Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-20 / 136. szám

1985. május 20., hétfő Dunántúlt napló 3 Uj utcasorok Szigetváron Az üveg művésze üvegcsillogás, kristályok fo­gadják a látoqatókat Kertészti Ágnes üvegtervezö pécsi Már­tírok útjai műhelyében, üveg­ből készült plasztikák, oszlopok, rudak és romok. Talapzatra rögzítve elüvegesedett samott- téglák. Mértani és rögös for­mák, savval érdesített, homok­futóval szabdalt felületek. Lágy- esésű, csipkékönnyű alakzatok főként lilás, rózsa- és füstszín­ben. A sóhajtól is csilingelnek, sustorognak a lapok. A pécsi iparművész a Nagy- kanizsai üveggyár tervezője. Amikor teheti, felfűti az itthoni két (kemencét és a hőáramlás­ra, a gipsz-, vagy a homok- ágyazatra, a diqitalis progra­mozóra bízza az üveg- és egyéb formákat. Arra kíváncsi, miként viselkedik a hőtől megrogyó anyag. A kísérletezés és játék egyben alapozás a gyári for­matervezéshez. Megtörténik, hogy ami itthon kudarc, a gyár­ban már siker. Elsősorban fo­gyasztással hozza létre a tár­gyakat. Az eljárás baranyai vi­szonylatban egyedülálló. A főiskola befejezése után szülői támogatással indult. Ak­kor csaknem 200 000 forintba kerültek a kemencék, a progra­mozó. Mostanra elérte, hogy költségeit maga fedezi, például a havi 5—6000 forintos áram­számlát. Azt tervezi, hogy 100 000 forintból homokfuvót alakít ki. Dolgozik az Iparmű­vészeti Vállalatnak. Most készí­ti a pécsi Citrom utcai új cuk­rászda, a Széchenyi téri gyógy­szertár üvegdíszeit. — Újra divatba jön az üveg sok célú felhasználása — mond­ja. — Kihívás ez, ami elől nem hátrálhatok meg. Nagykanizsai munkahelyén készített importpótló gyermek­étkészlete, amelyben cumisüveg is van, nemrég került piacra. Vetekszik az olasz Chicho-ter- mékek minőségével. A közeljö­vőben teás- és kóvéskészleté- nek a sorozatqyártása várható. Csuti J. Közművesített telkeket- kínál a tanács Gazdálkodási lehetaségek Hobolon és Becefán Szigetváron eltűnnek a régi,- megroggyant épületek, a be­építetlen foghíjak és a parla­gon lévő területek. Panelhá­zak, sorházak, családi házak épülnek. Pénz és elhatározás kérdése, ki melyik mellett dönt. Ebben az évben 105 OTP- lakás épül. Ebből 45 panel­lakást a Lenin lakótelepen ad­nak át. A szigetvári tanács a nagycsaládosoknak, fiatal há­zasoknak és pályakezdő há­zaspároknak, akik rendelkez­nek bizonyos összegű készpénz­zel, 70 000 forint készpénzt és ezenkívül kamatmentes köl­csönt is biztosít. Ebben az év­ben a tanácsi támogatás 2 710 000 forint, a kamatmen­tes kölcsön másfél millió fo­rint. Kölcsönt adnak a válla­latok, a szigetváriaknak 2 474 000 forint áll a rendel­kezésükre. Az így összegyűjtött pénz már garancia, hogy az idén felépülő 105 lakás tulaj­donosra talál. Természetesen sokan vannak, akik azt mondják, inkább vál­lalják a valamivel több után­járást és pluszkiadást, csak a saját maguk által elképzelt la­kásba költözhessenek be. Az építkezni szándékozó több­fajta lehetőség közül válogat­hat. Legdrágább a szabadon ál­ló családi ház építése. Telket a Turbéki utcában kínálnak. Igaz, ezt a részt közművesítet- ték — víz, villany, szennyvíz, út, járda van, és a közeljövőben telefon is kerül ide. 35 telket már eladtak, s újabb 20-at készítenek elő. Aztán ennek az utcának a folytatására is gon­doltak: a vár felé kanyarodva kétszer 47 házhelyet mérnek ki' a parlagon fekvő területből. Aki telekre csak 60-70 000 forintot akar áldozni, annak a Damjanich utcában érdemes vásárolni! Ott csak villany, víz és út van, hiányzik a szennyvíz- csatorna. Ennek ellenére több mint ötven új ház épült ezen a környéken, és hamarosan újabb húszat emelnek mellé­jük. Magánértékesítésben is tör­ténik telekárusítás. Erre az Ady Endre utcában nyílt lehetőség. A hatalmas telkek felét tulaj­donosok eladják. A tanács csak annyiban segít, hogy a szükséges közművek anyagát biztosítja: a víz, villany beve­zetését, a járda és út építését, valamint a csatornázást már a lakók oldják meg társulati formában. Természetesen továbbra is megmarad az OTP-lakásépítés. E célra a belvárosban a régi mozitömb és a Széchenyi utca déli szakasza szolgál. És mit kínálnak azoknak, akik ragaszkodnak a falusi életformához, az állattartás­hoz? - Akiknek jogos lakás­igényük van a városban, de valamilyen oknál fogva a tér­ség valamelyik községében kí­vánnak letelepedni — azoknak húszezer forinttal megemelik a tanácsi kölcsönt. Hobolon idén megkezdődik a törpevízmű építése. Itt a gazdálkodni aka­rók letelepedésére számítanak. Harminc családnak kínálnak 300-400 négyszögöl területet. Hasonló az elképzelés a bece- lai peremkerület beépítésére. Itt nemcsak gazdálkodásra al­kalmas parlag területek, ha­nem korábban már művelt kertek és elhagyott lakóházak, gazdasági épületek is akad­nak. Adóm Erika Ígéretes előszezon Telt ház Sikondán A hét végén ismét benépe­sültek a baranyai 'kempingek. Még előszezon van, de máris sokan használják ki a kedvező időjárást. A sátras, lakókocsis turisták többen vannak, mint az előző évben. Számos csoportot fogadtak szombaton és vasárnap, (köztük több külföldi turistát is. A leg­távolabbról érkezett vendég Hollandiából jött, a leghosz- szabb ideje — több mint egy hónapja - egy 54 éves nyugat­német férfi üdül Orfűn. Abaligeten szombaton mór olyan jelentős vendégjárás volt, akár a főszezonban. A közelben zajló motocross verseny miatt is sok kiránduló kereste fel ezt a kedvelt üdülőhelyet, közülük néhányon a kempingben töltöt­ték az éjszakát. A sikondai kempingben telt­ház volt vasárnap. A faházak­ban egy IBUSZ-csoportot szál­lásoltak el, ilakókocsis turisták Hollandiából és az NSZK-ból érkeztek. A tavasz elején szé­pen felújított kempingben meg­jelentek az első visszatérő ven­dégék is. Pécsett a mandulási kem­pingben szombaton volt telt ház, ennek ellenére vasárnap sem panaszkodhattak. Zala­egerszegről, Budapestről és Siófokról érkeztek csoportok. A legbátrabbak az éjszakai hidegtől sem féltek és sátrat vertek a Mecsek oldalán. A pécsi kempingben átmene­tileg csökkent a férőhelyek szá­ma, nyolc kis faházat bontottak le. A szentlőrinci Költségvetési üzem megkezdte az új, hatvan személy befogadására alkalmas . szálláshely építését. F. D. | Országgyűlési képviselőjelöltek Baranya megye 7. sz. választókerület Gallusz József Nyugdíjas, 1925. január 29-én született Nagymányokon, sze­gényparaszt családból. 1940-ben bányacsillés, segédvájár, vá­jár, majd robbantómester. 1947 óta párttag. A SZÍT Tolna me­gyei titkára, majd Komlón a DISZ-ben töltött be vezető funk­ciókat. 1956-tól 1960-ig a bányában dolgozott. 1950—1967-ig pártmunkás. 1963-tól a Mecseki Szénbányák Pártbizottságának ipari osztályvezetője. 1964-ben elvégezte a pártfőiskolát, 1967- től 1974-ig a Komló Városi Tanács elnöke. 1974-től 1985-ig a komlói Városi Pártbizottság első titkára. Jelenleg a Városi Pártbizottság, valamint a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak tagja.- Majdnem húsz évig felelős közéleti tisztségeket töltött be a város élén. Milyen tanulsá­gokat vont le munkájából? r- Mindig is azt vallottam, hogy Komló a szénre épült vá­ros. Itt mindent a bánya, a bá­nyászat jelentett. Ezért jöttek ide az ország különböző ré­szeiből az emberek dolgozni. Közben felépítettek egy várost. Komló szocialista város, sajá­tos vonásai vannak. Itt egy új lokálpatriotizmus jött létre: ez azt vallja, hogy minden amink van, a mi kezünk munkája. Ezért sokat is vállaltak, anya­gilag, társadalmi összefogás­sal.- Hogyan foglalható össze röviden ez az út? — Én leginkább a, 15 évvel ezelőtti helyzetre emlékszem vissza, amikor számtalan gondja volt a városnak. Nem volt . zöldség, gyümölcs a pia­con, akadozott a kenyérellátás, kevés volt a víz, hiányoztak a szórakozási lehetőségek, és nem utolsósorban alig volt a bányán kívül munkahely. Ma már ez szinte a múlté. Egyetlen igazi nagy gond a vízellátás biztosítása, de ennek megol­dása is már közel van. — Mit kell erősíteni a jövő­ben? — A város szocialista voná­sait. Az emberek életmódjá­ban, az ellátás színvonala to­vábbi javításában, a munkó­--------------------- * --------------------­ban , a közös összefogásban. Vannak új terveink, ilyen egy könyvtár, egy uszoda megépí­tésének elképzelése. Mérei Emil A Mecseki Szénbányák vezérigazgatója. 1927. április 9-én szü­letett Komlón. Iskolai végzettsége: Műszaki Nehézipari Egye­tem. Politikai végzettsége: Marxizmus—Leninizmus Esti Egye­tem. 1946 óta a Mecseki Szénbányák dolgozója. A komlói Kos- suth-bányán csillésként kezdte, majd vájár, bányamentő, fő­mérnök, üzemvezető. 1946 óta párttag, tagja a szakszervezet­nek is. 1980-tól országgyűlési képviselő, az Ipari Bizottság tag­ja, az Országos Magyar Bányászati Kohászati Egyesülés el­nökségének tagja, a helyi csoport elnöke. A Mecseki Szénbá­nyák Pártbizottságának és Végrehajtó Bizottságának tagja.- Az életútjából egyértel­műen kiderül, hogy sok min­den lűzi Komlóhoz, a bányá­hoz. — Igen. Nagyapám, apám megbecsült tagjai voltak az egykori kis közösségnek, s én is erre törekedtem, amikor a bányában dolgozni kezdtem, majd a munka mellett tanul­tam, diplomát szereztem. Kü­lönböző beosztások után let­tem a vállalat vezetője. A szak­mai munkám mellett közéleti tevékenységet is kifejtettem, többek között hosszú ideig Komlón a HNF városi elnöke voltam. Mindez lehetővé tette számomra, hogy a lakosságot foglalkoztató várospolitikai kér­déseket megismerjem, segítsem a lehetséges fejlesztést, a gon­dok enyhítését. Felismertem, hogy Komlón a bánya és a vá­ros fejlesztése szorosan össze­függ, ezt igyekeztem megvaló­sítani.- Hogyan segítette ezt, hogy az elmúlt 5 évben a város or­szággyűlési képviselője is volt?- Én átéltem a bányászat­ban a talponmaradás és a bi­zonyítás küzdelmeit, azt kíván­tam szolgálni képviselői tevé­kenységemmel is. hogy ez a szakma, dolgozói társadalmi elismerést és támogatóst kap­janak. Ez egyben a város ér­deke is. Ezért felszólalásaim­ban a parlamentben, az ipari bizottságban egyaránt szóltam a bányászatról, a város gond­jairól.- Mi lehet a legfontosabb leiadata e választókerület új képviselőjének?- A mecseki szénbányák fejlesztésével összhangba hoz­ni a város további fejlődését. Ebben számítani lehet a vá­rosban élő bányászok közre­működésére is. A képviselői munka lehetővé teszi a két cél elérésének széles körű segíté­sét. * Szűcs István A Komlói Carbon Könnyűipari Vállalat igazgatója. 1932. jú­lius 24-én született Kunmadarason, szegényparaszt származású. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem geológus mérnök sza­kán szerzett diplomát. 1957-től 1971-ig a komlói Béta bánya­üzemben dolgozott, mint geológus mérnök. 1971-től 1975-ig Zobák-bányaüzem vezetőhelyettese. 1975-től a Carbon Könnyű­ipari Vállalat igazgatója. 1948-tól a Diákszövetségben dolgo­zott. 1950-től a DISZ-ben tevékenykedett. 1961 óta tagja az MSZMP-nek. 1962-től a Komlói Városi Péfrtbizottság tagja, 1980 óta a Komlói Városi Tanács Végrehajtó Bizottságáé. 1971 óta a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemen tanít. — önt a jelölőgyűlésen ja­vasolták harmadikként a város országgyűlési képviselőjelölt­jének. — Meglepett a javaslat, de a felszólalók komoly indokai arra késztettek, hogy már az első jelölőqyűlésen elfogadjam ezt a bizalmat. Amikor az el­nök megkérdezte tőlem, hogy lefogadom-e a HNF program­ját, arra gondoltam, hogy a kimondott igen mögött ott van egész munkásságom, a XIII. kongresszuson elmondott fel­szólalásom tartalmának bizo­nyítéka. — Mint a város egyik köny- nyűipari üzemének vezetőjét választották egy közismerten bányászváros jelöltjének. — Gondolom ebben az is közrejátszott, hogy majd két évtizedig, különböző beosztá­sokban, a bányában dolgoz­tam. Ezen kívül tanítottam a technikumban, a pártoktatás­ban sok olyan embert, aki a bánya dolgozója. Mostani be­osztásomban is szoros velük a kapcsolatom, többek között azért, mert üzemünkben sok bányászfeleség dolgozik. így nem tűnhet furcsának jelölé­sem. — Mit tart fontosnak a vá­ros további fejlődésében? — Úgy gondolom, hogy min­den területen a további előre­lépést, a minőségi javulást kellene szorgalmazni. Vonat­kozik ez az ellátásra, a kom­munális szolgáltatásokra, az egészségügyre, a kultúrára és a sportra is. Engem a szakmai munkáim mellett mindig is ér­dekeltek a kultúra és a sport eredményei, melynek jövőben is pártolója, támogatója kívá­nok lenni! Mitzki Ervin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom