Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-12 / 159. szám

2 Dunántúli napló 1985. június 12., szerda A pécsi tanácstagok és póttanácstagok névsora A Pécs városi Választási El­nökség ezúton teszi közzé az 1985. június 8-i választáson megválasztott tanácstagok és póttanácstagok névsorát. (A megválasztott tanácstagok ne­vét vastag betűvel szedtük.) 1. vk. Szabó István 2. vk. Gergő György 3. vk. Tóth Mihályné 4. vk. Biró József pótválasztás 5. vk. Simonovics Ferenc 6. vk. Pemecker Imre Heinek János Biró Lajos 7. vk. 8. vk. Békés Lajos 9. vk. Bednár Imre 10. vk. Gombár Attila 11. vk. Derdák András 12. vk. Bencze Jánosné 13. vk. Bencze Lajosné 14. vk. Horváth József pótvólasztás Palai György Kovács József Kónya Mihály Dr. Oláh Imre Szabó Lászlóné Torma Sándorné Vigan Károly 15. vk. 16. vk. 17. vk. 18. vk. 19. vk. 20. vk. 21. vk. 22. vk. 23. vk. 24. vk. 25. vk. 26. vk. 27. vk. 28. vk. 29. vk. 30. vk. 31. vk. 32. vk. 33. vk. 34. vk. 35. vk. 36. vk. 37. vk. 38. vk. 39. vk. 40. vk. 41. vk. 42 vk. 43. vk. 44. vk. pótválasztás Aradi Jánosné Muck József Pfeifer Jánosné Navreczki István Kukái András Enzsölné dr. Miskolczi Klára Csernyánszky Géza Lendvai Gellért Szalai Lajos Dr. Varga Klára Fehérné Eperjesi Zsuzsanna Szilvási László Haraszti Gábor Balázs Gyula Csonka Edit Dobszai Dénes Balázs László Beck Mátyás Jókai János Bán Ferenc Dr. Szatori Ferenc Lőrinczné Cséfalvay Agnes Dergez Ferenc Kablár János Jencsik Istvánné Papp Gábor Kalauz Jánosné Vanyek József Dr. Varga Lajosné Czeininger Károly pótválasztás Szabó Ferencné Makra Ferenc Várbíró Péter Vargáné dr. Kiss Erika Bosznayné dr. Németh Ágnes Máté Gyula Ludvig János Baráth János Dr. Szilvási József Dr. Komáromy Lászlóné Biró László Bugyik János Sóstai József Gung|. János Perger György Halfámé Jakobi Varjú István Bohata István Vajda Tibor Halász Antalné Keresztes László Nagy Andor Edit pótválasztás 45. vk. Huber Jenő 46. vk. Dr. Molnár Zoltán 47. vk. Dormán Máténé 48. vk. Piti Zoltán 49. vk. Gerber Istvánné 50. vk. Horváth Gyula 51. vk. Dr. Petrovics Etelka 52. vk. Gyulai György Jedlicska Jánosné dr. Varga Sándor Gyurasics Ferencné Szondi József Vörös János Biszta Tibor Jozipovics István 53. vk. 54. vk. 55. vk. 56. vk. 57. vk. 58. vk. 59. vk. 60. vk. pótvólasztás Kisasszondi József Csabafi András Dr. Csaba Imre Erdélyi Zoltán Dr. Ambrus Lászlóné Dr. Biró László Tóth Ferenc Hrubi György Dr. Fodor István Szoyka Pál Pintér György Szabó Lajos pótválasztás 61. vk. Szabóné Garamvölgyi Éva 62. vk. Komlódi Józsefné 63. vk. Dr. Módensieder Mariann 64. vk. Kárpáti Ferenc 65. vk. Szabó Nándor 66. vk. Lengyel László Tori Toldi Miklósné Tatár József Gergely László Varga János Paulik Mihály Vereb Mátyás 67. vk. pótválasztás 68. vk. Novák Szilveszter 69. vk. Balatonyi Dezső 70. vk. Dr. Horváth Erzsébet 71. vk. Vicze Sándor 72. vk. Dr. Varga István 73. vk. Dr. Farkas Károly 74. vk. Varga Sándor Uranka Jenőné Radvánszky Károly Balatoni Árpád Barkó József Varga Ernő Dr. Muha Cecilia Kamarás Georgina 75. vk. pótválasztás 76. vk. Pavlovics Márk 77. vk. Komáromi Györgyné 78. vk. Dr. Vastagh Gyula 79. vk. Dr. Patla Károly 80. vk. Tomics János 81. vk. Huszár Gyuláné 82. vk. Fers Antal 83. vk. Gaszt Ödönné 84. vk. Barcsa Zsigmond 85. vk. Görcs Károly 86. vk. Kalla Gábor 87. vk. Rajnai Imre 88. vk. Brandstötter György 89. vk. Nemeskéri Sándor 90. vk. Molnár Tiborné Sztanics Lászlóné Soós Pálné Szigeti József Dr. Tarrósi József Chovan János Privarics Sándorné Drótos Tamás Komáromi Zsuzsanna Varga László Tarr Béla Keresztúri Jánosné Szabó Piroska Józsa Sándor Hafner Józsefné A Választási Elnökség értesíti az érintett választókerületek la­kosságát, hogy a pótválasztá­sokra 1985. június 22-én (szom­baton) kerül sor. Ezúton is kéri a választók aktív közreműködé­sét a Választási Elnökség Képviselői megbízólevelek átadása Mihail Gorbacsov beszéde Gyors előrelépést a fontos irányokbaI A beruházások, a műszaki fejlesztés új súlypontjairól, az intenzív fejlődési pólyára való átállás nehézségeiről szólt Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden a műszaki­tudományos haladás kérdései­vel foglalkozó moszkvai tanács­kozáson. Hangsúlyozta a gaz­dasági mechanizmus alapos át­szervezésének, a vállalati ön­elszámolás erősítésének fontos­ságát is. Az SZKP KB áprilisi ülésén alakította ki a társadal­mi-gazdasági fejlődés meg­gyorsításának koncepcióját. Mint emlékeztetett, az SZKP Politikai Bizottsága úgy dön­tött, hogy még a XVII, kong­resszus előtt megrendezi ezt a tanácskozást, hogy mihama­rabb intézkedések szülessenek a jövőre szóló stratégia valóra váltása céljából. A Központi Bizottság, ami­kor a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását tűzte ki feladatul, nemcsak a nép­gazdaság növekedési ütemének emelését tartotta szem előtt. — Fejlődésünk új minőségé­ről van szó; arról, hogy gyor­san előrelépjünk a stratégiai­lag fontos irányokban, átalakít­suk a termelés szerkezetét. Át kell térnünk az intenzív fej­lesztésre, a vezetés hatékony formáira, a társadalmi problé­mák teljesebb megoldására — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Az SZKP főtitkára szólt a szocializmus és a tervgazdál­kodás vitathatatlan sikereiről, több ezer vállalat felépítéséről, a városok és falvak arculatá­nak változásáról, a lakáshely­zet és az életkörülmények javí­tásáról, majd hangsúlyozta, hogy a hetvenes évek elejétől észrevehetővé váltak bizonyos nehézségek a gazdasági fej­lődésben. .— Ennek fő oka az, hogy annak idején nem voltunk áll­hatatosak a gazdasági szerke­zet, az irányítási formák és módszerek átalakításában. A párt és az egész nép előtt az a feladat áll, hogy leküzdjük a negatív irányzatokat, és gyors javulást érjünk el. Más megkö­zelítés nem lehetséges: a szo­ciális programokat nem nyir­bálhatjuk meg. A társadalom számára halaszthatatlan fel­adat az élelmiszerellátás javí­tása, a fogyasztási javak ter­melésének növelése és a szol­gáltatások bővítése. Továbbra is fontos a nagyarányú lakás­építés, az egészségügyi ellátás javítása, az oktatás, a tudo­mány és a kultúra fejlesztése — mondotta. Bírálat egyes minisztériumok tevékenységéről — Ugyanakkor — mutatott rá — a társadalmi-gazdasági fejlődés gyorsítását külső felté­telek is diktálják. Meg kell te­remteni az ország védelméhez szükséges eszközöket. A Szov­jetunió a jövőben is maximális erőfeszítéseket tesz a fegyver­kezési hajsza megállítására, de az imperializmus agresszív po­litikája és fenyegetései miatt nem engedhetjük meg, hogy katonai fölényre tegyenek szert velünk szemben. Gorbacsov szólt arról, hogy a Központi Bizottság nemrégi­ben megvitatta a gazdaság fő fejlődési irányait felvázoló ter­vezetet. Ennek során elhang­zottak a tervezet kiegészítését szorgalmazó komoly észrevéte­lek is. Még nem sikerült meg­fogalmazni azokat az intézke­déseket, amelyek sok ágazat­ban biztosítanák, hogy a növe­kedés intenzívvé váljék. Mint ezzel kapcsolatban ki­fejtette, sok minisztérium ve­zetője arra törekszik, hogy lehetőleg minél több beruhá­zást és tartalékot „verekedjen ki”, de minél alacsonyabb mutatókat tartalmazó tervet kapjon. Gorbacsov kijelentet­te: — Az újabb pénzeszközök megszerzéséért és a tervmu­tatók lefaragásáért vívott harcban irigylésre méltó áll­hatatosságot mutat Konsztan- tyin Nyikitovics Beljak állat- tenyésztési és takarmányter­mesztési gépgyártási minisz­ter. Nem képviselt jobb állás­pontot Alekszej Ivanovics Ja- sin építőanyagipari miniszter és néhány más minisztérium és főhatóság sem. Úgy gon­dolom, nincs szükségünk olyan vezetőkre, akik arra számíta­nak, hogy ismét hatalmas, megalapozatlan kiadásokba verhetik az országot. A szónok a lassan megtérü­lő beruházások sorában meg­említette a krasznojarszki ha­tárterületen megvalósuló sza- jano—susenszkojei vízierőmű­vet, amely fele olyan gyorsan épül, mint annak idején a, bratszki erőmű. Évekkel ez­előtt már felépültek az aba- kani vagongyári egyesülés épületei, de azóta sem hasz­nálják ki őket. — Az állam a jövőben sem sajnálja az eszközöket Szibé­ria fejlesztésére, de joggal követeljük, hogy a befekteté­sek térüljenek meg, és ne je­lentsenek holt tőkét — muta­tott rá. Kisebb ráfordítással több eredményt kell elérnünk; ez a gazdasági, sőt ha úgy tet­szik, a politikai feladat. Mihail Gorbacsov a továb­biakban részletesen beszélt a beruházási politika és a gaz­dasági szerkezet átalakításá­nak kérdéseiről. Kifejtette, hogy a fő hangsúlyt vállala­tok műszaki korszerűsítésére, az anyagtakarékosság javítá­sára kell helyezni; habozás nélkül szakítani kell azzal a régebbi gazdálkodási beideg­ződéssel, amely a termelésbő­vítés fő módszerét új létesít­mények építésében látta, s hosszú évekig megfeledkezett sok meglévő üzem műszaki korszerűsítéséről. A ma is élő extenzív gazdálkodási mód­szerek következményét az elő­adó a vaskohászat példájával érzékeltette. Az ágazat az utóbbi 15 év­ben 50 milliárd rubelt kapott beruházásokra; az összeg nagy részét új, méghozzá nem is komplex építkezésre fordí­tották, miközben az üzemek műszaki korszerűsítésével nem törődtek. A Vaskohászati Mi­nisztérium kollégiuma és Ivan Pavlovics Kazanyec miniszter hibás műszaki politikája miatt az ágazat nem tudott megbir­kózni sem a tizedik, sem pe­dig a tizenegyedik ötéves terv feladataival. „A helyzet itt megérett a gyökeres változ­tatásra!" — jelentette ki. Mihail Gorbacsov rámutatott, hogy a következő években az egész országban a rekonstruk­cióra szánt eszközöknek az összes beruházásból való ré­szesedését a jelenlegi egyhar- madról legalább 50 százalékra kell növelni, az újonnan létesü­lő objektumoknál pedig körül­tekintően tisztázni kell: melyek építését kell meggyorsítani, melyeket kell egy időre vissza­fogni vagy éppenséggel félbe­hagyni. Egyidejűleg meg keli kétszerezni az elavult állóala­pok — különösképpen működő A svéd miniszterelnök életrajza Olof Palme svéd miniszterelnök, a Svéd Szociáldemokrata Munkás* párt elnöke 1927. január 30-án szü­letett Stockholmban. A sigtunai gimnáziumban érettségizett 1944-ben, majd az Egyesült Államokban foly­tatta tanulmányait. Jogi diplomát a Stockholmi Eegyetemen 1951-ben szerzett. Nem sokkal később a Svéd Diákszövetség elnökévé választották. Ebben az időben tevékenyen vett részt a nemzetközi szociáldemokra­ta ifjúsági mozgalom megszervezé­sében. 1953-tól — 15 éven keresztül — Tage Erlander szociáldemokrata mi­niszterelnök pártelnöki személyi tit­káraként dolgozott. Ebben az idő­ben a svéd Szociáldemokrata Ifjúsá­gi Szövetség Végrehajtó Bizottságá­nak tagjaként aktívan részt vett a gyakorlati politikai feladatok meg­valósításában. Parlamenti képviselő­nek 1957-ben választották meg, s több bizottság — szociális, oktatási, nemzetközi segélyügyi — tagja lett. A szociáldemokrata kormányban 1963-tól tárcanélküli miniszteri tisz­tet töltött be, majd 1965-től közle­kedési miniszter és a tömegtájékoz­tatási kérdések felelőse volt. Később, 1967-től közoktatási és kulturális mi­niszter lett. Olof Palme 1965 és 1968 között a vietnami kérdésben tanúsí­tott Amerika-ellenes nyílt kiállásá­val hívta fel a közvélemény figyel­mét. A Szociáldemokrata Munkáspárt 1969 októberében — a távozó Tage Erlander után — a párt elnökévé választotta, s azt követően 1976-ig a szociáldemokrata kormány minisz­terelnöke volt. A polgári pártok 1976. évi választási győzelme után is megőrizte pártelnöki tisztét, s egyidejűleg több nemzetközi meg­bízatást is vállalt. A Szocialista Internacionálé alelnökeként beha­tóan foglalkozott a dél-afrikai és más nemzeti felszabadító mozgal­mak helyzetével. Tagja volt a Brandt Bizottságnak és iMI-tél aktivizálta a róla elnevezett leszerelési bizott­ság nemzetközi tevékenységét. E bizottság 1982 júniusában terjesztet­te az ENSZ-közgyűlés második rend­kívüli leszerelési ülésszaka elé je­lentését Közös biztonság címmel. Az ENSZ főtitkárának megbízásából 1980-tól több ízben tett kísérletet a közvetítésre az iráni—iraki háborús konfliktusban. Svédországban a szocialista blokk 1982-es győzelme nyomán a megalakított szociálde­mokrata kormánynak ismét miniszter- elnöke lett. Olof Palme nős, 1956-ban kötött házasságot Lisbet Beck-Friis gyer­mekpszichológussal. Három fiuk van: Joakim, Märten és Mattias. részük — kivonását a termelés­ből. Ráadásul nem egyszerűen a termelés akármilyen megújí­tására van szükség, hanem olyanra, amellyel párhuzamo­san sor kerül a legkorszerűbb technika bevezetésére, mivel ez a technika biztosítja a kí­vánt gazdasági és társadalmi hatást. (Folytatás az 1. oldalról) alakulásának segítését tekint­sék. Ezt úgy tehetik eredmé­nyesen, ha azt a politikai prog­ramot segítik megvalósítani, melyet pártunk XIII. kongresz- szusa fogadott el, és amit a Hazafias Népfront választási felhívásában magáévá tett. Természetesen, hogy mint az egyéni választókerületek meg­választott képviselői törődje­nek sokat választókerületükkel, az ott élő emberek sorsának alakulásával. Ugyanakkor le­gyenek valamennyien megyei képviselők is, ne feledkezze­nek meg arról, hogy az egész megye előtt álló feladatok megvalósítása érdekében is te- vékenykedniök kell. Fáradozza­nak az eddig teremtett érté­keink megőrzéséért, a további fejlődést elősegítő sokféle le­hetőségek kibontakoztatása ér­dekében. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Baranya 1. sz. választókerüle­tének megválasztott képviselője felszólalásában köszöntötte képviselőtársait. Jelentősnek tartotta, hogy a választókerü­letekben mindenhol választot­tak pótképviselőt, ami a jelöl­tek alkalmasságát bizonyítja fontos közéleti megbízatásuk ellátására. A választások egyik jelentős tanulságaként említet­te meg, hogy a lakosság mi­lyen nagy létszámban vett részt és milyen kevés volt az ér­vénytelen szavazatok száma. Azt kérte, hogy miként a vá­lasztások előtt, úgy a jövőben is munkálkodjanak együtt a megválasztott képviselők és pótképviselők. Közös ügyet, a párt, a népfront politikájának megvalósítását kell együtt szol­gálniuk, ez egyaránt felel meg az egész társadalom és az egyéni választókerületek lakói­nak. Bárki bárhogyan is került ki a választásokból, mindenki­től egyaránt az várható el, hogy a haza ügyét hűséggel szolgálja. Ez tartalmazza, hogy segítse az ország előtt álló gazdasági feladatok elvégzé­sét, törődjenek a szükséges szociális tervek megvalósításá­val, törődjenek az emberekkel, mert ez egyik igen fontos kö­vetelménye szocialista társa­dalmunknak. Érdemesnek tar­totta, hogy a megválasztottak a közeli jövőben közösen te­kintsék át, munkálják ki, hogy mit tehetnek az ország, a me- ave további feilődése, felemel­kedése érdekében. Krasznai Antal, a HNF me­gyei Bizottságának titkára a testüket nevében javasolta, hogy a megyei képviselő cso­port vezetőiének Kasó Józse­fet válasszák meg. Miután ez­zel a képviselők egyetértettek, a megbízatást Kasó 'József kö­szönettel elfogadta. Végezetül Oere Jánosné mondott 'xaszönetet mindazok­nak, akik munkájukkal segítet­ték a választások megyei poli­tikai előkészítését és annak szervezeti lebonyolítását M. E. A PÉCSI JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM pályázatot hirdet gazdasági főigazg^íói munkakör betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: ♦ egyetemi végzettség, ♦ legalább 10 éves szakmai gyakorlat. Alapbér megállapítása a 16/1983. (XII. 17.) ÁBMH. sz. rendelet szerint. A gazdasági főigazgató feladata az egyetem költségvetési, gazdálkodási tevékenységének irányítása, a költségvetés elkészítése, és jóváhagyása után annak gazdaságok és takarékos végrehajtása, az egyetem oktató-nevelő és tudományos-kutató tevékenységének a leggazdaságosabb módszerekkel történő elősegítése, továbbá a tervezett egyetemi rekonstrukció gazdasági vonatkozásainak koordinálása. A pályázatot 2 példányban kérjük benyújtani, amelynek tartalmaznia kell a korábbi munkahelyek és munkakörök felsorolását, valamint a jelenlegi munkahelyet, beosztást és illetményt. A pályázathoz csatolni kell részletes önéletrajzot, az iskoía> végzettségét igazoló oklevél hiteles másolatát, érvényes hatósági erkölcsi bizonyítványát. A pályázatokat a közzétételtől számított 4 héten belül kell benyújtani az egyetem személyzeti osztályára. (Pécs, Rákóczi út 80.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom