Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-15 / 131. szám
.1985. május 15., szerda Dunántúli napló 3 Csend, tisztaság. jé iewegá Már a következő paneínaz építéséhez készéinek a sikondai városrészben Fotó: Läufer László Száz család a sikondai városrészben Szükség lenne egy közösségi helyiségre Az első lakásokat a múlt év őszén adták át a sikondai lakóterületen. Azóta több mint száz család költözött Komló új városrészébe. A férfiak szinte kivétel nélkül bányászok, az asszonyok leginkább a Május 1. Ruhagyárba, vagy a Carbonba járnak. Wilk László magas, erős fiatalember. A héten éppen éjszakás. Délutáni álmából ébresztem, mosolyogva hárítja el a mentegetőzést. Ideje volt már felkelni — mondja, majd átfut a szomszédért, hogy aztán közösen folytassuk a beszélgetést. A modern bútorok között főhelyen áll a könyvespolc, rajta klasszikusok és kézikönyvek, pár száz kötet. A falon festmény, az egyik sarokban hi-fi torony. A szomszéd Lévai Gyula, a Hazafias Népfront területi bizottságának titkára, vájár Zo- bák-aknán: — Először apósoméknál, majd a szénosztályozó mellett, a Kossuth Lajos utca 46-ban laktunk egy másfélszobás lakásban. Ott éjjel-nappal ment a vonat, töltötték a vagonokat, zaj volt. Amikor ideköltöztünk, egy hétig szinte süketek voltunk: szokatlan volt a csend, a nyugalom, a tisztaság, a jó levegő.- Azt hiszem, valamennyien, akik megkaptuk a kiutalást, várakozással tekintettünk a költözés elé — mondja Wilk László. — Talán nem is azért, mert nagyobb lakásba, korszerűbb körülmények közé vágytunk, hanem azért, mert úgy véltük, ennek az új városrésznek jövője van.- Sajnos, mindjárt az elején szembe találtuk magunkat egy sereg hibával. Például nem passzolnak az ablakok. Ha egy kis szél van, máris kibírhatatlan huzat keletkezik.- Nálunk minőségi hibás volt a linóleum, az erkélynél a felső burkolat eltörött, a fürdőkádat fedő műanyaglap szintén. Elismerték a hibákat, és párezer forinttal csökkentették a lakások árát. Annak idején elsőként költöztem a szilvósi városrészbe is, most szomorúan állapítottam meg, hogy az építőipar tevékenysége nem sokat változott. Az első társadalmi szervezet, amely létrejött a sikondai városrészben, a Hazafias Népfront. Tisztségviselőit gyakran keresik fel gondjaikkal a lakók. Az egyik legsürgetőbb feladat megfelelő közösségi helyiség kialakítása. — Szinte hétről hétre újabb és újabb lakók költöznek a lakóterületre — mondja Wilk László. - Többségében olyan fiatalok jönnek ide, akik szívesen tennének valamit a lakóhelyükért. Éppen ezért jó lett volna, ha a lakások átadásával egyidőben egy klubot is kialakítanak. — Aki itt lakik, most nem igen tudja hol eltölteni a szabadidejét - veszi át a szót Lévai Gyula. — Az egyedüli szórakozás a televíziónézés lenne, de az sem oldható meg tökéletesen, mert valaki leszerelte a központi antenna erő sítőjét. — Nemrégiben , négyen- öten összefogtunk és itt a; erdő alján kialakítottunk eg\ kis ligetet. Forrás van ott, po dók és szalonnasütők. Néhány család rendszeresen kirándul gat oda, természetesen jó idó ben. Egyelőre sok apró gond nehezíti az itt lakók életét. Megépítésre vár még az óvoda bölcsőde, iskola. Kevés a bolt. ritkán járnak az autóbuszok, néha nem működik az egyetlen nyilvános telefon. A jövő mégis bíztató: Komló legfiatalabb városrésze az idén tovább gyarapszik. Az új lakásokon kívül átadnak egy hús-, egy zöldség- és egy kenyérboltot. Később iskola, kollégium, tornaterem és sportpálya is épül . . . Ferenci D. Egy kereskedelmi fórum tanulságai Kézre illő védőkesztyűk Szigorúbban ellenőrzik a gyártást, a felhasználást A kereskedelem és a gyártók képviselőit hívták meg április végén a Dél-pesti ÁFÉSZ központjába. A vendéglátó szövetkezet és az Országos Piackutató Intézet azzal a céllá! szervezte meg a védőfelszerelések első hazai kereskedelmi fórumát, hogy bemutassák a 'kínálatot, ugyanakkor jobban megismerjék a megrendelők igényét, véleményét. Az egészség védelmére szolgáló eszközök gyártása és forgalmazása terén még mindig nem alakult ki a megfelelő összhang. Számos olyan termék található a hazai piacon, amely nem felel meg a veié szemben támasztott követelményeknek. A tanácskozás résztvevői bemutattak néhány védőkesztyűt, amely jóindulattal sem használható arra a célra, amire szánták. Remélhetőleg a kialakult rossz gyakorlat rövidesen megváltozik. Az Országos Munka- védelmi Felügyelőség, a KERMI, valamint a Bőripari Kutató Intézet szakemberei a jövőben szigorúbban ellenőrzik a kereskedelmi forgalomba kerülő munkavédelmi cikkeket. A kereskedelmi fórumon bemutatták a Gárdo Gazdasági Társaság védőkesztyűit is, amelyek külsőleg is tetszető- sek, igényes kivitelűek. Használhatók szerelésnél, anyag- mozgatásnál, építkezésnél, barkácsolásnál, olaj, benzin, gázolaj szállításánál, hegesztésnél, az iparban, a mezőgazdaságban és a háztartásban egyaránt. A közel 300 bedolgozó 34 féle munkavédelmi kesztyűt, valamint bőrkötényeket és szerszámtartókat állít elő. A termékek jelentős része saját fejlesztés, de egy-egy új típus kialakításánál együttműködnek a Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézettel. A védőkesztyűk bőr, vászon és műbőr felhasználásával készülnek. Legfőbb szállítóikhoz tartozik a Pécsi Bőrgyár. A Gazdasági Társaság az idén egymillió pár védőkesztyű előállítását tűzte ki célul. Emellett valószínűleg újabb munka- védelmi eszközök gyártását is megkezdik. Már tárgyalnak egy, a hőártalom ellen védő kesztyűtípus előállításáról1. Ha megkapják a szükséges engedélyeket, készítenek láb-, térd - és fejvédőket, ez utóbbit a festőknek szánják,- míg a fehér műbőr kötényeket a húsipar használhatja majd. Dél-Dunántúl megyéit a TITÁN Kereskedelmi Vállalat látja el a termékkel. F. D. Országgyűlési képviselőjelöltek Pécs 3. sz. választókerület Brun József A Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója. 1937. október 30-án Németmárokon született. 1963 óta vesz részt a munkásmozgalomban, 1964 óta párttag. Főiskolát végzett. 1955-től 1968-ig a tanácsi apparátusban dolgozott. 1968-ban került az újpetrei „Petőfi" Termelőszövetkezethez, mint főagronómus, Később a termelőszövetkezet elnöke lett. 1979 óta a Baranya Megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója. Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának 1975-től 1985-ig tagja, a megyei párt vb-nek 1975-től 1980-ig. 1985 óta az MSZMP Pécs Városi Bizottságának, illetve végrehajtó bizottságának tagja. Munkásságát több magas kitüntetéssel ismerték el.- Az ön számára mit jelent, hogy megválasztása esetén tízezrek várják majd el érdekeik legjobb képviseletét? — Nagy megtiszteltetés már maga a jelölés is, hiszen más kapcsolatot kell az emberekkel tartani, mint egy vállalatnál. Ez szolgálat. Másrészt arra is kell gondolni már most, hogy nemcsak helyi, hanem országos érdekeket is kellene képviselnem, bár szerintem a kettő nem zárja ki egymást. Például nekem mindig is szívügyem volt a környezetvédelem, itt ahol vállalatunk működik, Pécs egykori déli határánál nem kell hangsúlyozni, hogy mennyire szükség van erre, akár a levegő-, akár az elfolyó vizek szeny- nyezésére gondolok. De az eredményes környezetvédelem mégsem valósulhat meg, ha én csak erre a területre, vagy akár csak Pécsre gondolok. Arra kellene megfelelő törvényt hozni - ezt kellene sürgetni -, hogy a környezet- védelem finanszírozása megoldódjék. Ha én csupán itt a vállalatnál akarok környezet- védelmi beruházást csinálni most, azt nagyon drágán és rossz hatékonysággal tudom megvalósítani, főként a termelő beruházások terhére. De ha eredményesen működő vállalatok tömegei népgazdasági szinten teremtik meg a teljeskörű környezetvédelem lehetőségeit, akkor igazán egybeesnek a helyi és az országos érdekek.- ön kérdezte véleményemet a HNF programjáról ... Olyan szorító helyzetben vagyunk, hogy csak offenzív gazdasági tevékenységgel lehet az ország gazdasági egyensúlyát megteremteni. Ebben az emberi tényezők is előtérbe kerülnek, a munkakultúra növelése, a szervezés és a termékszerkezet változtatása, piacképességének növelése elsőrendű érdekünk. Ma a legnagyobb kérdés, hogy a műszaki fejlődésben utolérjük a legfejlettebb országokat. Mostani lemaradásunkat előnyünkre tudjuk fordítani, ha sikerül a legfejlettebb technológiákat, technikát megszereznünk, ehhez a műszaki értelmiséget is mozgósítani. Csupán az anyagi lehetőségek ugyanis nem lesznek elegendők. Ha a tudományos erőket, a műszaki értelmiséget képesek leszünk forradalmi módon csatasorba állítani, akkor megteremtődhetnek számunkra az anyagi és a mostaninál nagyobb erkölcsi elismerés lehetőségei is. Úgy érzem a HNF programja a környezetvédelemhez, az utóbbihoz is megfelelő keretet ad, érdemes lehet ezért dolgozni.- Saját munkaterülete milyen lehetőséget biztosit az állampolgárok széles tömegeinek képviseletére? — A vállalat, ezen keresztül a népgazdaság számára olyan anyagi alapot kell biztosítani, hogy a társadalom nagy gondjait meg lehessen oldani. Ha nem tudjuk elhagyni a korszerűtlen termékeket, a rossz beidegződéseket munkánkban, ha nem merünk vállalkozni és kockáztatni, sosem leszünk képesek előbbre lépni. Sok kis apró cél is megvalósítható, az országos érdekekkel összehangolható: lehetséges álló, vagy rosszul használt tőkéket megmozgatni, megtakarítani kisebb közösségek, egy város érdekében. Lehet ez például egy uszoda is . . . Én az 1968-ban bevezetett gazdaságirányítási rendszer híve vagyok, azt képviselem, azt kell megvalósítani, amit akkor elhatároztunk, ez biztosítja legjobban a választópolgárok érdekeit is. Horváth Lajos A Baranya Megyei Tanács elnöke. 1926-ban született Pécsett, munkáscsaládból. Iskolai végzettsége: Közgazdaságtudományi Egyetem. Apja nyomdokain járva munkásként kezdte életpályáját 1946-ban a Pécsi Bőrgyárban, ahol tímár szakképesítést is szerzett 1951-ben. 1947 óta párttag. 1951-től megszakítás nélkül a tanácsi munka különböző területein és pozícióiban tevékenykedik. A tanácsi apparátusban előadóként kezdte, és végigjárva a közigazgatási apparátus lépcsőfokait, 1966-ban már osztályvezetőként dolgozott a Megyei Tanácsnál. 1966-ban a Megyei Tanács elnökhelyettesévé, majd a Pécs Megyei Városi Tanács elnökévé választották. 1971-től jelenlegi beosztásában dolgozik. 1975-ben országgyűlési képviselődé, majd a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagjává választották.- Milyen kötődése van önnek a választókerülethez, ahol jelölték?- A mostani válaszási előkészületek éppen egyik legmarkánsabb új vonása, hogy felerősödött a lokális, a választókerületekhez való kötődés. A jelölő gyűlések hangu- lota, a spontán jelölések bizonyítják ezt. Én ebben a kerületben voltam gyerek, itt jártam középiskolába, itt a Bőrgyár, ahol munkámat kezdtem, s itt lakom most is. A Misina, nyugaton a Bálicsi és Megyeri út, délen a Tüskésrét, keleten a Tettye ... a Felsőmalom utca által határolt területen harmincezer ember él, közülük tizenkétezer ott, ahol a belvárosi rekonstrukció folyik. Ez a nagy munka az országgyűlési képviselőre, a város vezetőire, a lakóra egyaránt nagy feladatot ró, megszállottság és különösen a lakók részéről nagy türelem kell hozzá. Meg kell tartani a városrész, az egyes épületek patináját, ugyanakkor új arculatot is kell formálni. Engem vonz ez a munka, megmozgatja a fantáziámat. Szép feladat ezt segíteni, akárkit is válasszanak meg június 8-án a választópolgárok. — A HNF programjához miként illeszkedik ez a feladat?- Egy képviselőnek két pillérre kell támaszkodnia; a választók bizalmára és a politikára. A HNF programja nemzeti program. De ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha a helyi adaptálás megfelel az országos törekvéseknek. Baranyában, Pécsett, a választókerületben olyan légkört kell teremteni, amely politikai alapot biztosít a program megvalósításához. A képviselő feladata az is, hogy még a döntések előtt megismerje a választók véleményét. Rendszeres társadalmi vitákat kell szervezni az őket érintő legfontosabb kérdésekről. A június 8-i választás csak eszköz, a szocialista demokráciának ezután kell igazán kibontakoznia, s ebben kell a választók aktív részvételét megnyerni.- Mi a képviselői munkában a legszebb? — A képviselői munka legnehezebb része kétségkívül az érdekek ötvözése. A képviselőnek tudnia kell, hogy a nagy közösség érdekei élveznek elsőbbséget, de a választókerületében élő állampolgárok érdekeiről sem szabad megfeledkeznie. Az előbb szóltam arról, hogy még a döntések előtt meg kell ismerni a választók véleményét, de igényeit is. Azt is meg kell értetni, hogy mit, miért, hogyan kell csinálni, csak így lehet aktív részvételükre számítani a közös munkában. A választókerületben meríteni, a parlamentben általánosítani kell, ehhez rendszeres kapcsolatot kellene a választókkal tartani, ennek a fórumrendszerét létrehozni. Lombosi Jenő
