Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)
1985-06-12 / 159. szám
2 Dunántúli napló 1985. június 12., szerda A pécsi tanácstagok és póttanácstagok névsora A Pécs városi Választási Elnökség ezúton teszi közzé az 1985. június 8-i választáson megválasztott tanácstagok és póttanácstagok névsorát. (A megválasztott tanácstagok nevét vastag betűvel szedtük.) 1. vk. Szabó István 2. vk. Gergő György 3. vk. Tóth Mihályné 4. vk. Biró József pótválasztás 5. vk. Simonovics Ferenc 6. vk. Pemecker Imre Heinek János Biró Lajos 7. vk. 8. vk. Békés Lajos 9. vk. Bednár Imre 10. vk. Gombár Attila 11. vk. Derdák András 12. vk. Bencze Jánosné 13. vk. Bencze Lajosné 14. vk. Horváth József pótvólasztás Palai György Kovács József Kónya Mihály Dr. Oláh Imre Szabó Lászlóné Torma Sándorné Vigan Károly 15. vk. 16. vk. 17. vk. 18. vk. 19. vk. 20. vk. 21. vk. 22. vk. 23. vk. 24. vk. 25. vk. 26. vk. 27. vk. 28. vk. 29. vk. 30. vk. 31. vk. 32. vk. 33. vk. 34. vk. 35. vk. 36. vk. 37. vk. 38. vk. 39. vk. 40. vk. 41. vk. 42 vk. 43. vk. 44. vk. pótválasztás Aradi Jánosné Muck József Pfeifer Jánosné Navreczki István Kukái András Enzsölné dr. Miskolczi Klára Csernyánszky Géza Lendvai Gellért Szalai Lajos Dr. Varga Klára Fehérné Eperjesi Zsuzsanna Szilvási László Haraszti Gábor Balázs Gyula Csonka Edit Dobszai Dénes Balázs László Beck Mátyás Jókai János Bán Ferenc Dr. Szatori Ferenc Lőrinczné Cséfalvay Agnes Dergez Ferenc Kablár János Jencsik Istvánné Papp Gábor Kalauz Jánosné Vanyek József Dr. Varga Lajosné Czeininger Károly pótválasztás Szabó Ferencné Makra Ferenc Várbíró Péter Vargáné dr. Kiss Erika Bosznayné dr. Németh Ágnes Máté Gyula Ludvig János Baráth János Dr. Szilvási József Dr. Komáromy Lászlóné Biró László Bugyik János Sóstai József Gung|. János Perger György Halfámé Jakobi Varjú István Bohata István Vajda Tibor Halász Antalné Keresztes László Nagy Andor Edit pótválasztás 45. vk. Huber Jenő 46. vk. Dr. Molnár Zoltán 47. vk. Dormán Máténé 48. vk. Piti Zoltán 49. vk. Gerber Istvánné 50. vk. Horváth Gyula 51. vk. Dr. Petrovics Etelka 52. vk. Gyulai György Jedlicska Jánosné dr. Varga Sándor Gyurasics Ferencné Szondi József Vörös János Biszta Tibor Jozipovics István 53. vk. 54. vk. 55. vk. 56. vk. 57. vk. 58. vk. 59. vk. 60. vk. pótvólasztás Kisasszondi József Csabafi András Dr. Csaba Imre Erdélyi Zoltán Dr. Ambrus Lászlóné Dr. Biró László Tóth Ferenc Hrubi György Dr. Fodor István Szoyka Pál Pintér György Szabó Lajos pótválasztás 61. vk. Szabóné Garamvölgyi Éva 62. vk. Komlódi Józsefné 63. vk. Dr. Módensieder Mariann 64. vk. Kárpáti Ferenc 65. vk. Szabó Nándor 66. vk. Lengyel László Tori Toldi Miklósné Tatár József Gergely László Varga János Paulik Mihály Vereb Mátyás 67. vk. pótválasztás 68. vk. Novák Szilveszter 69. vk. Balatonyi Dezső 70. vk. Dr. Horváth Erzsébet 71. vk. Vicze Sándor 72. vk. Dr. Varga István 73. vk. Dr. Farkas Károly 74. vk. Varga Sándor Uranka Jenőné Radvánszky Károly Balatoni Árpád Barkó József Varga Ernő Dr. Muha Cecilia Kamarás Georgina 75. vk. pótválasztás 76. vk. Pavlovics Márk 77. vk. Komáromi Györgyné 78. vk. Dr. Vastagh Gyula 79. vk. Dr. Patla Károly 80. vk. Tomics János 81. vk. Huszár Gyuláné 82. vk. Fers Antal 83. vk. Gaszt Ödönné 84. vk. Barcsa Zsigmond 85. vk. Görcs Károly 86. vk. Kalla Gábor 87. vk. Rajnai Imre 88. vk. Brandstötter György 89. vk. Nemeskéri Sándor 90. vk. Molnár Tiborné Sztanics Lászlóné Soós Pálné Szigeti József Dr. Tarrósi József Chovan János Privarics Sándorné Drótos Tamás Komáromi Zsuzsanna Varga László Tarr Béla Keresztúri Jánosné Szabó Piroska Józsa Sándor Hafner Józsefné A Választási Elnökség értesíti az érintett választókerületek lakosságát, hogy a pótválasztásokra 1985. június 22-én (szombaton) kerül sor. Ezúton is kéri a választók aktív közreműködését a Választási Elnökség Képviselői megbízólevelek átadása Mihail Gorbacsov beszéde Gyors előrelépést a fontos irányokbaI A beruházások, a műszaki fejlesztés új súlypontjairól, az intenzív fejlődési pólyára való átállás nehézségeiről szólt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden a műszakitudományos haladás kérdéseivel foglalkozó moszkvai tanácskozáson. Hangsúlyozta a gazdasági mechanizmus alapos átszervezésének, a vállalati önelszámolás erősítésének fontosságát is. Az SZKP KB áprilisi ülésén alakította ki a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításának koncepcióját. Mint emlékeztetett, az SZKP Politikai Bizottsága úgy döntött, hogy még a XVII, kongresszus előtt megrendezi ezt a tanácskozást, hogy mihamarabb intézkedések szülessenek a jövőre szóló stratégia valóra váltása céljából. A Központi Bizottság, amikor a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását tűzte ki feladatul, nemcsak a népgazdaság növekedési ütemének emelését tartotta szem előtt. — Fejlődésünk új minőségéről van szó; arról, hogy gyorsan előrelépjünk a stratégiailag fontos irányokban, átalakítsuk a termelés szerkezetét. Át kell térnünk az intenzív fejlesztésre, a vezetés hatékony formáira, a társadalmi problémák teljesebb megoldására — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Az SZKP főtitkára szólt a szocializmus és a tervgazdálkodás vitathatatlan sikereiről, több ezer vállalat felépítéséről, a városok és falvak arculatának változásáról, a lakáshelyzet és az életkörülmények javításáról, majd hangsúlyozta, hogy a hetvenes évek elejétől észrevehetővé váltak bizonyos nehézségek a gazdasági fejlődésben. .— Ennek fő oka az, hogy annak idején nem voltunk állhatatosak a gazdasági szerkezet, az irányítási formák és módszerek átalakításában. A párt és az egész nép előtt az a feladat áll, hogy leküzdjük a negatív irányzatokat, és gyors javulást érjünk el. Más megközelítés nem lehetséges: a szociális programokat nem nyirbálhatjuk meg. A társadalom számára halaszthatatlan feladat az élelmiszerellátás javítása, a fogyasztási javak termelésének növelése és a szolgáltatások bővítése. Továbbra is fontos a nagyarányú lakásépítés, az egészségügyi ellátás javítása, az oktatás, a tudomány és a kultúra fejlesztése — mondotta. Bírálat egyes minisztériumok tevékenységéről — Ugyanakkor — mutatott rá — a társadalmi-gazdasági fejlődés gyorsítását külső feltételek is diktálják. Meg kell teremteni az ország védelméhez szükséges eszközöket. A Szovjetunió a jövőben is maximális erőfeszítéseket tesz a fegyverkezési hajsza megállítására, de az imperializmus agresszív politikája és fenyegetései miatt nem engedhetjük meg, hogy katonai fölényre tegyenek szert velünk szemben. Gorbacsov szólt arról, hogy a Központi Bizottság nemrégiben megvitatta a gazdaság fő fejlődési irányait felvázoló tervezetet. Ennek során elhangzottak a tervezet kiegészítését szorgalmazó komoly észrevételek is. Még nem sikerült megfogalmazni azokat az intézkedéseket, amelyek sok ágazatban biztosítanák, hogy a növekedés intenzívvé váljék. Mint ezzel kapcsolatban kifejtette, sok minisztérium vezetője arra törekszik, hogy lehetőleg minél több beruházást és tartalékot „verekedjen ki”, de minél alacsonyabb mutatókat tartalmazó tervet kapjon. Gorbacsov kijelentette: — Az újabb pénzeszközök megszerzéséért és a tervmutatók lefaragásáért vívott harcban irigylésre méltó állhatatosságot mutat Konsztan- tyin Nyikitovics Beljak állat- tenyésztési és takarmánytermesztési gépgyártási miniszter. Nem képviselt jobb álláspontot Alekszej Ivanovics Ja- sin építőanyagipari miniszter és néhány más minisztérium és főhatóság sem. Úgy gondolom, nincs szükségünk olyan vezetőkre, akik arra számítanak, hogy ismét hatalmas, megalapozatlan kiadásokba verhetik az országot. A szónok a lassan megtérülő beruházások sorában megemlítette a krasznojarszki határterületen megvalósuló sza- jano—susenszkojei vízierőművet, amely fele olyan gyorsan épül, mint annak idején a, bratszki erőmű. Évekkel ezelőtt már felépültek az aba- kani vagongyári egyesülés épületei, de azóta sem használják ki őket. — Az állam a jövőben sem sajnálja az eszközöket Szibéria fejlesztésére, de joggal követeljük, hogy a befektetések térüljenek meg, és ne jelentsenek holt tőkét — mutatott rá. Kisebb ráfordítással több eredményt kell elérnünk; ez a gazdasági, sőt ha úgy tetszik, a politikai feladat. Mihail Gorbacsov a továbbiakban részletesen beszélt a beruházási politika és a gazdasági szerkezet átalakításának kérdéseiről. Kifejtette, hogy a fő hangsúlyt vállalatok műszaki korszerűsítésére, az anyagtakarékosság javítására kell helyezni; habozás nélkül szakítani kell azzal a régebbi gazdálkodási beidegződéssel, amely a termelésbővítés fő módszerét új létesítmények építésében látta, s hosszú évekig megfeledkezett sok meglévő üzem műszaki korszerűsítéséről. A ma is élő extenzív gazdálkodási módszerek következményét az előadó a vaskohászat példájával érzékeltette. Az ágazat az utóbbi 15 évben 50 milliárd rubelt kapott beruházásokra; az összeg nagy részét új, méghozzá nem is komplex építkezésre fordították, miközben az üzemek műszaki korszerűsítésével nem törődtek. A Vaskohászati Minisztérium kollégiuma és Ivan Pavlovics Kazanyec miniszter hibás műszaki politikája miatt az ágazat nem tudott megbirkózni sem a tizedik, sem pedig a tizenegyedik ötéves terv feladataival. „A helyzet itt megérett a gyökeres változtatásra!" — jelentette ki. Mihail Gorbacsov rámutatott, hogy a következő években az egész országban a rekonstrukcióra szánt eszközöknek az összes beruházásból való részesedését a jelenlegi egyhar- madról legalább 50 százalékra kell növelni, az újonnan létesülő objektumoknál pedig körültekintően tisztázni kell: melyek építését kell meggyorsítani, melyeket kell egy időre visszafogni vagy éppenséggel félbehagyni. Egyidejűleg meg keli kétszerezni az elavult állóalapok — különösképpen működő A svéd miniszterelnök életrajza Olof Palme svéd miniszterelnök, a Svéd Szociáldemokrata Munkás* párt elnöke 1927. január 30-án született Stockholmban. A sigtunai gimnáziumban érettségizett 1944-ben, majd az Egyesült Államokban folytatta tanulmányait. Jogi diplomát a Stockholmi Eegyetemen 1951-ben szerzett. Nem sokkal később a Svéd Diákszövetség elnökévé választották. Ebben az időben tevékenyen vett részt a nemzetközi szociáldemokrata ifjúsági mozgalom megszervezésében. 1953-tól — 15 éven keresztül — Tage Erlander szociáldemokrata miniszterelnök pártelnöki személyi titkáraként dolgozott. Ebben az időben a svéd Szociáldemokrata Ifjúsági Szövetség Végrehajtó Bizottságának tagjaként aktívan részt vett a gyakorlati politikai feladatok megvalósításában. Parlamenti képviselőnek 1957-ben választották meg, s több bizottság — szociális, oktatási, nemzetközi segélyügyi — tagja lett. A szociáldemokrata kormányban 1963-tól tárcanélküli miniszteri tisztet töltött be, majd 1965-től közlekedési miniszter és a tömegtájékoztatási kérdések felelőse volt. Később, 1967-től közoktatási és kulturális miniszter lett. Olof Palme 1965 és 1968 között a vietnami kérdésben tanúsított Amerika-ellenes nyílt kiállásával hívta fel a közvélemény figyelmét. A Szociáldemokrata Munkáspárt 1969 októberében — a távozó Tage Erlander után — a párt elnökévé választotta, s azt követően 1976-ig a szociáldemokrata kormány miniszterelnöke volt. A polgári pártok 1976. évi választási győzelme után is megőrizte pártelnöki tisztét, s egyidejűleg több nemzetközi megbízatást is vállalt. A Szocialista Internacionálé alelnökeként behatóan foglalkozott a dél-afrikai és más nemzeti felszabadító mozgalmak helyzetével. Tagja volt a Brandt Bizottságnak és iMI-tél aktivizálta a róla elnevezett leszerelési bizottság nemzetközi tevékenységét. E bizottság 1982 júniusában terjesztette az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszaka elé jelentését Közös biztonság címmel. Az ENSZ főtitkárának megbízásából 1980-tól több ízben tett kísérletet a közvetítésre az iráni—iraki háborús konfliktusban. Svédországban a szocialista blokk 1982-es győzelme nyomán a megalakított szociáldemokrata kormánynak ismét miniszter- elnöke lett. Olof Palme nős, 1956-ban kötött házasságot Lisbet Beck-Friis gyermekpszichológussal. Három fiuk van: Joakim, Märten és Mattias. részük — kivonását a termelésből. Ráadásul nem egyszerűen a termelés akármilyen megújítására van szükség, hanem olyanra, amellyel párhuzamosan sor kerül a legkorszerűbb technika bevezetésére, mivel ez a technika biztosítja a kívánt gazdasági és társadalmi hatást. (Folytatás az 1. oldalról) alakulásának segítését tekintsék. Ezt úgy tehetik eredményesen, ha azt a politikai programot segítik megvalósítani, melyet pártunk XIII. kongresz- szusa fogadott el, és amit a Hazafias Népfront választási felhívásában magáévá tett. Természetesen, hogy mint az egyéni választókerületek megválasztott képviselői törődjenek sokat választókerületükkel, az ott élő emberek sorsának alakulásával. Ugyanakkor legyenek valamennyien megyei képviselők is, ne feledkezzenek meg arról, hogy az egész megye előtt álló feladatok megvalósítása érdekében is te- vékenykedniök kell. Fáradozzanak az eddig teremtett értékeink megőrzéséért, a további fejlődést elősegítő sokféle lehetőségek kibontakoztatása érdekében. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Baranya 1. sz. választókerületének megválasztott képviselője felszólalásában köszöntötte képviselőtársait. Jelentősnek tartotta, hogy a választókerületekben mindenhol választottak pótképviselőt, ami a jelöltek alkalmasságát bizonyítja fontos közéleti megbízatásuk ellátására. A választások egyik jelentős tanulságaként említette meg, hogy a lakosság milyen nagy létszámban vett részt és milyen kevés volt az érvénytelen szavazatok száma. Azt kérte, hogy miként a választások előtt, úgy a jövőben is munkálkodjanak együtt a megválasztott képviselők és pótképviselők. Közös ügyet, a párt, a népfront politikájának megvalósítását kell együtt szolgálniuk, ez egyaránt felel meg az egész társadalom és az egyéni választókerületek lakóinak. Bárki bárhogyan is került ki a választásokból, mindenkitől egyaránt az várható el, hogy a haza ügyét hűséggel szolgálja. Ez tartalmazza, hogy segítse az ország előtt álló gazdasági feladatok elvégzését, törődjenek a szükséges szociális tervek megvalósításával, törődjenek az emberekkel, mert ez egyik igen fontos követelménye szocialista társadalmunknak. Érdemesnek tartotta, hogy a megválasztottak a közeli jövőben közösen tekintsék át, munkálják ki, hogy mit tehetnek az ország, a me- ave további feilődése, felemelkedése érdekében. Krasznai Antal, a HNF megyei Bizottságának titkára a testüket nevében javasolta, hogy a megyei képviselő csoport vezetőiének Kasó Józsefet válasszák meg. Miután ezzel a képviselők egyetértettek, a megbízatást Kasó 'József köszönettel elfogadta. Végezetül Oere Jánosné mondott 'xaszönetet mindazoknak, akik munkájukkal segítették a választások megyei politikai előkészítését és annak szervezeti lebonyolítását M. E. A PÉCSI JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM pályázatot hirdet gazdasági főigazg^íói munkakör betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: ♦ egyetemi végzettség, ♦ legalább 10 éves szakmai gyakorlat. Alapbér megállapítása a 16/1983. (XII. 17.) ÁBMH. sz. rendelet szerint. A gazdasági főigazgató feladata az egyetem költségvetési, gazdálkodási tevékenységének irányítása, a költségvetés elkészítése, és jóváhagyása után annak gazdaságok és takarékos végrehajtása, az egyetem oktató-nevelő és tudományos-kutató tevékenységének a leggazdaságosabb módszerekkel történő elősegítése, továbbá a tervezett egyetemi rekonstrukció gazdasági vonatkozásainak koordinálása. A pályázatot 2 példányban kérjük benyújtani, amelynek tartalmaznia kell a korábbi munkahelyek és munkakörök felsorolását, valamint a jelenlegi munkahelyet, beosztást és illetményt. A pályázathoz csatolni kell részletes önéletrajzot, az iskoía> végzettségét igazoló oklevél hiteles másolatát, érvényes hatósági erkölcsi bizonyítványát. A pályázatokat a közzétételtől számított 4 héten belül kell benyújtani az egyetem személyzeti osztályára. (Pécs, Rákóczi út 80.)
