Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-09 / 125. szám

2 Dunántúli napló 1985. május 9., csütörtök A Győzelem napja alkalmából Magyar vezetők üdvözlő táviratai A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának. MOSZKVA Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és né­pünk nevében elvtársi üdvözletünket és baráti jókívánságainkat küldjük önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és Minisztertanácsának, a nagy szovjet népnek, a hitleri fasiz­mus felett aratott győzelem 40. évfordulóján. Ezen a napon tisztelettel és mély hálával emlékezünk a Szovjetunió népei­nek a fasizmus szétzúzásáért, a népek szabadságáért vívott hősi küzdelmére. A Szovjetunió mérhetetlen károkat szenvedett és óriási áldo­zatokat hozott a második világháborúban. Döntő szerepe volt a hitleri fasizmus hadigépezetének megsemmisítésében. A szov­jet nép világtörténelmi jelentőségű győzelmének eredményekép­pen Európa számos országát szabadította fel a fasizmus alól, amelyek népei élve a történelmi lehetőséggel, a haladás út­ját választották és hozzáláttak az új társadalmi rend építéséhez. A történelmi küldetését teljesítő, dicsőséges szovjet hadsereg 1945 tavaszán a magyar nép számára is elhozta a szabadsá­got és ezzel új korszak kezdődött történelmünkben. A magyar nép a szocialista társadalom építésén munkál­kodva, a fasizmus feletti győzelem 40. évfordulóján is hitet tesz amellett, hogy állandóan erősíti kapcsolatait és testvéri barát­ságát a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal és ve­lük összhangban harcol, a fegyverkezési hajsza megfékezésé­ért, a békéért, a biztonságért. A békeszerető emberiség nagy ünnepén, a hitleri fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulóján tisztelettel köszöntjük önöket és a hős szovjet népet. Újabb, kiemelkedő sikereket kívánunk a fejlett szocialista társadalom tökéletesítésében, a világ békéjéért és a társadalmi haladásért végzett, felelősség- teljes tevékenységükhöz. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * Gustáv Husák elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja, Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének, Lubomir Strougal elvtársnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének. PRÁGA Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és va­lamennyi magyar dolgozó nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük Önöknek, a baráti Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság népeinek nemzeti ünnepükön, hazájuk felszabadulásának 40. évfordulóján. A fasizmus felett aratott győzelem, 1945. május 9-e, új tör­ténelmi lehetőséget teremtett Csehszlovákia dolgozói számára is. Az antifasiszta harcban megedződött és összekovácsolódott haladó erők, a kommunista párt vezetésével, nagy lendülettel kezdtek az ország újjáépítéséhez. Az 1948-as februári fordulat révén, a munkásosztály kivívta a hatalmat és ezzel megkezdőd­hetett az új távlatokat nyitó szocialista társadalom építése. Az elmúlt négy évtized alatt hazájuk történelmi utat tett meg. Jól ismerjük és nagyra értékeljük kimagasló eredményeiket a szocialista építésben, a gazdaság, a kultúra, a tudomány és oktatás fejlesztésében, a népjólét növelésében. Őszintén kíván­juk, hogy sikeresen hajtsák végre a pártjuk XVI. kongresszusán kitűzött feladatokat. Nagyra értékeljük, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság, a szocialista közösség szilárd tagjaként, aktívan hozzá­járul az európai biztonság erősítéséhez, a nemzetközi enyhü­lés fenntartásához, a világ békéjének .megőrzéséhez. örömünkre szolgál, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság jószomszédi kapcsolatai kedvezően fejlődnek a marxizmus—leninizmus, a proletár inter­nacionalizmus elvei alapján. Erősödik népeink barátsága, to­vább gazdagodik országaink sokoldalú együttműködése. Eb­ben meghatározó szerepet játszik pártjaink szoros kapcsolata. Szilárdan összefűz bennünket a Varsói Szerződésben és Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsában végzett, közös tevé­kenységünk, ami egyaránt szolgálja népeink nemzeti érdekeit és a társadalmi haladás, a béke egyetemes ügyét. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk önöknek, Csehszlovákia népeinek, a szocialista társadalom építésében, a nemzetközi béke és biztonság megőrzéséért és megszilárdí­tásáért folytatott közös harcunkban. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Csehszlovákia felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban fejezte ki jó­kívánságait Alois Indrának, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság Szövetségi Gyűlése elnökének. Az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte csehszlovák partnerszervezetét a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. ünnepi gyűlés Moszkvában Mihail Gorbacsov beszéde Moszkvában, a Kreml kong­resszusi palotájában szerdán ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a szovjet népnek a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme negyvenedik évfor­dulójáról. Részt vettek az ünnepségen a négy évtizeddel ezelőtti harcok veteránjai, a szovjet hadsereg, a megszállt terü­leteken kibontakozott ellen­állási mozgalom, a partizán­osztagok egykori harcosai, a szovjet fővárosnak a szocialis­ta építőmunkában kimagasló eredményeket elért dolgozói, a szovjet hadsereg tisztjei és tábornokai. Jelen voltak a kongresszusi palotában a Moszkvában akkreditált külföl­di diplomáciai képviseletek vezetői és a világ mintegy hetven országából az évfordu­lós ünnepségekre a szovjet fővárosba érkezett delegáci­ók. A Szovjetunió párt- és állami vezetői mellett, az ün­nepi gyűlés elnökségében fog­laltak helyet a szocialista országok párt- és kormány- küldöttségeinek vezetői, köz­tük Gáspár Sándor, az MSZMP politikai bizottságának tagja, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, a magyar delegáció ve­zetője. A szovjet himnusz elhangzá­sa után a szovjet hadsereg díszalakulata hozta be a te­rembe a győzelem zászlaját, amelyet 1945. április 30-án Meliton Kántorija, a Vörös Hadsereg őrmestere tűzött a Reichstag ormára. Ezután Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára emelkedett szó­lásra. A Szovjetunió történelmébe Nagy Honvédő Háború néven vonult be a második világhá­ború — mondotta Mihail Gor­bacsov. — E küzdelemben a szocialista haza sorsa dőlt el. A halálos veszély ellen az egész ország szent, népi há­borúra kelt. A fasiszta Németországgal vívott háború volt a legna­gyobb háborús küzdelem, amelyet a szocializmus az imperializmus fő erőivel ví­vott. A fiatal szovjet állambar. azokban az években hatalmas társadalmi változások mentek végbe. Békére, és csakis bé­kére volt szükségünk. A kom­munista párt és a szovjet kor­mány mindent megtett a há­ború megakadályozásáért. Ke­gyetlen és álnok ellenség tört ránk, amely birtokában volt a leigázott európai országok katonai és gazdasági po­tenciáljának; ez kétszeresen felülmúlta mindazt, amivel a Szovjetunió rendelkezett. Az ellenségé volt a váratlan tá­madás előnye is. A hitleri tá­madás soha nem tapasztalt szenvedést, gyászt és veszte­séget hozott népünkre. A leg­nehezebb időkben sem adtuk fel azonban a győzelembe, az igaz ügy felülkerekedésébe vetett hitünket. A szovjet had­sereg szétzúzta a fasiszta hordákat Moszkva, Sztálingrád és Leningrád alatt, a Kauká­zusban, megsemmisítő csa­pásokat mért rájuk a kurszki ütközetben, Ukrajnában és Belorussziában, majd a Kelet- Európa és Németország terü­letein vívott nagy ütközetek­ben. A szovjet hadsereg hatalmas felszabadító küldetést teljesí­tett; azért lépett a leigázott Európa területére, hogy véget vessen a háborúnak és a fa­sizmusnak, s lehetővé tegye Európa népei számára az éle­tet a szilárd béke körülményei között — mutatott rá az SZKP KB főtitkára. Méltó tisztelettel adózunk a szövetségesek, az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia és Fran­ciaország katonái emlékének. Soha nem feledjük a jugoszláv nép és népi felszabadító had­serege bátorságát, tiszteljük a szovjet katonákkal vállvetve küzdő lengyel és csehszlovák harcosok emlékét. Kivették ré­szüket a hitlerizmus szétzúzá­sából Bulgária és Románia partizánjai, illegalitásban küz­dő hazafiai, a háború utolsó szakaszában pedig hadseregei, valamint Magyarország katonai alakulatai is. Kitartóan küzdött a megszállók ellen az albán és a görög nép. Nem feledjük azt az egyenlőtlen küzdelmet sem, amelyet a bátor német kommunisták és antifasiszták vívtak a hitleri rendszerrel. A szovjet emberek nagyra érté­kelik az ellenállási mozgalmak harcosainak elszántságát. E küzdelem élén Franciaország, Olaszország, Norvégia, Dánia, Belgium, Hollandia és más nyugat-európai országok kom­munista pártjai álltak. A négy évtizeddel ezelőtti eseményekre, a népek közös ellenséggel szemben vivott együttes harcára emlékezve büszkén állapítjuk meg, hogy a második világháború kime­netele a szovjet—német fron­ton dőlt el; az agresszor itt vesztette el összes veszteségei­nek több mint 75 százalékát — állapította meg az SZKP KB főtitkára. A továbbiakban Mihail Gor­bacsov szólt a Szovjetunió leg­utóbbi 40 éves fejlődéséről, a megtett út eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy az ország ma magasan fejlett gazdaság­gal rendelkezik, s a szovjet ipar az utóbbi 40 évben két­szer olyan gyorsan fejlődött, mint a fejlett tőkés országoké. A szoviet társadalom ma a nép növekvő jólétének társadalma; a lakosság egy főre jutó reál- jövedelme ma több mint hat­szorosa a háború előtti szint­nek. Neayven évvel a háború után a Szovjetunió erős és vi- ráazó hatalom, amely maga­biztosan halad a kommunista jövő felé. Országa szabadságát és függetlenségét megvédelmezve a szovjet nép hatalmas inter­nacionalista küldetést is telje­sített. amikor megóvta az egye­temes civilizációt a1 fasizmustól. A fasizmus szétzúzása megszi­lárdította a haladó, demokra­tikus erőik pozícióit, s ez az új társadalmi rend győzelmére vezetett Európa és Ázsia sok országában. A háború utáni években kialakult és nagy utat tett meg a szocialista világ- rendszer, létrejött a szocialista államok közössége; a szocia­lizmus ma legyőzhetetlen ereje a békének és biztosítéka a né­pek biztonságának — állapítot­ta meg Mihail Gorbacsov. A szónok a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy az im­perializmus erői ebben az év­században már kétszer robban­tottak ki véres világháborút, mért úgy vélték, 'hogy ily mó­don valósíthatják meg osztály- céljaikat, így biztosíthatják önző érdekeik kielégítését. A történelem azonban másként döntött, és nem lehet csodál­kozni azon, hogy az imperia­lizmus ■ kalandjaként kezdődött mindkét háború nem csupán közvetlen kezdeményezőinek leverésével végződött, hanem utat nyitott a magát a háborút szülő rendszert megrendítő válságok egész sorozata előtt is. A fejlődés dialektikájának azonban megvan az a sajátos­sága — mutatott rá a szónok -, hogy minden elért eredmény újabb feladatokat állít a tár­sadalom elé; magasabb minő­ségi színtérre kell emelni a társadalom fejlettségét, új eredményeket kell elérni a gazdasági építőmunkában, a társadalmi és politikai viszo­nyok, a szovjet emberek mun­ka- és életkörülményeinek ja­vításában. Történelmi mércével mérve rövid idő alatt a legfej­lettebb szintre kell emelni a munka termelékenységét, a termelés hatékonyságát. Hatal­mas feladatok állnak tehát a szovjet társadalom előtt, amely azonban rendelkezik mindaz­zal, ami e feladatok sikeres megoldásához, a kitűzött célok eléréséhez szükséges. Ezek a fő mércék a káderek elbírálá­sában, eszmei odaadásuk és szakmai hozzáértésük megíté­lésében, ez a lényege azoknak a követelményeknek, amelyeket a párt a munkastílusával és módszereivel szemben támaszt - hangsúlyozta Mihail Gorba­csov. Ezután a gyűlés részvevői el­fogadták az SZKP Központi Bi­zottságához, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségéhez és a Szovjetunió Miniszterta­nácsához intézett üdvözlő le­velüket, majd az ünnepi meg­emlékezés szovjet művészek koncertjével fejeződött be. Ünnepi megemlékezés Budapesten A fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója alkal­mából szerdán ünnepi meg­emlékezést rendezett a Ma­gyar Néphadsereg Művelődési Házában a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa és az Országos Béketa­nács. Az elnökségben foglalt he­lyet Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Sarlós István, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Berecz János, Horváth István, a Központi Bizottság tit­kárai, Kállai Gyula, a Hazafi­as Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke, Kamara János belügyminiszter, Oláh István honvédelmi miniszter, Várko- nyi Péter külügyminiszter, Vla­gyimir Bazovszkij, a Szovjet­unió magyarországi nagyköve­te, Nyikolaj Szilcsenko vezér- ezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesitett fegyve­res erői főparancsnokának ma­gyarországi képviselője, vala­mint a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője is. A magyar himnusz elhang­zása után Sebestyén Nándor- né, az Országos Béketanács el­nöke mondott megnyitót, majd Sarlós István tartott ünnepi be­szédet. Május 14-én Gromiko— Shultz találkozó Bécsben Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai kül­ügyminiszter május 14-én ta­nácskozik Bécsben, közölte szerdán külföldi tudósítók előtt Leopold Gratz, az osztrák dip­lomácia vezetője. A két nagy­hatalom külügyminisztere veze­tő diplomaták, köztük leszere­lési tanácsadók kíséretében a bécsi szovjet, illetve amerikai nagykövetség épületében ta­lálkozik. Gromiko és Shultz a jövő héten az osztrák állam- szerződés aláírásának 30. év­fordulója alkalmából rendezett ünnepségeken tartózkodnak az osztrák fővárosban. A kérdés­re felkínália-e az osztrák kor­mány ismét Bécset a tervezett szovjet-amerikai csúcstalálkozó színhelyéül, Gratz kijelentette: ilyen ajánlatot már korábban tettek mindkét fővárosban. A csúcs annyira fontos a világ szempontjából, hogy a helyszín másodlagos kérdés. Folytatta munkáját az Akadémia közgyűlése Szerdán újabb osztályülések­kel folytatódott a Magyar Tu­dományos Akadémia 145. köz­gyűlése. A Föld ,és Bányászati Tudományok Osztályának el­múlt ötévi tevékenységét Mar­tos Ferenc akadémikus, osz­tályelnök értékelte, majd szólt a következő időszak feladatai­ról. Napjaink gazdasági körül­ményei között különösen meg­nőtt a jelentősége a hazai ter­mészeti erőforrások pontos fel­tárásának, számbavételének, Iminél gazdaságosabb, hatéko­nyabb kitermelésüknek. Ennek megfelelően az 1980. évi köz­gyűlés óta számos, e témákhoz kapcsolódó kutatásra, valamint azok eredményeit összegző tu­dományos tanácskozásra ke­rült sor. A kémiai tudományok osztá­lyának ülésén Beck Mihály akadémikus, osztályelnök szó­beli kiegészítést adott az osz­tály 1980-84. évi munkáját ér­tékelő beszámolóhoz, majd a tudományág egy-egy részterü­letéről hangzottak el előadá­sok. Pungor Ernő akadémikus korreferátumában a műszaki innováció jelenlegi 'hazai 'hely­zetét értékelte. Rámutatott, hogy az alap- és a célkutatás között ma még gyakran hiány­zik az összhang, ami végered­ményben az innovációs folya­mat lassulásához vezet. Gyak­ran gondot okoz, hogy kevés a megfelelő szakember. Sürgette a marketingtevékenységnek az innovációs láncba történő ha­tékonyabb bekapcsolását, majd az elektroanalítikai témakörből ismertetett alapkutatási és fej­lesztési példákat. A célorientált alapkutatások fontosságára hívta fel a figyel­met Kisfaludy Lajos akadémi­kus is, aki a gyógyszeripar és a kémíiai kutatás kapcsolatát elemezte. Az ülés résztvevői ezután előadást hallgattak meg a tu­dományos munkák minősítésé­nek jelenlegi gyakorlatáról, va­lamint a Tudományos Minősítő Bizottság új védési szabályza­tának eddigi tapasztalatairól. Az orvosi tudományok osztá­lyának - az MTA kongresszusi termében tartott - ülésén Petri Gábor akadémikus, osztályel­nök számolt be az 1980. évi közgyűlés óta végzett tevékeny­ségről. A jövő feladatairól szólva az osztály elnöke elsősorban a társtudományokkal, a bizottsá­gokkal és az orvostudományi egyesületekkel való szorosabb együttműködést hangsúlyozta, illetve kiemelte a kapcsolattar­tás fontosságát az orvostudo­mányi kutatásokban szorosan érdekelt Egészségügyi Minisz­térium mai. Az orvosi tudományok osz­tálya délután „A szabadgyö­kök jelentősége a klinikum- ban" címmel tudományos ülést tartott. — A matematikai és fizikai tudományok osztályának ülésén Tarján Imre akadémikus, osz­tályelnök az 1980. évi közgyű­lés óta végzett munkáról szól­va hangsúlyozta az osztályhoz tartozó bizottsági hálózat meg­újításának fontosságát. Az MTA közgyűlése csütörtö­kön zárt üléssel folytatódik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom