Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-10 / 126. szám

1985. május 10., péntek Dunántúli napló 5 A fasizmus felett aratott győ­zelem 40. évfordulója alkal­mából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Béketanács csütör­tökön délelőtt koszorúzási ün­nepséget rendezett Budapesten, a szovjet hősök Szabadság té­ri emlékművénél. Ugyancsak koszorúzási ünnepség volt a gellérthegyi felszabadulási em­lékműnél és a Gesztenyés­kertben, a fasizmus elleni harc hőseinek és a fasizmus áldoza­tainak emlékművénél. A Szabadság téren, ahol a zószlódísszel övezett emlék­művel szemben csapatzászló­val felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada, kürtszó harsant, amikor Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — Oláh István vezér- ezredes, honvédelmi miniszter kíséretében — a koszorúzás színhelyére érkezett. Az Elnöki Tanács elnöke meghallgatta a díszszázad parancsnokának je­lentését, majd a honvédelmi miniszterrel együtt ellépett a diszszázad sorfala előtt, és üd­vözölte a katonákat. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke koszo­rút helyezett az emlékmű ta­lapzatára. Az MSZMP Központi Bizott­ságának koszorúját Németh Károly, a párt főtitkráhelyet- tese és Havasi Ferenc, a Köz­ponti Bizottság titkára helyez­te el. A Minisztertanács nevében Lázár György, a kormány el­nöke és Maróthy László mi­niszterelnök koszorúzott. Ezután a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének budapesti nagykövetsége nevé­ben Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete, Ivan Aboimov követ-ta­nácsos és Vlagyimir Zotov ez­redes. katonai és légüavi at­tasé helyezett el koszorút az emlékmű talapzatán. * A hivatalos, baráti látoga­táson hazánkban tartózkodó Beleső Belcsev, a Bolgár Nép- köztársaság pénzügyminisztere és vendéglátója, Hetényi István pénzügyminiszter május 6—9. között tárgyalásokat folytattak Budapesten. Áttekintették a magyar-bolgár pénzügyi és gazdasági kapcsolatok idősze­rű kérdéseit, valamint tovább­fejlesztésének fő irányait és konzultációt folytattak egymás gazdasági mechanizmusának tapasztalatairól, tökéletesítésé­nek lehetséges módozatairól. A bolgár pénzügyi tárca veze­tőjét hivatalában fogadta Fa­luvégi Lajos miniszterelnök-he­lyettes. az Országos Tervhiva­tal elnöke, és találkozott Tímár Mátyással, a Magyar Nemzeti Bank elnökével. Martyn Ferenc szobra Dunaújvárosban A". 1 V ' /kar kutatási eredményei Kétnapos konferencia a vállalati magatartást motiváló közgazdasági és társadalmi tényezőkről Jeles napokhoz érkezett a Pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Közgazdaságtu­dományi Kara. A tizenöt éve fennálló kar oktatói az ország szakmai közvéleménye elé tár­ják a tudományos kutatásban elért eredményeiket. A vállala­ti magatartást motiváló gazda­sági és társadalmi tényezők című konferenciájuk tegnap kezdődött a pécsi Park mozi­ban, a rendezők között az egyetem mellett ott találjuk a Magyar Közgazdasági Társa­ság, valamint a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezeteit is. A nyitó előadást dr. Tardos Márton, az MTA Közgazdaság- tudományi Intézetének osztály- vezetője tartotta a gazdaság- irányítási rendszer továbbfej­lesztésének problémáiról a nyolcvanas évek magyar gya­korlatában. Néhány részlet a nagy érdeklődéssel kísért elő­adásból. A szocializmus útjára lépő országok az egész gazdaság­ra kiterjedő államosítással megszüntették a tőkés kizsák­mányolást, felszámolták az av­val járó jövedelemelosztási vi­szonyokat. Képesek voltak eről­tetett felhalmozással a gazda­sági növekedést felgyorsítani. Nem sikerült azonban- a haté­konyság növelésében, különö­sen pedig a fogyasztói kereslet kielégítésében, a munkameg­osztás „elidegenítő" hatásai­nak felszámolásában átütő eredményeket elérni. Az akku­muláció növeléséből eredő le­hetőségek pedig a 70-es, 80­as évekre mindenütt kimerül­tek. E negatívumok mór az 50-es, 60-as években felvetették azt a kérdést, hogy mit lehet ten­ni a gazdasági hatékonyság növeléséért egy olyan ország­ban, ahol a tőkés magántu­lajdon dominanciája már hosz- szú ideje megszűnt és a társa­dalom széles rétegei a jöve­delmek elosztásánál kialakult, egalitárianusnak nevezett gya­korlatot legitimnek tekintik. Annak belátása után, hogy a komputerekre alapozott meg­oldásoknak nincs gyakorlati lehetősége, két alternatíva marad. Az első az NDK ko- minátaiban kapott legvilágo­sabb megfogalmazást, a má­sik a piac és a tervezés kombi­nációja, aminek vonatkozásá­ban a magyar kísérleteket mérvadónak lehet tekinteni. ­Nincs ok azt állítani ­mondta végezetül dr. Tardos Márton -, hogy a szocialista - tehát a tőkés magántulaj­dont visszaszorító — piacgaz­daság megteremtése egy egy- pártrendszerű államban nem lehetséges. Dr. Tardos Márton után a kar ta­nárai tartottak előadásokat, majd a konferencia délután az egyetemen szekciókban folytatta a munkát. A szekciók: 1. Gazdaságpolitika, gaz­daságirányítás. 2. Gazdasági-társa­dalmi jeíenséqek kvantitativ meg­közelítése. 3. Élelmiszergazdaság — természeti erőforrások gazdaságta­na. 4. Külkereskedelem és marke­ting. 5. Tervezés, szervezés, irányí­tás. 6. Idegennyelvi kutatások. A szekcióüléseken - melyek ma foly­tatódnak - a kar oktatói mellett előadásokat tartanak az egyetem­mel kapcsolatban álló vállalatok szakemberei, továbbá a társ kül­földi egyetemek oktatói. művészet támogatója is. „Nagy örömmel vettük, és megtisztel­tetésnek éreztük, hogy a pécsi művész felajánlotta a városnak ezt a szobrot." mondotta, majd röviden méltatta Martyn Fe­renc munkásságát, és jó egész­séget, alkotómunkát kívánt az idős mesternek. A tömör vasból 'készült, sú­lyosságot, erőt sugárzó kompo­zíció nemrég került ki az öntö­déből, kivitelezője Friedrich Ferenc dunaújvárosi szobrász- művész volt. Harmonikusan il­leszkedik bele a füves, bokros környezetbe: Dunaújváros egyébként is számos szép köz­téri szoborral dicsekedhet. Késő délután az Uitz-terem- ben, a városi kiállítási csarnok­ban nyílt kiállítás ezzel a cím­mel : Martyn Ferenc rajzai az irodalom remekműveihez. Hárs Éva rendezésében mintegy nyolcvan grafika került a falra ■Martyn Ferencnek a Don Quijote, Berzsenyi, Petőfi és Janus Pannonius témájára ké­szült rajzai közül1. Itt Kóré Sán­dor, a Dunai Vasmű személy­zeti igazgatója mondott beszé­det, utalva a fiatal város gaz­dag képzőművészeti hagyomá­nyaira. Ezután levetítették a televíziós filmet. Martyn Ferenc nem vett részt a megnyitón, de szerdán Du­naújvárosba látogatott, ahol fogadták őt a város vezetői és átadták neki a Pro Urtbe kitün­tetést. G. T. Egy érdekes kiállítás A meghívott veteránok közül sokan felismerték magukat a régi fényképeken. Fotó: Proksza László A demokratikus rendőrség 40 éve Pécs legújabb - és legszebb — múzeuma, a Várostörténeti és Munkásmozgalmi Múzeum földszintje adott otthont „A demokratikus rendőrség 40 éve Baranya megyében" című kiál­lításnak. Gondos, alapos, töb­bek összefogásának eredmé­nyeként összegyűlő anyag tab­lóra rakva várja látogatóit, számos érdekességet, még ma is meghökkentőnek tűnő ada­tot, korabeli fényképeket tárva a nézők elé. Tegnap, a kora- délutáni megnyitón sokan vol­tak kíváncsiak a kiállítás ria, nem kevesen közülük annak idején „napi anyagként" ke­zelve ezeket a dokumentumo­kat, mert a baranyai rendőrség is számos olyan munkatárssal dicsekedhet - nem erős a szó ebben az esetben —, akik a kezdetektől ott voltak a testü­let kötelékében. — Tisztelet azoknak a kollé­gáinknak — mondta egyebek mellett dr, Lusztig Péter rend­őr-alezredes, a főkapitányság helyettes vezetője -, akik a megalakulásától részt vettek a Baranya megyei rendőrség, munkájában. Tisztelet azért is, mert abban az időben rend­őrnek lenni politikai hitvallást jelentett, akkor még folyt a harc a hatalomért. Úgy is lehet, mondani: ke­mény idők jártak. Pedig akko­riban — emlékeztetett erre is dr. Lusztig Péter — még „mad- zagos-puskás”, szedett-vedett ruhás rendőrök dolgoztak a testületben, akiket hitük, lelke­sedésük, elkötelezettségük se­gített ót a nehéz időkön. Hi­szen szembe kellett szállniuk a feketézőkkel, a kompromittá­lódott emberekkel, a háborús bűnösökkel. Tették ezt sikerrel. A hitüket, lelkesedésüket a ma rendőrei is tanulhatják tőlük. A tablókon összegyűjtött anyag jól mutatja be a de­mokratikus rendőrség megala­kulását, az akkori idők hangu­latát, politikai sokrétűségét, az ebből eredő feladatok nehéz­ségét. „Illegális rohambrigád- a demokrácia ellen. A pécsi rendőrség őrizetbe vette a Kis­gazdapárt ifjúsági csoportjá­nak .rohambrigádos’ tagjait"- írja az Új Dunántúl 1945. október 19. száma. De ez már a sokadik lépés volt. Mert az elsők egyike — s erről is az Új Dunántúl számolt be au­gusztus 24-én „Alföldi ma­gyar parasztfiuk kerülnek a sváb rendőrök helyébe - Meg­kezdődött a pécsi és baranyai rendőrség átszervezése". M. A. Martyn Ferenc Kalapácsok cimü szoborcsoportja a Dunai Vasmű bejárata előtt. (Rozsnyói Zoltán felv.) Martyn Ferenc szobrát avat­ták fel Dunaújvárosban. A mű­vész Kalapácsok című szobor- csoportját a Dunai Vasmű be­járata előtti parkban állították fel és tegnap délután a gyár dolgozóinak küldöttsége, me­gyei és városi vezetők, diákok, művészek előtt Gadanecz György, a városi pártbizottság első titkára mondott avató be­szédet. A kis ünnepségre sokan eljöttek Pécsről és Komlóról is, a művész barátai, tisztelői, így a Martyn című televíziós film alkotói közül a Kismányoki- Szijártó alkotópáros. Gadanecz György utalt ar­ra, hogy a Vasmű nemcsak a magyar ‘kohászat egyik felleg­vára, hanem a kultúra és a Idén eddig ;• 17 nap :|| A PÉTÁV-nak ebben a fűté­si szezonban megnövekedtek a gondjai. Az időjárás válto­zékonysága miatt a rendelet szerinti — október 15-ŐI ápriljs 15-ig — fűtési idényt előbb kezdték, és később fejezték be. A hűvös ősz miatt már október 8-án bemelegítették 33 200 baranyai távfűtéses la­kásban a radiátorokat, A ta­vasz is késlekedett: emiatt május 7-én reggel fejezte be a hőszolgáltatást a PÉTÁV 600-zal több idén átadott la­kásban. Már korábban leáll­tak néhány napra, de a hi­deghullám miatt ismételten fű- teniük kellett. Most is számí­tanak hasonlóra. Ezért május 15-ig csak olyan karbantar­tást végeznek, mely még lehe­tővé teszi a rendszer újbóli Harminc százalékkal több energia kellett beindítását. Ha e határidő után jönne a következő hi­deghullám, akkor már fagyos- kodhatnak a lakók — nincs le­hetőség a fűtésre. — Miért nincs? — érdeklőd­tünk a PÉTÁV műszaki igaz­gatóhelyettesétől, Hanyecz László főmérnöktől.- Általában az éves kar­bantartás április 15-e után in­dul. Most ezt a munkát egy hónap csúszással tudjuk kez­deni. De ez nem vonja maga után, hogy az ez évi fűtéskez­detnél késések lesznek. Szá­mítottunk rá, a meteorológiai előrejelzések alapján, hogy nehézségeink lesznek, de nem gondoltuk, hogy ennyire. Fenn­állásunk óta ilyen tartós hi­degre nem is emlékszünk. A sokévi átlaghoz képest novem­berben 1,3 fokkal, december­ben 2,6 fokkal, januárban 5,9 fokkal, februárban 5,9 fokkal és márciusban 1,9 fokkal volt hidegebb. Ebből következik, hogy a fűtési idényben a ter­vezettnél — 2,8 millió giga- joule energiánál — 30 száza­lékkal többet használtunk el. A költségeink is alaposan megnövekedtek: januártól márciusig 20 millió forinttal haladtuk túl a keretünket. — A fogyasztók pénztárcáját mi terhelte emiatt? — Semmi. Ugyanúgy fizették az átalányt, mint enyhébb te­lek idején. A pótfűtések is ugyanúgy számlázódnak. Most a 17 napi túlszolgá Itatásról júniusban kapják meg a számlát. — Mikor áll le a szokásos melegviz-szolgá Itatásuk? — Az évi karbantartási mun­kában 38 hőközponti rekonst­rukciót, 100 hőmennyiségmérő beépítését, és 100 kilométernyi átvizsgált földalatti vezeték meghibásodott szakaszainak cseréjét és sok egyebet vég­zünk. Folytatjuk a pécsi Ipari úti gőz- és forróvíz-vezetékek szigetelését, esetenkénti cse­réjét. Ebben az időben, július végén — augusztus elején áll le Komlón egy hétre, Pécsett két hétre a melegvíz-szolgál­tatás. A rekonstrukciót és az új beruházásokat — ezekre 120 millió forintot fordítunk - úgy végezzük, hogy szeptem­ber elejére—közepére minden olyan munkát befejezzünk, mely az októberi fűtés beindí­tásához feltétlenül szükséges. Adóm Erika Távfűtő vezetéket fektetnek a PÉTÁV dolgozói Pécsett a Szántó Kovács János utcában. Fotó: Proksza László

Next

/
Oldalképek
Tartalom