Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-31 / 147. szám

1985. május 31., péntek Dunántúli napló 5 Pillantás a nyolcvanas évek második felére Ugrásszerű javulásra van szükség Az SZVT országos konferenciája a POTE-aulájában A közelmúltban zárult le a hetedik 5 éves népgazdasági terv kidolgozásának egyik igen jelentős szakasza: a legfőbb elképzeléseket elfogadta a Mi­nisztertanács. Hogy mi a kon­cepció, azzal kapcsolatosan a vállalati és szövetkezeti szak­emberek első kézből kaphattak tájékoztatást azon a konferen­cián, mely tegnap kezdődött a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában. A kétnapos országos eszme­cserén — melyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság Megyei Szervezete ren­dezett és dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára nyitott meg — a gazdálkodás ez idő szerin­ti legfontosabb kérdései kerül­tek, kerülnek terítékre. Ezek so­rában nyitányként Fodor Lász­ló, az Országos Tervhivatal fő­osztályvezető-helyettese tartott előadást a hetedik 5 éves terv­időszakban követendő gazda­ságpolitikáról. Lapunkban Fo­dor László eszmefuttatásának azon részét adjuk közre, mely 1985-tel foglalkozik, hogy mi kell ahhoz, hogy jövőre jó eséllyel startolhassunk. Mindenekelőtt az 1985. évi gazdasági helyzet kedvező ala­kítására van szükség. Az év ed­dig eltelt időszakának eredmé­nyei ismeretében ez rendkívül nehéz feladatot jelent. Elég annyit említeni, hogy a rendkí­vüli hideg időjárás és a romló fajlagos energiafelhasználás következtében a gazdaság mű­ködésének energiaigényessége számottevően emelkedett. A megnövekedett energiaigény kielégítése a tervezettet jelen­tősen meghaladó energiahor­dozó-behozatalt tett szükséges­sé, amely elsősorban a nem ru­bel elszámolású forgalom ke­retében volt biztosítható. Kedvezőtlen jelenség továb­bá, hogy az év első négy hó­napjában az ipar termelése gyakorlatilag stagnált, ezen belül az élelmiszeripar terme­lése sem éri el a tavalyi szin­tet. Fodor László megítélése sze­rint a termelés csökkenése, il­letve stagnálása csak részben magyarázható a rendkívüli hi­deg téllel és az energiaellátási zavarokkal. Ugyanakkor a ter­meléshez szükséges behozatal jelentősen emelkedett, tehát import oldalról a termelés bő­vítése előtt jelentősebb korlát nem állt, hiszen az év első négy hónapjában a dollárban számított behozatal 18 száza­lékkal haladta meg a múl év hasonló időszakáét. Ugyanak­kor a kivitel alakulása kedve­zőtlen volt, és az export utáni dollárbevételünk 10 százalékkal maradt el az előző év négy hónapjában mért színvonaltól. Ilyen körülmények között a kül­kereskedelmi mérleg egyenle­ge az év első harmadában lé­nyegesen kedvezőtlenebbé vált, mint amire az éves egyenleg­követelmény teljesítéséhez szükség lenne. 1985. évi feladataink teljesí­téséhez elsősorban a termelés, a külkereskedelem terén van szükség gyökeres javulásra. A gazdaságirányítás ennek érde­kében a szükséges intézkedé­seket részben már megtette, de nem kizárható, hogy további intézkedésekre lesz szükség. Az OT főosztályvezető-helyettese leszögezte, ez idő szerint sem­mi olyan átfogó jellegű elgon­dolással nem foglalkoznak, cmely különböző további kivé­telezésekkel, engedményekkel, preferenciákkal, támogatások­kal kívánná ösztönözni a ter­melés vagy a kivitel gyorsabb ütemű emelkedését. A már el­határozott lépéseken túlmenően további ilyen irányú engedmé­nyek nem várhatók. Kivételt ta­lán az élelmiszeripar néhány területe - például a húsipar és cukoripar — képez, ahol a korábbi határozatoknak megfe­lelő, a gazdálkodási feltételek rendezésére irányuló munka most folyik. Nagyobb figyelmet érdemelnek T a nácskozás a kisvárosokról Ma Szigetvárra, Siklósra és Sellyére látogatnak A kisvárosi fejlődésről, a kis- _ városoknak a településhálózat­ban betöltött jelenlegi és jövő­beni szerepéről kezdődött két­napos tanácskozás csütörtökön Pécsett. A Hazafias Népfront Országos Elnökségének telepü­léspolitikai munkabizottsága több ilyen eszmecserét kíván szervezni hazánk különböző ré­szein a következő időszak­ban. Az Országgyűlés telepü-. lésfejlesztési határozata ugyanis kimondja, bogy a jövőben na- 1 gyobb figyelmet kell fordítani a kisvárosok fejlesztésére, mi­vel korábban méltánytalanul háttérbe szorultak a nagyváro­sokhoz képest. S a Népfront, amely társadalmi viták szerve­zésével hozzájárult a parlamen­ti határozat előkészítéséhez, most részt vállal a hosszútávú program végrehajtásában is. Hazánk városainak a fele tartozik a kisvárosok, azaz a húszezernél kevesebb lélek­számú települések közé, s leg- aláb ugyanennyi - ötvennél több — olyan településünk van, amelyek még nem nyerték el a városi jogállást, de funkcionáli­san már ma is betöltik ezt a sze­repet. Fejlődésük az elmúlt időszakban egyenetlen volt, s elmaradt a kívánatostól és a lehetségestől egyaránt. Márpe­dig a kisvárosok fejlődésbeni elmaradottsága nemcsak az ott élő tíz- vagy húszezer ember problémája, a körzetükben élő falusi lakosság is hátrányos helyzetbe került az ellátás te­rén. A tanácskozás résztvevői pénteken kisvárosokat keresnek fel. Az eszmecsere színhelyéül éppen azért választotta a Nép­front Baranyát, mert ebben a megyében klasszikus módon nyilvánul meg a nagyváros, a 170 ezer lakosú Pécs, valamint a négy kisváros - Komló, Mo­hács, Siklós és Szigetvár - együttélése. A szakemberek el­látogatnak két kisvárosba, Szi­getvárra és Siklósra, s a nem városi rangú, de fontos szerep­kört betöltő Sellyére, találkoz­nak a települések vezetőivel és megvitatják a helyi gondokat. Következésképpen az év hát­ralevő részében a termelő és külkereskedelmi vállalatoknak a jelenlegi feltételekkel kell számolniuk, és ezek között kell feladataikat teljesíteniük. Az előzőekből nyilvánvalóan ki­derül, hogy az 1985. évi felada­tok teljesítése a 80-as évtized második felében elérendő cé­lok szempontjából meghatározó fontosságú. Közös erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy az előbbiekben vázolt alapvető céljaink eléréséhez 1985-ben a szükséges kiindulási feltételeket megteremtsük. Átadták a Gyermekekért díjakat A Magyar Úttörők Szövet­ségének Országos Tanácsa a gyermekek szocialista neve­lése, az Úttörőszövetség cél­jainak valóra váltása érdeké­ben kiemelkedő alkotó tevé­kenységet végző személyek­nek, illetve közösségeknek évente Gyermekekért díjat adományoz. A kitüntetéseket először csütörtökön a MÚSZ székházában adta ót Varga László, az Úttörőszövetség fő­titkára. Az ünnepi eseményen jelen volt Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ KB első titkára. A jövőben a Gyerme­kekért díjakat minden évben az úttörőmozgalom zászló- bontásának évfordulóján —- június 2-án — nyújtják át a gyermekközösségeket alkotó módon segítő felnőtteknek. Gyermekekért díjban része­sült: Bárdos Lajos zeneszerző, Bernáth Elek, a Magyar Út­törők Szövetsége Gyermekal­kotások Galériájának vezető­je. A Dunaújvárosi Kohász Sportegyesület, Gabnai Ka­talin, a Népművelési Intézet főmunkatársa. Dr. Horváth Mihály, a Ba­ranya Megyei Tanács Gyer­mekkórházának igazgató fő­orvosa a gyermekegészség­ügy szervezésében, az egész­séges életmód fejlesztéséért kifejtett több évtizedes tevé­kenységéért; Hunyadi Györgyné, a Bu­dapesti Tanítóképző Főiskola főigazgatója, Méhes József, a Vakok és Csökkentlátók Álta­lános Iskolájának és Nevelő- otthonának igazgatója. A Miskolci Közlekedési Vállalat KISZ-alapszervezetének fa­faragó közössége, Reich Ká­roly grafikusművész, Weöres Sándor költő. Két kemencébe már begyújtottak Négymillió tégla évente Tsz-üzemként újra termel a monyoródi téglagyár A négyből két kemence már Szemel, s a másik kettőben is hamarosan megkezdődik az égetés Fotó: Lauer Györgyi A melegitőnadrágos férfi kétségbeesetten keresi a gyárvezetőt, Maul Józsefet, hogy az segítsen rajta, a gáz­bekötés miatt a kéményhez 150 kisméretű téglára lenne szüksége, de azonnal vinné. Maul József széttárja a karját, majd az első két kemence fe­lé mutat:- Tegnap gyújtottunk be. Három hét múlva jöjjön, ak­kor 170 000 lesz, de most egyetlen téglám sincsen. A biztos piac és a több lá­bon állás igénye vezette a szederkényi Karasica Gyöngye Tsz vezetőit arra az elhatáro­zásra, hogy az egykori . mo­nyoródi téglagyár helyén újat építsenek. Kezdeményezésü­ket felkarolta az Állami Fej­lesztési. Bank, amely kölcsön­ként 5,7 millióval szállt be és sokat segített az állami támo­gatás kétmilliója. A monyoródi téglagyár mű­szaki átadása tegnap megtör­tént. Két kemencében - boksa­rendszerben körbefalazva és két-végén besározva - már ég a tűz. Szerdán gyújtottak be. A nyerstéglába kevert és a lyukakon betáplált szénpor izzása három hét alatt égeti ki egy-egy kemencében a 85 —85 ezer téglát. A harmadik és a negyedik kemencében megkezdték a bepakolást. Eb­ben az évben már 2,8 millió kisméretű égetett téglát vár a tsz a saját téglagyárától, jövőre már évi 4 millió kész­tégla értékesítését tervezik. A 13 milliós beruházás megkezdésekor mindössze egyetlen kemence - az is át­építésre szorult - és egy épü­let tanúsította a téglagyártó múltat. Ma már kész a négy kemence, hat hosszú fedett szín és két szabadtéri tároló­tér, a szociális és üzemi épü­let, a sínrendszer a kéziko­csiknak és a Diesel-kulinak. A gépesítettséget kotrógép, szál­lítószalagok, kör- és szénada­goló, keverő, finomhenger és présgép fémjelzi. Hajdan kéz­zel vetették a téglát, ma a Baranya-Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat által beállított felújított és új be­rendezések ontják a nyerstég­lát. A tegnapi műszaki átadá­son és hatósági átvételen mindent rendben találtak. Ul­bert Adám tsz-elnök irodájá­ban szépen becsomagolva, fő­helyen van még tavalyról az első nyerstégla. A próbaüzem során kitanulták a téglagyá­riak — negyvenen — a gyár­tást, így már napjában egy- műszakban ezresével készítik a monyoródi téglagyárban a nyerstéglát. A szederkényi tsz a saját gyártású téglát maga is fogja értékesíteni. Murányi László Zivatarokkal köszönt be . a meteorológiai nyár Változékony, fülledt idővel búcsúzik a tavasz. Csütörtökön, szerte az országban, az erős napsütést gyakran helyi ziva­tarok, gyors záporok követték. Ennek oka — amint az Orszá­gos Meteorológiai Szolgálatnál elmondták — a gomolyfelhő- képződés. A lehulló csapadék a nagy meleg következtében pillanatok alatt elpárolog, fel­hővé áll össze, amelyből ismét csapadék hull alá. Az előrejelzés szerint a hét végére sem következik be dön­tő fordulat az időjárásban; to­vábbra is helyi záporok, ziva­tarok kialakulásával lehet szá­molni. így szombaton, június 1- én várhatóan fülledt, zivataros, napsütéses — kiszámíthatatla­nul változékony idővel köszönt be a meteorológiai nyár. A Kárpát-medence közelében is hasonló az időjárás ezekben a napokban. A bolgár, a ro­mán és a jugoszláv tengerpar­ton is időről időre zivatarok za­varják meg az előszezoni für- dözők napozását. Tőlünk nyu­gatra hűvösebb az idő, keletre pedig melegebb van. Moszkvá­ban például csütörtökön 28 fo­kos rekordmeleget mértek. A közétet I hírei A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Emil Wurzer- nek, az Osztrák Köztársaság Mezőgazdasági és Erdészeti. Minisztériuma osztályfőnöké­nek, a Magyar-Osztrák Víz­ügyi Bizottság osztrák tago­zata vezetőjének a két ország vízügyi együttműködésében végzett csaknem három évti­zedes, eredményes munkássá­ga elismeréseként, nyugalom­ba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Csil­lagrendjét adományozta. A kitüntetést csütörtökön a Par­lamentben Czinege Lajos mi­niszterelnök-helyettes adta át. Jelen volt Kovács Antal ál­lamtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke és Arthur Agstner, az Osztrák Köztársa­ság budapesti nagykövete is. * A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságai meghívására május 29-30. kö­zött látogatást tett hazánkban Neil Kinnock, a Brit Munkás­párt vezetője. Neil Kinnockot fogadta Né­meth Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkár- helyettese. A brit politikussal megbeszélést folytatott Hava­si Ferenc, a Politikai Bizottság, tagja, a Központi Bizottság titkára és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. A találkozón részt vett Kótai' Géza, a Központi Bizottság tagja, a külügyi osztály veze­tője és Kovács László osztály­vezető-helyettes. * A Magyar Néphadsereg mű­velődési házában a pedagó­gusnap alkalmából csütörtö­kön bensőséges ünnepségen köszöntötték az ifjúság haza­fias honvédelmi nevelésében kitűnt pedagógusokat. Ebből az alkalomból a Ma­gyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke 25 pedagó­gust dicséretben és jutalom­ban részesített. * Horn Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminisztériumi államtit­kár a Szovjetunió külügymi­nisztériumának meghívására május 28 és 30 között látoga­tást tett Moszkvában. Talál­kozott Georgij Kornyijenkó- val, a külügyminiszter első he­lyettesével, Borisz Arisztov mi­niszterhelyettessel, az SZKP Központi Bizottságának tag­jaival, valamint a szovjet kül­ügyminiszter más képviselőivel. * A Minisztertanács és a SZOT képviselői csütörtökön áttekin­tették a népgazdaság 1985. január—áprilisi fejlődését, a terv megvalósításának helyze­tét. A tanácskozáson a kor­mány részéről részt vett Falu­végi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Marjai ló-, zsef, a Minisztertanács elnök- helyettese, Kapolyi László ipa­ri miniszter, Rácz Albert állam­titkár, az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnöke; a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa részéről Gál László, Nagy Sándor, Sólyom Ferenc titkárok, _ valamint Kovács László, a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezetének főtitká­ra. A találkozó résztvevői meg­állapították, hogy a termelés hatékonysága az elméit négy hónapban kisebb mértékben emelkedett, mint amire az ez évi terv készítésekor számítot­tunk; az év eleji rendkívüli hi­deg okozta károk és az .ener­giakorlátozások miatt kiesé­sek voltak a termelésben, csökkentek egyes éxporttermé- kek külpiaci árai. Ezek, vala­mint a versenyképesség terén a lassú javulás nehezítik a terv fő céljainak elérését. A Minisztertanács a kedve­zőtlen hatások ellensúlyozása. » népgazdaság 1985. évi tervszerű . fejlődésének előse­gítése érdekében intézkedése­ket tett. A szakszervezetek képviselői kifejezték, hogy ezekkel az intézkedésekkel egyetértenek. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom