Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-04 / 120. szám
Hosszabb előkészítés után a széles körű társadalmi viták tapasztalatéinak hasznosításával a községi elöljáróságok helyét és szerepét magasszintű jogszabályok rendezték. Mára képviselői és tanácstagi új választásokról szóló 1983. évi NI. tv. kimondotta, hogy a községi közös tanácshoz tartozó nem székhely társközségekben a megválasztott tanácstag egyben a község elöljáróságának is tagjává válik. Képviseli a lakosság érdekeit Az 1983. évi 25. sz. tvr. a tanácstörvényt módosítva és kiegészítve, megjelölte az elöljáróságok fő funkcióit és működésük alapvető követelményeit. Kiemelte, hogy az elöljáróság képviseli a közös tanácsban és más szervek előtt a társközség lakosságának az érdekeit, szervezi közösségi életét, dönt a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásáról és jogszabály által hatáskörbe utalt egyéb ügyekben. Ennek részleteiről intézkedik a Minisztertanács közelmúltban megjelent 9/1985. (III. 7.) sz. rendelete. Leszögezi, hogy az elöljáróság a nem székhely társközség lakosságának népképviseleti-önkormányzati testületé, amely a közös tanács szervezetének részeként működik. Ezzel vitákat zár le és elhatárolja magát a jogi rendezés előkészítésekor felvetődött törekvésektől, amelyek egyik oldalon az elöljáróságok szerepét igazgatási feladatkörökre szűkítve, a másik oldalon a közös tanácsok működésének igazolt eredményei ellenére az általuk teremtett keretek megbontásával kutatták a községi közélet fejlesztésének új útjait. E felfogásokkal szemben a rendelet egyértelműen fogalmaz: az elöljáróság a társközség lakosságának érdekeit képviselve kezdeményezően részt vesz a közös tanács — a társközség érdekeit és a közös érdekeket egyaránt szolgáló - céljainak kimunkálásában, s azok, valamint a közös tanács határozatai megvalósításával szervezi a társközség lakosságát. Szerepe Az elöljáróság szerepét a rendelet széles körben vonja meg, amely átfogja a tagközség közéletének egészét. Feladata az, hogy szervezze a helyi feladatok végrehajtását, e községi életet, a lakosság tájékoztatását, a helyi ünnepségeket és rendezvényeket. Ehhez kiterjedt kapcsolatokat kell fenntartson a HNF helyi bizottságaival, a tömegszervezetekkel és a lakosság más szerveivél. A közösségszervezés során az elöljáróság több állami feladatot is teljesít. Közre kell működnie a központi állami üz elöljáróságok A társközségek lakosságának népképviseletiönkormányzati testületé A helyi közélet szervezésének fóruma célok megvalósításában, segítenie kell a társadalmi tulajdon védelmét, az állampolgári jogok gyakorlását és a kötelesség teljesítését. Miközben tehát az elöljáróság a helyi- közélet szervezésének a fóruma és eszköze, fontos állami funkciókat is teljesít és ezzel a demokratikus centralizmus alapján működő állami gépezethez kapcsolódik. Ezzel azonban nem változik meg alapvető jellege, az, hogy mindenekelőtt az elöljáróság a tagközség lakosságának népképviseleti-önkormányzati testületé. Az elöljáróságok működése a településfejlesztésről és a lakosság ellátásáról való gondoskodás tekintetében több oldalról is megalapozott. Eszközeikkel befolyásolhatják a nem tanácsi szervek tevékenységét. Tárgyalásra hívhatják a nem tanácsi szervek vezetőit, célkitűzéseikről való tájékoztatás céljából, beszámolót és információt kérhetnek tőlük; ellenőrizhetik a lakossági szükségletek kielégítése körébe tartozó munkájukat; felhívhatják őket arra, hogy a lakosságot érintő ügyekben szüntessé meg a fogyatékosságokat, fej lesszék tevékenységüket, e fel hívásokat, javaslatokat 30 na pon belül meg kell vizsgálni ok, és ennek eredményéről tá jékoztatniok kell az elöljáró ságokat. Hatásköre A rendelet tételesen mégha tározza az elöljáróságok ha táskörét, s feljogosítja a közös tanácsokat arra, hogy meghatározott ügycsoportokban egyetértési jogot adjanak az elöljáróságoknak. Ezekben az ügyekben illetékes szerveknek csak az elöljáróságok egyetértésével szabad előterjesztést tenni. Mind a két esetben elsősorban a lakossági ellátás és az államigazgatási munka egyszerűsítése szempontjából fontos ügyekről van szó. Nevezetesen az elöljáróságok döntenek különböző segélyek odaítéléséről; a területen működő egészségügyi, művelődési intézmények nyitvatartósáról (óvoda, bölcsőde, öregek napközije), igénybevételük engedélyezéséről, egyes, többnyire tiszteletdíj ellenében ellátott kinevezési és felmentési ügyekben (tűzoltóparancsnok, ifjúsági szakkörvezető, kinevezése, felmentése); jóváhagyják a területen működő közművelődési intézmény munkatervét. Egyetértési joguk lehet a területeken működő tanácsi intézmények vezetőinek kinevezése és felmentése tekintetében; az iskolai és óvodai körzeti beosztás és határ megváltoztatása; a tartós használatba adható telkek, a nagyüzemileg nem hasznosítható területek kijelölése ügyeiben. Az elöljáróság egyetértésével lehet a működési területen az igazgatási napokat és a szakigazgatási kirendeltség ügyfélfogadást meghatározni. A feladatok és hatáskörök rendezése mellett a kormány- rendelet fontos intézkedéseket tartalmaz az elöljáróságok munkája anyagi megalapozásának az előmozdítására. Kimondja, hogy az elöljáróságok önállóan rendelkeznek a jogszabályokban meghatározott anyagi eszközökkel; a nem tanácsi szervek által részükre adott anyagi támogatással; az elöljáróságoknak nyújtott lakossági hozzájárulások alapján képződő pénzeszközökkel és az önkéntes társadalmi munka javaival. Ezek nem vonhatók el az elöljáróságoktól. Az elmondottakból következik: lényeges, hogy a kormány- rendelet részletesen taglalja az elöljáróságok kapcsolatait a közös községi tanács más szerveivel. Tartalmukat tekintve e követelmények egyértelműen az elöljáróságok munkájának segítésére irányulnak. Felsorolja az elöljáróságok véleményének kikérésével intézhető ügyek körét, s leszögezi, hogy a közös tanács végrehajtó bizottságának, tisztségviselőjének, szakigazgatási szervének, a társközség lakossága szélesebb körét érintő, minden ügyben ki kell kérni az elöljáróság véleményét. Fontos garancia: ha az elöljáróság, a közös tanácsnak, vagy végrehajtó bizottságnak a társközséget érintő döntését sérelmesnek tartja, az ügy ismételt tárgyalását kezdeményezheti. Az elöljárót a HNF helyi bizottságának javaslatára az elöljáróság választja. Munkája az elöljáróság tevékenységéhez kapcsolódik, mivel az ügyek döntő többsége a képviseleti testület hatáskörébe tartozik. Emellett azonban fontos az egyéni szerepe is, amennyiben feladata, hogy képviselje az elöljáróságot; elősegítse a községben a társadalmi együttélési szabályok megtartását; a szabályok megsértőit figyelmeztetheti; összehívja és vezesse az elöljáróság üléseit; figyelemmel kísérje a lakosság ügyeinek a közös tanács szerveinél történő ügyintézését és évente beszámoljon a falugyűlésnek az elöljáróság és a saját munkájáról. Fontosnak ítéljük, hogy az elöljáróságok működési rendje minél kevesebb, csak a legszükségesebb kötöttségekkel és adminisztrációs terhekkel alakuljon ki. Tevékenységüket a feladatok eredményes megoldására való törekvés jellemezze, miközben a törvényesség a közösségi és állampolgári érdek védelmében maradéktalanul megtartsák és teljesítsék az állami munka követelményeit. Ettől eltérő esetben a közös községi tanács végrehajtó bizottságának meg kell semmisítenie az elöljáróság jogszabálysértő határozatát. Különös gonddal Úgy látszik, a jogi feltételek adottak ahhoz, hogy az elöljáróságok megalakulhassanak, és eredményes munkához kezdhessenek. Ehhez persze jogi feltételeken kívül sok más is szükséges. Most dolgozunk a tanácsi szabályozás korszerűsítése keretében az elöljáróságok anyagi alapjának tervén. Arra törekszünk, hogy az elöljáróságok működéséhez a személyi feltételeket a választások kapcsán minél teljesebben biztosítsuk. Különösen fon- toshak tekintjük, hogy az elöljárók személyét jól válasszák majd meg az elöljáróság tagjai. De dolgozunk a munka feltételeinek gyarapításán úgy is, hogy kimunkáljuk az elöljáróságok és a közös tanácsszervek közötti legeredményesebb kapcsolatrendet. Felkészülünk arra, hogy az új tanácsok a helyi körülmények és lehetőségek maximális figyelembevételével konkrétan megjelölhessék az elöljáróságra háruló feladatokat és munkájuk kibontakozásának sajátos tennivalóit. Igyekszünk ezekkel a kérdésekkel különös gonddal foglalkozni, mivel az elöljáróságok intézménye nálunk, a sajátos baranyai községi tanácshálózatban, igen jelentős. Több, mint 200 településen kell majd gondoskodnunk arról, hogy az elöljáróságok rendeltetésüknek megfelelően teljesíthessék feladatukat. A községi lakosság mintegy 20 %_a él olyan településeken, ahol az elöljáróságok útján kapcsolódhat be a tanácsi életbe, s remélhetőleg e települések életkörülményeinek jelentős javulásának eredményeivel. Dr. Hazafi József, a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára Liptód Fotó: Proksza László Felújítják a Széchenyi téri Általános Iskolát Mohácson Új utakon Versenytárgyalás Nem olyan régi keletű az a rendelkezés, hogy a nagy beruházások kivitelezésére versenytárgyalást kell meghirdetni. Arra azonban még kevés a példa, hogy helyi, tanácsi beruházások lebonyolítására is licitet hirdessenek. A mohácsi Városi Tanács ez év elején jó időben és jó érzékkel megragadva a lehetőségeket különböző épületfelújítási, bővítési és útépítési munkákra verseny- tárgyalást hirdetett. És hogy mennyire sikeres volt ez a vállalkozás, bizonyítja, 30—35 százalékkal olcsóbban készültek, illetve készülnek el a munkák. — A belváros rekonstrukcióját szeretnénk minél előbb elvégezni — mondja dr. Németh Elemér, a mohácsi Városi Tanács elnöke — úgy, hogy a város eredeti hangulatát megőrizzük a zömmel az ezredforduló táján épült házak korszerűsítésével, felújításával. Erre a célra összesen 12 millió forint állt rendelkezésünkre. Természetes, hogy ebből a pénzből minél többet szerettünk volna kihozni. Ezért az év elején a helyi és a környékbeli, sőt pécsi vállalatok részére meghirdettük a verseny- tárgyalást. Költségvetési tervezetet készítettünk és ezt tekintettük kiindulópontnak. Az első versenytárgyalásra január 21-én került sor, a Széchenyi téri iskola felújításáról volt szó. Az első ajánlat 2,9 millió forint volt. A négy jelentkező vállalat 14 lépésben licitált egymásra, végül a' Gekkó gmk adta a legkedvezőbb ajánlatot: 1,3 millióért elvállalta. A Szabadság úti iskola vizes blokkjának felújítási munkájára kilenc lépésben ment a licit, végül a 650 000 forint indulásról 450 000-re mentek le. (Mohácsi ÉPSZÖV.) A maradék pénzből így más munkát is el tudtak végezni itt. És sorolhatjuk a példákat: a gimnázium konyhájának bővítését 750 000 helyett 470 000 Ft-ért, a zeneiskola felújítását 3,8 millió helyett 2,5 millióért készítik el a munkát elnyert vállalatok. — Mohács eléggé rosszul áll megfelelő útburkolattal. Mindenképp szükséges a Fel- szabadulás lakótelep jobb megközelíthetőségét biztosítani. Ezért az útépítésre is versenytárgyalást hirdettünk — mondja dr. Németh Elemér. — A versenyre négy cég jött el. Két utca burkolatának elkészítéséről volt szó. Ennél a tárgyalásnál nehezen ment az egyezkedés. Volt olyan vállalat, amelyik menetközben kiszállt. Végül ahhoz a megoldáshoz folyamodtunk, megmondtuk, nekünk erre a két munkára összesen 5,5 milliónk van, egy fillérrel se több. A kivitelezést annak adjuk, aki ennyiért mindkét utat elvállalja. Végül a KÉV lett a győztes. De ugyanígy hirdettük meg az energiaprogramhoz, tartozó kivitelezési munkákat is, amely szintén nagy csaták után lett számunkra kedvező. —: A versenytárgyalások légköre rendkívül érdekes, izgalmas, számunkra is újdonságot jelentett. Menetközben természetesen mi is tanultunk. Például rájöttünk, a nyíltan tett első ajánlat helyett jobb, ha az ajánlatokat zárt borítékban kérjük és ebből a legkedvezőbb összegről indulunk. A versenytárgyalás előnyös megoldás. Számunkra mindenképp, hiszen minden eddiginél olcsóbban tudjuk a munkákat elvégeztetni és a kivitelező vállalat sem fizet rá, hiszen csak addig a határig megy le, ahol azért még neki is megéri. A versenytárgyalást megnyert vállalatokkal kötött szerződés a megállapodott fix összeget tartalmazza, költségtúllépés nem lehet. A határidő betartására pedig szorítja őket a szerződésnek az a pontja, késés esetén kötbért fizetnek. S. Zs. Postatörténeti kiállítás Pénteken a Magyar Bélyeg- gyűjtők Országos Szövetségének székházában megnyílt a postatörténeti gyűjtemények országos kiállítása. Az érdeklődők 238 ikereten elhelyezett csaknem 7 ezer levél segítségével ismerkedhetnek meg a magyar posta történetével az 1700-as évek végétől napjainkig. A kizárólag magyar gyűjteményeket felsorakoztató kiállítás több érdekességgel is szolgál: bemutatja a felszabadulás után újra indult postaszolgálatot, az ajánlott küldemények kezelésének különböző módozatait, a magyar városok bélye- gezéseit. Láthatók méq úgynevezett tékercsbélyegekkel bérmentesített levelek, cenzúrázott levélküldemények, s különféle alkalmi bélyegyzések. A kiállítás különleges látnivalói az egykori gyulai útőri futárposta által kezelt levelek, melyek felidézik azt az időt, amikor - rendes postaszolgálat híján — az úttörők továbbították a leveleket Gyulán, 1944 novemberétől 1945 augusztusáig. A postatörténeti kiállítás május 12-ig, vasárnap estig tekinthető meg a MABEOSZ Vörösmarty utcai székházában. HÉTVÉGE 3. \
