) is figyelembe kell venni. Az orvostársada­lom már rég revideálta azt a véleményét, hogy a no'r- mális vérnyomás 120/80 Hgmm, és ami attól eltér az kóros. Sajnos, a nagykö’- zönségben azonban oly mé­lyen gyökerezik ez 'a szám­adat, hogy hiába tartják ma már széles határok között normálisnak a vérnyomást, az egyén erről nem hajlan­dó tudomást venni és elko­morodik, ha pl. 135 80 Hgmm értéket mér az orvos néki. Az emberek egy jelentős része aggódó, szorongó és egészségügyi problémáit túl­értékeli! Minden ember szá­mára izgalmat jelent egy or­vosi vizsgálat. Ez a vegeta­tív labilis egyéneknél — akik az élet minden jelenségére túl érzékenyen reagálnak —, fokozottabban érvényesül. Az izgulékony páciens vér­nyomásának felső értéke 20—30 Hgmm-el is meg­emelkedik pusztán attól a ténytől, hogy azt megmérik. Ha meg tudjuk nyugtatni, ha beszélgetünk vele., több ízben megmérjük, ha fizikai megterhelésnek tesszük ki és a megnyugvási szakban mérjük meg, akkor az ilyen szorongó egyénnél is nor­mális értéket kapunk. Har­mincéves, több tízezerre te­hető megfigyelésünk alap­ján kb. mindem tizenötödik ember túlérzékeny. A kisgyerekek javarésze fél az orvostól akár izgulé­kony, akár nem. Nagy hiba lenne, ha a náluk talált emelkedettebb felső értéket kórosnak minősítenénk, szük­ségtelenül különböző proce­dúrának tennénk ki, amivel a szorongó gyermeket szinte belehajszoljuk, hogy vérnyo­mása minden alkalommal magas legyen. A valódi magasvérnyomás- betegség kialakulásának számos oka lehet, amely okokat mi orvosok szeret­nénk mérsékelni vagy ha le­het — megszüntetni. Egyik fő ok a stressz, a félelem, a szorongás. Bármily jószán­dékú is sokirányú felhívá­sunk a betegségek elkerülé­sére, a magas vérnyomás esetében a- szükségtelen ijesztgetés épp az ellenke­zőjét fogja eredményezni törekvésünknek. A mi gyer­mektársadalmunk — többek között az őket gondozó szakorvosok jóvoltából — alapvetően egészséges, amely egészség vonatkozik a vérnyomásukra is. Dr. Szálúi István megyei sportfőorvos A Magyar Szocialista Mun­káspárt XIII. kongresszusára készülve körvonalazódtak az alapszervezeti, majd felsőbb szintű párttanácskozások ál­lásfoglalásai nyomán azok a teendők, melyek a kongresz- szusi határozat formájában adnak programot. Az MSZMP Mohács Városi Bizottságának első titkárával, Borsos János­sal a helyi feladatokról be­szélgettünk. — A városi pártértekezlet megállapította, hogy az alap­vető gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális céljainkat teljesítettük a térségben, egyes területeken túl is tel­jesítettük terveinket. De szól­tunk arról is, amiben nem sikerült valóra váltanunk el­képzeléseinket, így az élet- színvonal romlásáról, az élet- körülményekről is. A mi gondjaink is hangot kaptak a párt XIII. kongresszusán, s az azóta kialakult közhangulat is bizonyítja, hogy a kong\ resszus megtalálta a választ korunk kérdéseire, körültekin­tően határozta meg a leg­fontosabb feladatokat. Természetesnek tartjuk, hogy a szövetségi politika eredmé­nyeinek gazdagításával vé­gezzék a pártszervezetek a munkájukat: ez a szocialista demokrácia kibontakoztatásá­nak legfontosabb feltétele. A párt politikáját így tudják el­fogadni a pártonkívüliek is, ezáltal támogatják azt cse­lekvőén. Legyen általános módszer, pártban és más te­rületen is, hogy minél több embert vonjunk be a döntés­előkészítésbe és a végrehaj­tásba: politikai, gazdasági, ideológiai stb. feladataink így valósíthatók meg. — Sok helyütt fogalmazód­tak meg a területfejlesztési ellentmondások. Hogyan je­lentkeztek ezek Mohácson és térségében, s milyen lé­péseket szükséges tenni enyhítésük érdekében?- Mint említettem, néhány vonatkozásban túl is teljesí­tettük terveinket. Olyan pél­dául, hogy sikerült fejleszte­nünk az intézmények alapel­látási színvonalát. Lakásból 100-zal több épült az öt év során, mint ahogy azt tervez­A' térség egyik dinamikusan fejlődő községe Szederkény- A városi pártértekezlet, illetve az új pártbizottság milyen leiadatokat jelölt meg Mohácsnak és térsé­gének?- Mohács a kisvárosok sorába tartozik, ismert, hogy nemzetiségiek szép számmal élnek a területen, s hogy ha­tár menti területen vagyunk. Ma különösen fontos, hogy a lenini nemzetiségi politika megfelelően érvényesüljön: ehhez mélyíteni szükséges a nemzetiségi politika elveit minden területen, segíteni he­lyes értelmezését. A nemzeti­ségi értelmiségieket jobban be kell vonni a politikai, tár­sadalmi munkába, s továbbra is törekedni kell arra, hogy a legrátermettebbek kapjanak helyet a különböző testületek­ben. Ez utóbbi határozatunk természetesen már nemcsak a nemzetiségiekre vonatkozik, hanem általánosabb kívána­lom is. Ezért tartom kiemelten fon­tosnak, a testületi munka színvonalának további emelé­sét a politikai szervezeteknél éppen úgy, mint az állam- igazgatásban, s a társadalmi élet egyéb területein. A váro­si pártbizottság testületi mun­kájának olyannak kell lennie, hogy ne okozzon csalódást, megfeleljen a megérett prob­lémák hatékony megoldása igényének. Ez a pártegység szorosabbra fűzését jelenti el­sősorban; a munkamódszer állandó javítását, a testületi tagok személyes példamuta­tásának szükségességét és fontosságát, a munka végre­hajtásában való aktív részvé­telüket. Ezeknek meg kell nyilvánulniuk a közbeeső pártbizottságok és az alap­szervezetek munkájában is. sége: keressük a megoldás módját. Térségünkben is gondot je­lent az ivóvíz hiánya. Sok min­den történt az elmúlt öt év során, de sok még a teen­dőnk is: Homorúdon, Kátoly- ban, s több faluban kívánunk egészséges ivóvizet teremteni a következő években. Mohá­cson és Bolyban a szennyvíz- csatorna építése ad felada­tot, s a városban egy kétezer köbméteres víztározóra is szükség van. Elindult a sport­csarnok-tornaterem építése - eddig 7,5 milliót építettek be, s meg kell találni a módját a mihamarabbi befejezésnek. A térségben is szükséges a közlekedés színvonalának fej­lesztése, a lakossági igények­hez való igazítása. A szolgál­tatások javítása érdekében nagyobb segítséget kérünk a kisiparosoktól, de építeni kell áruházat és ABC-üzletet, s van javítanivaló a falvak ellátásá­ban is. Megkezdődött a tele­fonhálózat fejlesztése és kor­szerűsítése, remélhetően mi­hamarabb befejeződhet ez a munka is. tűk, s 70 új iskolai tanterem készült el. Javult a gyerme­kek közétkeztetése, ma már minden óvodáskorú gyermek elhelyezhető óvodában a vá­rosban is és a községekben is. A feladatok között most a lakáskarbantartás és -felújítás kapott nagyobb hangsúlyt. Négy községben szükséges új iskolát építeni, a szakmunkás- képző intézetnek nyolc új tan­teremre van szüksége, fel kell újítani és bővíteni a gimná­zium konyháját, s kell építe­nünk kétszáz fős kollégiumot. Régi gond a mohácsi közmű­velődési intézmények szűkös­- Régi igazság, hogy el­osztani csak azt lehet, amit megtermelünk. Mohácsnak és térségének ipara és me­zőgazdasága kimerítette e már lehetőségeit?- Még nem, még vannak mozgósítható tartalékok a hatékonyságban, a mennyiség és a minőség terén. A párt- bizottság fő törekvése, hogy a műszaki-technikai fejlődés meggyorsuljon a térségben, s hogy a bővített újratermelés feltételeinek megfeleljenek a gazdálkodó egységek. Mező- gazdaságunk jelentős ered­ményeket ért el, a Bólyi Me­zőgazdasági Kombinát, a Szeptemberre készül el a hattantermes iskola Véménden Läufer László felvételei mohácsi Új Barázda, a szajki, a véméndi, a sombereki, a dunaszekcsői termelőszövetke­zet élenjáró. S mondhatnék többet is, mert a 16 termelő- szövetkezetünk közül egy gyenge, kettő közepes, a töb­bi viszont jó gazdálkodást folytat. Az ipari termelés is meg­felelt a követelményeknek ál­talában véve, annak ellenére, hogy a termelés dinamikája csökkent. Itt differenciáltabb a kép, mint a mezőgazda­ságban. Gazdaságpolitikánk­ban az új irányítási korszerű­sítésekből adódó konkrét fel­adatok végrehajtásának a se­gítése a legfontosabb elem: a hatékonyság, termelékeny­ség, a minőség kell, hogy mindenütt meghatározó le­gyen a gazdálkodásban. A farostlemezgyár, a székgyár, az öntöde és a Temaforg a jelentősebb üzemeink — az ő színvonalukra kell felfejlődnie a többi gazdálkodó egysé­günknek. Ennek az évnek a jó végrehajtása alapozza meg a 7. ötéves tervidőszakot: ezért is fontos a hatékony, jó munka most. A gazdálko­dás színvonalát emeli az energiaracionalizálás prog­ram, a földgázra való áttérés folyamatban van, s jövőre Mohácson már a lakossági igények kielégítésére is sor kerül. De nem elégséges csak az energiával való ésszerűbb gazdálkodás: szükséges pél­dául a gyártmányfejlesztés a székgyárban, a vertikumfej­lesztés a MOFÁ-ban. Ennek a térségnek 10 mil­liárdos a termelése. Milliár­dos nagyságrendű lehet a fejlődés, ha a felelősségteljes önállóság hatékonyabb mun­kát eredményez. — Politika és gazdaság elválaszthatatlan egymás­tól, mint ahogy e kettőtől az ideológia, a kultúra. . — Annál is inkább, mert a . termelés kultúrája sem a régi, s már most nagyobb szükség lenne ennek az általános ér­telemben vett kultúrának gyorsabb gyarapítására. A közoktatás és a közművelődés meghatározója ennek a tá- gabb értelmű kultúrának, de mégoly fontos a jó ideológiai légkör is: a téves nézetek el­leni harc, az eszmei tisztán­látás, az élet kérdéseire való gyors és pontos reagálás ma már szinte közvetlenül ter­melőerővé válik. Az anyagi, erkölcsi megbecsültség sokat javíthat a közoktatás, köz- művelődés jelenlegi helyzetén - hamarabb igazodhat a ma követelményeihez. S szólni kell a család szerepéről is: a családi felelősségérzet növe­kedésére szükségünk van, s nemcsak a gyerekek érdeké­ben: ma, amikor sok család­ban kell pluszmunkát vállal­ni, hogy ne romoljon a már elért életszínvonal, akkor se­gítenünk kell a család össze­tartó erejének növelését is. — Megvannak-e a felté­telek ezen nagyszabású fel­adatokhoz? — "Ügy vélem, hogy igen. A választott párttestületekbe olyan emberek kerültek, akik alkalmasak és készek a fel­adatokra, a közhangulat is kedvezően fogadta á párt életének fontos eseményen. Ezt az egységet megőriznünk, gyarapítanunk kötelességünk, hiszen csak együtt valósíthat­juk meg tennivalóinkat. B. L. HÉTVÉGE 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom