Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-23 / 139. szám
1985. május 23., csütörtök Dunántúli napló 5 Találkozás a választókkal í Pécs, 4. sz. választókerületében Medvetzky flntalné dr. beszélgetése pedagógusokkal Tanácstagjelöltek, Lánycsók, 20. sz. vk. Botka Jánosáé és Nagy Béláné Mi a véleménye: az iskolai tananyag csökkentése, átszer- kesztése miért nem követte az ötnapos tanítási hétre való átállást? Miért nem összehangoltak az Oktatási Minisztérium egyes döntései? Hogyan oldják meg a pedagógusok kötelező továbbképzését? Nem lesz-e kevesebb a testnevelési órák száma? A kérdésekből könnyen következtethetünk arra, kikkel találkozott a képviselőjelölt: általános és középiskolai pedagógusok ültek a pécsi Nevelők Háza nagytermében tegnap délután, hogy beszélgessenek gondjaikról, terveikről Medvetzky Antalnéval, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola igazgatóhelyettesével. Medvetzkyné kollégáknak szólította őket, mert bár — mint mondotta — végzettségére nézve mérnök, tizenhárom éve oktat, és az országgyűlés kulturális bizottságában - ahol a 4. sz. választókerület képviselőjeként az előző ciklusban tevékenykedett — pedagógusként érzett, gondolkodott és emelt szót a tanárok, tanítók, diákok dolgaiban. Most is erről beszélt Durucz Istvánnak, az MSZMP Középfokú Párt- bizottsága titkárának megnyitója után. Medvetzky Antalné dr. emlékeztetett arra, hogy az elmúlt öt év alatt több magasszintű dokumentum foglalkozott a közoktatással, felsőoktatással. Képviselői munkájában sokat segítettek a pedagógusok, szülők észrevételei, és erre a társadalmi segítségre minden bizonnyal a jövőben is számíthat majd az iskolaügy — szükség lesz ugyanis a társadalom megkülönböztetett figyelmére, sőt áldozatvállalására. Elmondta: a Elsősorban megyénkre jellemző hat agrárszakfilmet mutattak be teqnap Pécsett, az Építők Szálló nagytermében megrendezett XXII. Baranya meqyei agrárfilmszemlén. A szakfilmbemutatót dr. Álló Miklós, a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője nyitotta meg. A bemutatott szalcfiírnek az agrárágazat feilődését követték nyomon a felszabadulástól ■napjainkig; így a magyar agrártermelésről, a háztáji és kisegítő gazdaságokról, a nagyteljesítményű traktorokról és munkagépekről, illetve azok korszerű vezérlő és szabályozó berendezéseiről, valamint a hígtrágyával való gazdálkodásEgyüttműködési szerződést ír- ta(c alá tegnap Pécsett a Pollack Mihály Műszaki Főiskola és az NSZK-beli Würzburg— Schweinfurti Műszaki Főiskola vezetői. Ebből az alkalomból Pécsre érkezett prof. dr. Wolfgang Fechner rektor, prof. dr. Helmut Roderer, a villamoskar dékánja, dr. Jürgen Herzog főtitkár és Dieter Fehn, p dékáni hivatal vezetője. A szerződést délelőtt a főiskola intézeti vezetőinek jelenlétében dr. Wolfgang Fechner és dr. Pauka Imre főiskolai tanár, a PMMF főigazgatója írta alá. A würzburg—schweinfurti főiskola tizennégy évvel ezelőtt alakúit, jelenleg ötezer hallgatója van. Sok szakon képez mérnököket, így sokan tanulnak gépésznek, építésztervezőnek és építőművésznek, mű- anyagipari, elektrotechnikai, informatikai mérnöknek, tanítakormányzat tisztában van azzal, hogy a pedagógusok élet- és munkakörülményein sokat kell még javítani, s a tavalyi fizetésemelés csak a kezdet. Addig is: a kormány arra ösztönzi a tanácsokat, az iskolákat, hogy a jelenlegi lehetőségek közt törekedjenek az igazságosabb bérezésre, a jó munka jutalmazására. S íme, egy nagyonis gyakorlati kérdés azonnal elhangzott: hogy lehet az, hogy a Pécs Városi Tanács pénzügyi osztálya körlevélben értesítette az iskolákat: a pedagógusnapi jutalom nem lehet több, mint az alapbér 50 százaléka? Sok iskola év közben azért „takarékoskodott”, hogy méltó jutalomban részesíthesse dolgozóit, most utólag szaporítják a kötöttségek számát oly módon, hogy az nem vág egybe másutt hangoztatott elvekkel ... A kérdés kérdés maradt itt: ám a képviselőnek tennivaló, s erre ígéretet is tett. Természetesen a tegnap délutáni eszmecsere nem ragadt meg a pénznél. A kérdések, hozzászólások és Medvetzkyné őszinte, egyenes válaszai átfogták az oktatás szinte egész területét: az irányítás korszerűsítésétől a nyelvtanuláson, a tankönyvirá- son át egészen az óraszámok — és a munkafeltételek — egyenlőtlenségéig, a pedagógus személyének és a nevelőmunkának társadalmi tekintélyéig bezárólag. Medvetzky Antalné dr. tehát tömött útipoggyásszal indulhat el az új választási ciklusba, ha ... „ha megválasztanak’’, mondotta. A hozzászólások alapján úgy látszott, bírja pedagógus választók bizalmát. G. T. ról, a növénytermesztésben alkalmazott műszerekről és automatikus berendezéseiről, továbbá az élelmiszergazdaságról kaptak képet a megjelent szakemberek. A szakfilmek bemutatásának célja volt, egy-egy témakörben megismertetni az érdeklődőket a ma alkalmazott legkorszerűbb ismeretek gyakorlati lehetőségeivel, módszereivel, és annak eredményeivel. A bemutatott filmek nagyban segíthetik a korszerű agrotechnika komplex és széles körű elterjesztését a mezőgazdaságban, illetve annak gazdaságosabb felhasználási lehetőségeit. nak itt szociopedagógiát, formatervezést. Az együttműködési szerződés oktatási, kutatási kapcsolatokra terjed ki. Keretjellegű, vagyis évenként újra szabályozzák a szakirodalom, a tantervek, a doktorjelöltek, tudományos munkatársak, aspiránsok és hallgatók cseréjének módját. Már az idén sor kerül pécsi oktatók 25 napos NSZK-beli utazására. Az aláírás után rövid interjút kértünk prof. dr. Wolfgang Fechnertől. — Milyen hasonló intézetekkel van kapcsolatuk, és mi a gyakorlati haszna az ilyen együttműködésnek? A két hölgy, aki a lánycsóki 20. sz. választókörzet tanácstagjelöltje, egybehangzóan úgy nyilatkozott: bármelyikünket is választják meg, mind a ketten a továbbiakban is segíteni fogjuk egymást. „Hiszen egymás mellett élünk (olyany- nyira egyébként, ho<-w szédasszonyok), céljaink, érdekeink meqegyeznek, hiszen megegyezik az egész település érdekével.’’ Sok közös vonás van bennük: mindketten falubeliek, mindketten nők és fiatalok. A június 8-i választáson eqyenlő eséllyel indulnak. Egyikük, Botka Jánosné, a Lánycsóki Általános Iskolában biológiát, kémiát. technikát tanít, másikuk, Nagy Belőné, a helybeli takarékszövetkezet vezetője.- Engem most jelöltek először - mondja Botka Jánosné, akit a tanítás nagyszünetében sikerült elérnünk. — Azt hiszem, a mi kettőnk jelöléséhez hozzájárult az is, hogy fiatalítani akarnak. Mi nem „rivalizálunk" Biztatónak tűnőén a különböző szakemberek véleménye — ha szóba kerül a környezet- védelem — több ponton is megegyezik. Például a SZOT e témával foglalkozó osztályvezetője szerint az egyik legfontosabb feladat — ha a szakszervezeti mozgalom segíteni akarja a környezetvédelmi célok megvalósítását — a szemlélet formálása, annak a tudatnak a kialakítása és eredményeket produkáló cselekvőkészséqgé fordítása, amely felméri a környezetszennyezés jelenünkre és a jövőre nézve is jószerével felmérhetetlen veszélyességét. És azt mondja a vállalati szakember is: első dolgunk, hogy komolyan vegyük a környezet- védelmet. Ügy tűnik, mindezek ellené— Két éve kötöttünk megállapodást egy tokiói főiskolával — mégpedig japán kezdeményezésre —: két hallgatói -csoportunk tanulmányozta már kölcsönösen a reklámgrafika, a divat-design, az építőművészet kérdéseit. Ugyancsak barátkozunk a franciaországi Caen és az angliai Preston főiskolájával. A pécsi szerződésre egy korábbi látogatásunk igen jó tapasztalata alapján került sor. Különösen a mikroelektronika, az építészet és a városrekonstrukció témakörében látok nagy lehetőséget az együttműködésre. De el tudom egymással, hiszen mind a ketten a legjobbat akarjuk a falunk. s törekvéseink a legtöbb pontban megegyeznek. Amit én a legfontosabbnak tartok, az a szennyvízcsatorna kiépítése. A lakosság számára ez nem kis anyagi áldozattal jár, éppen ezért van, aki ezt támogatja, van, aki nem. Arról szeretnék meggyőzni mindenkit, hogy ez milyen fontos. Persze, az anyagi áldozatvállalás nem könnyű. De ahogy megoldotta a falu tíz éve azt, hogy egészséges ivóvize legyen, úgy, remélem, ezt a nem kevésbé fontos problémát is megoldjuk majd. Másik dolog a falukép, amivel többet kellene törődnünk. Miután itt jóformán nincs munkalehetőség, s az emberek Mohácsra, Bolyba, sőt, Pécsre járnak dolgozni, társare, hogy a gyakorlat elmarad ■a tételtől. Ez ugyan kicsit keményen hangzik — s lehet is mivel finomítani, például azzal: mit tartsanak elsősorban szem előtt a termelő ágazatokban dolgozó szakemberek, az eredményes gazdálkodást, vagy a pénzszűke miatt a környezetvédelmi feladatok megoldásához fölöttébb kis mozgásteret engedő lehetőségeket —, ám talán a tegnapi, a Pécsi Bőrgyárban rendezett környezet- védelmi fórumra érkező vendégeknek — közöttük Dányi Pálnak, a megyei pártbizottság titkárának és Földvári Jánosnak, a megyei tanács elnökhelyettesének is feltűnt a bűz. Véleményt kértünk erről Schneider Edétől, a házigazda bőrgyár műszaki igazgatóhekultúra képzelni például, hogy miként a franciákkal, a magyarokkal is kialakítanánk egy olyan rendszert, mely szerint utolsóéves hallgatóink féléves gyakorlatukat magyar üzemben töltenék. — Eddig elsősorban szakmai kérdésekről beszéltünk. A kultúra és a sport ön szerint hogyan fűzhetné szorosabbra az ismeretséget?- A személyes barátkozás- nak tulajdonítok legnagyobb jelentőséget: anélkül nem megy a szakma sem. Ezt viszont segítheti a sport: jónevű labdarúgó- és röplabdacsapatunk van. De el tudnám képzelni reklámgrafikával és komputer- grafikával foglalkozó művésztanáraink pécsi kiállítását is. A német küldöttséget fogadta tegnap Molnár Zoltán, a Pécs Városi Tanács általános elnökhelyettese is. G. T. dalmi munkát is elsősorban a munkahelyükön végeznek. Azt szeretném elérni, hogy a faluban végzett társadalmi munkát is elismerjék a vállalatoknál, s akkor már mindjárt többet tehetnénk saját lakóhelyünkért.- Én már 1973 óta vagyok tanácstag, így három ciklust végigcsináltam - mondja Nagy Béláné -, s ebben most az az izgalmas számomra, hogy senki sem megy biztosra. Egy azonban mégis biztos: akár kettős jelölés van, akár nem, fél gőzzel csinálni semmit sem lehet. Illetve lehet, csak nem érdemes. Mindennek akkor van értelme, ha az ember legjobb tudásával próbálja elvégezni a rábízott feladatot. Egyetértek, hogy valóban a legfontosabb dolog a szennyvízcsatorna. Én is tudom, hogy nagy anyagi lyettesétől, aki - a fórum programjának részeként - tájékoztatta a résztvevőket az üzemben folyó környezetvédelmi munkáról. — Úgy gondolom, hogy munkánkkal természetesen együttjár egy bizonyos szag. Ezt normálisnak minősítem, elkerülhetetlennek. Ez nem jelenti azt, hogy nincs mit tennünk a környezetvédelem érdekében. Két lehetőség kínálkozik — és nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy amikor a Bőrgyár épült, a város még nem volt itt — vagy mi megyünk innen, vagy a város. Egyik sem lehet megoldás, marad az, hogy a túlzó véleményeket, amelyek egye- dülinek és legerősebben lég- szennyezőnek tekintik a bőr- gyári munkát, megpróbáljuk normális szintre szorítani, más oldalról erőnkhöz mérten mi is megtesszük azt, ami szükséges. A fórumon felszólalt Főcze Lajos, a SZOT osztályvezetője is, aki elmondta, nincs helye az illúzióknak, s bár a szükséges pénz valóban kevés, de erre hivatkozva semmit sem tenni alapvető hiba. Megemlítette azt is, hogy a Bőripari Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó vállalatok 1984-ben 62 millió forintot fordítottak a környezet védelmét szolgáló fejlesztésekre. Véleményét kértük a baranyai helyzetről.- Röviden azt tudom mondani, hogy a dél-dunántúl'i körzetben évente 63—64 000 ionná veszélyes hulladék keletkezik. A garéi tároló kiépítése mellett is a megye vállalatainak nagy többségénél keletkező termelési hulladékok ártalmatlanítása lényegében megoldatlan. Van hát mit tennünk a környezet óvása érdekében, s a szakszervezetek szorgalmazzák is e munkát. M. A. megterhelés, de az OTP 15 éves részletet biztosít, érdemes hát meggondolni. A kemény tél megrongálta az utakat és a járdákat, ezeket is meg kell csinálni. S még egy fontos probléma: a községnek nincs megfelelő ravatalozóhelye. Ezt is meg kell oldani, de itt már könnyebb dolgunk lesz: a választók már hozzájárultak a' meglevő pénzhez, s az alapokat már ki is tűzték, a munkát „csak" be kell fejezni. S érdemes fejleszteni ezt a falut, hiszen az új épületek magukért beszélnek: egyre többen vásárolnak itt telket, s költöznek ide például Mohácsról. A fiatalok mind korszerűbb környezetben szeretnének élni. Mind a ketten ehhez akarunk hozzájárulni munkánkkal. HIB-ülés Pécsváradon Turistaszálló épül a várban Pécsvárad a megye idegenforgalmának egyik jelentős gyöngyszeme lehetne és talán lesz is, ha befejeződik a vár ■régészeti feltárása, felújítása. Addig azonban még bőven akad tennivaló, legalábbis ez derült ki a Mecsekvidéki Idegenforgalmi Bizottság tegnapi ülésén, amelyet Pécsváradon tartottak. A turizmus fejlesztése szempontjából a településnek nagyon jó adottságai vannak. Igen vonzó a kellemes környezet, a csend, a tiszta levegő és a számos történelmi emlék. A hangulatos utcák, a vár, a környék és a község történelmi múltja egyaránt kínálkozik a megismerésre. Arról nem is szólva, hogy innen kiindulva kellemes sétákat lehet tenni a Mecsekben. A látogatók szemében a legnagyobb vonzerőt azonban mégis a vár jelenti, ahol évek óta és jelenleg is folynak a munkálatok. A falakon belül régészek és építők dolgoznak, a laikus szemlélő számára nagy a felfordulás. Igaz, ez cseppet sem zavarja az érdeklődőket,, akik időről időre kisebb-na- gyobb csoportban jelennek meg a helyszínen! Az Idegenforgalmi Hivatal 1968 óta kezeli a várat. Először a palotaépület falait erősítették meg, később a helyiségek felújításához fogtak hozzá. A tervek szerint elsősorban előadótermeket alakítanak ki. de a pincében lesz kőtár, az egykori kovácsműhelyben pedig ajándékbolt is. A mintegy 20—21 millió forintos munkálatok befejezése azonban még mindig csak évek múlva várható. A vár másik szárnyán turista- szálló épül. A kétágyas szobákban mintegy 60 vendéget fogadhatnak majd, a fazsindellyel fedett ágyútoronyban pedig két lakosztályt alakítanak ki. A szobákba romantikus falépcső vezet, az ablakból csodálatos kilátás nyílik a környező tájra. F. D. XXII. agrárfilmszemle Baranyában Szakma, oktatás, sport. Együttműködési szerződést kötött a PMMF és a Würzburgi Műszaki Főiskola D. Cs. A bőrgyári szennyvizderítőtelep Lauer Györgyi felvétele Környezetvédelmi fórum a bőrgyárban
