Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-10 / 126. szám

1985. május 10., péntek Dunántúlt napló 3 lUlunkauedelmi ertekeles Különösen balesetveszélyesek a faipari megmunkáló gépek. Ké­pünk a Pécsi Faipari Szövetkezet üzemében készült. Fotó: Proksza László Pártszervezet a műszaki haladásért Pályázati felhívás! A gyermekek és a fiatalok egészséges fejlődését, hasznos szabadidő töltését elősegítő kezdeményezésre hívjuk fel a tanácsokat, vállalatokat, intéz­ményeket, ifjúsági közösségeket, KISZ-szervezeteket, úttörőcsapa­tokat. Az ifjúság természetjárá­sának, táborozásának, termé­szetben való sportolásának elő­segítése céljából segítséget kí­vánunk nyújtani mindazoknak, akik vállalkoznak 1985-ben, vagy a későbbi években sátoro­zóhelyek létesítésére, illetve a gyalogos, kerékpáros, vagy ví­zi vándortáborozást szolgáló, egyszerű szálláshelyek - lehe­tőleg meglévő, de használaton kívüli létesítmények hasznosítá­sa útján történő - kialakítására. Mind a sátorozóhelyeknek, mind a vándortáboroik egysze­rű szálláshelyeinek a leírását és javasolt telepítési helyeit „Az ifjúsági turizmus fejlesztésének területi javaslata" és ^,Az ifjú­sági turizmus fejlesztésének lé­tesítményi javaslata" című ki­adványok tartalmazzák, melye­ket a megyei (fővárosi) taná­csok ifjúsági titkárai, illetve a KISZ megyei (budapesti) bi­zottságai bocsátanak az ér­deklődők rendelkezésére. A Központi Ifjúsági Alapban e célra 1985-ben 8 millió forint áll rendelkezésre. Ebből sátoro­zóhelyek, illetve vándortábori szálláshelyek kialakításához pályázat útján támogatás igé­nyelhető. A pályázatoknak tartalmazni­uk kell: — a pályázó megnevezését és pontos címét, — a megvalósítandó létesít­mény címét, megközelítését és részletes leírását, — a kivitelezés megkezdésé­nek és befejezésének időpont­ját, — a létesítmény megvalósítá­sának költségeiből, a kollektíva által vállalt társadalmi munka értékét és a helyi szervek tá­mogatásának összegét, — a létesítmény teljes beke­rülési költségét és hogy ehhez egyszeri támogatásként mekko­ra összeget igényelnek a Köz­ponti Ifjúsági Alapból, — a létesítmény vagy a bázis­hely üzemeltetésére vonatkozó elképzeléseket. A pályázatokat 1985. május 31-ig kell benyújtani a megyei (fővárosi) tanácsi ifjúsági tit­kárainál, akik ezeket vélemé­nyezve továbbítják 1985. június 15-ig, aj. Állami Ifjúsági Bizott­ság titkárságához. A pályázatok elbírálása versenytárgyalás út­ján történik, amelyről az érde­keltek írásbeli értesítést kap­nak. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága üze­münk életének egy éve (1985. január 1.—december 31-ig) címmel pályázatot hirdet. A pályázaton részt vehetnek minden állami vagy szövetke­zeti termelő tevékenységet folytató üzem, gyár, gyáregy­ség, illetve telephely dolgozói. Ajánlatos, hogy a fiatal kor­osztályhoz tartozók is tevéke­nyen részt vegyenek e mun­kában. Pályázni lehet mind az üzem egészére, mind annak valamilyen kisebb egységére, illetve egységeire (üzemrész, műhely, brigád) vonatkozólag. A cél az, hogy a pályamun­kák bemutassák: melyek azok a legfontosabb feladatok, megoldásra váró problémák, amelyekhez 1985-ben az illető -üzem alapvető érdeke fűződik. CsökkeBt az üzemi balesetek száma Az ellenőrzés 1184 szabály­talanságot tárt fel Egyszerre mutat kedvező és kedvezőtlen képet az 1984-ben Baranyában történt üzemi bal­esetekről készített statisztika. Tavaly 60-nal kevesebb három napon túl gyógyuló üzemi bal­eset történt megyénkben, mint 1983-ban; szám szerint 6302. Ez azért is különösen örvendetes, mert azt bizonyítja, hogy foly­tatódik a nyolcvanas évek ele­jétől számítható tendencia: év­ről évre — ha kis mértékben is —, csökken Baranyában az üze­mi balesetek száma. Korántsem ilyen pozitív a kép, ha a halá­los üzemi balesetek statiszti­káját nézzük: tavalyelőtt 27 volt, 1984-ben 32! A harminckettőből 12 halá­los üzemi baleset a bányavál­lalatoknál történt. A többi húsz eset nagyjából megoszlik a töb­bi népgazdasági ágazat között. Figyelmeztető adat, hogy négy halálos üzemi baleset is történt a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteknél és kettő a gaz­dasági munkaközösségekben. Ez arra utal, hogy ezeken a területeken a munkavédelemre kevesebb figyelmet fordítanak, a szabályok betartását nem kö­vetelik meq a dolgozóktól, mun­kairányítóktól. illetve a gazda­sági munkaközösségeknél a munkavédelem még javarészt rendezetlen, amivel egyesek veszélyesen és önveszélyesen visszaélnek. A 32 halálos üzemi baleset bekövetkezésében 17 esetben a technológiai előírások be nem tartása játszott döntő szere­pet. Három halálos baleset­nél lehetett kimutatni az al­kohol közrehatását. Az pedig különösképpen figyelmeztető, hogy 11 halálos balesetet járművek okoztak. Országos szinten is hasonló a helyzet, s a korábbi években is ilyen képet mutatott a statisztika. Igen nagyfokú az emelkedés a maradandó testi fogyatékos­ságot okozó, csonkulásos üze­mi baleseteknél: tavaly 48 ilyen történt a megyében, majdnem kétszer annyi, mint az előző évben. Az ilyen bal­esetek zöme a bányászatban, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteknél (141), valamint a kereskedelemben és a ven­déglátó üzemegységekben következett be. Az utóbbiak­Az év során a szükséghez ké­pest folyamatosan vezetett eseménynaplókból — króni­kákból — ki kell tűnnie, ho­gyan és mennyiben sikerült a feladatokat teljesíteni, az esetleges változtatásokat meg­valósítani, a problémákat megoldani. A pályamunkáknak ugyanakkor azt is be kell mu- tatniok, hogy hogyan hatottak ezek a folyamatok a dolgo­zókra. Közvetlen érdekeik alapján melyek voltak az ő számukra a legfontosabb ese­mények — mennyiben estek nál a hússzeletelés bizonyul igen veszélyes műveletnek, mert elég gyakran az ujjvég levágásával jár a kapkodás és figyelmetlenség miatt. Sze­rencsére a csonkulással járó balesetek számának növekedé­se a súlyosabb esetek csökke­nésével járt együtt: mindössze három ilyen történt tavaly. Az üzemi balesetek statisz­tikájának számítógépes feldol­gozása számos érdekes, tanul­ságos összefüggésre, különösen veszélyeztetett területre mutat rá. Például, hogy a különböző népgazdasági ágak között ho­gyan oszlanak meg a balese­tek. Baranyában a bányászat vezet 1899 balesettel, de fel­tűnő megintcsak a mezőgaz­daság részesedése: 1195! A többi ágazat e két területtől nagyságrendekkel marad ejl: magas építőipar 378, építőipar 520, élelmiszeripar 379, bel­kereskedelem 390, bőr- és ci­pőipar 175, építőanyagipar 165, fafeldolgozás 175. A 6302 sérült közül 1382 volt nő, és - országos adatok sze­rint is — a balesetet szenve­dettek 35 százaléka 30 éven aluli dolgozó. A baleset hely­színe szerinti megosztásban a közlekedés, szállítás, anyag- mozgatás megelőzi a bánya- művelést: 1740, illetve 1593 eset. Érdekes és ismét figyel­meztető, hogy a mezőgazda- sági munkahelyeken majdnem annyi baleset történt, mint a szakipari műhelyekben: 708, il­letve 753. Az üzemi balesetek közül a legtöbb különböző tárgyaktól ért ütés volt: 1815. Balesetsze­rű esés 1471, vágó- és szúró­eszközök 815 esetben okoztak sérülést. Az összes baleset kö­zül 3507 kapcsolható valami­lyen géphez. Ezen belül eme­lő- és szállítóeszközök 604, szerszámok 569, közlekedési eszközök 551 esetben okoztak balesetet. Érdemes szót ejteni az üze­mi balesetek okainak munka­helyi kivizsgálásáról is, ami semmit nem javult a korábbi évekhez képest. A gazdálkodó szervek inkább igyekszenek el­titkolni, mint feltárni a balese­tek igazi okait. Ezt igazolja, hogy a baleseti jegyzőkönyvek azok egybe az üzemekével, illetve mennyiben tértel el azoktól. Ahol nem az üzemek egé­szére, hanem csak valamilyen részegységre vonatkozólag ké­szülnek pályamunkák, ezeknek ugyanúgy, mint az előbbiek­nek, tükrözniök kell az üze­mek egésze szempontjából legfontosabb eseményeket, fo­lyamatokat, és azt, hogy azok hogyan jelennek meg az ille­tő kisebb egység életében. A pályamunkák szakszerűen megalapozottak, hitelesek, de 2582 esetben a baleset oka­ként a semmit nem mondó, kényelmesen megfoghatatlan, éppen ezért felelősségre vo­nással sem járó „környezeti hatást” jelölték meg. Ezer má­sik esetben a gép, eszköz, be­rendezés hibája szerepel a bal­eset okaként, ami reálisnak tűnik. Az azonban már való­színűtlen, hogy például mind­össze csak 12 esetben az it­tasság, 20-ban az ellenőrzés elmulasztása, 35-ben szervezési hiányosság, 108-ban c sérülést szenvedett dolgozó szakkép­zetlensége, vagy gyakorlatlan­sága, 310-ben a dolgozó fe­gyelmezetlensége, 487-ben az előírásokat figyelmen kívül ha­gyó munkavégzés okozta volna a balesetet. Az Országos Mun­kavédelmi Főfelügyelőség Ba­ranya megyei Felügyelősége jó néhány esetben a balesetek új, a valóságos okokat feltáró kivizsgálására utasította a gaz­dálkodó szerveket. Az is egy mutató lehet Bara­nya munkavédelmi helyzeté­nek állapotára, hogy a megyei felügyelet a tavalyi 500 el­lenőrzése során 300 esetben volt kénytelen határozatot hoz­ni. összesen ezerszáznyolcvan- négy szabálytalansáa, a hiá­nyosság megszüntetésére. Ki­lencvenhat esetben kellett gé­peik működtetésének feffüg- qesztését azonnal elrendelni. Tavaly júliusban került a mun­kavédelem állami irányítás alá, ami az ellenőrzések, követel­mények szigorodásával is járt. Sajnálatos tapasztalat, hogy néhány baranyai vállalat és termelőszövetkezet vezetése a munkát gátló tényezőnek te­kintette a munkavédelmi fel­ügyelők intézkedéseit, s meg­feledkeztek a munkavédelmi felügyelet új állami, hatósági státusáról is, amikor a hatá­rozatok végrehajtását nem teljesítették. Pedig az állami irányítású munkavédelmi szer­vezet kialakítását olyan szán­dék vezérelte, amellyel minden gazdasági vezető csak egyet­érthet a saját és a vállalata érdekében egyaránt: a mun­kafegyelem, a munkamorál erősítése. Az elvi egyetértés azonban ebben a fontos kér­désben önmagában kevés. D. I. ne emészthetetlen adattöme­get tartalmazó puszta szakbe­számolók legyenek; kerüljék a kiürült sablonokat, közérthető nyelven íródjanak. A pálya­munkáknak terjedelmi korlát­ja nincs; tartalmazniok kell a A pályázat dijai: Üzemünk élete 1985-ben: két I. díj 12 000 Ft két II. díj 10 000 Ft három III. díj 8 000 Ft Bizonyára vannak olyanok — és feltételezhetően nem is elhanyagolható számban —, akik a címet is valamiféle két­kedéssel fogadják. Egyfelől, mert úgy tartják, ha valami, akkor a műszaki fejlesztés az a terület, ahol kizárólag a műszaki szakemberek (azok közül is a legmagasabb ké- pesítésűek) számára osztható kártya. Mindenki más csak laikus, jobb esetben élvezője a kvalifikált emberek produk­tumainak. Nem lehetünk bi­zonyosak azonban abban sem, hogy egyes pártszerveze­tek nyilván más megközelítés­ből, de ugyancsak rendkívül szerénynek tartják azokat a lehetőségeket, amelyeket a politikai eszközök nyújthatnak a műszaki haladásért. Ezek amolyan pozícióhoz kö­tött féligazságok, s már önma­gukban is indokolják, ihogy egy-egy gondolatot felvessünk: hogyan fogható fel a műszaki haladás és a politikai tevé­kenység, legfőképpen is a mindennapok gyakorlatában. Az egyik, talán legfontosabb éppen az, hogy egyértelmű le­gyen, kinek a feladata a gyárt­mányok fejlesztése, a techni­kai berendezések, gyártási el­járások korszerűsítése, a ter­melési, gazdálkodási folyama­tok szervezettségének fokozá­sa, az emberek általános és szakmai műveltségének növe­lése. Vagyis a műszaki fejlesz­tés különböző elemeinek olyan irányú felhasználása, amely végső soron biztosítja, hogy anyagi, szellemi erőforrásaink­kal versenyképes termékeket állítunk elő, megkönnyítjük a nehéz fizikai munkát, s nem kevésbé környezetünket, éle­tünket. Egyszerű lenne, ha a mű­szaki haladás ügyét kizárólag a tudományos kutatókra le­hetne osztani. Éppen a fejlesz­tés, korszerűsítés komplexitá­sából adódik, hogy ez aligha vezetne célhoz. A társadalom minden tagijának megvan a munkamegosztásban vállalt, és a kellően körülhatárolt fele­lőssége. Kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés nélkül a legragyogóbb találmányok, újítások, elképzelések sem vál-. nak versenyképes termékké, értékalkotó tevékenységgé. Napjainkban a pártszerveze­teknek szembe kell nézniük az­zal, hogy a tudományos, tech­nikai forradalom követelte szervezeti, technikai változáso­kért, minden új alkalmazásáért a szó nemes és jó értelmében valóságos harcot kell folytatni. A mai szinten a technikai korszerűsítés a dolgozó ember alapvető érdekeit is érinti. Olyan kérdéseket vet fel, hogy szükség lesz-e az adott helyen a munkájára, elegendő-e a szóbanforgó üzem, illetve üzemrész, brigád pontos meg­jelölését. Beküldendők három példányban 1986. március 30- ig a Hazafias Népfront buda­pesti, illetve megyei szerveze­teihez. A pályamunkák készítésének segítésére azok az üzemek, amelyek részvételi szándéku­kat jelzik, a Hazafias Nép­front helyi szervezeteitől a pá­lyázat hozzávetőleges tartal­mára, készítésére és az elbí­rálás szempontjaira vonatkozó részletes tájékoztatót kaphat­nak. Brigádunk élete 1985-ben: tót I. díj 8000 Ft két II. díj 7000 Ft három III. díj 5000 Ft szakmai tudása az új felada­tokhoz? Megannyi ‘kérdés és gond, amelyre éppen a dolgo­zók támogató magatartása el­nyerése érdekében időben vá­laszt kell adni. Mindez jelzi egyben azt is, hogy a .műszaki fejlődés társadalmi hatásának reális felmérése és számbavé­tele egyenrangú fontosságot kap azzal, amit a technika, technológia terén elérni vagy megváltoztatni szándékozunk. A pártszervezetnek ezzel és ez­által kell eljutni arra a követ­keztetésre, hogy a műszaki ha­ladással egyidőben növekszik az érte és javára kifejtett po­litikai tevékenység szerepe is. A társadalmi, műszaki hala­dás kölcsönhatásából és mély­séges összefüggéseiből követ­kezik, hogy a pártszervezetek­nek élen kell jármok az újért, a jobbért való küzdelemben. Sok-sok példája van annak, hogy az egyes pártszervezetek hogyan segítik a munkahelye­ken a műszaki fejlesztési kon­cepciók kialakítását, az ennek megfelelő szakmai átképzést, az emberek esetleges pálya- korrekcióját, a teljesítmény­centrikus értékrendek megte­remtését, a szakmai hiúság és féltékenység különböző meg­nyilvánulásának visszaszorítá­sát. Nem hat az újdonság erejé­vel, mégis idekívánkozik, hogy a műszaki fejlesztés — bár az emberi munka örök kísérője — nem választható el az ország általános helyzetétől, gazda­ságpolitikájától. Az adott idő­szak lehetőségei ugyancsak behatárolják a műszaki hala­dás lehetséges irányát, célját, szintjét, vagyis mozgásterét. Ennek tudata és tudatosítása kiváltképpen azért fontos, hogy tértől-időtől függetlenül, esetleg éppen hangulatunktól vezérelve ítéljük meg elért eredményeinket, és főképpen mai, holnapi teendőinket. Hoz­zá "kell rögvest tenni: a lehe­tőségek gyaníthatóan mindig kisebbek, nemcsak látszatra, hanem a valóságban is, mint amit célszerűnek, sőt annál is, amit esetleg reálisan szüksé­gesnek tartanánk. A mindennapok tapasztala­tából tudható, hogy eléggé szűkén értelmezzük a fejlesz­tés lehetőségeit. Többnyire az adható-kapható pénzalapokra gondolunk. Ezt lebecsülni nem volna bölcs dolog. Ám a mű­szaki haladás lehetőségei minden időszakban igen sok­félék. így az adottságokat nem helyes csupán korlátként felfogni. Mi több, a kérdések- kérdése éppen “az, hogy a rendelkezésre álló anyagi-szel- lemi adottságokat miként használjuk fel gazdasági erőink növelésére, társadalmi fejlődésünk elősegítésére? A jelen műszaki fejlesztés­nek velejárója a tegnapi túl­szárnyalása. Ami a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy az el­avulttól, az erőforrásokat ész- szerűtlenül emésztő tevékeny­ségektől meg kell szabadulni. Különben olyan naggyá válhat a visszahúzó erő, hogy a ha­ladás is egyhelyben topogás- sá válik, illetve olyan arányta­lanságok születnek, amelyek terheit sem a vállalat, sem a népgazdaság nem viselheti el. Az új és régi küzdelmében jó szolgálatot tesz - mond­hatni nélkülözhetetlen a minő­ségi munka elismerése, a szaktudás becsülete, az ember aszerinti megítélése, hogy te­vékenységével, teljesítményé­vel hogyan segíti elő a termék és a munka versenyképességét. A műszaki haladás lehetősé­geinek (bővítését ezeken a te­rületeken érdemes keresni a pártszervezeteknek is. Balog Mária Pályázati felhívás I Üzemünk életének egy éve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom