Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-15 / 131. szám

.1985. május 15., szerda Dunántúli napló 3 Csend, tisztaság. jé iewegá Már a következő paneínaz építéséhez készéinek a sikondai városrészben Fotó: Läufer László Száz család a sikondai városrészben Szükség lenne egy közösségi helyiségre Az első lakásokat a múlt év őszén adták át a sikondai la­kóterületen. Azóta több mint száz család költözött Komló új vá­rosrészébe. A férfiak szinte kivétel nélkül bányászok, az asszo­nyok leginkább a Május 1. Ruhagyárba, vagy a Carbonba jár­nak. Wilk László magas, erős fiatalember. A héten éppen éjszakás. Délutáni álmából ébresztem, mosolyogva hárít­ja el a mentegetőzést. Ideje volt már felkelni — mondja, majd átfut a szomszédért, hogy aztán közösen folytassuk a beszélgetést. A modern bútorok között főhelyen áll a könyvespolc, rajta klasszikusok és kézi­könyvek, pár száz kötet. A fa­lon festmény, az egyik sarok­ban hi-fi torony. A szomszéd Lévai Gyula, a Hazafias Népfront területi bi­zottságának titkára, vájár Zo- bák-aknán: — Először apósoméknál, majd a szénosztályozó mellett, a Kossuth Lajos utca 46-ban laktunk egy másfélszobás la­kásban. Ott éjjel-nappal ment a vonat, töltötték a vagono­kat, zaj volt. Amikor ideköl­töztünk, egy hétig szinte sü­ketek voltunk: szokatlan volt a csend, a nyugalom, a tisz­taság, a jó levegő.- Azt hiszem, valamennyien, akik megkaptuk a kiutalást, várakozással tekintettünk a köl­tözés elé — mondja Wilk Lász­ló. — Talán nem is azért, mert nagyobb lakásba, korszerűbb körülmények közé vágytunk, hanem azért, mert úgy véltük, ennek az új városrésznek jö­vője van.- Sajnos, mindjárt az ele­jén szembe találtuk magunkat egy sereg hibával. Például nem passzolnak az ablakok. Ha egy kis szél van, máris ki­bírhatatlan huzat keletkezik.- Nálunk minőségi hibás volt a linóleum, az erkélynél a felső burkolat eltörött, a fürdőkádat fedő műanyaglap szintén. Elismerték a hibákat, és párezer forinttal csökken­tették a lakások árát. Annak idején elsőként költöztem a szilvósi városrészbe is, most szomorúan állapítottam meg, hogy az építőipar tevékenysé­ge nem sokat változott. Az első társadalmi szervezet, amely létrejött a sikondai vá­rosrészben, a Hazafias Nép­front. Tisztségviselőit gyakran keresik fel gondjaikkal a la­kók. Az egyik legsürgetőbb feladat megfelelő közösségi helyiség kialakítása. — Szinte hétről hétre újabb és újabb lakók költöznek a lakóterületre — mondja Wilk László. - Többségében olyan fiatalok jönnek ide, akik szí­vesen tennének valamit a la­kóhelyükért. Éppen ezért jó lett volna, ha a lakások át­adásával egyidőben egy klu­bot is kialakítanak. — Aki itt lakik, most nem igen tudja hol eltölteni a sza­badidejét - veszi át a szót Lévai Gyula. — Az egyedüli szórakozás a televíziónézés lenne, de az sem oldható meg tökéletesen, mert valaki lesze­relte a központi antenna erő sítőjét. — Nemrégiben , négyen- öten összefogtunk és itt a; erdő alján kialakítottunk eg\ kis ligetet. Forrás van ott, po dók és szalonnasütők. Néhány család rendszeresen kirándul gat oda, természetesen jó idó ben. Egyelőre sok apró gond ne­hezíti az itt lakók életét. Meg­építésre vár még az óvoda bölcsőde, iskola. Kevés a bolt. ritkán járnak az autóbuszok, néha nem működik az egyet­len nyilvános telefon. A jövő mégis bíztató: Komló legfia­talabb városrésze az idén to­vább gyarapszik. Az új laká­sokon kívül átadnak egy hús-, egy zöldség- és egy kenyér­boltot. Később iskola, kollé­gium, tornaterem és sportpá­lya is épül . . . Ferenci D. Egy kereskedelmi fórum tanulságai Kézre illő védőkesztyűk Szigorúbban ellenőrzik a gyártást, a felhasználást A kereskedelem és a gyár­tók képviselőit hívták meg áp­rilis végén a Dél-pesti ÁFÉSZ központjába. A vendéglátó szövetkezet és az Országos Piackutató Intézet azzal a cél­lá! szervezte meg a védőfel­szerelések első hazai kereske­delmi fórumát, hogy bemutas­sák a 'kínálatot, ugyanakkor jobban megismerjék a meg­rendelők igényét, véleményét. Az egészség védelmére szol­gáló eszközök gyártása és for­galmazása terén még mindig nem alakult ki a megfelelő összhang. Számos olyan ter­mék található a hazai piacon, amely nem felel meg a veié szemben támasztott követelmé­nyeknek. A tanácskozás részt­vevői bemutattak néhány vé­dőkesztyűt, amely jóindulattal sem használható arra a célra, amire szánták. Remélhetőleg a kialakult rossz gyakorlat rövidesen meg­változik. Az Országos Munka- védelmi Felügyelőség, a KERMI, valamint a Bőripari Kutató In­tézet szakemberei a jövőben szigorúbban ellenőrzik a ke­reskedelmi forgalomba kerülő munkavédelmi cikkeket. A kereskedelmi fórumon be­mutatták a Gárdo Gazdasági Társaság védőkesztyűit is, amelyek külsőleg is tetszető- sek, igényes kivitelűek. Hasz­nálhatók szerelésnél, anyag- mozgatásnál, építkezésnél, bar­kácsolásnál, olaj, benzin, gáz­olaj szállításánál, hegesztés­nél, az iparban, a mezőgazda­ságban és a háztartásban egyaránt. A közel 300 bedol­gozó 34 féle munkavédelmi kesztyűt, valamint bőrköténye­ket és szerszámtartókat állít elő. A termékek jelentős része saját fejlesztés, de egy-egy új típus kialakításánál együttmű­ködnek a Munkavédelmi Tudo­mányos Kutató Intézettel. A védőkesztyűk bőr, vászon és műbőr felhasználásával készül­nek. Legfőbb szállítóikhoz tar­tozik a Pécsi Bőrgyár. A Gazdasági Társaság az idén egymillió pár védőkesztyű előállítását tűzte ki célul. Emel­lett valószínűleg újabb munka- védelmi eszközök gyártását is megkezdik. Már tárgyalnak egy, a hőártalom ellen védő kesztyűtípus előállításáról1. Ha megkapják a szükséges enge­délyeket, készítenek láb-, térd - és fejvédőket, ez utóbbit a fes­tőknek szánják,- míg a fehér műbőr kötényeket a húsipar használhatja majd. Dél-Dunántúl megyéit a TITÁN Kereskedelmi Vállalat látja el a termékkel. F. D. Országgyűlési képviselőjelöltek Pécs 3. sz. választókerület Brun József A Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igaz­gatója. 1937. október 30-án Németmárokon született. 1963 óta vesz részt a munkásmozgalomban, 1964 óta párttag. Főiskolát végzett. 1955-től 1968-ig a tanácsi apparátusban dolgozott. 1968-ban került az újpetrei „Petőfi" Termelőszövetkezethez, mint főagronómus, Később a termelőszövetkezet elnöke lett. 1979 óta a Baranya Megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója. Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának 1975-től 1985-ig tag­ja, a megyei párt vb-nek 1975-től 1980-ig. 1985 óta az MSZMP Pécs Városi Bizottságának, illetve végrehajtó bizottságának tag­ja. Munkásságát több magas kitüntetéssel ismerték el.- Az ön számára mit je­lent, hogy megválasztása ese­tén tízezrek várják majd el ér­dekeik legjobb képviseletét? — Nagy megtiszteltetés már maga a jelölés is, hiszen más kapcsolatot kell az emberek­kel tartani, mint egy válla­latnál. Ez szolgálat. Másrészt arra is kell gondolni már most, hogy nemcsak helyi, hanem országos érdekeket is kellene képviselnem, bár sze­rintem a kettő nem zárja ki egymást. Például nekem min­dig is szívügyem volt a kör­nyezetvédelem, itt ahol válla­latunk működik, Pécs egykori déli határánál nem kell hang­súlyozni, hogy mennyire szük­ség van erre, akár a levegő-, akár az elfolyó vizek szeny- nyezésére gondolok. De az eredményes környezetvéde­lem mégsem valósulhat meg, ha én csak erre a területre, vagy akár csak Pécsre gondo­lok. Arra kellene megfelelő törvényt hozni - ezt kellene sürgetni -, hogy a környezet- védelem finanszírozása meg­oldódjék. Ha én csupán itt a vállalatnál akarok környezet- védelmi beruházást csinálni most, azt nagyon drágán és rossz hatékonysággal tudom megvalósítani, főként a ter­melő beruházások terhére. De ha eredményesen működő vál­lalatok tömegei népgazdasági szinten teremtik meg a teljes­körű környezetvédelem lehe­tőségeit, akkor igazán egybe­esnek a helyi és az országos érdekek.- ön kérdezte véleménye­met a HNF programjáról ... Olyan szorító helyzetben va­gyunk, hogy csak offenzív gaz­dasági tevékenységgel lehet az ország gazdasági egyensú­lyát megteremteni. Ebben az emberi tényezők is előtérbe kerülnek, a munkakultúra nö­velése, a szervezés és a ter­mékszerkezet változtatása, piacképességének növelése el­sőrendű érdekünk. Ma a leg­nagyobb kérdés, hogy a mű­szaki fejlődésben utolérjük a legfejlettebb országokat. Mos­tani lemaradásunkat elő­nyünkre tudjuk fordítani, ha sikerül a legfejlettebb tech­nológiákat, technikát meg­szereznünk, ehhez a műszaki értelmiséget is mozgósítani. Csupán az anyagi lehetősé­gek ugyanis nem lesznek ele­gendők. Ha a tudományos erőket, a műszaki értelmiséget képesek leszünk forradalmi módon csatasorba állítani, ak­kor megteremtődhetnek szá­munkra az anyagi és a mos­taninál nagyobb erkölcsi elis­merés lehetőségei is. Úgy ér­zem a HNF programja a kör­nyezetvédelemhez, az utóbbi­hoz is megfelelő keretet ad, érdemes lehet ezért dolgozni.- Saját munkaterülete mi­lyen lehetőséget biztosit az ál­lampolgárok széles tömegei­nek képviseletére? — A vállalat, ezen keresztül a népgazdaság számára olyan anyagi alapot kell biztosítani, hogy a társadalom nagy gondjait meg lehessen olda­ni. Ha nem tudjuk elhagyni a korszerűtlen termékeket, a rossz beidegződéseket mun­kánkban, ha nem merünk vál­lalkozni és kockáztatni, sosem leszünk képesek előbbre lép­ni. Sok kis apró cél is meg­valósítható, az országos ér­dekekkel összehangolható: le­hetséges álló, vagy rosszul használt tőkéket megmozgat­ni, megtakarítani kisebb kö­zösségek, egy város érdeké­ben. Lehet ez például egy uszoda is . . . Én az 1968-ban bevezetett gazdaságirányítá­si rendszer híve vagyok, azt képviselem, azt kell megvaló­sítani, amit akkor elhatároz­tunk, ez biztosítja legjobban a választópolgárok érdekeit is. Horváth Lajos A Baranya Megyei Tanács elnöke. 1926-ban született Pé­csett, munkáscsaládból. Iskolai végzettsége: Közgazdaságtudo­mányi Egyetem. Apja nyomdokain járva munkásként kezdte élet­pályáját 1946-ban a Pécsi Bőrgyárban, ahol tímár szakképesí­tést is szerzett 1951-ben. 1947 óta párttag. 1951-től megszakítás nélkül a tanácsi munka különböző területein és pozícióiban te­vékenykedik. A tanácsi apparátusban előadóként kezdte, és vé­gigjárva a közigazgatási apparátus lépcsőfokait, 1966-ban már osztályvezetőként dolgozott a Megyei Tanácsnál. 1966-ban a Me­gyei Tanács elnökhelyettesévé, majd a Pécs Megyei Városi Ta­nács elnökévé választották. 1971-től jelenlegi beosztásában dol­gozik. 1975-ben országgyűlési képviselődé, majd a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság tagjává választották.- Milyen kötődése van ön­nek a választókerülethez, ahol jelölték?- A mostani válaszási elő­készületek éppen egyik leg­markánsabb új vonása, hogy felerősödött a lokális, a vá­lasztókerületekhez való kötő­dés. A jelölő gyűlések hangu- lota, a spontán jelölések bi­zonyítják ezt. Én ebben a ke­rületben voltam gyerek, itt jártam középiskolába, itt a Bőrgyár, ahol munkámat kezd­tem, s itt lakom most is. A Mi­sina, nyugaton a Bálicsi és Megyeri út, délen a Tüskés­rét, keleten a Tettye ... a Fel­sőmalom utca által határolt területen harmincezer ember él, közülük tizenkétezer ott, ahol a belvárosi rekonstrukció folyik. Ez a nagy munka az országgyűlési képviselőre, a város vezetőire, a lakóra egyaránt nagy feladatot ró, megszállottság és különösen a lakók részéről nagy türelem kell hozzá. Meg kell tartani a városrész, az egyes épüle­tek patináját, ugyanakkor új arculatot is kell formálni. En­gem vonz ez a munka, meg­mozgatja a fantáziámat. Szép feladat ezt segíteni, akárkit is válasszanak meg június 8-án a választópolgárok. — A HNF programjához mi­ként illeszkedik ez a feladat?- Egy képviselőnek két pil­lérre kell támaszkodnia; a vá­lasztók bizalmára és a politi­kára. A HNF programja nem­zeti program. De ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha a he­lyi adaptálás megfelel az or­szágos törekvéseknek. Bara­nyában, Pécsett, a választóke­rületben olyan légkört kell teremteni, amely politikai ala­pot biztosít a program meg­valósításához. A képviselő fel­adata az is, hogy még a dön­tések előtt megismerje a vá­lasztók véleményét. Rendsze­res társadalmi vitákat kell szervezni az őket érintő leg­fontosabb kérdésekről. A jú­nius 8-i választás csak eszköz, a szocialista demokráciának ezután kell igazán kibonta­koznia, s ebben kell a válasz­tók aktív részvételét meg­nyerni.- Mi a képviselői munká­ban a legszebb? — A képviselői munka leg­nehezebb része kétségkívül az érdekek ötvözése. A képvise­lőnek tudnia kell, hogy a nagy közösség érdekei élveznek elsőbbséget, de a választóke­rületében élő állampolgárok érdekeiről sem szabad meg­feledkeznie. Az előbb szóltam arról, hogy még a döntések előtt meg kell ismerni a vá­lasztók véleményét, de igé­nyeit is. Azt is meg kell értet­ni, hogy mit, miért, hogyan kell csinálni, csak így lehet aktív részvételükre számítani a közös munkában. A válasz­tókerületben meríteni, a par­lamentben általánosítani kell, ehhez rendszeres kapcsolatot kellene a választókkal tartani, ennek a fórumrendszerét lét­rehozni. Lombosi Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom