Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-18 / 134. szám
Országgyűlési képviselőjelöltek Pécs, 6. sz. választókerület Dr. Nagy József Nyugdíjas, 1916-ban született Máramarosszigeten, munkáscsaládból. Iskolai végzettsége: Közgazdasági Egyetem, doktori címet szerzett ugyanott. 1941. óta vesz részt a munkásmozgalomban. 1945-től tagja a pártnak. 1959-től 1980-ig a Baranya Megyei Párt Végrehajtó Bizottság tagja. 1965-ben a Baranya Megyei Pártbizottság titkárává, 1973-ban pedig első titkárává választották. E tisztséget töltötte be 1980-ig, nyugdíjazásáig. A párt és közéleti munkában nyugdíjazását követően is aktivan részt vett. Jelenleg is tagja a megyei pártbizottságnak. Eredményes munkája elismeréseként több magas kitüntetésben részesült. 1980. óta országgyűlési képviselő. Maholnap hetven éves, de fiatalos lendületéből semmit nem vesztett. Élete nagy részében vezetőként dolgozott, tevékenysége szinte összetörött Baranya fejlődésével, de miután nyugdíjba vonult, akkor sem szakadt el a közéleti munkától. Dr. Nagy József jelenleg is a megyei pártbizottság tagja, s országgyűlési képviselő.- Élete kisebb hányadát töltötte Pécsett, de úgy tudom, nagyon megszerette a várost, a megyét.- Valóban így van, hiszen hosszú ideig laktam a fővárosban, ahová a Mezőségről kerültem fel. Azt nem mondanám, hogy nem éreztem magam jól Budapesten, de amikor lehetőségem adódott, hogy Pécsre jöjjek, a Magyar Nemzeti Bank területi igazgatójának, örömmel vállaltam a megbízatást, mindig tetszett ez a vidék. Az ellenforradalom leverését követő időszakban kezdtem el Pécsett a munkát, nem voltak ezek könnyű hónapok, évek, hisz a stabilizáció megszervezése volt a tét. Viszont lehetőségem volt arra, hogy mint bankigazgató, megismerjem Baranyát és sok embert. Dr. Nagy József 1965-ben a Baranya Megyei Pártbizottságra került, ahol előbb titkárként, majd első titkárként dolgozott. Nyugdíjba vonulásáig. 1980-ig látta el ezt a funkciót. Kérdem, mire emlékszik vissza szívesen. Szerényen elhárítja a kérdést, mondja, eseménydús évek voltak, s különben is nem csupán az ő érdeme az a nagy változás, melyen átment a megye. Nyugdíjas éveiben sem szakadt el attól, ami nélkül nehezen tudná elképzelni életét: közéleti tevékenységét, mint országgyűlési képviselő folytatta, s továbbra is tagja maradt a megyei pártbizottságnak.- Mint képviselő, nem volt könnyű helyzetben, hiszen választókerülete Pécs városkörnyéke .. . — Valóban így van, hisz a agqlomeráció a többi területtel ellentétben meglehetősen heterogén, a gondok is sajátosak. S az közismert, hogy a nyolcvanas évek eleji pénzszűke nem adott olyan lehetőségeket az elvárások és az elképzelések végrehajtásához, mint azt az ott élők szerették volna. De azt is el kell mondanom, hogy sok problémát ennek ellenére emberi jószándékkat, segitőkészséggel sikerült megoldani. Mint képviselő, ennek ellenére nem tartja magát elégedett embernek, — egyébként sem jellemző rá ez az állapot, hisz mindig többet akar tenni. Mint hangsúlyozza, a városi feltételek megteremtése az ott élők jogos igénye, amiért kell és érdemes is küzdeni. Most, hogy a helyi döntéseknek nagyobb súlyuk lesz, s minden bizonnyal a lehetőségek is bővülnek, a képviselő többet tehet választóiért. Ismerve dr. Nagy József éle- téte, tenni akarásában nincs hiány. Ezt pályafutása is bizonyítja. Szabó Nándor A Pécs Megyei Városi Tanács elnökhelyettese. 1930. november 30-án született Darányban. Szegényparaszt családból származik. Iskolai végzettsége: egyetem. A munkásmozgalomba, mint vasúti pályamunkás, 1948-ban kapcsolódott, majd hosszú ideig dolgozott különböző beosztásokban a MÁV-nál. A szakszervezet tagja 1950-től. A pártnak 1952. óta tagja, elvégezte az MSZMP Politikai Főiskoláját. Közel 10 évig tevékenykedett a Pécs Városi Pártbizottság osztályvezetőjeként, majd 1983-ban megválasztották a Városi Tanács elnökhelyettesének. Több jelentős társadalmi funkciót tölt be. Hosszú volt a szegényparaszti család első gyermekeként született Szabó Nándor útja jelenlegi beosztásáig. A harmincas évek végén, a negyvenes évek elején talán bizony nem is remélte a szülei kis földjén segítő fiatalember, hogy a felszabadulást követően sorsa, mint sok-sok emberé, gyökeresen megváltozik. A polgári iskolát végzett Szabó Nándor 1945 után az elsők között kapcsolódik be az ifimozgalomba. Hogy miért? — Hittünk abban, hogy az új társadalom a népnek, azaz nekünk egyszerű embereknek épül, s ezért érdemes tenni. Számomra is természetes volt, hogy társadalmi munkában dolgoztam az EPOSZ-ban, a DISZ- ben, a pártban, s emellett a MAV-nál különböző beosztásokban. Szabó Nándor folyamatosan ‘képezte magát, előbb a köz- gazdasági technikumban szerez oklevelet, majd már a Pécs Városi Pártbizottság munkatársaként az MSZMP Politikai Főiskoláját végzi el. Több mint 11 évig a pártbizottság osztályvezetőjeként nagyon sok lényeges káder-várospolitikai 4. HÉTVÉGE döntés előkészítésében vesz részt. Jelenleg, mint a városi tanács elnökhelyettese, elsősorban a városkörnyékkel foglalkozik, azzal a területtel, melynek egyik képviselőjelöltje.- A jelölő gyűléseken nem egy felszólaló nagyobb segítséget kért mindennapi életük javításához. — E felvetések zömével mindennapi munkám ’ során már találkoztam, s sok esetben igazat kell adnom. Amennyiben megválasztanak országgyűlési képviselőnek — de ha nem, hivatalomnál fogva akkor is — azon leszek, hogy javítsuk az ott élők életkörülményeit, segítsük a napi reális gondok megoldását.- Mennyire tartja rendhagyónak az életét? — Nem hiszem, hogy egyedi út lenne az enyém, hisz a mi generációnknak a felszabadulás felkínálta a lehetőségeket, amit sok munkával, kemény küzdelemmel rengetegen vállaltak.- Akik jól ismerik azt mondják nagyon szerény ember, aki következetesen dolgozott minden beosztásában. — Egész életemet végigkísérik azok a szavak, amiket édesapám mondott útravalóul. „Fiam, ne feledd, honnan indultál, legyél bárhol is, gondold magad mindig azok helyébe, akik hozzád fordulnak'’. Azt hiszem, megértő ember vagyok, de az elnézésnek soha nem voltam híve. Hiszek a kollektív bölcsességben, a megalapozott gazdasági számításokban. Beszélgetésünk végén szóba kerül a család, szülei, öt testvére, felesége, aki a népművészeti szövetkezetnél raktárvezető, üzemgazdász lánya, gépésztechnikus fia. Mikor a három unokájára terelődik a szó, elmosolyodik, s lelkesen beszél a közösen eltöltött hétvégékről. A munka mellett minden bizonnyal a család jelenti számára a mindennapok értelmét. Roszprim Nándor A népi ülnökök az igazságszolgáltatásban A szocialista igazságszolgáltatás meghatározó jellemzője a hatalom új, szocialista jellegében és az igazságszolgáltatás szocialista feladataiban található. A polgári jogrendszerekben az államhatalmi ágak elválasztásának elmélete, míg a szocialista jogrendszerekben az egységes államhatalom koncepciója alapján — de mindkét jogfejlődésben — általánosan elismert, a bírói igazságszolgáltatás alkotmányos elve. Érvényesülésének lényege, hogy az igazságszolgáltatási tevékenységet speciális állami szervekre, a bíróságokra bízzák, annak ellenére, hogy egyes igazságszolgáltatási teendőket más állami, pl. igazgatási és társadalmi szervek is ellátnak. Az alkotmányok és a bíróságokról szóló törvények a szocialista igazságszolgáltatás alapelveit a következőkben rögzítették: — a bíróságok kizárólagos igazságszolgáltatási hatáskörének ; — a társasbíráskodás és a népi ülnökök részvételének; — valamint a bírói függetlenségnek elve. Az egyesbíráíkodás mellett a társasbíráskodás igénye már a korábbi polgári jogfejlődésben 'is ismert volt. A laikus elemek ítélkezésbe való bevonásának két formája alakult ki a történelmi fejlődés során: az esküdtszéki rendszer és az ül- nölebíráskodás. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után elfogadott első bírósági dekrétum következetesen azt az elhatározást tükrözte, hogy Szovjet-Oroszországban - a munkásmozgalom törekvéseivel összhangban — biztosítsák a bíráskodás demokratizmusát, n dolgozó nép igazságszolgáltatásban való részvételét. A végrehajtás során a népi ülnöki rendszer mellett döntöttek. Az európai népi demokratikus országokban a felszabadulás után általános lett a népi ülnököknek a bíráskodásban való részvétele, sőt mondható, hogy a szocialista típusú bírósági szervezet kialakításának kezdete az ülnöki intézmény bevezetéséhez kapcsolódik. Hazánkban a népi ülnöki intézmény bevezetésére az 1949. évi XI. törvény rendelkezése alapján került sor. Az első fokú eljárásban ez a részvétel általános volt. Az akkori politikai viszonyok között ezt azzal indokolták, hogy biztosított legyen az ítélkezésben a dolgozó nép természetes igazságérzete, továbbá lehetőség nyíljék a bírói munka demokratikus ellenőrzésére. A szocialista viszonyok konszolidálódósát követően — a többi népi demokratikus országban is — megindult az állami-politikai rendszer fejlesztésének keretei között a bírói igazságszolgáltatás egységesítésének folyamata és felmerült az igény a felesleges formalizmusok megszüntetésére, az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására. A z 1972. évi alkotmány- módosítás után a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény, majd az 1973. óta a módosított polgári perrendtartás és az új büntetőeljárási törvény — a fenti kívánalmaknak megfelelően — szűkítette a népi ülnökök közreműködésének körét. Fő srabály maradt, hogy a bíróságokon az ülnökök részt vesznek az első fokú büntető, polgári (családjogi) és munkaügyi ítélkezésben. De az eljárási törvények megengedik az egyszerűbb tényállásé és a nagyobbrészt jogi megítélést igénylő büntető és polgári ügyekben a népi ülnökök részvétele nélküli tárgyalást és döntéshozatalt az egyesbírói intézmény bevezetésével. Első fokon bíróságaink egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből álló tanácsban járnak el. A büntető eljárási törvény - különös feltételek mellett —, lehetővé teszi az öttagú tanácsban való ítélkezést is, két hivatásos bíró és három népi ülnök részvételével. A népi ülnökök jogállásának alapvonása, hogy bírói funkciójuk ellátása körében a hivatásos bírókkal azonos jogok illetik őket. A szocialista országokban — így nálunk is — az ülnöki képesség általánosságának elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy az ülnöki tisztség betöltését általában minden állampolgár részére lehetővé teszi, aki választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, feddhetetlen és elérte a 24. életévét. A népi ülnököket meghatározott 'időre — nálunk öt évre — választják meg. A szocialista alkotmányok tételesen biztosítják a bírói függetlenséget. Alkotmányunk szerint is a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. E függetlenség nem abszolút, mert benne foglaltatik a törvényi kötöttség elve is. De nem is absztrakt, mert a bírósági szervezet, mint az állami szervezet- rendszer része, a mindenkor adott társadalom közegében működik. A bíróságok is a párt programjában és határozataiban és ennek nyomán a szocialista állam törvényeiben és e törvényeken alapuló jogszabályaiban kifejeződő politikájának megvalósításában működnek közre. A bíró — így a népi ülnök is — a konkrét ügyekben ítélkező tevékenységük során függetlenek. Az ügyek érdemét tekintve semmilyen szerv és személy nem utasíthatja őket. Megengedhetetlen minden olyan megnyilvánulás, amelynek célja a konkrét bírósági döntés befolyásolása. A bírói függetlenség folytán különbözik a bíróság minden más, igazgatási tevékenységet ellátó állami szervtől. Tekintettel arra, hogy a bírói függetlenség elve a részrehajlás nélküli ítélkezést hivatott biztosítani, eljárási törvényeink az állampolgárok részére is biztosítják az elfogultság bejelentésének lehetőségével a garanciális jogot, amennyiben ügyükben akár a hivatásos bírák, vagy a népi ülnökök részrehajlást tanúsítanak. A szocialista jogfelfogós a népi ülnökök működésének eddigi tapasztalatai alapján, fontos értéknek ismeri fel. hogy a népi ülnöki rendszer alkalmat ad a közéleti aktivitás fokozására. Erősíti a bíróságok munkájának a n indennapi élettel való kapcsolatát. Jó lehetőséget nyújt a társadalmi közvélemény közvetítésére, annak megismerésére. A másik oldalról megteremti a bíróságok munkájáról való tájékozódás lehetőségét, elősegíti az állampolgárok jogismeretének, jogi kultúrájának fejlesztését. A népi ülnökök közreműködésének garanciális szerepe is van, mert tevékenységük a bírósági eljárás feletti társadalmi ellenőrzésként is értékelhető. Nem szakmai ellenőrzésről van szó, hiszen a jogi szakkérdésekben önálló állás- foglalás reálisan a népi ülnököktől el sem várható. Részvételük erősíti a bírói függetlenséget is, hiszen bármiféle törvényellenes külső befolyás lehetősége inkább fennáll egy személy, illetve egy előre azonosítható egynemű testülettel szemben, viszont az ülnökök részvétele és behívásuk szigorú sorrendje ennek lehetőségét kizárja. A szocialista felfogás az ülnöki közreműködésben garanciát lót arra is, hogy a hivatásos bíró és a kellő élettapasztalattal rendelkező népi ülnökök együttes ítélkezése ellensúlyozhatja a bírói szakmai rutinból származó, esetleg az egyoldalú formális jogi szemléletben rejlő veszélyeket. A z eddig elmondottakat az indokolja, hogy az 1980-ban megválasztott népi ülnökök megbízatása rövidesen lejár. Az Országos ülnökválasztási Bizottság irányelvei szerint a jelölőgyűléseket 1985. május 15—30. között kell megtartani. A jelöléseket nyilvános jelölőgyűléseken az üzemekben és intézményekben a szakszervezeti bizottság, a szövetkezetekben a vezetőség vagy a Hazafias Népfront helyi bizottsága, a lakóterületeken pedig a Hazafias Népfront helyi bizottsága szervezi. A helyi bíróságok népi ülnökeit a jelölő szerv szerint illetékes helyi tanácsok, a megyei bíróság és a munkaügyi bíróság népi ülnökeit pedig a megyei tanács nyilvános tanácsülésen öt évre választják meg. Erre 1985. június 12-ét követően, a tanácsok alakuló ülésén kerüf sor. Az újra, illetve újonnan megválasztandó népi ülnökök 1985. augusztus 1-én kezdik meg működésüket a megye különböző bíróságain. Baranya megye bíróságaihoz összesen 365 népi ülnök megválasztására kerül sor. A jelölő szerveknek felelősséggel kell eljórniok, hogy e tisztségre a dolgozók széles köréből a legalkalmasabbakat nyerjék meg. Olyanokat, akik elkötelezetten részt vesznek a szocialista igazságszolgáltatásnak a törvényesség érvényesüléséért folytatott napi munkájában és vállalják a társadalmi igazságosságot is kifejező döntések meghozatalában a felelősséget. Dr. Tamásfy József, a Baranya m.-i Bíróság elnöke
