Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-08 / 124. szám
e Dunántúlt napló 1985. május 8., szerda Háztáji Gyümölcstermesztés korszerűen A köszméte Hazánk minden vidékén megtalálható a köszméte, ahol kertet művelnek. Vidékenként más és más néven ismerik, mint például egres, piszke, vagy pöszméte. Tartósan a házikert gyümölcse lesz — mint a bogyósok általában —, ott viszont termelése kifizetődik még a gyakran változó kereslet mellett is. Valamennyi termesztett gyümölcs közül a legalacsonyabb a hőigénye, ezért a téli fagyot jól tűri és tavaszi fagyok sem károsítják, a virágzó növény is átvészel biztonsággal —3 Celsius-fakot. A félárnyékot iked- veli. Talajjal szemben különösebben nem igényes, legjobban érzi magát a középkötött vagy laza, szellős, humuszban és tápanyagban gazdag talajon. Általánosan elfogadhatjuk, hogv tövenként egy négyzetméter tenyészterületet igényel. Ez azonban a művelésmódtól függően lehet más és más kötésmódú. A bokor alakúnál célszerű 1X1.5 'métert betartani, törzses alakú művelésnél ez 1,4x0,6 méter is lehet. Ha a törzs magassága eléri vagy meghaladja a 80—100 centimétert, akkor okvetlenül' támas- rendszert — legegyszerűbb és könnyen kezelhető a karó - alkalmazunk. Ismeretes még a korona feletti huzalos, korong alatti huzalos művelés és kevésbé elterjedt a huzalpáros. ültetvényünk termésbiztonsá- aát fokozhatjuk fajtatársítással. Célszerű a pallagi óriás közé 10-15-20 százalék Szentendrei fehér fajtát ültetni. Alakítómetszésben részesítenünk kell, hogv a bokor vagy a korona szerkezete felfelé irányuló és kellően szellős legyen, ültetés után minden vesszőt rövidre metszünk vissza. Ezek erős hajtásokat fognak nevelni, melyeket a 2. év tavaszán megválogatunk úgy, hogy 1-2 vesszőt meghagyunk, a legerősebbeket, a többit pedig ismét rövidre metsszük vissza. A to- vábbiá'kban évenként 3—4 hajtást nevelünk, úgyhogy bokrokként, illetve koronánként 10—12 más-más korú vessző legyen, és ezek közül minden évben a 3-4 legidősebbet távolítjuk el. Rendszeres alakító és termésegyensúlyt tartó metszésünket akkor tarthatjuk jónak, ha a termés biztonsága évenként azonos - kb. tövenként 2-3 kilogramm — és emellett a korona szellős marad. A lemetszett vesszőket feltétlenül égessük el! Talajmunkája gyomirtó kapálásából áll. Az alap vagy készlettrágyázás után évente a szervestrágyázást meghálálja. Bedolgozása azonban kissé körülményes a bokor-, de a töves formánál is. Használhatunk műtrágyát is. Ebben az esetben két dologra figyelemmel kell lennünk: a köszméte érzékeny a kálihiányra, és - a málnához hasonlóan — megviseli a műtrágyák klórtartalma. Egy gyakori tévhitet el kell oszlatni: a köszméte nem hullatja le korán, már augusztusban a lombját, mint azt sokan vélik. Ha ez bekövetkezik, feltehetően növényvédelmi gondokat jelent. Természetes körülmények között, ha nem éri a köszmétét károsodás, akkor még októberben is ép lombbal rendelkezik. Buzássy Lajos Zöldség a kiskertekben A régebben kertészkedők tudják, hogy nincs két egyforma év. Az idei tavasz is eltérő feladatok elé állítja a kertészkedőket. A hűvös, csapadékos, helyenként kis talajmenti faggyal járó idő a melegigényesek kipalántázó- sát meghiúsította. A hidegtűrő növények viszont szépen fejlődtek, s a gyomnövények is szaporán kikeltek. Az első kapálás sekély legyen, (2—3 cm). Különösen a sorok mellett legyünk óvatosak, mert a zöldségnövényeink nem gyökeresedtek le mélyen. Gondot okoz a nedves talaj kapálása, mivel az előttünk lévő területet úgy kapáljuk, hogy a megkapált területen haladunk. Így a kapált teKapáljunk! rület egy részét összetapossuk, ami azért is látványos, mert a kivágott gyomokra rálépve azok újra megerednek és tovább nőnek! Ez elkerülhető az úgynevezett darusoros kapálással, aminek a lényege, hogy kapáláskor a mellettünk lévő, jobb vagy baloldali sort kapáljuk és a kapálatlan soron haladunk. A sorokat szükség szerint gyomláljuk. Egyeljük ki a sűrűre sikerült magvetéseket is, a kikelt sárgarépát, petrezselymet, salátát, hagymát. A káposztaféléket továbbra is ültethetjük. Szabadföldbe vetve magunk is nevelhetünk palántákat, ültethetjük lassan a paradicsomot is. A jól edzett, megeredt palánta a rövid ideig tartó —1, —2 fokos lehűlést is elvisel. Fagyveszély esetén a nem túl magas növényeket a burgonyához hasonlóan fel is töltögethetjük, úgy, hogy az egész növény a föld alá kerül. Egy-két napot kibír így a paradicsom, s a fagyveszély elmúltával „kinyitjuk" a növényeket, megszabadítjuk a földborítástól. A paprika sokkal érzékenyebb a hidegre. A korai ültetéssel nem biztos, hogy korábban is lehet szedni. A paprika, ha nem is fagy meg, de megfázik, legyengül, még a termésképzés idején is kínlódni fog és utolérik a később ültetett növények. Még nem terjedt el a brokkoli termesztése. Közeli rokona a karfiolnak, ahhoz hasonlítható, de a feje zöld. Táplálkozási értéke jelentős, A- és C-vitamin tartalma magas. Enyhébb teleken áttelelhet. ültethető a retek, a saláta, a borsó vagy az újburgonya után is, mivel tenyész- ideje rövid. Tóth Attila Ilyen árakat még nem fizettek tejesbárányokért, mint az idén. Január 1. óta 9 forinttal nőttek, és húsvét előtt a 14—18 kilós tejesbárányt 105 forintért vették át élősúly-kilogrammonként. Most is 92 forint. A piacon élénk a kereslet. Az olaszok a tejes-, a szíriaiak a hízott bárányt keresik. A baranyai gazdaságok'és juhászok éltek a lehetőséggel, csupán a Gyapjúforgalmi Vállalaton keresztül 4300-at adtak el exportra. Újburgonya júniusban 3500 négyzetméteren termel melléktevékenységként újburgonyát Keszüben Esküdt Béla, a bogádmindszenti tsz ágazatvezetője - felét fólia alatt -, s júniusban az idén is várhatóan szállítja az első termést. — Piacra burgonyát csak előhajtatva érdemes termelni. Ha nem, akkor augusztus végére jön be, amikor már nyomott az ár - vallja a fiatal agrármérnök. Esküdt Béla a burgonyatermesztésről írta egyetemi diplomamunkáját a Szentlőrinci Állami Gazdaságban. Aztán őrá bízták 300-500 hektáron a termelését. S mivel Vajszlón a szolgálati lakásához nagyobb terület tartozott, 3500-5000 négyzetméteren otthon is ezt csinálta. Hajtatásra igen korai, illetve korai fajtát szabad csak választani, ezeknek 80—90 nap a tenyészidejűk. Jó figyelembe venni: nálunk a piac a piros- héjút értékeli. Az mindig 1—2 forint pluszt jelent az átvételnél. „Ez nem helyes, a sárgák nem érdemlik ezt a háttérbe szorulást." Célszerű fémzárolt ÜT—1-es vetőgumót felhasználni, ez 1-es szaporítási fokú. A későbbi években már erős a leromlás. Az előhajtatást úgy kell indítani, hogy március 25-ig elkészüljön a vetőgumó, akkorra melegszik fel a talaj. Tehát március 1-ig be kell tenni az előhajtatóba. Három hét alatt a burgonya 1,5-2 cm-es hajtásokat nevel és kikerülhet a földbe.- Sekélyen, 1-3 cm-re tesz- szük a talajfelszín alá és erre 6-10 cm-es bakhátat húzunk. Ezt 6 nap át tudja melegíteni. A második töltögetés is a hőmérséklettől függ. Fontos az, hogy a talaj melegedjen át, és a csíra ennek arányában tudjon tovább fejlődni. A második töltögetés után eqy héttel el lehet végezni a vegyszeres gyomirtást. További két hetet nyerhetünk a síkfóliával.- Lazán fektessük rá! Ha a növény nőni kezd, ne feszüljön rá a bakhátra. Amikor 10—15 cm a hajtás, a fóliát levesszük. Hátránya a fóliának, hogy ott, ahol érintkezik a növénynyel, mínusz 2 fáknál károsodik. Ezt lehet elkerülni a fólia- alagutas előhajtatott termesztéssel. A bakhát fölött 50 cm magasan, 2—2,5 méteres íveket feszítünk ki 50 cm-re egymástól. Erre kerül a fólia. Előnye, hogy két héttel tovább maradhat a növény fölött és a fagyosszentek nem tesznek kárt. Hátránya, hogy nagyon nagy a munka'időigénye. ügyelni kell arra, hogy az alagút két vége--------------------- » --------------------legyen nyitott, külön szellőztetni nem kell, a gyomirtást előtte kell elvégezni. Esküdt Béla a terület felén síkfóliát használ, az alag- utas minimális — „nem fér bele az időbe" — a többi szabadföldi előhajtatott. így egy folytonosság alakul ki.- Mennyit lehet korai burgonyával keresni?- Négy-hét forint a tiszta pénz négyzetméterenként, tehát közepes nyereségszintet lehet elérni. Kizárólag piaci értékesítésre javaslom az előhajtatott burgonyatermesztést. De a kereskedelmi részét le kell rendezni, ahol viszonylag nagyobb tételben át tudják venni. Ezen múlik minden. Én mindig viszonteladókkal álltam kapcsolatban, és a Zöldért- árak és a piaci árak között tudtam eladni. Ha két hetet késünk, a nyereség elmarad. Az ár hirtelen süllyed két hét alatt 50 forintról 12-re. Kezdő ne próbálkozzék 500—1000 négyzetméternél nagyobb területtel, mert rengeteg a buktatói Időszerű növényvédelem A csemege- és egyes borszőlő fajták a tél folyamán a fagy miatt erősen károsodtak. A csökkent számú hajtáson erős takácsatka és szőlőlevélatka károsítás várható. A takácsatkák ellen a Pol Akaritox, Unifosz 50 EC, Rospin 25 EC, Mitac 20 használható. A szőlőlevélatkák Bi 58 EC vagy Sinoratox 40 EC szerrel eredményesen pusztítha- tók. A védekezéseket a hajtások 4—5 centiméteres nagyságánál kell elvégezni. Az alma- és körtefákat szirom- hullás után közvetlen a varaso- dás ellen Orthocid 50 WP, Zi- neb, Topsin-M 70 WP, Dithane M—45, Rubigan 12 EC vagy Chinoin Fundazol 50 WP szerrel ajánlatos védelemben részesíteni. Az őszibarackfákon az idei évben a levélfodrosodás nem jelentős, ezért e betegség ellen nem szükséges védekezni. A jövő héten a levéltetvek megjelenése is várható. Védekezéshez Chinetrin 25 EC, Decis 2,5 EC, Pirimor vagy Bi 58 EC permetezését javasoljuk. Az őszibarack-, kajszi-, cseresznye- és meggyfákat a talajszinthez közeli részen a kéregmoly károsíthatja. A kártételt a kéreg felületén barnás rágcsálókról ismerhetjük fel. A károsított törzsrészeket kéregkaparó- val tisztítsuk meg, majd Bi 58 EC vagy Unifosz 50 EC oldattal áztatásszerűen permetezzük le. Kertészetben a káposztaféléken a levélbolhák ellen Ditrifon 5 porozószert használjunk. A fiatal palántáknál óvakodjunk a túlöntözéstől, a melegebb napokon szellőztessünk. A palántadőlés ellen Topsin M 70 WP vagy Zinebes permetlé lo- csolásszerű beöntözéssel védekezzünk. Dr. Frank József Az ár hirtelen zuhan Tollsepríí Válasz névelőkérdésben Bevezetőül hadd válaszoljunk először annak a két, talán legfiatalabb nyelvvédőnek. Palka Rita és Melczer Zsófia III. A osztályos tanulónak, akik azt kérdezik, miért mondanak a rádióban és a televízióban a személynevek előtt névelőt. Kis levelükből sajnos nem derül ki, hogy a határozott vagy a határozatlan névelőre gondoltak-e. Ezért röviden mindkettőt sorra vesszük. A köz- és irodalmi nyelvben a jelző nélküli személyneveket általában (!) határozott névelő nélkül ejtjük, és írjuk: Orbán (Petőfi verse). — Néhai Vajda János (Ady) — Federico Garcia Lorca (Radnóti). Ugyanakkor bőségesen van példa a határozott névelős személynevekre is: Keresi a Klára, — mégsem akad rája (Arany); A Vargáék ablaka - Rózsával van kirakva (népdal); Egészen p Jászai Mari ajkára való volt (Móra). Székely íróink is szeretik a személynév előtti névelőhaszná- Jatot. Többes számú családnevek előtt is szokásos: „... el- múlának az Egressyk, Megyerik, Laborfalvyk” (Ady). Ha a személynévnek birtokos jelzője van, vagy ha — é jeles alakú, a csiszolt irodalmi nyelv a névelős formát kedveli. Például: „Nemdenem a Toldi Lőrinc fia volnál?” (Toldi, XII. é.) Jelzős tulajdonnevek előtt mindig alkalmazzuk a határozott névelőt: „A drága Hruz Mária . . . mosolyogva és óvatosan adja fia szájába a magyar szavakat.” (Illyés: Petőfi). A kék Dunáról, a kedves Ze- begényről, a vadvirágos Mecsekről beszélünk. Az állandó jelzős személynév azonban névelő nélkül használatos: Első István király, Nagy Lajos, Szép Ilonka stb. Sokan kifogásolják, hogy a jegyzőkönyvekben, könyvismertetésekben, könyvcímekben „a sietés okából” elnyelik a határozott névelőt. Pl.: Elnök megnyitja az értekezletet. Helyesebben: Az elnök... Igaz- aotó fogad kedden és csütörtökön .. . Helyesebben: Az igazgató . . . Az orvosok kivételek, ők nem fogadnak, hanem odarendelik a betegeket. Az orvosi rendelőkről szólunk, ahol mindenütt ez olvasható: „Rendel . . ." A most meqjelent. új helyesírási szabályzat 189. pontja szerint cégtáblán, levélpapíron. bélyeqzőn stb. (vagyis kiemelt esetbenl sem feltétlenül szükséges kitenni birtokos jelzős szerkezet esetén a határozott névelőt. Irhatiuk tehát: A Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara vagv: az „a” határozott névelő nélkül is: Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kar. Személynév előtt az „egy" határozatlan névelőt csak akkor használjuk, ha egy egész típus megnevezőiéként fordul elő: „Egy Adynak, egy Aranynak ..." Az „egy" használatát okkal - ok nélkül gyakran hallhatjuk mind a rádióban, mind a tévében. A minap olvastuk egyik sajtótermékünkben: „őt ember meghalt, öt megsebesült egy tajpeji étteremben, amikor felrobbant egy pokolgép. A merényletet egy vendég követte el." Szórendi változtatással, más szó használatával a három „egy"-ből elég lett volna egyet meghagyni: „Az együk tajpeji étteremben pokolgép robbant. A merényletet valamelyik ven- déa követte el." Az „egy” határozatlan névelő használatától sokan idegenkednek, használatát ger- manizmusnak vélik, érzik. Ebben van is igazság, főleg, ha névszói állítmány előtt erőltetjük: Ez egy jó kabát. Ez nem- éppen egy jó film. Az elmondottak korántsem merítették ki a két kislány által fölvetett témát. Tóth István
