Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-05 / 121. szám

siker Pályakezdés-szerepálmok Götz Anna portréja Neve: Götz Anna. Kora: 22 év. Magassága: 167 cm. Sú­lya: 50 kg. Haja: vörösesbarna. Szeme: sötétbarna. Különös ismertetőjele: a Szinház- 'és Filmművészeti Főiskola idén vég­ző növendéke. Ősztől a Nemzeti Szinház tagja. A Kabaréban Götz Anna Pusztaszeri Kornéllal Ennyit a „hivatalos" ada­tokról. De mi van mögöttük?- Szerencsére már sok minden! - válaszolja Götz Anna. Hogy az elején kezd­jem: mint angol szakos, a Budapesti Árpád Gimnázium­ban érettségiztem, és már kislány koromtól színésznő akartam lenni. Bizonyára köz­rejátszott ebben az elhatá­rozásomban, hogy édesapám, Götz Béla, a Madách Szín­ház díszlettervezője. A gim­náziumban sokat szavaltam, énekeltem, és a sárospataki országos diákvetélkedőn úgy­nevezett Polihisztor-különdí- jat nyertem, ugyanis egyaránt jól szerepeltem a szavaló- és énekversenyben, sőt fuvolán és több más hangszeren is bizonyítottam. A főiskolára az első nekifutásra felvettek.- Melyek voltak első sze­repei? — A második főiskolai évad után a Vígszínház bízott rám kisebb szerepeket, és fellép­tem a Reflektor színpadon a Hamupipőke című mesejáték címszerepében. A Nemzeti Színházhoz fűznek szorosabb szálak: játszom a Tragédiá­ban, a János királyban, és a Csiksomlyói passióban. El­ső filmszerepemet két évvel ezelőtt Mészáros Gyula Há­zasság szabadnappal című vígjátékában kaptam, majd Esztergályos Károly bízott rám egy szép feladatot az Örkény István-novellákból összeállított Bevégezetlen ra­gozás című tévéfilmjében. Az­óta sincs okom panaszra: szerepeltem — a többi kö­zött — Gát György Villanyvo­nat című tévéfilmjében - itt Lukács Sándor és Mádi Sza­bó Gábor partnere lehettem -, Vercors Farkascsapda cí­mű írásának tévéváltozatá­ban, most pedig éppen Verdi Faltstaff című operájának té­véváltozatában alakítom An- nuskát. Énekhangomat Pász- thy Júlia „kölcsönzi". Láthat­nak majd a tévénézők Csiky Gergely Nagymama című színművében, ugyancsak a képernyőn, valamint Gion Nándor Postarablók című írá­sának televíziós feldolgozá­sában. — Most mire készül?- A Nemzeti Színházban Gorkij Jegor Bulicsov című színművében egy novíciát alakítok. Március elején lesz a premier, Ruszt József ven­dégrendezésében. Mára nyá­ri program is összeállt: a Nemzeti Színház a Zichy kas­tély szabadtéri színpadán mutatja be Nagy Ignác Tiszt­újítását, amelyben ugyancsak szép feladat vár rám.- Az Űdry Színpadon is több sikeres előadáson lát­hattuk, vizsgaszerepekben . . .- És ami külön öröm szá­momra: énekelhettem is! Mert azt nagyon szeretek! Harmadikosként, o West Side Storyban Máriát énekeltem, jelenleg pedig a Kabaréban azt a szerepet játszom-tán- colom-éneklem, mint amelyet az Operett Színházban annak idején Galambos Erzsi. Éne­kes szerep a Hamupipőke is. amellyel ' jelenleg is buda­pesti vidéki művelődési há­zakban szórakoztatom a gye­rekközönséget. És hogy el ne feledjem: énekes szerepem van a Csiksomlyói passió­ban is.- Szerepálmai?- De mennyi! Szeretném újra eljátszani — nagyszínpa­don - a West Side Story Má­riáját, a Kaukázusi krétakört, Pollyt a Koldusoperában, és persze mai lányfigurákat, ha­zai színművekben.- Hobbi? — Az éneklés mellett az úszás, kajakozás, szörfözés és oz „utazás". Szüleimmel már bebarangoltam csaknem egész Európát. Az idén nyá­ron, ha időm lesz rá, most már önállóan vágok neki a világnak, sátorral a háta­mon, vonaton, autóstoppal, meg amíg a lábam bírja . . . Garai Tamás Panoráma Új Monroe Marion Degler annyira hasonlít Marilyn Monroe- hoz, hogy ismét megjele­níti a Monroe-féle szex­bálványt. A képünkön lát­ható színésznő az osztrák Kurier szerint az egyik leg­nagyobb. ígéret a fiatal színésznemzedék soraiban. Tadzs Mahal Vegyi maróhatás követ­keztében megrongálódott a világhírű indiai műem­léképület, a Tadzs Mahal. Ezért az indiai kormány bezáratta a mellette lévő két erőművet, és az emlék­mű köré zöldövezetet ül­A nagy folyó Broadway-csillag lesz-e Huckleberry Finnből? — j Mark Twain romantikus | gyermekhőséről a múlt hé- ] ten musicalt mutattak be 1 a Brodway-n A nagy folyó | címmel. A New York Times í azonban így fanyalog: „Az I évadban ez még csak az ' ! első musical és ráadásul i I unalmas is." : Arany rózsa Május 8-án kezdődik ; j Montreux-ban az idei j j Arany rózsa viráglesztivál. j j Huszonnyolc ország har- l mincnégy kertésze küzd a l ] dicsőségért. /| vasárnapi A világ öt legnagyobb trófeagyűjteményének egyike Keszthelyen Milliárdos érték - puskavégről A világ öt legnagyobb trófeagyűjteményének egyike egyelőre o keszthelyi Balaton Múzeum néhány üres nagytermének padlóján sorakozik; a sorsára vár. Egy óriási elefántagyarat próbálok megemelni; nehezen megy. Több mint 75 kiló. (Az elefántagyar grammjának ér­téke az arany grammértékével azonos!) De mellette a többi — számolni sem érdemes. Több tucat oroszlán és leo­párd vicsorog, 80 darabból áll az antilop- és gazella- agancs-gyűjtemény, van orr­szarvú, rengeteg kafferbivaly, aztán Indiából vörösmedve, tigris ... Az afrikai hiúzról - Karakal — Széchenyi Zsigmond azt mondta: örülhet a vadász, ha életében egyet lát. . . Kiegészíti a gyűjteményt a 30-as években lőtt őz- és szarvasagancs-kollekció, innen, a Kárpát-medencéből. Az egzotikus nagyvadakból, kisvadakból „csak” 270 dara­bos a kollekció. A gyűjteményt a vadász, Franz Joseph Windischgrätz herceg hagyta a magyar nem­zetre végakaratában. (Tehát nem az államra. Ebből aztán több bonyodalom is támadt, a herceg halála utáni vagyon- számbavételkor.) A herceg hosszú éveken át Kelet-Afriká- ban élt, és hihetetlen ügyesen, szerencsés kézzel vadászott. Egyszer Magyarországra láto­gatott, körülnézett nálunk - úgy a 60-as évek táján az­tán úgy döntött, legyen zsák­mánya a magyaroké. Miért? Csak találgatni le­het. Az egyik vérrokon - Alf­red Windischgraetz, aki még emigyen irta a nevét - sok ke­serűséget szerzett nemzetünk­nek. A prágai, bécsi felkelések után 1849-ben bevonult Pest­re, elfogatta Batthyány Lajos grófot, aki békeküldöttként jött hozzá. Egy másik vérrokon — Windischgraetz Lajos - az 1925-ös frankhamisításban ját­szott nem is kis szerepet, Hor- thyék becsületén ejtve foltocs­kát. így aztán mondják: a végakarat indítéka talán lelki- ismeretfurdalás, talán nemes gesztus és bizonyíték: Franz Joseph szerette a magyarokat. A Festetics Múzeum igaz­gatója, dr. Czoma László min­denesetre nagyon boldog em­ber. A kastély eddig is az egyik leglátogatottabb ma­gyar múzeum volt, most pláne az lesz. Ilyet Európában má­sutt nem látni — s főleg az osztrákok érdeklődése óriási. Egyelőre azonban a nagykö­zönség elől elzárva, sorsára vár a gyűjtemény. Nem akár­milyen helyet kell neki biztosí­tani: miatta kiköltöztetik a kastélyból a városi zeneisko­lát, annak helyére megy. Majd jövőre, az idény kezdetén nyí­lik a kiállítás. (Szénkénegez- nek - fertőtlenítenek — min­den egyes darabot, aztán olyan tárlatot kell készíteni, szakértő „berendező" segítsé­gével, ami a természetes kör­nyezetet imitálja, ami elvisz a trópusok világába. (A fertőt­lenítés után ideiglenesen né­hány darabot a keszthelyi Ba­laton Múzeum bemutat, amolyan ízelítőként még az idén.) A gyűjtemény minden da­rabja gyönyönű - a vadász hitvány trófeákat nem őriz meg —, a leopárdok, tigrisek és oroszlánok látványa felejt­hetetlen, még így örökre vi­csorgásra késztetve is. S hogy miért éppen Keszthelyen vicso­rognak ma? Windischgrätz kí­vánsága volt, hogy vagy Gö­döllőre, vagy a Festeticsekhez vigyék őket, a baráti szálak miatt. A hagyaték kellemes „kár­pótlás", Széchenyi Zsigmond, porrá égett, világhírű gyűjte­ménye után! Kozma Ferenc Éles anya­nyelvűnk Hangyaszorgalmával ju­tott az élbolyba. • A törvény előtt minden­ki egyenlő: ezért akarnak, többen mögé kerülni. • A kidobott pénznél mindegy hogy fej, vagy írás. • Kevés, ki mindent ke­resztülvisz. Több, aki ke- resztül-kasul! A szolgáltatóipar örök adóssága az igazságszol- gáltatás. Lélektelen gépiessége legalább olajozottan mű­ködik. • A környezetszennyezés akkor is valóság, ha lég - bőlkapott. • A titok nyitjo mindig a zár nyelvére lefordított kulcs. A komputerek világában a gép többet számít, mint az ember. • Más, aki tettrekész, más. aki készre tett. Kerekes László Emberölés kísérlete < Fegyverrel támadt a fiára Az indulatot, annak követ­kezményét nagyon nehéz mi­nősíteni. Bárki is akarná meg­fogalmazni, nehéz helyzetbe kerülne: az apa rálőtt a fiára! Sőt - mondja így az egyik ta­nú — „ha jól emlékszem, ez volt az első lövés". A gyöngy­golyóval töltött kétcsövű va­dászfegyver súlyos sebet ejtett. Hol és hogyan kezdődött? Talán az idősebbik Notaisz ló- zsel válásával? Ennek követ­kezményeként ugyanis — meg­osztandó a közös vagyon — 83 000 forintot kellett volna fi­zetnie volt feleségének - de pénze nem volt. Vagy akkor és úgy, hogy fia, az ifjabb No­taisz szólt — feleségével egyet­értésben - apjának: költözzön hozzájuk SámodrO, ne éljen egyedül. Az apa jött, 1983 jú­niusában. Jól megvoltak egy­mással. Az istállóban- ott voltak bekötve a házaspár és az öreg Notaisz tehenei. Az is lehet, hogy innen kell számítani a történéseket. Az a bizonyos 83 000 forint kellett a volt feleségnek, végrehajtóhoz fordult, aki el is ment No- taiszékhoz, s bár az idős em­ber állatai fedezték volna a tartozást — ki tudja miért —, sajátjának diktált be egy te­henet és egy anyadisznót is a fiaié közül. Id. Notaisz József 1932-ben született. Az utóbbi néhány év­ben mezőőrként dolgozott ab­ban a termelőszövetkezetben, ahova már jószerével gyermek­korában szegődött. Ilyen szem­pontból hűségesnek mondható, megbízhatónak is, akárki ke­zébe nem adnak fegyvert, a mezőőri beosztáshoz pedig ez jár. Nem sokkal azt követően, hogy fiához és menyéhez köl­tözött, inni kezdett. Rendszere­sen. keményen. Egymás után robbantok ki a veszekedések, az idős Notaisz ráadásul nem is kedvelte menyét. És akkor jött ez a dolog a végrehajtó­val. A fiatalok úgy döntöttek: kipakolják az öreget, menjen ahova akar, vigye a ruháit, szerszámait, állatait. Április elejének egyik nap­ján szolgálatba indult a reg­geli órákban a mezőőr. Távol­létét felhasználva fia és menye az udvarra pakolta az öreg holmijait, amikor délután öt óra felé hazajött, már kész helyzet fogadta. Az udvaron egy kupacban a ruhái, a fia az istállóban, a menye a szom­szédban!- Gyere ide te cigány! — ordította idős Notaisz a fiá­nak. Nála volt a vadászfegyver. A vérében — mutatta ki a későbbi vizsgálat - 3,05 ezre-! lék volt az alkohol - súlyosnak minősül. A fiú kijött az istállóból, ke­zében vasvillával. Az öreg le­vette a válláról a vadászpus­kát. Talán egy méterre voltak egymástól. A fiú a vasvillával félre akarta tolni a puska csö­vét. Dörrent a lövés, átszaladt a golyó a fiú csípője táján az oldalán — szerencsére neme­sebb szerveket nem érve —, vé­gül az egyik tehén hátsó lábá­ban állt meg. Ez volt az első lövés. A fiú ugyanis nekiugrott az apjának, kicsavarta a ke­zéből a fegyvert, közben idős Notaisz még egyszer meghúzta a ravaszt, de ez nem talált... Jöttek a szomszédok, ártal­matlanná tették a dühöngő öreget, fiát elvitték az orvos­hoz, majd hamarosan megér­keztek a rendőrök is. — Már vártam magukat — fogadta őket idős Notaisz Jó­zsef -, megvert ugyanis a fiam . . . Az emberölés bűntette kísér­letének alapos gyanúja miatt a Baranya megyei Rendőr­főkapitányság befejezte a vizs­gálatot, s az ügyet vádemelési javaslattal átadta az ügyész­ségnek. Mészáros Attila Franz Joseph Windischqräfz végakarata

Next

/
Oldalképek
Tartalom