Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-31 / 147. szám

© Dunántúlt napló 1985. május 31., péntek Munkásmozgalmi emlékhelyek Perczel utca 22. (Kossuth mozi) Az „Apolló Projektográf Rész­vénytársaság” építette és mű­ködtette. A vezetőség a Szo­ciáldemokrata Párttal jó kap­csolatot alakított ki, már az el­ső világháború előtt. 1913 novemberében a Pécsi Munkáskéozó Egylet a Pécsi Könyvtár Egylettel karöltve nép­szerű tudományos előadássoro­zatot indított, amelyhez rövid dokumentumfilmmel járult hoz­zá az igazgatóság. Ugyanekkor munkásiskolát is indítottak, ahol politikai és ideológiai kérdések szerepeltek. 1913. november 16-án Hajdú Gyula dr., ügyvéd, pártpolitikus, az osztálvharcról tartott elő­adást. Ugyanebben a sorozat­ban szerepelt először Pécsett Landler Jenő üayvéd, későbbi belügyi népbiztos, akinek ha­talmas sikerű előadásán 800 munkás jelent mea. A „milita- rizmus ellen" című előadását másnak, december 7-én meg­ismételte. Bokányi Dezső, a Ta­nácsköztársaság népbiztosa a „Klerikalizmus" című előadá­sát és dr. Doktor Sándor nő­gyógyász, szocialista politikus „A munkásosztály hiaéniája” címmel tartott előadását is nagy tömegek hallgatták végig 1914 tavaszán. Az Apolló a forradalom előtt ismét a munkásünnepséaeknek adott otthont. Ezek közül is a Marx ünnepély emelkedik ki, amely a pécsi katonafelkelés előtt két nappal zajlott le, és a mozit zsúfolásig megtöltő tö­megben nagy számban voltak katonák. A műsort a MÁV fő­műhelyi munkások „Ébredés" daikara nyitotta meg munkás­indulóval. Várnai Zseni: Szo­morú májusi ének című versét Doktor János pécsi színművész adta elő. Hajdú Gyula méltat­ta Marx tudományos munkássá­gát és szemléletes képet adott a marxizmus fejlődéséről. Elő­ször csendült fel az Apollóban az Internacionálé. A moziból kitóduló munkás­ság, katonaság a békét éltette, s háborúellenes jelszavakat ki­áltozott. 1918 júniusában vasárnapi matiné keretében a Pécsi Szo­cialista Párt és a Szakszerveze­ti Bizottság több előadást ren­dezett, amelyen a munkásság háború utáni feladatairól szólt Hajdú Gyula. 1918 decemberében a Pécsi Nemzeti Színházban tervezett előadásokat az Apollóban is megtartották: „Mit hozott a de­mokrácia?”, a forradalom re­mek értékelése volt, a „Radika­lizmus—szocializmus—bolse- vizmus” című előadás hasonló­képpen. A szerb megszállás alatt az itt is megrendezett Ady matiné hatalmas politikai demonstrá­ció volt a költő mellett és egy­ben a megszállás ellen is. Nyári vasáti menetrend PÉCS ÁLLOMÁSRÓL INDULÓ VONATOK Idő Célállomás Idő Célállomás 3.45 Bátaszék 2 14.00 Budapest Keleti pu.— 5.00 Mohács és Osijek 2 Miskolc Tiszai pu. 5.10 5.25 Győr Budapest Déli pu. 14.00 XI. 29-ig Budapest Keleti pu.— Miskolc Tiszai pu. 5.45 Barcs—Szombathely XI. 30-tól o Sopron 14.10 Barcs 6.00 Budapest Déli pu. 14.45 Bátaszék 2 Mecsek expressz 14.35 Sellye XI. 29-ig 2 6.05 Balatonmáriafürdő 14.40 Sellye XI. 30-tól 2 Vili. 31-ig O 14.45 Budapest Déli pu. 6.25 Bátaszék—Szeged V XI. 29-ig 6.30 Barcs 14.50 Budapest Déli pu. XI. 30-tól 6.35 Mohács 14.54 Mohács 6.55 Bátaszék 15.50 Nagykanizsa 7.10 TaDolca 16.05 Fonyód—Székesfehérvár naponta és IX. 2-től —Komárom—Győr T és 'k XI. 3-ia és III. 1-tól VI. 14-től IX. 1-Íg XI. 4-től II. 28-ig 16.20 Balatonszentqyörgy nanonta Siófok XI. 1-iq és II. 28-tól T 7.30 Siófok 16.40 Kaposvár—Szombathely IX. 1-in naponta, 16.50 Sárboqárd IX. 2-től XI. 3-ig és 16.51 Mohács III. 1-től V 17.00 Barcs 7.37 Harkány 2 17.55 Bátaszék 7.40 Naavkanizsa 18.00 Budapest Déli pu. 8.45 Budapest Déli pu. Baranya expressz 10.40 Bátaszék 2 19.00 Mohács 10.54 Mohács 19.10 Budapest Déli pu. V 10.55 Szinetvár 2 19.15 Barcs 11.35 Budaoest Déli pu. 20.25 Osijek 2 XI. 30-tól 22.15 Barcs 12.40 Nagykanizsa 22.15 Bátaszék 13.31 Maqyarbóly és 22.35 Mohács Barcs 2 22.45 Dombóvár PÉCS állomásra érkező VONATOK Idő Kiindulási állomás Idő Kiindulási állomás 4.00 Budapest Déli pu. T 15.25 Miskolc Tiszai pu.— Buda­4.50 Mohács pest Keleti pu. XI. 30-tól 4.55 Dombóvár 15.40 Miskolc Tiszai pu.— 5.20 Bátaszék Budapest, Keleti pu. 5.37 Mohács XI. 29-ig 5.40 Barcs 16.12 Mohács 6.25 Barcs (munaknap) 2 16.33 Harkány 2 6.45 Baja 2 17.15 Bátaszék 2 6.50 Mohács 17.40 Sárbogárd és Barcs 7.00 Barcs 17.50 Maqyarbóly 2 7.05 Sárboqárd 18.30 Budapest Déli pu. 7.22 Pécsvárad 2 18.40 Nagykanizsa VI. 28-ig és Vili. 26-tól 18.50 Mohács (munkanap) 19.45 Budapest Déli pu. 8.10 Nagykanizsa 20.00 Siófok 8.35 Mohács és Barcs 2 naponta és IX. 2-től 9.10 Bátaszék V 2 XI. 3-ig és III. 1-tól 9.40 Szombathely—Kaposvár 9.45 Bátaszék (munkanap) 2 20,12 Osijek 2 10.00 Osijek 2 20.20 10.10 Budaoest Déli pu. IX. 1-ig naponta XI. 30-tól IX. 2-től XI. 3-ig és 10.25 Budapest Déli pu. III. 1-től V Baranya expressz 20.50 Budapest Déli pu. 10.35 Barcs Mecsek expressz 10.50 Szeged—Bátaszék 21.05 Bátaszék 2 12.00 Győr—Komárom— 21.10 Barcs Székesfehérvár—Fonyód 21.30 Balatonmáriafürdő k VI. 15-től IX. 2-ig XI. 3-ig és III. 2-től O és o Balatonszemes o 12.36 Mohács IX. 1-ig 12.55 Budapest Déli pu. 21.35 Szombathely—Barcs— 13.25 Nagykanizsa Sopron V 13.40 Baja 21.45 Győr 14.25 Szigetvár 2 21.50 Szeged—Bátaszék V J £ L M A G H a hét első munkanapján T a hét utolsó munkanapján O szabadnap V szabad-és munkaszünetes nap YARAZAT 2 csak 2. ostzályú kocsikkal íV a hét első munkanapját megelő­ző nap — gyorsvonat Az új menetrend június 2-tól érvényes. Fenékpuszta Ott, ahol a Balaton legdé­libb csücske kanyarodik, van Fenékpuszta, ez a kis Zala me­gyei település. A 4. század közepe táján óriási erődítményt építettek itt a rómaiak. Ennek maradványai aztán magukhoz vonzották az egymást követő generációk so­kaságát és az építménycsoport körül több ezernyi sírt magába foglaló temető alakult ki. Ezeket a 4. és a 9. század között ásott sírokat éppen egy évszázada kezdte kutatni Lipp Vilmos, a közeli Keszthely vá­rosában működő gimnázium ta­nára, akinek munkáját aztán a régészek újabb és újabb nem­zedékei folytatták. (A Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei után jelenleg a Magyar Tudo­mányos Akadémia kutatói val­latják ott a földet.) Miért volt érdemes és hasz­nos az egykori Valcumban — valószínűleg ez volt Fenékpusz­ta római kori neve — megmoz­gatni a talajt? Nos, minde­nekelőtt azért, mert szokatlanul sok tárgyi emlék került elő, fő­képpen a római korból. A tár­gyi emlékek napfényre kerülé­sével együtt pedig kirajzolód­tak a kőből épült erősségeknek a körvonalai is. Immár tudjuk, hogy egy 392-szer 348 méter nagyságú, négyzet alakú kőfal keretezte a rómaiak lakhelyét: ezt a hatalmas várfélét pedig negyvennégy bástya tagolta. A mai szemmel nézve is jókora kőtömeg még a 18. században is a régi formáját mutatta. Ek­kortól azonban a környék lakói kezdték széthordani, és házakat építettek maradványaiból. De nemcsak erődítménye volt Valcumnak, hanem óke­resztény bazilikája is. Ez a 4. században épült, és egészen a középkor beköszöntéig — sőt talán még azt követően is — működött. Amikor a népvándorlás újabb és újabb hullámai a Kárpát­medencét is elérték, Fenékpusz­ta afféle alkalmi menedékhelye lett a különféle nációknak. Megfordultak benne a gótok — 1976-ban az ő 5. századi teme­tőjüknek több mint negyven sírját bontották ki régészek, akik egyebek között arra figyel­tek fel, hogy az előkerült ko­ponyák nagy többsége torzított formát mutatott —; majd e ger­titkai mán népcsoport tagjai után a szintén germán longobárdok következtek. Őket az avarok, majd végül a honfoglaló ma­gyarok váltották fel. A leg­újabb vizsgálódásokból tudjuk, hogy őseink még a 12. század­ban is lakták az erődöt. Ez­után a Balaton-parti település élete a nem messze lévő Fenék falucskában folytatódott: neve­zetesen az egykori Festetics- major területén. Ha egy külön kiállítást kelle­ne rendezni mindabból, ami Fe­nékpusztán Lipp Vilmos, majd Csák Árpád, jelen korunkban pedig Sági Károly, illetőleg Er­délyi István régészek munkás­ságának köszönhetően előkerült egy kisebb múzeumra való tár­gyi emlékből lehetne válogat­ni. E tárlat egyik fő ékessége bizonyára ez a római korból va­ló tégla lenne, amelyen egy halakat ábrázoló karcolat lát­szik. A másik egy frank típusú szárnyas lándzsa, a harmadik pedig az a láncing, amely egy 5. századi kunyhó padlójának a szintjéből került elő. A leg­gazdagabbak a 9. századi sí­rok: ezeket 1951-től kutatják. De hogy miként változott az élet Valcumban, azt az immár egy évszázados búvárkodás után is csak sejteni lehet. Egyelőre még nem tudni, hogy csak kétszer, avagy többször is leégett-e az erőd. Szintén nem lehet még felrajzolni a falak pontos ábráját. A birtokosok „listája” megintcsak igen hiá­nyos. Rengeteg tehát a kérdőjel, s így nem csoda, hogy a szakem­berek egész hada tartja köte­lességének Fenékpuszta kutatá­sát. A régészeken kívül bioló­gusok elemzik az állati és a növényi eredetű maradványo­kat, a műszaki „mesterek" pe­dig az építmény felmérését vég­zik. Készültek már légi felvéte­lek is e Keszthely melletti te­repről, és a talajkutatók szintén találtak maguknak való mun­kát. E komplex kutatásnak hála, immár a rómaiak odatelepülé- se előtti időkről is alkothatunk némi fogalmat: gyűlnek az adatok a neolitikum, a réz- és a bronzkor embereinek életéről is, akik a Balatont övező dom­bok otthonos karéjában jó szemmel látták meg a megte­lepülésre alkalmas helyet. A fenékpusztai ásatásokon nemcsak magyar, hanem szov­jet régészek is dolgoznak, még­pedig annak a szerződésnek az értelmében, amely, a magyar kollégáknak a Don völgyében való leletkeresést tette lehető­vé 1975 és 1982 között. Az Azo- vi-tengerbe igyekvő folyónál őseink nyomait kutatták a Ma­gyar Tudományos Akadémia ré­gészei: azokét, akik aztán év­századok múltán Valcumot is meglakták . . . Akáci László Római téglasir és csontváz Uj buszjegyek változó menetrend Egységesítik a megye városaiban közlekedő helyijáratú buszok jegyeit június 1-től. A változásokról Gyuris Gábor, a Volán 12. sz. Vállalat osz­tályvezetője tájékoztatta szerkesztő­ségünket. Mohácson, Siklóson és Szigetvá­ron — a pécsi és komlói rendszer­nek megfelelően — előreváltott, lyu­kasztással érvényesíthető menetje­gyekkel vehetik igénybe az utasok a helyi járatokat. A négyforintos jegyek mindhárom városban megvá­sárolhatók több élelmiszerboltban és ABC áruházban, Mohácson és Szi- qetváron a postahivatalokban és a hírlapárusoknál. Júniusban mén a buszjáratokon is kaphatók jegyek, hiszen a merőben új rendszert, amely a közlekedés zökkenőmentesebbé té­telét, gyorsítását kívánja elősegíte­ni egy hónap alatt megismerhetik az emberek. Júniustól a Baranyában vásárolt, helyi közlekedésre joqositó jegyek a megye bármely városában felhasznál­hatók. (A jelenlegi kétforintos je­gyek Pécsett és Komlón egyelőre érvényben maradnak, de természete­sen ezekkel is lehet utazni Mohá­cson, Siklóson és Szigetváron is.) Június 2-től 27 kisközségbe indít új járatokat a Volán. így a kistele­püléseken lakók egyszerűbben (ke­vesebb gyaloglással) és többször juthatnak el más helységekbe. Június 1-től a következő új járatok indulnak a kistelepülésekre: Besence: A Sellyéről 6.10 órakor in­duló Pécsre 7.43 órakor érkező, valamint a Pécsről 17.45 órakor in­duló Vajszlóig közlekedő járatok Besence község érintésével közle­kednek. Tékes: A Sásdról 10.20 órakor induló Kisvaszarig közlekedő járat Tékes községbe fog beközlekedni. Baranyahidvég, Sámod: Iskola elő­adási napokon új járat közlekedik Vajszló—Sámod között: (Vajszlóról indul: 7.33, Sámodra érkezik: 7.45, Sámodról indul: 7.46, Vajszlóra ér­kezik: 7.58). Monyorósd (Hegyszentmárton) : A Pécsről 19.30 órakor induló, Vajsz­lóig közlekedő járat Monyorósd be­töréssel fog közlekedni. Gordisa: A Harkányból 15.35 órakor induló, Drávaszabolcsig közleked­tetett járat útvonala Gordisa köz­ségig meghosszabbításra kerül. Lakácsa: A Pécsről 16.15 órakor Fel- sőszentmártonba közlekedő járat munkanapokon betér Lakácsa köz­ségbe. Bicsérd, Zók, Aranyosgadány: Szezo­nális jelleggel munkaszüneti na­pokon IX. 8-ig Pécsről Aranyosga- dányba 2 új járatpár indítása tör­ténik: Pécsről 7.15, 16.10, Aranyos- gadányból 8.05, 17.00 órakor indul. Téseny: A Pécsről 8.45 órakor Ten­geriig közlekedő járat Téseny köz­ség érintésével fog közlekedni. Kiskassa: A Vókányból 4.10 órakor induló, Pécsig közlekedő, valamint a Pécsről 14.30 órakor induló, Új- petréig közlekedtetett járat Kiskas­sa érintésével fog közlekedni. Magyarszék: Komlóról - iskolai elő­adási napokon — Magyarszékig 14.10 órai indulással új járat kerül forgalomba állításra. Bakóca, Mindszentgodisa, Oroszló, Sásd: A jelenleg Bakócáról 10.10 órakor Godisáig, valamint a Godi- sáról 12.30 órakor Bakócáig köz­lekedő járatok útvonala Sásdig, Ül. Sásdtól meghosszabbításra kerül. Feked: Tanszünetben munkanapokon PÉCS SZÜLETTEK: Rapp Dávid, Urszuj Veronika,. Nagy Melinda, Krivics László, Kórti András, Csóka Gábor, Tarró Zsolt, Bencs Petra, Tóth Anna, Derváli Réka, Futár Kota, Drerler Zsófia, Horváth Anita, Pavlovics Sándor, Schmidt Gergely, Molnár Tamás, Orsós József, Angster Miklós, Papp Mihály, Herczeg Ivett, Mohácsi Krisztina, Karnis Judit, Péterfia Zsuzsa, Forró Evelin, Demeter Gab­riella, Csatlós Melinda, Páva Réka, Szabó Éva, Hengl Andrea, Kősze­gi György, Sokacz Miklán, Mester László, Baracska Péter, Léderer Zoltán, Voss József, Solymár Ta­más, Vajai Dániel, Haffner Péter, Keszthelyi Csaba, Horgas Balázs, Kasza Adrien, Kovács Orsolya, Nagy Zsuzsanna, Baráth Anikó, Rá- dóczy Blanka, Regölyi István, He­rendi Ferenc, Zólyomi Nikolett, Forró Andrea, Fábián Petra, Ko­vács Gábor, Tomecskó László, Nagy- pál Barna, Horváth Krisztián, Ko­vács László, Lakatos Gábor, Kovács Tamás, Baltavári Dávid, Baltavári Viktória, Hajós Rita, Juhász Zsu­zsa, Máli Gergő, Soós Ramóna, Petrencsik Katalin, Popovics Adrien, Vámosi Krisztina, Salamon Edina, Zsiili Éva, Balogh Rita, Pitz Me­linda, Szabolcsi Marcell, Parázsó Miklós, Srp Ágoston, Kéméndi Ba­lázs, Mihály András, Spruzina Zol­tán, Dvorszky Balázs, Dvorszky Krisztina, Szemák Viktória, Körösi Petra, Abrudbányay Veronika, Csu­ka Mária, Asztalos Éva, Józsa Ág­nes Bácskai Judit, Gelencsér Do­rottya, Bota András, Bérces Gábor, Imhof Zsolt, Mohai István, Kárpáti Tamás, Papp István, Környei Gá­bor, Aracsi Anita, Kutas Judit, Bu­rai Beáta, Szigeti Gyöngyi, Győr- vári Zsuzsanna, Puskás Dóra, Ga- ramvölgyi Zoltán, Dávid Márton, Sólya Tamás, Sasréti Gergő, Tóth Gábor, Brücher Tamás, Frölich Ni­kolett, Izményi Ivett, Molnár-Me­gyeri Melinda, Spéth Linda. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kalla Csaba és Lauer Gabriella, dr. Andics Lajos és Patakfalvi Éva, Deli Gábor József és Székely Ág­nes Katalin, Glück Jenő és Tátrai Eszter Judit, Plachi József és Bakos Valéria Hajnalka, Tarkó Tivadar és Biskup Ágnes, Rónai Attila és Vö­rös Andrea, dr. Váradi István és Huszár Gyöngyi, Palkovics Sándor és Gács Julianna, Fehérvári István és Dudás Katalin, dr. Péter Sándor és Mácsik Mária Enikő, Decsi Jó­zsef és Varga Gabriella, Gulyás László és Papp Rita, Fórizs Sándor és Cservenyák Mária, Balogh Ist­ván Mihály és Gavri Edit, Pálfay József és Deli Ibolya, Tabak De­zső és Márics Anna, Máté József és Kiss Katalin, Witterle Gábor Jenő és Pongrácz Teréz, Omacht László Géza és Tolnai Ildikó Klára, Németh Béla és Isgum Ilona Má­ria, Csók László és Puskás Ágnes, Grünvald Csaba és Csermák Anikó, Kocsidi Péter és Várszegi Piroska, Harcos István és Tollár Mária Iza­bella, Balaskó Ferenc és Dvorács- kó Ildikó, Hertelendi Zsolt Káz- mér és Vámosi Agnes, Sipos Attila és Töttösi Veronika, Brenner Csaba Gábor és dr. Sebestyén Margit, Bosnyák Gábor és Vágner Csilla, dr. Novák Dezső és Veqső Zsuzsan­na Sarolta, Götz Gábor és Kovács Katalin, Menyhei Zoltán és Kap- ronczai Margit Melinda, Szabó László és Ikotin Andrea, Szabó Péter és Bors Ágnes, Böröcz Ernő és Vinkovics Zsuzsanna, Fülöp Já­nos és Nagy Ilona, Bors József és Orsós Flóra, Csordás László és Szá­lai Csilla, Máté István és Juhász Mária, Keresztes János József és Dakó Mária, Petz Lajos és Török Zsuzsanna Julianna, Lovas Tibor és Pánti Karolina Judit, Vajda Lajos és Hajzer Erzsébet, Kovács János és Szemlics Teréz, Czimmermann Ferenc István és Sólyomvári Erika, Pörös Imre és Kapinya Erzsébet, Molnár Tibor és Viszt Éva Zsuzsan­na, Tóth Géza és Mészáros Korné­lia, Kása Dániel és Kis-Bogdán Mária, Jezsek László János és Di- vijck Zsuzsanna, Pádár József Tibor és Király Katalin, Bujtor Zoltán Ta­más és Iványi Eleonóra, Romvári Ferenc és Németh Erika, Somogyi László és Bartalovics Terézia, Mé­száros István és Heit Aranka Má­ria, Szaszkó István és Böröcz Haj­nalka. a Véméndről 6.45 órakor induló. Mohácsig közlekedő járat Fékedről fog indulni 6.53-as indulással. Csonkamindszent: A Szigetvárról 6.05 órakor induló, Szentlőrincig közié? kedő járat munkanapokon Csonka­mindszent községbe betér. Almamellék: Tanszünetben munkana­pokon 15.40-es szentlászlói indu­lással Almamellékre és vissza új járat indul. Kétújfalu, Szörény, Zádor: A Sziget­vár—Szentborbás között — úi járat­pár közlekedik munkaszüneti na­pokon: Szigetvárról indul: 7.30, Szentborbásra érkezik: 8.30, Szent- borbásról indul: 8.40, Szigetvárra érkezik: 9.40. Cserkút: A Pécsről 14.30 órakor in­duló járat Cserkútra betér. Vásárosbéc, Somogyhárságy, Somogy- viszló, Somogyapáti: Szabadnapo­kon Szigetvárról 6.35 órai indulás­sal Vásárosbécig és vissza új já­ratpár indul, melyek IX. 7-ig köz­lekednek szezonális jelleggel. Somberek, Palotabozsok, Véménd: Munkanapokon Mohácsról 19.30 órai indulással Véméndig új járat fog közlekedni. Kékesd: A Pécsváradról 8.30 órakor induló, Mohácsig közlekedő járat Kékesd község érintésével közleke­dik. Szentlőrinc: A Bükkösdre 7.20 óra­kor induló járat munkanapokon 6.45 órakor, a Kacsótára 6.45 óra­kor induló járat munkanapokon 7.07 órakor fog közlekedni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom