Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-25 / 141. szám
12 Dunántúli napló 1985. május 25., szombat Wlíisoraianlat Földrengésbiztos építkezés Számtalan katasztrófa tanulságait kiértékelve geológusok, szeizmológusok, építészek és technikusok láttak neki a földrengésbiztos épületek kialakításához. Abban eleve megegyeztek, hogy csupán acélbeton építmények különféle változatai jöhetnek csak számításba. Miután megoldották az acélbetétek és betonkeverék közti tökéletes kötés problémáját, úgy találták, hogy a legjobb az lesz, ha előregyártott nagy építőelemeket alkalmaznak. Az alacsony épületeknél az acélbetonlapok mellett égetett téglákkal is próbálkoztak. Ahol sem az egyik, sem a másik nem látszik célszerűnek, ott hagyományos módon a helyszínen készített (monolit) vasbeton vázakat építenek. Érdekes és egyedülálló az o házkonstrukció, amelynél nincs szilárd összeköttetés az épület és alapzata között: a hidak alátámasztásához hasonlóan felfüggesztéssel oldották meg a kérdést. A felfüggesztés még a legerősebb földlökéseket is tompítja. Ez a módszer természetesen nem alkalmazható bármilyen magas épületen; ezenfelül az ilyen házak építése nagyon költséges, és állandóan ellenőrizni, karbantartani kell a felfüggesztéseket. Képünkön: a világ egyik földrengésveszélyes övezetében fekvő kazahsztáni Alma-Ata 25 emeletes, 1000 ágyas földrengésbiztos szállodáját láthatjuk. Elkészülte után az épületet a természet vetette alá próbának: egy a Richter-skála szerinti 5-6 erősségű rengés sem tett kárt benne. CAMBEHCKO flEAO Az állami vadgazdaságok közül sikeres munkát végeznek a tvardicai „Bukovec" és a ko- teli „Ticsa" gazdaságokban. Az eddiq elért eredmények ellenére azonban még sok problémát meg kell oldaniuk az elkövetkezendő években a helyes vadgazdálkodással, a természet egyensúlyának fenntartása érdekében. Ezekből néhány példa: A farkasok hiánya miatt jelentősen emelkedett a szliveni erdőségekben a sakálok és vadkutyák száma. Az amerikai szerző Hamilton szerint pedig a szarvasok legnagyobb ellensége az elvadult házikutya. Folyamatosan meg kell semmisíteni őket és ezzel egyidő- ben „a biológiai egyensúly1' fenntartására is figyelemmel kell lenni. A vadmacskák száma a vidéken jelentősen a norma felett van, testméretüket illetően pedia a világon a legnagyobbaknak tartják őket. (A vadmacskákért járó világrekord trófea jelenleg a bolgároké.) A folyók szennyezésének meqóvására tett intézkedések rövid időn belül a vidrák száA lengyel bányászok sikere Rádió Munkában a lengyel bányászok Ötmíllíardl^ tonna fekete gyémánt A lengyel bányászat történetében újabb jelentős siker született. Dabrowa Górniczábon, a fennállásának 200. évébe lépett „General Zawadzki" bányában február végén hozták felszínre azt az utolsó tonna fekete gyémántot, amellyel a második világháború óta kitermelt szén mennyisége 5 milliárd tonnára nőtt. Sok ez, vagy kevés? Tetemes mennyiség, ha figyelembe vesszük, hogy a századfordulótól lengyel területeken összesen 8,2 milliárd tonna kőszenet termeltek ki. Export 62 országba Az eltelt négy évtizedben az első milliárd tonnáért a lengyel bányászoknak tizennégy évig, a másodikért kilenc, a harmadikért csupán hét évig kellett dolgozniok. A negyedik és ötödik milliárdot nem egészen 5,5 évi munka árán termelték ki. Az ötmilliárd tonna húsz százalékát exportálták. A népi Lengyelország fennállásának negyven éve folyamán a lengyel kőszenet négy kontinens hatvankét országa vásárolta. Az új széntelepek feltárását célzó széles körű munkák már a második világháború utáni első években megkezdődtek. Az 1949-ben végzett első felmérés őzt mutatta', hogy a lengyelországi szénkészletek mindössze 18 milliárd tonnára tehetők. Az alapos kutatómunka eredménye, hogy az ország három kőszénbányavidékén (Felső-Szilézia, Walbrzych és Lublin-Chélm) a dokumentált kőszénkészlet mennyiségét ma már 63 milliárd tonnára becsülik. A lengyel bányák napi termelési kapacitása az 1945-ös 155 ezer tonnáról 1985-re több mint 630 ezer tonnára emelkedett. Az utóbbi négy évtized alatt, húsz új bánya létesült, amelyek közül például a „Pi- ast” egy nap alatt 24 ezer tonna szenet termel. Az új bányaüzemek az össztermelés 20 százalékát szolgáltatják. Gépesített munkával Már az ötvenes évek második felében, és a hatvanas években is, amikor az olcsó olaj ér. földgáz számos ország bányaiparában válságot idézett elő, Lengyelországban következetesen hangoztatták, hogy o viláa energetika» jövője nagy mértékben a kőszéntől függ. A felszabadulást követő években még nem voltak megfelelő gépek és berendezések, ezért a szén fejtését és rakodását lényegében kézi erővel végezték. Az idő múltával azonban az emberi izomerőt Testvérlapjaink írják mának növekedését eredményezték. A közelmúltban nagy arányban csökkent az erdők sólyom és héja állománya, ezért nem kívánatos mértékű a varjak és seregélyek szaporodása. Az életkörülmények kedvezőtlenné alakulása következtében csökkent a fürjállomány is. A megyében mérlegelték egy új ragadozó meghonosítását, melynek kísérletei folyamatban vannak. A vadállomány megóvása és megfelelő növelése a hivatásos vadászok feladata elsősorban, de a lakosság valamennyi tagjának is érdeke, hogy a meglévő szép környezetet ápolja, hogy szabad idejét így kellemes körülmények között tölthesse el a megye nagy kiterjedésű erdőségeiben. AbBOBCH<fH Tipaeaa Az ukrajnai ruházati ipar egyik legfontosabb bázisvállalata az ogyesszai „Zont” tervező és kivitelező nagyipari egyesülés. A divatirányítás szakemberei ebben az évben új formájú és anyagú esernyő- modelleket ajánlottak a vásárlók figyelmébe. A hagyományostól eltérő például az a kisméretű, összecsukható esernyő, amely nejlonból készült szövetanyagot és új tervezésű tartófogantyút, illetve műbőr tokot kapott. A másik újdonság az átlátszó, fóliaesernyő. A piackutatók szerint a kísérleti példányok a várakozáson felüli érdeklődést keltettek a vásárlók körében. így azután döntöttek már arról, hogy a fóliaesernyők szériagyártását már ez év májusában megkezdik. Az utóbbi időben az asztali ernyők iránt is megnőtt a kereslet. Ezt igyekszik kielégíteni az az új ernyőtípus, amely a hétvégi házak kertjeiben ad árnyékot a családi asztalnál étkezők, beszélgetők számára. Mivel könnyen szállítható, hasznos utazási holmi a nyaralók, kempingezők számára is. Az új asztali ernyő már kereskedelmi forgalomba került. felváltották a gépek. Napjainkban a kitermelt szén 73 százaléka a gépesített komplexumok segítségével kerül a felszínre. A fejtés korszerűsítésével párhuzamosan felújították a mechanikus szénfeldolgozó üzemeket, és több tucatnyi újat is építettek. Ezt példázzák a „Sosnica", „Wawel” és „Halemba” bányák mellett emelkedő hatalmos széndúsító üzemek. Egyre mélyebbről A földfelszínhez közel eső telepek mindinkább kimerülnek, ezért a szénért egyre mélyebbre kell nyúlni. A „Pstrowski" és a „Halemba” bányákban már ezer méternél mélyebbről termelik ki a kőszenet, A vájatok átlagban évi 12 méteres mélyülése egész sor új probléma megoldását tűzi napirendre: növekszik a kőzet nyomása, a gáz- és vízveszély, fokozódik a vizek sótartalma. A lengyel bányaiparnak jelenleg fejlett tudományos-kutatói háttere van. Egyedül az elmúlt 5 évben aknaszállító berendezést, 4 korszerűsített feldolgozó üzemet, hét fejtési szintet, és többszáz egyéb létesítményt adtak át rendeltetésének. További öt úi bánya létesítése szintén előrehaladott stádiumban van. Schweriner ^yolkszeitung Konferencia volt a nyersanyag másodlagos felhasználásáról Schwerinben. 1984-ben a megyében másodlagosan felhasznált nyersanyag 63 millió márka új nyersanyaq értékének felel meg. Az elmúlt négy évben sikerült a papir újrafelhasználását nyolc, az üvegét hatvan százalékkal, az üres üvegekét pedig harminc százalékkal növelni. A megyeszékhelyen arról tanácskoztak, hogy miképpen lehe; előmozdítani, hogy a háztartásokban még takarékosabban bánjanak a nyers- nyaqokkal és hatékonyabban hozzájáruljanak a nyersanyagok másodlagos felhasználásához. Az első ilyen témájú tanácskozásra meghívták a Hazafias Népfront, a megyei tanács és a nyersanyaggyűjtőhelyek képviselőit. A tanácskozáson az elhangzott vita keretében sok sok hasznos gyakorlati felvetés hangzott eil, új lehetőségeit tárta föl <3 nyersanyag másodlagos feldolgozásának. Híradás a Balatonról Jó pihenést... a ma reggeli magazin első órájában a reggeli információk, lapszemle után gyermeknapi portrét mutatnak be, és szólnak többek között a gyermeknap somogyi programjáról. A műsor második részében a 40 év dalaiból című sorozatban ezúttal a Balaton keringő hangzik el Gyur- kovics Mária előadásában, és nem véletlenül, ugyanis a héten a Balatonon járt a műsor szerkesztője Kovács Imre és Nógrádi Erzsébet riporter, szezon előtti riportokat készítettek a fonyódi tanácselnökkel, a Mecseki Szénbányák bélatele- pi üdülőjének vezetőjével és új szakácsával, aki a Helyőrségi Művelődési Otthonból „igazolt át" a Balaton partjára, és jártak a fonyódi kikötőben, valamint az új bazársoron. A műsorban helyszíni riport is lesz, a pécsi lakóterületi kocogásról is. „Amikor a bölcsődében, az óvodában, vagy az iskolában látom őket, úgy tűnik, sokan vannak. Amikor a családokban keresem őket, bizony nem kell sokat számolnom. Gyerekek, — a család, a nemzet új hajtásai. Vajon milyen fa lesz belőlük? Bőséges gyümölcsöt termő, avagy meddő? Gazdag életet teremtő, netán sivárságban bukdácsoló? Tőlünk is függ, akik ezt a napot nekik szenteljük” — ezekkel a gondolatokkal kezdi vasárnapi, gyermeknapi magazinját László Lajos. Az egyórás műsorban gyerekekkel, azok szüleivel, nevelőivel beszélgettek, hogy bemutassák a gyermeket; — a tanulót, a játszót, — de nem egymagában, hanem abban a kölcsönhatásban, amiben az élet mindennapjaiban is föllel- hetők. A hétfőn jelentkező Közlekedési őrjárat —,gépkocsivezetőknek, gyalogosoknak egyaránt sok érdekességgel, tudnivalóval szolgál. Erről Somogy- vári Valéria gondoskodik. A pécsiek közkedvelt közeli kirándulóhelyéről, a város feletti Tettyéről indul a mecseki utak egy része, és a sziklaoromtól védetten itt virul a Pintér-kert, a híres arborétum. A gesztenyefák alatt zöldvendéglő és öntöttvas kút, belőle jéghideg karsztvíz zubog. Sokan üveggel, demizsonnal járnak ide, igazi Tettye-vízért. A hajdani püspökvár, majdan dervis-kolostor romjai között La Mancha lovagja dalol nyáresténként, lévén a Tettye a pécsi nyári színház egyik játszóhelye is. A sokszínű világot mutatja be Kovács Imre riportmozaikja a keddi adásban. Simon Márta a csütörtöki Kulturális körképbon bemutatja az ünnepi könyvhéten megjelenő újdonságokat, és a Pécsi Nyári Színházról, valamint a régió nyári kulturális eseményeiről tájékoztat. A szerb-horvát nyelvű műsor hétfői adásában Pogány község portréját mutatja be Filákovity Brankó. Kedden Iskolarádió, szerdán Fiatalok hullámhosszán, csütörtökön kulturális magazin, Panoráma címmel. Májusvégi határ — ez a riportösszeállítás május 31-én hangzik el. A német nyelvű vasárnap esti adásában Iklad környéki németeket mutatnak be, majd Hagyományőrzés Brennbergbá- nyán címmel Hetényi Árpád riportja hangzik el. — Halló stúdió, halló hallgató! — a népszerű telefonos műsor hétfőn jelentkezik Kerner Lőrinc szerkesztésében. — Település- fejlesztés napjainkban — ezzel az érdekes témával foglalkozik Reil József szerdai riportja. Pécsiek a rádióban 28-án, kedden 15.20-kor a Petőfi rádióban a Könyvről könyvért c. irodalmi rejtvényműsort a pécsi Hunyadi János könyvesboltból közvetítik. 1-én, szombaton 10.30-kor a Petőfi rádió térzenét sugároz a pécsi sétatérről. A Pécsi Vasutas Fúvószenekart Neumayer Károly vezényli. Televízió Ünnepeink, fogaink üdülő vakoknak. Boglárlel- lei riporttal jelentkezik május 28-án, kedden 17.00 órakor a Sorstársak, a pécsi körzeti stúdió rehabilitációs magczinja. A boglórlellei üdülőt nemrég állították helyre, korszerűsítették, a negyvenkét ágyas intézmény szogáltatásait a Vakok és Csökkentlátók Szövetsége helyi szervezeteinek közvetítésével lehet igénybe venni. Tudósítást ad a Sorstársak az értelmi fogyatékosok szüleinek Szolnok megyei szervezetéről; elhelyezkedési lehetőségeikről tájékozódhatnak a siketek eqy illetékes tanácsai alapján. Kitüntetést kapott nemrég Illés- falvi Béla, a Hallássérültek Országos Szövetségének főtitkára. Ebből az alkalomból keresték fel a pécsi tévések, és o „sorstársak” életéről, a szövetség terveiről beszélgettek vele. Budapesről egy gyermekkórházból hoztak még riportot, amely orról nyugtatja meg a szülőket, hogy a veleszületett szívbetegség korán felismerhető és 85 százalékban eredményesen gyógyítható. Végül Frang Dezső professzor folytatja sorozatát a prosztata-megbetegedésekről. (A Sorstársak ismétlése szerdán 19.10-kor lesz a második programban.) Kedden a szokásos időben: körzeti adás. (18.30, tv. 2.) Jósfay György szerkesztő-rendező az évfordulók nyomába eredt: Csányi László írót, Csepeli György szociológust és dr. Bán Endre plébánost kér* dezte meg családi, vallási, művészeti évfordulókról, személyes és társadalmi ünnepeinkről. Ezt Popovics István gyermeknapi riportja követi a délszláv általános iskolából. Az Unser Bildschirm, a pécsi stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora (szerda 18.50, tv. 2.) riportban számol be arról a tengelici találkozóról, amelyet a németek által lakott települések tsz-vezetői számára rendeztek szakmai tapasztalat- csere céljából. Nyilatkozik Hambuch Géza, a MNDSZ főtitkára és Werner Ádám őcsé- nyi tsz-elnök is. A gyermeknap jegyében láthatunk portréfilmet egy háromgyermekes gu- narasi tanárnőről, Marton Fe- rencnéről, aki német nyelvre tanítja három gyermekét és azok barátait. A szokásos könyvajánlat után a júniusi különkiadást, a Nyújts baráti jobbot! tehetségkutató verseny gálaműsorának közvetítését ajánlja nézői figyelmébe az Unser., (ismétlés: szombat, 8.30, tv. 1.) Fogainkról lesz szó Füzes János és Bükkösdi László műsorában (POTE Fogászati Klinika, csütörtök, 16.25). Megtudhatunk sok érdekességet a fogászat történetéből, és a klinika munkájáról, egyebek között három műtétet is felvettek a televíziósok. G. T.
